Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-23 / 223. szám

Az cíkfáiic mögött rjamasszal fordult a járási L tanács ipar-műszaki cso­portjához özvegy Gy. János- né nyáregyházi lakos. Megír­ta, hogy a saját tulajdonát ké­pező házas ingatlanon fia' — akt engedélye nélkül költözött hozzá — beleegyezése és épí­tési engedély nélkül építkezni kezdett úgy, hogy egy konyha alapjait lerakta. A fent említett építésügyi hatóság a helyszínen meggyő­ződött a bejelentésről, s fel­hívta Gy. B. figyelmét; hagy­ja abba az építkezést saját ér­dekéiben, s mielőbb tegye fo­lyamatba a szükséges hozzá- jámutes és hatósági engedély beszerzését. Gy. B. a fenti felszólítást fi­gyelmen kívül hagyta és az alapozás befejeztével meg­kezdte a sárfalak, felrakását is. Ezért 300 forintra bírságolták és az építkezés azonnali be­szüntetésére szólították fel. E ddig az ügy papírforma sze­rint — a száraz hatósági intézkedésekkel, melynek a bejelentő (az anya) nagyon örül. Nézzük mi van az akták mö­gött ? Olyan anyával állunk szem­ben, aki anyai mivoltát min­denkor és mindenhol hangoz­tatja, ahol az ügy szóba kerül. Emellett pokollá teszi a fiata­lok életét. Nem átallotta bir­tokháborításért saját fiát fel­jelenteni. Fia felesége — aki csendes, szerény fiatalasszony —, már kész idegroncs az anyós örökös zaklatása miatt Az első (eddig megtartott) tárgyaláson is a fiataloknak adtak igazat. Kapcsolódik az ügy azzal, hogy a fiú jussát eladták. Ű a pénzt odaadta anyjának azzal, hogy hozassák rendbe a házat, hiszen úgyis közösen lakják. Ez megtörtént. Most pedig ki akarja túrni fiát a házból, csupán azért, mert a menyét nem szereti. Egyedül él, nagyobb részét Jakja a hatalmas háznak, míg fia és családja egy szobában lakik. Most ismét bíróság elé terelte az ügyet, mert a fiú — nem győzte idegekkel az anya örökös zaklatását: elragadtat­ta magát, megfenyegette. K étségtelen, hogy hibás Gy. B. is, amiért ideges­ségében megfenyegette saját szülőjét, de vitathatatlan az is, hogy mindez az anya maga­tartásának következménye. Bármilyen ítéletet is hozzon a bíróság — ebben a perben er­kölcsi vesztes az anya lesz. láttam az égnek meredő — befejezetlen konyha falait, lát­tam a gyermekét féltő, síró. beteggé tett menyet... az épí­tésügyi hatóságot környező anyát. S elgondolkoztam: mennyivel szebb is lenne, ha békésen, családi környezetben egymást szeretve élnének, egy­mást segítve építkeznének, dolgoznának. Még nem késő. Biaskó Mihály MAI MŰSOR Ecser; A kobra-akció. Gomba: Áprilisi riadó. Gyömrö: Szombat esti tánc. Matiné: Kis ponty ka­landjai. Maglód: A torpedó vissza­lő. M.'nde: Suhog a pálca. Ifjúsá­gi előadásra: Clca-Mica és más mesék. .Honor: Szerelem és a má­sodpilóta. Matiné: Cica-Mica és más mesék. H: Szombat este és va­sárnap reggel (széles). Nyáregyhá­za: Esterina. Pilis: A kapu nyit­va marad. Matiné: Lángok a ha- ..iron. Tápiósáp: Fatima. Mali­ié: Csengő-bongó fácska. Tápió- iiily: Aki átmegy a falon. Úri: Pedro kapitány vidám hadjárata. Üllő: Éjjeli vendég (széles). Má­mé: Iskolatársak voltunk. Vá­rd: A vád tanúja. Matiné: A bá­tor csibe. Vecsés: Egy év kilenc -rabja. Matiné; Holnap felnőtt le­pek. H: Kisértetkastély Spessart- ban (széles). Sportpályák (A labda rúgó-mérkőzések kez­dete délután 14, illetve 15 óra 30 perc.) Megyei i. osztály, labdaxúgó- ’■> - ínokság. Monoron: Monor—Üt- -ö Vecsésen: Vecsés—Szigetújfa­lu. Területi labdarúgó-bajnokság. Maglódon: Maglód—Kiskunlachá­za. Gyomron: Gyömrő—Örkény. Nagykáta—Monor járási össze­vont bajnokság. Nyáregyházán: Nyáregyháza—Mende, úriban: Úri—Monor, Tápiósülyben: Tápió- 'ü:v—Tápiósáp, Káván: Káva— Farmos. ÜGYELETES ORVOS Gyömrön: dr. Szekeres Sándor. Monoron: dr. Péterífy Gusztáv, CICAISKOLA • 'A PEST: MECYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM 1962. SZEPTEMBER 23, VASÄRNAP Búcsúznak a fecskék - Száz asszony a paradicsomban Kikelt a rozs a Papföldeken Búcsúznak a fecskék. Hosz- szú sorokban ülnek a Kos­suth utca muzsikáló telefon­vezetékein, aztán felröppen­nek és elindulnak arrafelé, amerre a hosszú, piros lábú gólyák mentek pár nappal ez­előtt. Száz asszony paradicsomot szed az országút mentén az üllői határban. Úgy ring a sok tarka ruhás asszony a zöld szárú paradicsomok kö­zött, mint tavaszi réten enyhe szélben a sok virág. A szor­gos asszony kezek nyomán telnek a ládák, s a fogatok — Urban József, Folt István és Béki József — alig győ­zik hordani a vérpiros para­dicsomot. Az út túloldalán Gudmawn János UE 28-asa pöfög, csö­rög utána a széles vetőgép, Répás Mihály meg Babusa Gyula figyelő szeme a cso- roszlyákat nézi, nem lesz-e csíkos a vetés. Horváth Ár­pád fomezőgazdász az elszórt szemeket számolja. — A 60 magnak meg kell lenni méterenként — mondja — s akkor a nyáron a kombájn után gyorsan tel­nek a zsákok. A somogyi kifliíburgonya helyén már 30 centis mély barázdát húz a gép, s a nap­raforgósoron túl már az aranyaimat vágják a B ékiné- és a Szőnyi-bvígád tagjai, Fi- csurné, Havancsákék, Pincell Mihály és Szabó Gyuláék né­pes családja szedik az ököl­nagyságú, simabőrű burgo­nyát — Hatvan mázsa az át­lagunk -— mondja a barna arcú Békiné —, annyian sze­dik, hogy hat kocsi alig győzi hordani. A jövő héten itt már vetik az árpát, mert két traktorunk éjszaka is dolgozik. A Darvasban Kovács Mi­hály és Nagy József lovai szaporázzák a lépést Németh Ottóné y és Béki Antal alig bírjak követni a csörömpölő vetőgépet. A Hosszúberekben Bus István brigádvezető is hoz­zánk szegődik. A Kiss-tanya környékén burgonyaszedés folyik, szép, darabos a gül- baba, amit kifordít a kapa, csak kevés. A dűlő közepén Küldöttválasztó taggyűlés a péteri Rákóczi Tsz-ben (Tudósítónktól.) A péteri Rákóczi Tsz párt- szervezetében pénteken este tartották meg, a küldöttvá- lásztő taggyűlést. A vezetőség beszámolóját Szenyán János titkár ismertette. Értékelte a VII. kongresszus óta eltelt időiben végzett munkát, is­mertette a központi bizottság kongresszusi irányelvei alap­ján a szövetkezet kommunis­tái előtt álló feladatokat Létet Sándor elvtárs hoz­zászólásában elmondotta, hogy a kommunistáknak úgy kell dolgozni, hogy munkájuk eredményét az egész tagság láthassa. Vissza kell hozni a fiatalokat a tsz-be. gondos­kodni kell az idősebb generá­ció utánpótlásáról. Javasolta, hogy a versenykiértékelést ezentúl havonta tartsák meg. Neisz József elvtárs a szövet­kezetei patronáló ' MAHART szakszervezeti bizottságának titkára, a falu és a város kö­zötti különbségek felszámolá­sának problémáiról beszélt. Horínka János elvtárs tsz- elmök hozzászólásában han­goztatta, hogy létre kell hozni az öntözéses kertészetet és minden erővel az önköltség csökkentésére kell törekedni. A taggyűlésen felszólalt Da­rázsi Imre elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa is. A taggyűlés a járási párt- értekezletre Szenyán János elvtársat választotta meg kül­döttül. Még egysa&r » véradásról A monori járási tanács főorvosi szobájában dr. Nagy Ist­ván főorvossal és Gál Jánosnéval a vöröskereszt járási titká­rával megtárgyaljuk ,a csütörtöki véradó nap eseményeit és tanulságait. Egyöntetű a megállapítás, hogy járásunk lakossá­ga nagy megértést tanúsított és lelkesen vett részt az akció­ban. Néhány eset külön is felemlítésre érdemes. Kovács Imre pedagógus Bényéről operáción esett át és vérátömlesztésre Volt szüksége, most ő adott, hogy törlesszen abból, amit akkor kapott. Fejes József monori BM-dolgozó baleset következté­Bittner Józsefné huszonhétszeres „érdemes véradó” kitüntetése (Szövetkezeti foto, Szeif Magdolna felv.) ben szintén vért kapott, most ő is jelentkezett és törlesztett. Az öröm és boldogság könnyeivel a szemében jött Magócsi Jánosné Monori-erdőről, hogy egy néhány csöppet visszaad­jon abból, amit betegsége idején ő kapott. A főorvos kezében tart egy Gamma-globulin fiolát (egy injekciós adag). Kanyaró, fertőző májgyulladás és más súlyos betegségek megelőzésére szolgál. Elmondja, hogy egy fiola anyagának előállításához 3—4 ember vérére van szükség. Járványok idején a csecsemőotthonokat, a gyermekotthono­kat védőoltásokkal kell ellátni. Egy 30-ás létszámú csecse­mőotthon védőoltási anyagához 60 ember vérére van szükség. (-ty) 60 holdon már kél a rozs. Amott Mezei Lászlóné, Béki Pálné, és Csorba Benő mun­kacsapatai szintén paradi­csomot szednek vagy hat­vanam — Kevés a láda — mondja Mezeiné — annyi a paradi­csom, hogy alig győzzük szed­ni. Nyitrai Józsefné, a tsz párt.titkára halad előttem, na­ponként bejárja ezt a széles nagy határt, s úgy ismeri mint a tenyerét. — Ez már itt a Nagy György brigád területe — mutatja az árkon túli részt. A Papföldeken már látjuk a kelő rozs pirosló fejét, s a faiskola mellett Nagy Ist­ván, Szántó István és Gö­bölyös József vetőgépe szórja a magot. A Juhállásfoan Faze­kas János Utosa húzza a gépet és szombat este már jelentheti a brigádvezető, hogy 65 holdon itt is befe­jeződött a vetés. Kiss József kocsija színültig tele nap­raforgómaggal. — A jövő héten már a törést is megkezdjük — mondja a párttitkár — csa­ládi művelésre vállalták eze­ket a területeket, úgy, hogy nem okoz gondot a betakarí­tás. A csövek behordásá- hoz a fogatok biztosítva van­nak. Betakarítási és vetési ütemtervet készített a veze­tőség, aszerint folyik a munka. A vetőgépek ebben a dű­lőben sem hiányoznak. He­gedűs János. Kovacsik Jó­zsef, Kulcsár István markol­ja a vezetőrudat, Zubor Já­nosáé, Béki Istvánná és Kucoráné ballag a gép után. — öt forint üti a mar­kunkat holdanként, ha nem lesz csí kos a vetés — mond­ja Zu'borné. — Már a zsebünkben is érezzük a pénzt — nevet hoz­zá Béginé. Kiss Sándor A kotrószerelő brigád vezet a kongresszusi versenyben Ez év januárban a vecsési VIZÉP Vállalatnál is szoro­sabbra vették a normát, a másféléves tapasztalatok alap­ján. S a kötött rendszer elle­nére a dolgozók már az első féléviben 106,1 százalékra teljesítették a tervet, nem tel­jes létszámmal. — Hogyan érik el ezeket a szép eredményeket? — kér­deztem Viola elvtárs üzemve­zetőt — Az üzem kommunistái, valamint a szakszervezeti ak­tivisták példamutatása és szervező munkája nagyban hozzájárul az eredményekhez. 6 szocialista brigád dol­gozik az üzemben. Egy időben háro m munka ver­seny folyik, a harmadikat a VIII. pártkongresszus tiszte­letére szervezték. — A dolgozók maguk is ér­dekeltek a jutalmazásokon keresztül. A szakszervezet rendszeresen értékeli a ver­seny állását. A kongresszusi versenyben jelenleg a kotró­szerelő brigád halad az élen. Két brigád: a Diesel és a Gagarin oklevélre lett felterjesztve a központba. A munkaversenyeknek kö­szönhető, hogy az üzem fe­gyelmi helyzete jónak mond­ható. Igazolatlan mulasztás és késés ritkán fordul elő, így a fegyelmi felelősségrevo- nások szinte teljesen elma­radtak. Vereczkei Valéria Lecke mosakodástanból (Kútvölgyi Mihály felvétele) Interpelláció a Monori Községi Tanácshoz Feladó: 10 család A monori Ady Endre úti so­rompó tőszomszédságában van a volt ecetgyár egyemeletes épülete. Földszinti helyiségeit a Fűszert raktárnak, emeletén sorakozó helyiségeit tíz csa­lád lakásnak használja. Külsőleg is, belsőleg is na­gyon elhanyagolt az épület. Pedig a községi tanács, mint kezelésébe tartozó állami tu­lajdont védi a természetes el­használódástól, igyekszik anyagi lehetőségeihez mérten felújítani, gondozni az épüle­tet, mégis nagyon sok prob­léma vár még megoldásra. Nézzünk csak körül az épü­letben kora reggel, amikor még ébredezik a ház. A lépcsőházbam még sötét van. Nem azért, mert leoltot­ták a villanyt, hanem azért, mert ilyen egyáltalán nem lé­tezik. Nincs villany a lépcsőház­ban. Esténként, vagy késő éjszaka, amikor munkából hazatérnek a ház lakói, botorkálva, tapo­gatva tudnak csak feljutni la­kásukba. Az első emeleten a hajnal derengő fényénél, Gtrokocsi Károly né mos. A teknő mel­lett edényekben kimosott fe­hérneműk sokasága jelzi, hogy lassan befejezi kora reg­geli fontos teendőjét. Hozzánk fordul: — Tetszik tudni, mennyi vizet hordtam fel a mosáshoz? 15—20 vödörrel! Sajnos, nincs víz bevezetve az épületbe, pe­dig nagyon megkönnyítené helyzetünket, A beszélgetésre a hatgyerme­kes Kővári Lászlóné, Kovács Imre, Szűcs Jánosné és Gazda Lászlóné gondnok figyelnek fel és csatlakoznak hozzánk. — A feleségem lába trom­bózisos — mondja Kovács Imre — el lehet gondolni, mennyit használ neki a napi le- és féljárás, — A szennyvizet is Le kell hordanunk, nincs lefolyóny1- lás — szól közbe a gondnok — a WC-k is az udvarban van­nak. Milyen lehetőségek vannak mindezek megoldására? Az épület közvetlen közelé­ben három kút van, kettő a Füszért raktára előtt, egy az építkezési vállalat udvarán. Az 56 méter mély artézi teái­ból, motbrikus erő viszi le a vizet Koncsek Géza, a Füszért- vállalat vezetőjének lakására. Ez a kút szolgáltatta — Szó­tári Károly ecetgyáros idejé­ben — az épület vízellátását. Az emeleten még meg is van a vízcsap. Ügyszintén szennyvízakna is van az udvarban. Ügy, véljük, mindez kedvező a községi ta­nács szempontjából. Tény az: a tanács az állami házak felújítására, tatarozásá­ra nem rendelkezik olyan anyagi alappal, mint amennyi szükséges lenne. Az is- igaz, hogy az elmúlt években a volt cementgyár épületében, erejéhez^ mérten már eszközölt felújítást (levá­lasztás, a folyosó padozata WC stb.). Azt is meg kell mon­dani: a lakók legtöbbje 20—40 forintnál nemigen fizet több lakbért. Mégis helyt .kell adnunk és továbbítanunk kell a községi tanács illetékeseihez a 10 munkáscsalád kérelmét, mert, az ottani körülmények indo­kolják e problémák megoldá­sát. Hörömpö Jenő BEFEJEZTEK AZ ŐSZI ÁRPA VETÉSÉT 183 holdon a maglódi Mi­csurinban szombaton délig. Péntek reggel megkezdték a búza vetését Politechnikai műhelyt avattak az Ady úti iskolában A most megindult tanévben egy szép világos, háromabla­kos politechnikai műhellyel bővült áz Ady Endre úti ál­talános iskola. Az új műhelyt most avatták fel és lelkes örömmel vették birtokukba a tanulók és szaktanárok egy­aránt. Magócsi Károly igaz­gató, Finta, András és Lé- bér János szaktanárok felvi­lágosításai mellett nézzük vé­gig az új létesítményt. A földszinti folyosóról nyíló mosdóhelyiségben folyóvizes csapok biztosítják a tisztál­kodást. Egy, kisebb helyiség anyagraktár, előkészítő és ne­velői szoba céljaira szolgál. A munkateremben öt nagy mun­kaasztal, mindegyiknél 4 ta­nuló dolgozhat, így egyszerre 20 tanulónak van munkahe­lye. Tizenkét lezárt szekrény­kében szépen sorakoznak az új szerszámok és ugyancsak lezárható szekrénykékbe ke­rríiíliriiP/k’ íj minníká'hnn Ipvő a legközelebbi órán folyta­tásra kerülő munkadarabok. Látogatásunkkor a VXI/a osz­tály tanulói közül Lénával Géza, Jobbágy Attila, Pálin­kás József, Bokros Károly, Sipos Vencel, Kiss Péter a ruha- és törülközőfogasokat állították össze és szerelték. Már régen letelt az utolsó óra, már két óra felé járt az idő. de a fiúk még mindig nem akarták abbahagyni a munkát, csak úgy ragyogott a szemük, hogy az új műhelyt ők rendezik be és abban dol­gozhatnak. Amint láttuk, papír-, fa-. • fém- és szerelpmunkákhoz van bőségesen anyag, most már megfelelő műhely is ren­delkezésre áll, biztosak va­gyunk abban, hogy a tanulók itt, ebben a szép új és jól fel­szerelt műhelyben sok hasz­nos és praktikus dolgot fog­nak munka közben elsajátíta­ni. H. K.

Next

/
Thumbnails
Contents