Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-27 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK f PEST MEGYEI VI. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Áll A 50 FILLÉR 1962. SZEPTEMBER 27, CSÜTÖRTÖK AZ MS ZMP P E S T M E G Y E I B I Z O TTS AGA A MEG'YEI TANACS LAPJA „Ez a békedíj velem együtt népünknek, pártunknak és kormányunknak is szól" Átnyújtották Dobi Istvánnak a Nemzetközi Lenin Békedíjat Két hete a földeken | ^ A Népszabadságban megjelent felhívás alapján orszég- $ szerte jelentkeznek az üzemi munkások az őszi szántás-vetési í munkákhoz. A Szentendrei Gépállomásnál a sok jelentkező y í közül Herczegfalvi Sándor és Juhász János, a Vili. kerületi HKl kőművesei már két hete dolgoznak a földeken. A két jó i kedvű barátot vasárnaponként meglátogatják feleségeik az „új \ munkahelyen”. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szerdán délelőtt hivatalában fogadta D. V. Szkobelcin akadémikust, a Nemzetközi Lenin Békedíjat odaítélő bizott­ság elnökét, aki kedden a késő esti órákban érkezett Budapestre. A szívélyes baráti lég­körben lezajlott látogatáson jelen volt Szako­síts Árpád, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke, Har­mati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ott volt a látogatáson M. A. Popov, a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője és A. P. Bajdanov, a Lenin Békedíjat odaítélő bizottság munkatársa. • Dobi István a látogatás után villásreggelit adott D. V. Szkobelcin akadémikus tiszteleté­re a Parlamentben. Délután az Országház Munkácsy-termében rendezett ünnepségen D. V. Szkobelcin akadé­mikus átnyújtotta Dobi Istvánnak a Nemzet­közi Lenin Békedíjat. Az ünnepségen megje­lent Kádár János, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Kállai Gyu­la, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc államminiszter, Maro­sán György, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság el­nöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagjai, Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, az Or­szágos Béketanács elnöke, Dobi Istvánná, to­vábbá Barcs Sándor, az Elnöki Tanács tagja, Blaha Béla, a bányászszakszervezet főtitkára, Bodonyi Pálné, a Budapesti Nőtanács titká­ra, Bognár József, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Dezséry László, az Orszá­gos Béketanács főtitkára, Erdei Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára, Erdey- Grúz Tibor akadémikus, a Tudományos- és Felsőoktatási Tanács elnöke, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Harrer Ferenc, a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságának elnöke, Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Kristóf István, az Elnöki Tanács tag­ja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtit­kára, dr. Mihdlyfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja. Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, Z. Nagy Ferenc, országgyűlési képviselő, Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője, dr. Pes- ta László, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese, Pólyák János, a vasasszakszervezet főtitkára, Prieszol József, az Elnöki Tanács tagja, közlekedés- és posta- ügyi ‘fniniszterhelyettes, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Se- regélyi József, az Elnöki Tanács tagja, Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke, Szobek András, az Elnöki Ta­nács tagja, Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagja és Veres József, a Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke. Jelen volt az ünnepségen M. A. Popov, a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője, H. Gro- chulslki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, a Budapesten akkreditált diplo­máciai testület doyenje, valamint A. P. Baj­danov, a Nemzetközi Lenin Békedíjat odaítélő bizottság munkatársa. A Nemzetközi Lenin Békedíj ünnepélyes átadása alkalmából D. V. Szkobelcin akadé­mikus, a Nemzetközi Lenin Békedíjat oda­ítélő bizottság elnöke és Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mon­dott beszédet. D. V. Szkobelcin beszéde Kedves Elvtársak, Bará­taink! — Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a nemzetközi Lenin békedíj bizottság és valameny- nyi jelenlevő nevében szívből üdvözöljem és meleg szeretet­tel köszöntsem kedves ünne- peltünket, a Nemzetközi Lenin Békedíjjal történő magas ki­tüntetése alkalmából. D. V. Szkobelcin akadé­mikus beszéde közben A. P. Bajdanov felolvasta a Lenin Békedíjat oda ítélő bizottság 1962. április 20-i határozatát, amely szerint Dobi Istvánt, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnökét a Le­nin Békedíjjal tüntették ki. Szkobelcin akadémikus ez­után így folytatta beszédét: — Elvtársak, barátaink! — A nemzetközi Lenin bé­kedíjasok száma ebben az év­ben újabb nevekkel, különbö­ző földrészeket képviselő nagy­nevű személyiségekkel gyara­podott, olyan kiváló békehar­cosokkal, mint Kwame Nkru- mah, Pablo Picasso, Faiz Ah­mad Faiz, Olga Poblete De Espinosa és mostani ünnepel­tünk, a tisztelt Dobi István elvtárs. Különböző politikai néze­teik ellenére mindannyiu- kat összekapcsolja az a közös törekvés, hogy meg­védjék a békét a földöm és erősítsék a népek barát­ságát. — Mi. szovjet emberek , büszkék vagyunk arra, hogy a kiemelkedő békeharcosok kö­zött hazánk képviselői is he­lyet foglalnak, akik közül jog-, gal külön említjük meg fá­radhatatlan békeharcosunkat, a Szovjetunió kormányfőjét, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkárát, a mi kedves N. Sz. Hruscsovunkat. — A ma átadott kitüntetés a nagy Lenin nevét, a világ első szocialista államának megalapítója, a béke és a né­pek közötti barátság megte­remtése lánglelkű harcosának nevét viseli. Ez a kitüntetés a világbéke megőrzése és meg­szilárdítása nagy ügyéhez va­ló kimagasló hozzájárulás el­ismerését jelenti. — Önt, kedves Dobi elv­társ, jelentős hely illeti meg a béke és boldogság megteremtéséért, a népek közötti barátság megerő­sítéséért folytatott nemes harcban. Hosszú évek során minden erejét a hazája szabadságáért és függetlenségéért folytatott küzdelemnek szentelte, s ami­kor Magyarország elnyerte függetlenségét és a szocialista országok hatalmas családjába vezető, az új élet- építésének útjára lépett, ön továbbra is rendületlenül munkálkodik a munkaszerető hős magyar nép, a béke és a népek kö­zötti barátság javára. — A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között még sohasem létez­tek a testvéri barátságnak olyan szívélyes kapcsola­tai, mint ma. Ezek a kapcsolatok a teljes egyenlőség, a kölcsönös tiszte­let és az önzetlen segítség el­veire épülnek. A népi Ma­gyarországgal a szocializmus és kommunizmus felépítéséért, az európai és a világbékéért folytatott harc közös -céljai fűznek össze bennünket. Ma­gyarország és a Szovjetunió a szocialista országok nagy kö­zösségének egyenjogú tagja. A szovjet népnek magyar testvé­rei iránt táplált meleg érzé­seiről minden nálunk járt ma­gyar állampolgár meggyőződ­hetett. _ Az országaink közötti g azdasági és kulturális kapcsolatok sikeresen és állandóan fejlődnek. Nem lehet kétség afelől, hogy ezek a kapcsolatok továbbra is erősödni és fejlődni fog­nak mindkét nép_ érdekében, az egész világ békéje és a népek barátsága javára. — ön, kedves barátunk, nagy érdemeket szerzett a magyar és szovjet nép ba­rátságának erősítése terén. Mérhetetlen örömmel nyúj­tom át önnek, Dobi elvtárs, mint a magyar nép hű fiá­nak. a Nemzetközi Lenin Bé­kedíjat. Az ön állami és tár­sadalmi életben kifejtett eredményes tevékenysége a béke megvédésére, az álta­lános és teljes leszerelés megvalósítására, a megoldat­lan kérdéseknek tárgyalások útján történő békés rende­zésére, a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének elősegítésére irányul. ön, aki két világháborút élt át. egész lényével gyű­löli a háborút, az emberiség egyik legnagyobb átkát. Mint a béke és a népek közötti barátság szenvedélyes har­cosa, továbbra is küzd azérí, hogy kiiktassuk a társadalom életéből a háborút, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközét. A szocialista tábor vala­mennyi országának népeivel együtt a kommunizmus épí­tésén — a történelmi jelentő­ségű XXII. kongresszuson i elfogadott nagyszerű '• program szellemében — ! sikeresen dolgozó szovjet j népnek is létfontosságú j érdeke a tartós béke biz­tosítása a földön. Ezért folytatja a Szovjet- i: unió kormánya békeszerető i; lenini külpolitikáját. „Csak i a józan eszüket vesztett em- i berek számíthatnak arra \ — mondotta N. Sz. Hruscsov i szovjet kormányfő —, hogy j korunkban háború útján lehet i megoldani a szocializmus és j a kapitalizmus történelmi vi- í táját”. ; Kedves Barátunk! Minden jóakaratú ember köszönti önt a Nemzetközi j Lenin Békedíjjal történt ma-1 Jó a hangulat a Juhász és Herczegfalvi családnál (Folytatás a 2. oldalon) (MTI foto, Fehérváry felv.) Hasznos „alkudozás" Tervtárgyalás formabontó módra - Jó kezdeményezés a szobi járásban A termelőszövetkezetek és más kollektív mezőgazdasági csoportosulások, termelési ter­vei mindig sok vitára adnak alkalmat. A terv kidolgozása nem könnyű. A járási tanács az egyes termények mutató­számait a megyei tanácstól, az pedig országos szervtől kapja. Az egész ország mező- gazdasági terve a belső fo­gyasztás és az exportigények figyelembevételével úgy ké­szül, hogy amire szükség van, az meglegyen, s az ország kü­lönböző vidékei között — ter­mészetesen a helyi adottságo­kat is figyelembe véve —, arányosan osszák szét a kü­lönböző növények termeszté­sét. Nehéz tehát, olyan tervet készíteni, amely azonnal min­denkinél megértésre talál. Nem könnyű a már közsé­gekre lebontott termelési terv esetleges megváltoztatása sem. — Dolgozzák ki tehát ma­guk, éspedig egymás között a végleges vetési tervet — gon­dolta el Barta Antal, a szobi járási vb elnöke és miután a tanács mezőgazdasági osztálya megküldötte a tervet a járás tizennégy községének, kilenc termelőszövetkezetének, tíz termelőszövetkezeti csoport­jának, valamint három szak- szövetkezetének, valamennyi vezetőjét szerda reggelre értekez­letre hívta össze a járási székhelyre. A járási tanácselnök azzal nyitotta meg az értekezletet, hogy eddig külön-külön foly­tatott tervtárgyalást a járási tanács vezetősége az érdekel­tekkel, ezúttal beszéljék meg maguk között a községi és szövetkezeti vezetők. Aminek a termelését valamelyikük bármi oknál fogva nem tud­ja vállalni, vállalja azt a má­sik, mert minden növényt az előírt vetésterületen kel] ter­melni a járásban. — Válasszák meg tehát — folytatta — a megjelentek az értekezlet vezetőségét, aztán lássanak hozzá a tárgyalás­hoz. Varga Nándor, a letkési Búzakalász Tszcs elnöke lett az elnök, az elnökség tagjai pedig Schwéger József, a szobi Űj Barázda, Balogi Ist­ván, a nagybörzsönyi Hunya­di, Pereszlényi Lajos, a vá- mosmikolai Vörös Csillag, Lakatos Ádám, a szokolyai Béke Tsz és Varga József, a perőcsényi Egyetértés Tszcs elnökei lettek. Mindjárt első­nek Varga József szólalt fel. — Nincs nálunk naprafor­góra alkalmas talaj, nem vál­lalhatom harminc hold veté­sét. — Szívesen elvállalom én — jelentkezik erre Kovács Vilmos, a tésai Béke Tszcs elnöke. — Odaadnék helyébe harminc hold rozsot, abból ne­künk túl magas a tervünk. A csere nyomban létrejön. — Letkésen soha nem ter­meltek lencsét, nem értünk hozzá. Hogyan kezdjünk mind­járt huszonöt holdon — jelen­ti ki Varga Nándor a letkési tszcs elnöke. Balogi István, a nagybör­zsönyi Hunyadi elnöke vi­szont ugyanígy kifogásol­ja a saját tervében sze­replő huszonöt hold bor­sót. Ok is cserélnek. A szobi Üj Barázda, pedig eddig termelte, most nem akar tíz holdon mákot vetni. A pe­rőcsényi Egyetértés Tszcs el­lenben kevesli ötholdas mák vetési tervét. Tíz holdjukért felajánl a szobiaknak a saját hatszázhatvankét holdra ter­vezett kenyérgabona vetésből tíz holdnyit. Mindjárt meg is „alkusznak”. A letkési Búzakalász Tszcs harminc hold szarvaskerep vetésétől húzódik. Sokallja, szívesen lemondana az egész­ről. — Mondjon hát le, örömest átvállalom — kiált fel a perő­csényi tszcs elnöke és ezért semmit sem kell cserébe ad­nia, hiszen felülvetésről van szó, A szerződéses kertészeti ter­mékek tervének tárgyalása során a paradicsom körül tá­mad vita, pedig mindössze a járás két községében, Nagy- börzsönyben a Hunyadi és Letkésen a Bástya Tsz terme­li nagyban. Csakhogy mind a kettő még nagyobban akar­ja. Huszonöt-huszonöt hold a tervük és keveslik. Feláll a Dunakeszi Konzervgyár jelen­levő képviselője, bejelenti, hajlandó több paradicsomra is szerződni. A Hunyadi Tsz még húsz, a Bástya meg további ti­zenöt holdat vállal. Így azután ötven helyett jö­vőre 85 holdon termelnek szerződéses paradicsomot a szobi járásban. Javában tart az értekezlet, amikor ebéd utáni időben megjelenik dr. Dajka Balázs, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. Megtudta, mi tör­tént Szobon, személyesen akarja látni, hogyan is fo­lyik ez az újszerű vetési terv­tárgyalás. Szemmel látható megelé­gedéssel hallgatja az alku­dozást, s maga is felszó­lal, helyesli a szobi kez­deményezést. A késő délutáni órákig el­tart az értekezlet. Résztvevői megelégedetten, derűs arccal oszlanak szét a felhőtlen, de­rűs alkonyaiban. Odakinn a tiszta égbolt alatt aztán elbo­rul az arcuk. — Hiszen nagyon jó történt, ami történt, okos dolog volt ez az értekezlet, de eső, kiadós eső kellene! — sóhajt nagyot egy csoportban Balogi István, amint az autóbusz felé tart; Odahaza Nagybörzsönyben még dolgozik a traktor, ekéje nagy port ver fel a száraz uga­ron. Reméljük, végre megjön az eső is, s a tervek jövőre száz és száz mázsányi ter­ményben öltenek testet. Sz. E.

Next

/
Thumbnails
Contents