Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-23 / 223. szám
toes SZEPTEMBER 23, VASÁRNAP "ygfrfap TUTOMÄÖW®: * '* ' » ,* és te elm ikai újdomáqok KEREK NÉLKÜLI GÉPKOCSI Óriási települések feltárásakor az archeológusok gyakran találkoznak őseink igen egyszerű szállítóeszközeivel, közönséges ládafélékkel, amelyekben az akkori ember maga után vonszolta zsákmányát, vinnivalóját. Tekintélyes erőt kellett kifejteni ennek a szállítóeszköznek vonszolásáihoz, ami pedig a sebességet illeti, ez alig haladta meg a napi 10—20 kilométert. Az az ember, aki több ezer évvel ezelőtt kereket szerelt a szállítóeszközökre, hogy ezzel megkönnyítse munkáját, aligha gondolta, hogy ezzel a művelettel hosszú évszázadokra megjelölte a közlekedés fejlődésének útját. Csak utódai értékelték kellőképpen azt a hatalmas szerepet, amelyet a kerék játszott az emberiség történetében. Napjaink embere már el sem tudja képzelni az életét a kerék nélkül. De vajon megmarad-e ez az elképzelés utódainknál is? Tegyük fel azoknál, akik 100 év múlva élnek majd? Igen sok mérnök már jelenleg is tagadó választ ad erre a kérdésre. A kerék, amely lehetővé tette, hogy fokozzuk a mozgássebességet, lassanként önmaga fékezőié- vé válik. A földi közlekedésnél alkalmazott kerék óránként 100—150 kilométeres sebességet tesz lehetővé. A tudósok azonban, akik már a holnapi napra gondolnak, régóta tudják, hogy a kerék elavult. 250—300 kilométeres sebességnél még az ideálisan egyenletes — vagyis csakis kísérleti célokra előállítható — úton is vibrálni kezdenek a gépkocsi kerekei, a sebesség további növelésével pedig növekszik a vibráció mértéke is. >. tervezők azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne megoldani kerék nélkül a szárazföldi közlekedést. A kerék nélküli, univerzális jármű első mintapéldánya nemrégiben készült el Leningrádban. És bármilyen különös is: a vízi közlekedési tervezőintézetben. Egyébként ha az ember kicsit alaposabban végiggondolja, ez még természetes is. Hiszen a korszerű közlekedési eszköz egyik legnagyobb hiányossága az, hogy nem lehet egyaránt használni szárazon és vízen. A vagonokból a hajókba és a hajókból vagonokba való átrakodáshoz igen sok időt és anyagi eszközt kell felhasználni. Milyen is hát ez a különleges univerzális jármű, > amely sebességcsökkentés nélkül egyaránt közlekedhet a szárazföld felett és a víz felett? Nem nyelvbotlás! Az uiverzális jármű valóban a szárazföld felett és a víz felett közlekedik. És mégsincs szükség hozzá repülőtérre, megállhat és lavírozhat a városi utcákon, mint a közönséges gépkocsi. A jámű mesz- szirö] kisebb méretű hajóra emlékeztet. Elején kiszélesedő, lapos felépítésű teste van. A jármű testhossza körülbelül 20 méter, szélessége hat méter. Az orr-részben helyezték el a kezelőszemélyzet és az utasok kabinjait. Itt összesen 40 ember fér el. A járműtest első részében két légcsavaros, hatalmas motorok helyezkednek el. Forgás közben a légcsavarok tömör légpárnát alakítanak ki, amely felemeli a járművet a föld, vagy a víz felszínétől számított 10—15 centimétemyi magasságba. A hátul elhelyezett harmadik légcsavar biztosít^ ja a jármű előrehaladását. Az egész ■ jármű súlya meghaladja a 12 tonnát, s mégis köny- nvedén fokozható a sebesség, méghozzá igen magas határértékig. A gép igen könnyen kormányozható. Helyben is megfordul, másik előnye pedig az. hogy nincs szüksége betonutakra. folyami és tengeri j kikötőkre. A jármű sebesség- csökkentés nélkül „kiléphet” a partra, vagy „leereszkedhet” a vízre. Az emberek már régóta álmodoznak olyan gépről, amely egyesíti a repülőgép, a hajó és a gépkocsi tulajdonságait. Nos. az elképzelt jármű elkészült. Természetesen mégnem tökéletes, még csak kísérleteznek vele, de egészen bizonyos, hogy az első kereksem hasonlított egyáltalán napjaink luxusautóinak, gumitömlös kerekére. „Elektromosorvos Napjainkban a betegségek többnyire akkor bizonyulnak gyógyíthatatlannak, ha a beteg túlságosan későn megy orvoshoz. Előfordul azonban az is, hogy az Orvos képtelen azonnal megállapítani a betegség isilegét. K.ii1 önféle megbetegedések tünetei igen gyakran hasonlítanak. Sokszor csak utólag ál’mítiák meg, hogy az eredet feltételezések he’vtrienek voltak. Hogyan lehetne elkerülni a helytelen diagnózist? Jevgenyij Szelkov professzort már diák korában is igen sokat foglalkoztatta ez a kérdés. Századunk elején a tu- dömány még csak tapogat ódzott a betegségek természetének megállapításához vezető úton. Akkoriban úgy vélték, hogy egyik betegség semmiben sem hasonlít egymásra. S amikor az orvostanhallgató Szelkov azt mondta professzorának, hogy minden egyes szervi megbetegedés alapja feltétlenül valamilyen fiziológiai mechanizmus, akkor válaszul kettest kapott a vizsgán. Lehet, hogy éppen ez á kettes indította el azt a hatalmas kutatómunkát, amelyet Jevgenyij Szelkov folytatott több évtizeden keresztül. Klinikai munkája során Szelkov fáradhatatlanul kutatta azokat a tényeket, amelyek megerősíthették feltételezését Abból a nyilvánvaló tényből indult ki, hogy mindenféle életjelenség alapja a fehérje. Következés képpen a szervezet életműködésének minden zavara feltétlenül változásokat eredményez a fehérjében. De hát hogy lehetne behatolni a fehérje titokzatos felépítésébe? És akkor Szelkov merész lépésre szánta el magát: mérnököt hívott segítőtársul munkájához. Ez a mérnök, Ivan Baligin, a technikai tudományok kandidátusa, a fémek fizikai analízisével foglalkozott, s ehhez a munkához rádióhullámokat használt fel. A mérnök nem is gondolta volna, hogy olyan felfedezésben vesz* részt, amely segíti majd az embereket a betegségek leküzdésében. Szelkov elhatározta, hogy az élő szövet kutatásához hozzávetőlegesen ugyanazokat a módszereket használja fel, amelyeket a mérnök az anyagok molekuláris felépítésének elemzéséhez. Így kezdődött az orvos és a mérnök alkotó barátsága. Az a feladat állt előttük, hogy olyan készüléket alkossanak, amelynek segítségével meg lehet határozni a biológiai vefontos, általános biológiai vonatkozású tényt tárt fel és tanulmányozott, amely tények 'hagy gyakorlati lehetőségeket tárnak fel előttünk. Néhányat megemlítenék ezek közül. Intézetünkben megállapították, hogy fotoszintézis segítségével a növények nemcsak cukrot tudnak kitermelni, ahogyan ezt azelőtt feltételezték, hanem fehérjét és még jó néhány szerves anyagot is. Ami pedig a leglényegesebb, már ismerjük azokat a feltételeket, amelyekkel irányíthatjuk ezt a folyamatot, vagyis elérhetjük. hogy a növényzet fehérjét, vagy szénhidrátot, esetleg cukrot termeljen döntő mértékben. — Munkánknak igen sok eredményét alkalmazzák már a gyakorlatban is a mezőgazdaságban. Intézetünk kidolgozta a molibdén sók gazdaságos felhasználását, műtrágyaként. — Intézetünk annak idején elkészítette az ,.M—I” elnevezésű preparátumot, amelynek segítségével megakadályozhatják a fogyasztásra és ipari feldolgozásra szánt burgonya tárolásánál a veszteséget. Most hasonló típusú, újabb preparátumokat dolgozunk ki. Az egyik ilyen készítmény hozzájárul a vetőburgonya sikeres tárolásához. — Igen érdekesnek bizonyult az a munka, amelyet a vetőmagvak vetés előtti edzésével kapcsolatban végeztünk, így például megállapítottuk, hogy a növények szárazságtűrését megoldhatjuk azlátal. ha a vetőmagot megnedvesítjük, néhány órán át ilyen állapotban tartjuk, majd megfelelő mértékben kiszárítjuk. Ennek a módszernek alkalmazásával a magvak a növénvzet egész élettartama alatt ellenállnak a kiszáradásnak. — Sikeres kísérleteket végzünk a növényzet fagyállóvá tételét illetően is. Tudósaink szorosan összekapcsolják munkájukat a mezőgazdaság fejlődésének gyakorlati feladataival. 7 A gépgyártás szakosítása és a KGST A szocialista tábor népeit a közös érdek és célok egysége, a szolidaritás erős szálai j fűzik össze. E közösség ob- j jektív alapját az teremti meg, | hogy a KGST minden országa | egytípusú társadalmi-gazdasági alapon: a termelőeszközök társadalmi tulajdonán, egytípusú államrendszeren, a munkásosztály vezette népi hatalmon, a marxizmus—leni- nizmus egységes ideológiáján nyugszik. Természetesen minden szocialista ország nemzeti gazdaságfejlesztési tervét az ország konkrét feltételeiből, a kommunista és munkáspártok gazdaságpolitikai feladataiból kiindulva dolgozza ki, I figyelembe véve valamennyi szocialista ország szükségletét és lehetőségeit. A szocialista országoknak azonban internacionalista kötelességük, hogy erőfeszítéseiket, terveiket annak a nagy célnak az elérésére irányítsák, amely szerint tű] kell szárnyalni a kapitalista világrendszert az iparés a mezőgazdaság össztermelésében, majd pedig a gazdaságilag legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés és az életszínvonal területén. E nagy cél érdekében mdr kialakultak a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés és segítés formái: a néogazdasági tervek összehangolása. a termelés szakosítása és kooperálása, a szocialista nemzetközi kereskedelem. hitelnyújtás, műszaki-tudományos együttműkö- ! dés. stb. Ezen formák közül döntő láncszem — elsősorban a gépipar szempontjából — a szakosítási munkák meggyorsítása és megerősítése. A gépipár területén ugyanis az együttműködés egyik alapvető formája a gyártás nemzetközi megosztása, illetve a termelési folyamatok gazdaságosságának szakosítás útján történő növelése. A gépipari termékek gyártásának országok közötti megosztásával — a szakosítással — növelni lehet a gyártmányok sorozat- nagyságát, ezzel gazdaságosabb technológiát lehet alkalmazni, jobban lehet kihasználni a termelő berendezéseket, koncentrálni lehet a fejlesztést. amelynek költségeiből így kevesebb terheli az adott termékeket. A világ műszaki haladása, a technika rohamos, fejlődése azt bizonyítja, hogy a szocializmus és kapitalizmus közötti gazdasági versenyben a szocializmus győzelmének egyik alapvető követelménye, hogy a társadalmi tulajdonba vett gépipar fejlődésének üteme meghaladja az egész népgazdaság és azon belül az ipar fejlesztésének ütemét is. Ez a rohamos ütem, a gépipari termelés méreteinek növekedése, új és új ágazatok, termelési ágak születéséhez, a kibocsátandó termékek választékának szüntelen bővítéséhez vezet. Ez a kép világosan mutatja, hogy egy-egy szocialista ország és az egész szocialista tábor számára a gépipar technikai ézinvonalának szüntelen növelése megköveteli a nemzetközi szakosítást és kooperációt. A gépiparnak egyik sajátossága éppen abban van, hogy igen szétágazó szerkezettel rendelkezik, amelyben a különböző gépek gyártása és a különböző technológiák alkalmazása sok száz és ezer féle megoldási forma lehetőségét tartalmazza. Ebben az ágazatban tehát különösen fontos az ország adottságai, lehetőségei alapján kiválasztani azokat a gyártási ágakat, illetve termékcsoportokat, melyeknél mind a termék műszaki színvonala. mind a termék gyártási technológiájának és szervezésének műszaki-gazdasági hatékonysága az adott szocialista ország, de az egész szocialista tábor összhatása szempontjából is legelőnyösebb. Csak ez teszi lehetővé — különösen egy olyan kis ország számára, mint hazánk — az anyagi és szellemi erőforrások összpontosítását. mellyel a ránk szakosított termékek gyártásában a termékenység világviszonylatban is megfelelően magas fokát lehet elérni. Ezt természetesen csak úgy érthetjük el, ha a KGST keretében biztosított kölcsönös előnyök alapján, saját igényeink többi — nem ránk szakosított — tételeit kooperációban tudjuk megkapni a többi szocialista országokból. A termelés szakosítása így a gépiparban lehetővé teszi, hogy a gyártás elsősorban ott kerüljön megszervezésre, ahol a gazdasági előfeltételek már biztosítva vannak, illetve — új termék esetén — olyan országokban, ahol ezek az anyagi előfeltételek a leggazdaságosabban teremthetők meg. Számunkra természetesen főleg azokban a gyártmányokban fontos a szakosítás, amelyeket csak a termelés össz- potosításával lehet világviszonylatban , is gazdaságos nagyságú sorozatban gyártani. A szakosítás igen fontos, de nagyon figyelmes és körültekintő munkát kíván. Igen fontos a beruházások összehangolása, nehogy indokolatlanul párhuzamos, és így az adott ország kisebb igényei miatt ki nem használt teljesítőképességű üzemek jöjjenek létre. A beruházások ott jöjjenek létre, ahol legjobban szolgálják az egész szocialista tábor érdekét. Az elfogadott gyártásszakosítási ajánlások megvalósításához hosszabb időszak, néhány év szükséges. Meg kell szervezni az új gyártmányok termelését, esetleg új kapacitást kell létrehozni a megnövekedett szükségletek legyártásához. Az el- profilirozott termékek gyártását csak akkor lehet beszüntetni, ha a felszabadult kana- citás kihasználását már biztosítani tudják. A gépipari gyártásszakosítás és kooperálás további munkálatait a KGST legutóbbi ülésén hozott határozatok és az azt követő .szervezeti intézkedések meggyorsítják. A munka során kidolgozzák a legfontosabb gépipari termékfajták gyártását és szükségleti adatait, az egész szocialista tábor Vonatkozásában. Ezek a számítások lehetővé fogják tenni a mélyebb elemzést, a szakosítás különböző változatai hatékonyságának kidolgozásához. Az országok így reálisan rögzíthetik a fizetési mérlegek alakulása figyelembe vételével — a rájuk szakosított termékek távlati gyártási program j át és a kooperációban importálandó termékek igényeit. Mindezen és egyéb más intézkedések alapján szervezeti úton is biztosítva lesz a szocialista gazdálkodós adta lehetőségek minden eddiginél jobb kihasználása, a gépipar fejlesztése és a népgazdaság, a s-zocia'ist" tábor összérdeke szempontjából. Szönv* Péter Csuklós lámpa és villanyoszlop Egy Salzburgban megtartott közlekedésügyi értekezleten egy angol felszólaló azt javasolta, hogy valamennyi utcai oszlopot közvetlenül a föld felett csuklókkal kellene ellátni, mert ezzel erősen csökkenteni lehetne a súlyos kimenetelű közlekedési balesetek számát. Az ilyen oszlopok. ha jármű ütközik beléjük, megdőlnének és kevesebb kárt tennének a járműben és utasaiban. A kongresszuson ugyanezen okból felvetődött az a probléma is, hogy ki kell vágni a nagyforgalmú utak fasorait, ez a javaslat azonban heves ellenállásba ütközött. Tudósok irányítják a növények éleiét Elhiszi-e kedves olvasó, hogy Moszkvában beérik a banán? Márpedig így van. Ilyen banánokkal találkozhatunk a növényfiziológiai kutatóintézet laboratóriumaiban. Ezt a hatalmas tudományos intézményt a mesterséges éghajlat gyárának is nevezhetnénk. Megtalálhatjuk itt földünk növényzetének legkülönbözőbb képviselőit. A fiziológusok különféle kísérleteket folytatnak ezekkel a növényekkel, speciális kamrákban különféle éghajlati körülmények közé helyezik azokat. Ha végigjárjuk a laboratóriumokat, egészen képtelen és váratlan dolgokkal találkozhatunk. Az egyik helyen 42 fokos meleg és forró pusztai szél szárítja a talajt. Közvetlenül mellette, képletes kifejezéssel élve „csikorgó fagy”' van. Megint odébb vörös lámpák alatt hatalmas virágok burjánjának. Emitt meg hűtőszekrények állnak, ahol a világűr hőmérséklete uralkodik. Az egyik ilyen szekrényben megdöbbentő kísérletet folytattak le. Egy ribizlihajtást lehűtöttek mínusz 253 fokra, méghozzá oly gyorsan, hogy a növény1 sejtjeiben a víznek nem volt Ideje jégkristályokká változni. Amikor azután fokozatosan felmelegítették ezt a hajtást és kiültették a kertbe, a növény magához tért és többi társával egyenértékű meny- nyiségű és minőségű gyümölcsöt adott. Ezeknek a kísérleteknek igen nagy gyakorlati jelentőségük van. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta az intézet igazgatója. Andrej Kurszanov akadémikus: — Napjainkban a fizikai, kémiai és műszerkészítési eredmények következtében, a növényfiziológusoknak lehetőségük nyílt az élő szervezet olyan részletes tanulmányozására, amilyen azelőtt elképzelhetetlen volt. — Csak az utóbbi , néhánv évben, intézetünk igen sok1 gyületek áthatolhatóságát. Rövidesen elkészítettek egy ilyen rádióhullámokkal működő adó-vevőt. Csakhogy a Kutatások során semmiféle áthatolási különbség nem mutatkozott az egészséges és a beteg fehérje között. Szelkov továbbra is hitt fel- tételezésében és folytatta a kísérletezéseket. Mint már oly sokszor a kísérletezések történetében, ebben az esetben is egy véletlen sietett segítségükre. Egy „beteg” fehérjével telített tartály a gázégő . közelében állt és a láng átmelegítette ennek tartalmát. Mikor azután ezen a tartályon rádióhullámokat engedtek keresztül, a műszer jelentős eltéréseket mutatott az eddigi gyakorlathoz képest. A tudós tehát megtalálta annak a fonalgombolyagnab végét, amelyet most szépen, fokozatosad le kellett gombolyítania. Lassanként kidolgozták a kutatási műszereket. Kitűnt, hogy a fehérje felépítése nemcsak a szervezet hőmérsékletétől, hanem annak, korától is függ. Végül is megállapították, hogy a különböző betegségek különféle képpen mutatkoznak meg hatásukat illetően a fehérjében. így azután lezajlottak az első kísérletek arra, hogy a fehérje szerkezeti állapotának segítségével határozzák meg ' a betegség diagnózisát. Amikor pedig a tudós kidolgozta a megbetegedések felismerésének módszertanát, kiviláglott az is, hogy már akkor meg lehet állapítani a pontos diagnózist, amikor az ember még nem is érzi magát betegnek, vagyis a betegség fejlődésének legkorábbi periódusában is. A betegségek megállapítására szolgáló készüléket Szelkov professzor dielektrométernek nevezte el, a klinikán azonban csak „elektromos orvosnak” tisztelték. Igen nagy jelentőségű Szelkov felfedezése az állattenyésztés szempontjából is. Az állatok nem tudnak panaszkodni, a betegségeket csak nyilvánvaló külső jelek alapján lehet megállapítani. Az állatorvosok jóformán vakon kénytelenek megállapítani a diagnózist. Az „elektromos orvos” lehetővé teszi, hogy egészségügyi vizsgálatot tartsalak a nyájakban, megjelöljék a beteg állatokat és sikeresen lássanak neki a gyógyításnak. Most, amikor tökéletesítették készüléküket,! Szelkov professzor és munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a fehérje felépítésének kutatása nemcsak az emberek és állatok betegségeinek megállapítását teszi lehetővé, hanem a növényekét is, hiszen a fehérje képezi az egész szerves világ alapját. Ha Szelkov módszerével megvizsgálják a vetőmagot, meg lehet állapítani, hogy nincs-e valami oly rejtett betegsége, amely veszélyezteti az eljövendő termést.
