Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-26 / 225. szám

1962. SZEPTEMBER 26, SZERDA rear NEGYEI 3 KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa több évtizedes művészi tevékenysége elismeréséül Ascher Oszkár Kossuth-díjas színművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művé­szének, az Állami Déryné Színház igazgatójának pedagó­giai. valamint művészi tevé­kenysége elismeréséül, Kása Györgynek, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola tanárá­nak nyugalomba vonulása al­kalmából: Papt> Gyula festő­művésznek 1961-ben rendezett nagysikerű önálló kiállítása, valamint eddigi művészi mun­kássága elismeréséül a Mun­ka Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. A kitün­tetés átadásánál jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Aczél György, a mű­velődésügy miniszter első he­lyettese és Szecsödi László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese. (MTI) ___________ E rdei Lászlóné a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke kedden reggel Kubába utazott, ahol a magyar nők és a Nemzet- Jközi Demokratikus Nőszö- j vétség képviseletében részt jvesz a kubai nőszervezet szeptember 27-én kezdődő első kongresszusán. (MTI) Magyar kiállítás nyílt Hanoiban Szeptember 24-én magyar iskolai szemléltető eszközök­ből összeállított kiállítás nyílt meg Hanoiban, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fő­városában. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről: Az önhittség, az önteltség a haladás gátja Megycszerte tárgyalnak, vitatkoznak az ipari üzemek kommunistái a Központi Bi­zottság kongresszusi irány­elvedből rájuk háruló fel­adatokról. Határozott bírá­latok hangzanak el a tag­gyűléseken, s egyre gyakrab­ban hangzik el őszinte ön­bírálatot tartalmazó felszó­lalás is. Már ebből a tény­ből is, elsősorban azonban az elmondottakból, világosan látszik, hogy az emberék nagyon komolyan veszik, amit a párt mond. Az irányelvekről elhang­zott felszólalások, beszélge­tések tanulságait minél előbb le kell szűrnünk. Az egyik ilyen tanulság, hogy bármilyen jók és ígéretesek is az utóbbi néhány évben elért eredményeink, semmi okunk sincs az elbizakodott­ságra, önhittségre, önteltség­re. Ellenkezőleg, az ered­mények láttán magabizto­san — mert a biztonság- érzetre szükség van —, de még alaposabban keli mun­kálkodnunk az elkövetkező új sikerek feltételeinek biz­tosításán. Ez az elv országosan úgy igaz, hogy az ipari terme­lés ütemét tekintve a többi baráti szocialista ország színvonalán állunk, sókat ja­vult nálunk a munka ter­melékenysége, az önköltség, jobb minőségű és egyre mo­dernebb termékeket gyár­tunk és még hosszan sorol­hatnánk termelőmunkánk po­zitívumait. Ezek az eredmé­nyek tehát nem lebecsülen­dők, nyugodtan lehetünk büszkék rájuk, ámde hurrá­hangulatra semmi okunk sem lehet. KULTURÁLIS HÍRADÓ ' Két kiállítás Három hét alatt több mint ötszázan tekintették meg Hó­nán László festőművésznek a csoöánkai művelődési házban rendezett kiállítását. — Ugyancsak sok érdeklődő láto­gat el a daibasi járási Kossuth művelődési házban rendezett Goya reprodukciós kiállításra is. Népdal-est Tápiószecsőn A Tápió menti napok kere­tében pénteken este népdal­estet rendeznék a tápdószecsői művelődési otthonban. A mű­sorban közreműködik Béres Ferenc, Endrédi Mimi, vala­mint a tápiószecsői népi együt­tes. Bemutatásra kerül többek között a Hajnali fénysugár című népi játék is, amellyel nagy sikert aratott az együttes az idei megyei népi tánc fesz­tiválon. Műsorja vaslal, ajánló könyvjegyzék A megyei népművelési ta­nácsadó több hasznos kiad­ványt jelentet meg a közeljö­vőben. November közepén kül­dik ki a társadalmi ünnepek szebbé, meghittebbé tételét célzó műsorfüzeteket. Ezt kö­vetően ajánló könyvjegyzéket jelentetnek meg a József Atti­la olvasómozgalom résztvevői számára. Elsőként a bronzfo­kozat eléréséhez szükséges könyvekkel foglalkoznak, de jövőre megjelentetik az ezüst-, az utána következő évben pe­dig az aranyfokozat elnyeré­séhez szükséges könyvekről összeállított füzetet is. ÉVADKEZDÉS Hétfőn, szeptember 24-én összevont ünnepélyes megnyi­tóval kezdődött az üzemi aka­démiák új évadja a Csepel Autógyár művelődési otthoná­ban. A közös megnyitót szín­vonalas kultúrműsor követte, amelyben a gyár műkedvelő csoportjai vettek részt. Elsőévesek A gödöllői Agrártudományi Egyetem első éves hallgatói a gyakorlati eszközökkel ismer­kednek a kémiai tanszéken. Dr. Nagy Mihály Ferenc ta­nár, egyetemi docens magya­ráz. IJj kórusok alakulnak Elkészült a megyei nép­művelési tanácsadó zenei szakbizottságának 1962—63-as terve. A tervek szerint a tava­lyinál töiyb kórust és zeneba­rátok körét szerveznek. Ebben az évben — a terveknek meg­felelően — Nagykőrösön és Szentlőrinckátán új tsz-kórus kezdi meg működését. Sári új iskolája Művelődési kérdésekben a dabasi járás egyik legárvább községé eddig kétségtelenül Sári volt, ahol igen megnehe­zítette az eredményes tanítást a megfelelő iskolai tantermek hiánya. A megyei tanács gon­doskodott arról, hogy Sári község is korszerű iskolát kap­jon. A nyolctantermes új is­kola épülete most készült el, már csak a műszaki átadás van hátra, a tanulók legkésőbb október közepén birtokukba vehetik a korszerűen fölsze­relt új iskolát. Valóban javult a termelé­kenység és ha csak a szám­adatokat nézzük, azt mond­hatnánk, mit akarunk még ennél többet? Igaz, senki sem szólna meg bennünket érte, ha „csak” a kéthar­mad-egyharmados arányt tud­nánk tartani évről, évre a termelés felfutásiánál a ter­melékenység javára. Igen ám! Mi azonban azt is tud­juk, hogy még sok az úgy­nevezett ki nem használt tar­talékunk. Sőt, azt is tud­juk, hogy nemcsak a Szent­endrei Kocsigyárban, hanem másutt is még mindig talál­kozunk olyanokkal, akik a normát felesleges valaminek tartják. Tudjuk ezt és ezért nem részegítenek meg ben­nünket a számok. S itt már elérkeztünk odáig, hogy ki­induló elvünk hogyan érvé­nyes az üzemekben, ahol nap mint nap a gyakorlatiban kell végrehajtani mindazt, amit már annyiszor elmondtunk, leírtunk. Ha már a Szentendrei Ko­csigyár nevét említettük el­sőnek, időzzünk is egy ke­veset ebben a gyárban. Rossz­indulattal sem lehetne rájuk azt mondani, hogy nem dol­goznak jól. Sok tekintetben országos hírük van. Azt sem mondhatjuk, hogy nem tö­rődnek a műszaki fejlesz­téssel, meg a minőséggel. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy nem tesznek eleget a jövő eredményeiért. Ez a „nem eleget” eltér a szokásostól, nem a sablonos „sohasem eleget” akarja kife­jezni. Nem erről van szó. Sok­kal fontosabb figyelmeztetés­ről. Miközben fontos gyártmá­nyokat adnak az országnak és arra is jut idejük, erejük, hogy még modem vikendhá- zat is készítsenek, eddig még senki sem vette észre a gyár vezetői közül, hogy hibásak, összefirkáMak a rajzok, ame­lyek alapján a munkások az egyes darabokat készítik. Vagy ha észrevették és nem változ­tattak rajta, annál rosszabb. A dolgozók észrevették és amint mondják, szóvá is tet­ték már, ‘de nem történt sem­mi, hát nem szólnak többet, inkább kínlódnak a rossz raj­zokkal. Ráillik-e az önhitt, el­bizakodott jelző az olyan ve­zetőkre, akik csak az eredmé­nyeket hangoztatják, de az ilyen „apró” hibákat szóra se tartják érdemesnek? De meny­nyire rájuk illik, s az elbiza­kodottság előbb-utóbb meg is bosszulja magát. Lgyancsak Szentendrén, a Kéziszerszámgyárban tör­tént, hogy nemrég egy egész szállítmány ácsszerkezetét visszavitték a gyárba a kész­letezőtől. mert edzetlen dara­bokat találtak köztük. S ami­kor az oka felől érdeklődtünk, így beszéltek: — Évek óta nem történt semmi differen­cia. Ki gondolta volna.;, S ebben benne van minden, amit most tollhegyre tűztünk. Itt sem jutottak volna idáig, ha annak ellenére, hogy egyes termékeik már külföldre is eljutnak, szigorúan vizsgálták volna a minőséget, de nem tet­ték. Magyarázni persze min­dent sokféleképpen lehet. Azt azonban senki sem vitathatja, hogy önelégültségből fakadó hanyagsággal is szemben áll­nak ennél az esetnél, hiszen ezt követően meg tudták javí­tani a minőségi ellenőrzést Nyilvánvaló hogy erre koráb­ban is lett volna módjuk. A Csepel Autógyár hajtó­műgyárának f őmérnöke mond­ta el a küldöttválasztó taggyű­lésükön: bajiban vannak, mert már ötmilliónál tart a munka- selejt és műszaki fejlesztési tervük végrehajtása sincs biz­tosítva. Igaz, hogy az ötmilliós munkaselejtben van rejtett hi­bából eredő is, de a rontott darabok is sokasodnak. Itt is jók voltak az eredmé­nyek, s ezekre most sem le­het panasz. Mégis eléggé ér­tetlenül állnak a selejt alaku­lása előtt. Nem akarunk pró­féták lenni, azt azonban szóvá tesszük, hogy nem előbb fe­dezték fel a bajt és nem vizs­gálták az eredőket, mert így több milliós kár keletkezését akadályozhatták volna meg. A Ganz Árammérőgyár is a jók sorába tartozik. Sőt, az exportáló vállalatok között is előkelő helyet foglalnak el. Ez ellen nem is lehet szólni, ar­ról viszont feltétlenül beszélni kell, hogy miért kell egy-egy új gyártmány sorozatgyártásá­hoz két-három esztendő. Ma­gyarázni ezt is lehet, de meg­magyarázni sohasem. Sokáig, sajnos sokáig so­rolhatnánk még az ilyen és ehhez hasonló példákat. Téve­dés ne essék, egyik sem azt bizonyítja, hogy csapni valóak az eredményeink. Csupán azt akarjuk bebizonyítani, hogy az önelégültség, az önhittség nagyon sokba kerül, nagyon drágán fizetünk érte, pedig az így elpazarolt értékek eredményeinket növelhetnék. Ha növelhetnék, akkor nö­veljék isk Tegye félre min­denki az elégedettség érzését, amikor a termelésről van szó. Naponta keressék, kutassák a még jobb módszereket, meg­oldásokat, s ha valahol ered­ményt értek el, biztosítsák annak tartását, hogy az elért sikerek sohase fordulhassanak visszájukra. Minden vezető elsőrendű kötelessége, hogy meghallgas­sa a dolgozók véleményét, bí­rálatát, javaslatait. Nem elég csak akkor az emberekhez for­dulni, amikor valami rendkí­vüli dolgot kell megoldani. A jó együttműködést állandósí­tani kell, mert a termelés ezerszemű gazdája, azaz az egész gyári kollektíva a leg­szebb sikerek közepette is észreveszi a rejtett buktatókat, jelzi ezeket és így biztosítja a legkisebb botlás elkerülését is. Aki nem támaszkodik erre az ezerszemű őrségre, menthe­tetlenül becsapódik, önmagát — és természetesen a népgaz­daságot — csapja be az öntelt, önhitt vezető, amikor meg­fosztja magát a legbiztosabb támasztól. Egy ideig lehet így is élni és produkálni, de nem sokáig. Egy idő után azt ve­szik észre, hogy romlik a mi­nőség, több a selejt, eltolód­nak a határidők, törnek a drá­ga szerszámok, stb., stb. Ilyen­kor következik a kétségbeesett és csodálkozó kérdés: vajon miért?! Érdemes elgondolkozni a kongresszusi irányelvek e fon­tos figyelmeztetésén: az ered­mények sohase tegyenek ben­nünket elbizakodottá. Minde­nütt jó ezen elgondolkozni, mert ahol a kérdés hallatán legyintenek, mondván: — ná­lunk ilyesmi nincs —, máris az önhittség hibájába estek. Ebből pedig senkinek sem származik jó. Farkas István Hordozható TV-kamera Leningrádban két és fél ki­logramm súlyú hordozható te­levíziós felvevőgépet szerkesz­tettek, helyszín; közvetítések számára. rrmnap 1962. szeptember 26., szer­da, Jusztina napja. A nap kél 5.36 órakor, nyugszik 17,34 órakor. A hold kél 2.53 órakor, nyugszik 16.59 órakor. Várható időjárás szerda estig: kisebb felhőátvonulá­sok, legfeljebb néhány he­lyen kevés esővel. Mérsékelt keleti-délkeleti szél. A nap­pali felmelegedés kissé foko­zódik. — Ma, szeptember 26-án, szerdán, magyar—szovjet ba­rátsági estet rendez a Haza­fias Népfront püspökszilá- gyi bizottsága a községi mű­velődési háziban. Az est mű­sora este hat órakor kezdő­dik. A püspökszilágyi kép- kiállítás a Szovjetunió életét ismerteti. — Tanácstagi fogadóóra. Csévharaszton ma reggel nyolc órától tanácstagi fo­gadóórát tart R. Mészáros Sándor, megyei tanácstag. — Hajtási jogosítvány nél­kül közlekedett Nagykőrö­sön Lepsényi Sándor, Abonyi u. 19. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság ezért 120 forint pénzbüntetéssel sújtotta. — Először mutatnak be a magyar falun klasszikus gö­rög drámát. Az Állami Dé­ryné Színház megkezdte Szo- phoklész: Antigone című drá­májának próbáit. A rendező Kertész László. A színház­ban készülődnek Jókai nép­szerű regényének, a Fekete gyémántoknak színpadi be­mutatójára is. — A ceglédi munkás és egészségvédelmi tanács szép-, temiber 23-án délután 3 óra­kor a cipőipari vállalat dol­gozói részére filmvetítéssel egybekötött balesetvédelmi oktatást tart az ismeretter­jesztő székház helyiségében. Szeptember 27-én, délután féiöt órakor a húsipari vál­lalatnál lesz filmvetítéssel egybekötött balesetvédelmi oktatás. — Sikerrel vett részt az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon Kiss István buda­keszi lakos, a Páty és Kör­nyéke Földművesszövetkeze­tek tagja, lapunk régi levele­zője. Mindhárom nyula ezüstérmet nyert. — A nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezet idén öt­száznégy hízott sertést adott át az Állatiforgalmi Vállalat­nak. — Hat egységből álló út­építő gépsort gyártanak a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál. A be­rendezés fél automata és mindössze három szakmun­kás kezeli, teljesítménye óránként 25—30 köbméter útburkoló anyag. — Idén nagy sikert arattak a Szentendrei Kocsigyár ké­szítményei. közöttük elsősor­ban a Duna és a Balaton el­nevezésű hétvégi ház. Jövőre az üzemben új kivitelben modernebb formában készítik a hétvégi házakat. A tető az eddigi műanyag helyett alu­míniumból készül; — Építkeznek Dunakeszin a konzervgyárban. Uj rak­tárépületeket és utakat léte­sítenek. A kormány elnöke fogadta A. K. Szén indiai igazságügyminisztert Kádár János, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, kedden fogadta A. K. Szent, az Indiai Köztár­saság igazságügyminiszterét. A látogatáson, jelen volt Subi- mal Dutt, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete, va­lamint dr. Réczei László, a Magyar Népköztársaság indiai nagykövete is. (MTI) A rádió és a televízió mai műsora kossuth-radiö 8.10: Napirenden. 8.15: Tánczene. 9.00: Két írás. 9.20: Operettrészle­tek. 10.10: uttörőhíradó. 10.50: Ze­nekari muzsika. 11.25: A Szabó család. 12.15: Népi muzsika. 12.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.05: Könnyűzene. 14.00: önarckép. 14.20: Operarészletek. 15.10: A gyermek- rádió műsora. 15.30: Gratulálunk. 15.35: Szív küldi. 16.30: Horizont. 16.45: Magyar népdalok. 17.15: Egy- felvonásos opera. 18.00: Közvetítés labdarúgó-mérkőzésről. 18.45: Tánczene. 19.00: Labdarúgó-mérkő­zés második félidejének köz­vetítése. 20.25: Utijegyzetek. 21.15: Rádiójáték. 21.45: Zene­kari muzsika. 22.00: Londoni le­vél. 22.25: Zenés beszélgetés. 23.10: Operettrészletek. 0.10: Ejl zene. PETÖFI-rAdiO 14.20: Filmzene. 14.40: Orosz nyelvlecke. 15.00: Zenekari muzsi­ka. 16.40: Elbeszélés. 16.55: Szovjet együttesek műsorából. 17.15: Az emlékezet tárolói. 17.25: Tánczene. 18.10: Vonósnégyes. 18.45: Elbeszé­lés. 19.05: Fúvószene. 19.30: Rádió szabadegyetem. 19.55: Változatok egy témára. 20.45: Verstani elő­adássorozat. 21.10: Verbunkosok. 21.45: Hangszerszólók. 22.00: Köny- nyűzene. TELEVÍZIÓ 17.30: Ipari mozaik. 17.55: A Bp. Vasas—Bologna KK-dőntő labda­rúgó-mérkőzés közvetítése a Nép­stadionból. 19.45: Tv-világhíradó. 20.05: Fiatalok voltunk. Magyarul beszélő bolgár film. 22.00: Hírek. Tv-viíághíradó ismétlése. — Külföldi tapasztalatokat használnak fel a gyártásnál a Csepel Autógyárban. A Bánki Donát brigád tagjai nemrég tanulmányutat tet­tek a Német Demokratikus Köztársaságban. Tapasztala­taikat a kongresszusi mun­kaverseny új felajánlásaként akarják felhasználni a szer­számkészítőben. — Állandóan emelkedik a világon a televíziókészülékek száma. Különösen gyors a növekedés Európában és Dél-Amerikában. A statisz­tikai adatok szerint a beje-, lentett készülékek száma az öt világrészen már túlhalad­ta a kUencvenmilliót. — Fejlődik az újítőmoz­galom a Telefongyárban. Az elmúlt években a gyárban a dolgozóknak az újításért több mint kétmillió-hatszázezef forintot fizettf/;c ki. Az idei év első negyedében az újítá­sokból eredő normaórameg­takarítás több mint nyolc­ezer. ___________ M EGTALÁLTÁK A HETEDIK VILÁGCSODÁT Az alexandriai kikötő öb­lében egy búvár rátalált az ókorban hetedik világcsodá­nak számító, és a XIII. szá­zadban földrengés következ­tében elpusztult világítóto­rony maradványaira. Béka­emberek és szakértők készítik elő az értékes műkincs, a vi­lágítótorony csúcsán elhelye­zett Poseidon-szobor, a mellet­te heverő oszlop és szfinksz kiemelési munkálatait. — Ságodi József zenés víg­játékát próbálják a Pest megyei Petőfi Színpadon. A darab címe: Apa a láthatá­ron. A verseket Fülöp Kál­mán, a zenét Schamburg Pál komponálta. — Többféle tanfolyamot indítanak az 1962—-63-as ok­tatási évben a Csepel Autó­gyár művelődési házában. Az érdeklődők nyelveket, gyors- és gépírást, szabás-varrást, zenét, balettet és éneket ta-' nulhatnak. Az elmúlt esz­tendőkhöz hasonlóan az idén is megrendezik a munkás- akadémia előadássorozatát is. — Újabb felvételeket ké­szít ezekben a napokban az Építésügyi Minisztérium filmcsoportja a DCM építke­zés legérdekesebb részletei­ről. A felvételeket a minisz­térium rendszeresen megje­lenő filmhíradójában láthat­ja a közönség. Magyar áruk bemutatóterme nyílik Milánóban Ganzelectro Meccanica Ha­llana néven megalakult a kü­lönböző gépeket exportáló NI- KEX Nehézipari Külkereske­delmi Vállalat és az elektro­mos berendezések export-im­portjával foglalkozó TRANS- ELEKTRO Vállalat olaszorszá­gi képviselete. A képvise­let segíti a fejlődő ma­gyar—olasz kereskedelmi kap­csolatok további elmélyítését és ennek érdekében állandó kiállítási termet is nyit Milá­nóban. Milánó egyik legforgal­masabb központjában újonnan épült kiállítási helyiség ünne­pélyes megnyitására november elején kerül sor. A NIKEN és a TRANSELEKTRO ex­portcikkeivel ily módoh job­ban megismerkedhetnek az olasz kereskedelmi körök és a Vásárlók. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents