Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

MEC) K/Uvlan 1962. SZEPTEMBER 22, SZOMBAT A politikai bizottság listája elnyerte az algériai nép bizalmát Csütörtökön az esti órák­ban befejeződött Algériában az első nemzetgyűlési válasz­tás. A szavazók részvételi aránya a vártnál sokkal na­gyobb volt. A szavazásra jo­gosultak több mint hetven százaléka jelent meg a sza­vazó helyiségekben. Hivatalos és teljes adatok a szavazásról szombat előtt nem várhatók. A részeredmé­nyek azonban azt mutatják, hogy a politikai bizottság lis­tája elnyerte az algériai nép bizalmát. Nagyobb incidens nem volt. Algír környékén kisebb ösz- szecsapások történtek a 4. vi- laja katonái és a nemzeti néphadsereg egységei között. Veszteségekről nem érkezett jelentés. Az új nemzetgyűlés valószí­nűleg kedden tartja, első ülé­sét Algírban. Faresz, az algé­riai ideiglenes végrehajtó feerv elnöke csütörtök esti televíziós beszédében közölte, hegy a jövő héten átruházza hatáskörét a nemzetgyűlésre. Az új kormány egyik első és legfontosabb feladata az lesz, (hogy megteremtse a törvé­nyes rendet azokon a terüle­teken, amelyeken még min­dig a központi hatalommal szembenálló gerillacsoportok garázdálkodnak. Az ENSZ-közgyúlés folytatja az általános politikai vitát Pénteken délelőtt — ma­gyar idő szerint a kora délutá­ni órákban — ismét összeült az ENSZ-közgyűlés, hogy foly­tassa az általános politikai vitát. Elsőnek Ohira japán kül­ügyminiszter szólalt fel. Felhí­vással fordult az atomhatal­makhoz, hogy mielőbb kösse­nek megállapodást a nukleáris fegyverkísérletek megszünte­téséről s ennek érdekében emelkedjenek fölül a nemzeti érdekeken. / Központi kérdésnek jelölte meg Nyugat-Berlin és Németország problémáját és hangoztatta, hogy azok megoldása csak békés eszkö­zök útjain lehetséges, az ön­rendelkezési jog elvének be­tartásával. Ohira támogatta U Thant ügyvezető főtitkár kongói tervét, majd hangoztat­ta, Japánnak, mint ázsiai or­szágnak. a legnagyobb mér­tékben érdeke, hogy megvaló­sítsák a laoszi kérdésben. lét­rejött nemzetközi megállapo­dásokat. Ohira végül foglalkozott a Kínai Népköztársaság törvé­nyes ENSZ-tagsága helyreállí­tásának kérdésével. Anélkül, hogy egyértelműen leszögezte volna kormányának álláspont­ját bonyolultnak nevezte a problémát és hangoztatta, hogy véleménye Szerint „ve­szélyes lenne gyors dönÁést kikényszeríteni". Kitartott kor­mányának már ismert nézete, mellett, amely szerint a köz­gyűlésben csak kétharmad szó­többséggel lehet határozni a kínai ENSZ-képviselet kérdé­séről. A következő szónok, Lange norvég külügyminiszter, kife­jezte reményét, hogy a kelet—nyugati konflik­tus múló epizódja lesz a történelemnek. s hangoztatta, ennél sokkal nagyobb veszélyt lát abban a szakadékban, amely a gazdag és a szegény országokat egy­Megíalálták a Kongóban lezuhant ENSZ-repülőgépet Csütörtökön Kamunza köze­lében lezuhant az ENSZ egyik megfigyelő repülőgépe, amely felderítő tevékenységet végzett Észak-Katanga felett. A gép keresésére indult helikopterek rádión jelentették, hogy a ki­égett gépet Kamunza közelé­ben megtalálták. A gép tíz fő­nyi svéd * személyzetéből egy életét vesztette, egy súlyos gyomorsérüléseket szenvedett, négy könnyebben megsérült s négy sértetlen maradt. Amikor a kereső helikopte­rek a gép roncsai mellett le­szálltak, a gép körül a kongói köziponti kormány katonáit ta­lálták, akik a szerencsétlenül jártakat elsősegélyben részesí­tették. A szerencsétlenség okának megállapítására a vizsgálat folyik, azonban a je­lek arra mutatnak, hogy a gé­pet lelőtték. A Mariner—2 elhagyta a Föld vonzási terét A Nasa, az Amerikai Űrha­józási Hivatal, közleményt adott ki. amely bejelenti, hogy a Mariner—2. amerikai Venus- űrhajó elhagyta a Föld gra­vitációs terét, és növekvő se­bességgel halad a Venus felé. A Mariner—2. szeptember 18-án érte el azt a pontot, ahol a Föld vonzási erejét kiegyen­lítette a Nap gravitációs ere­je. Az űrhajó ekkor körülbe­lül 6 000 000 kilométernyi tá­volságban volt a FöldtőL Becslések szerint a Mari­ner—2. óránként 80 000 kilo­méternyi sebességgel fog szá­guldani. amikor december 14- én 14 000 kilométerre közelíti meg a Venus-bolygót. MÁRKÁS HOLLÓHÁZI PORCELÁNOK nagy választékban az üveg-, porcelán- szaküzletekben, állami áruházakban és földművesszövetkezeti boltokban. Vác, Aszód, Abony, Nagykáta, Kiskunlacháza. mástól elválasztja. Ennek a veszélynek a leküzdéséhez vi­lágméretű összefogásra van szükség, ami .elképzelhetetlen az ENSZ tevékenységének ki- szélesítése nélkül — fejezte be felszólalását. Ezután az ülést berekesztet­ték. A zendülők sikere Argentínában: lemondott a kormány A csütörtökről péntekre vir­radó éjszaka folytatott lázas tanácskozások után pénteken reggel a zendülők sikerével végződött a hadsereg főpa­rancsnoksága és a kedden fel­lázadt tisztek közötti erőpró­ba: lemondott az argentin kor­mány. Az éjszaka Során Guido elnök felhívására kétórás fegyverszünet jött létre. Az AFP híradása szerint Ongania tábornok, a felkelők vezetője a tógyverszünet kihirdetése után az elnöki palotába hajtatott, s tanácskozásokat folytatott Guidóval, valamint a há­rom fegyvernem miniszte­reivel. Bekapcsolódott a tárgyalások­ba Alvaro Alsogaray pénzügy­miniszter is, aki csütörtökön érkezett vissza Washingtonból, ahol megpróbált sürgős segítséget szerezni a katasztrofális pénzügyi helyzet orvoslására. Pénteken a hajnali órákban bejelentették, hogy Saravia hadseregügyi miniszter, La- bayru tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke és Lorio tá­bornok, a hadsereg főparancs­noka lemondott. Mint ismere­tes, Ongania tábornok és a mögötte álló erők legfőbb kö­vetelése éppen ez volt. A had­seregügyi miniszter — akinek testvére, Julio Alsogaray tá­bornok szintén részt vett a zendülésben — a lemondáso­kat bejelentve közölte, hogy a válság megoldódott. Az elnöki hivatal közleményben jelen­tette be: „a katonai helyzet normális. A csapatok paran­csot kaptak arra, hogy térje­nek vissza állomáshelyükre”. Később közölték: formailag az egész argentin kormány le­mondott, hogy szabad kezet adjon Guido elnöknek az új kormány megalakítására. Azt várják, hogy a hadseregügyi miniszter, valamint esetleg Adolfo Lanus hadügyminiszter kivételével az új kormányban valamennyi miniszter meg fogja tartani tárcáját. Az AFP szerint a zendülők győzelmében döntő szerepet játszott; hogy az éjszaka során számos katonai egység jelentette be, hogy csatlakozik hoz­zájuk. A tárgyalások még folytak az elnöki palotában, amikor a kétórás fegyverszünet lejártá­val a felkelő egységek újra mozgásba lendültek és harci állásokat foglaltak el. Ezután jelentették be a kormány le­mondását. De Gaulle meg akarja szilárdítani a korlátlan személyi uralom rendszerét Schröder Cadenahbiába utazik Támadások a CDU-n belül a külügyminiszter ellen Schröder külügyminiszter szombaton az észak-olaszor­szági Cadenabbiába utazik, hogy az ott üdülő Adenauer kancellárral tárgyaljon. Bonni hivatalos közlés sze­rint a látogatásnak az a cél­ja, hogy megbeszélje a kan­cellárral annak a kormány­nyilatkozatnak a külpolitikai vonatkozásait, amelyet Ade- naeur szabadságáról vissza­térve október 9-én mond majd el a bonni parlament­ben. Beavatott körök szerint azonban nemcsak erről van szó. Az utóbbi napokban egyre élesedő „aknamunka”, suttogó hadjárat indult a CDU-n belül Schröder kül­ügyminiszter eljen. Ezefk a Brentano volt külügyminisz­terhez és Krone tárca nél­küli miniszterhez, Adenauer bizalmasához közelálló körök azt vetik Schröder szemére, hogy nem tájékoztat .ja megfe­lelően pártját a külpo- liikai kérdésekről, sőt egyenesen elzárja a CDU képviselői elől azokat a bizalmas információkat, amelyekhez Brentano külügyminisztersége ide­jén szabadon hozzáfér­hettek. Schrödernek azt is sze­mére veliik, hogy igyekszik eltávolítani a külügyminisz­térium és a külképviseletek kulcspozícióiból azokat a dip­lomatákat. akik Brentano bizalmi emberei voltak és a legutóbbi „kiszivárgások“ ügyében indított bizalmas vizsgálat is tulajdonképpen ezt a célt szolgálja. Egy 'Epstein nevű amerikai pub­licista ugyanis nemrégen nyilvánosságra hozta azok­nak a bizalmas jelentések­nek egy részét, amelyeket tavaly ősszel a washingtoni nyugatnémet nagykövetség küldött a bonni külügymi­nisztériumba. Schröder, akit nagyon felbőszített e titkos okmányok nyilvánosságra ho­zása, azonnal vizsgálatot ren­delt el az ügyben, amely a (beavatottak szerint első­sorban a washingtoni nyu­gatnémet nagykövetség egyik vezető diplomatája ellen irányul. .Több nyugatnémet lap pén­teken feltűnő helyen foglal­kozik a CDU-n belül Schrö­der ellen indult aknamun­kával. Elsősorban a Franciaor­szággal való kapcsolatok kér­déséről van szó. Schröder ugyanis teljes erőve] tá­mogatni akarja Angliának a Közös Piachoz csatlakozá­sát és ezen a téren ellentétbe került a kancellárral, vala­mint a CDU-nak a Bonn— Párizs tengely aktivizálását sürgető csoportjaival. — Schrödernek ez a ma­gatartása felkeltette Ade­nauer bizalmatlanságát — írja a lap. — Adenauer köz­vetlenül szabadságra indu­lása előtt hosszabb megbe­szélést folytatott Schröder- rel, de ez nem. vezetett tisz­tázáshoz, sőt a viszony a kancellár és külügyminisz­tere között a megbeszélés után még csak rosszabbodott. A Neue Rhein-Zeitung rá­mutat: a Schröder elleni tá­madások szorosan összefügg­nek Strauss ama elhatároz zásával, hogy megmarad a hadügyminisztérium élén. — Ezzel kapcsolatban an­nak lehetőségéről beszélnek írja a lap —, hogy Strauss fogja felváltani Schrödert a külügyminisztérium, élén, *ha Adenaer távozása után Er­hard lesz a kancellár. (MTI) De Gaulle csütörtöki tele- vizióbeszéde nyugtalanságot keltett Franciaországban. Iga­zolta azt az aggodalmat, hogy a tervezett alkotmányreform mögött lényegesen több van, mint az elnökválasztás' mód­jának megváltoztatása. De Gpulle nem hagyott két­séget afelől, hogy szerinte az államfő a nép valamennyi jogának letéteményese, akit sem a parlament, sem a kormány, sem a politikai pártok nem korlátozhatnak döntéseiben. A néppel szem­ben csak annyi kötelessége van, hogy időnként népsza­vazást rendez egy-egy kér­désről, amelyre a választók igennel, vagy nemmel felel­nek. De Gaulle ezt a hatal­mat nemcsak a maga szá­mára követelte, hanem utód­ja számára is. Az alkotmány- módosítás lényege éppen az, hogy a valóságban már ki­alakult személyi uralom rendszerét szentesítse és tar­tóssá tegye. De Gaulle beszéde növelte a közvélemény és a politikai pártok ellenállását. Ezt tük­rözik a péntek reggeli lapok cikkei és kommentárjai. — De Gaulle egyetlen em­ber abszolút uralmának dicshimnuszát zengte — eme­li ki cikkében az Human ité. „A mindenható atya szólt Franciaország gyermekeihez” — írja a szocialista Populaire. Arra akarja korlátozni a francia nép szerepét, hogy időnként „erőteljes igent” mondjon a „vezető” politiká­jára. Duclos, a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának titkára a rádiónak adott nyilatkozatában kijelen­tette: De Gaulle beszéde után világos, hogy az elnökválasztás módjá­nak megváltoztatásával a személyi uralmai akar­ja súlyosbítani, egy tény­leges diktatúra feltéte­leit akarja kialakítani. Ez szervesen beleilleszkedik annak a politikának a kere­tébe, amelyet a rendszer íasizálása jellemez. A Fran­cia Kommunista Párt a leg­határozottabban szembeszáll De Gaulle tervével és ösz- szefogásra szólítja fel a köz­társaság híveit a fenyegető veszéllyel szemben — mon­dotta Duclos. Az angol miniszterelnök ismét a régi érveivel hozakodott elő Macmillan rádió- és televíziós beszéde és ez a nemzetközösségnek is érdeke, többek között a fejlett országokkal való kereskede­lem szempontjából. Emellett hangsúlyozta — az angol ipar „bonyolult, na9U pontosságot és magas szaktudást igénylő termékek” előállítására spe­cializálná magát. Ezzel tulaj­donképpen újból beismerte, hogy Anglia a nemzetközösség sok országát továbbra is nyers­anyag szállítójaként szedetné megtartani. A Közös Piachoz való csat­lakozás ügyében lezajlott brüsszeli tárgyalásodról szól­va az angol miniszterelnök azt állította, hogy sikerült „rendkívül jó feltételeket“ el­érni a nemzetközösség ázsiai országai számára, ami pedig az afrikai és a karibi térség­beli országokat érinti, rájuk nézve a feltételek „egyenesen nagyszerűek’\ Kifejezte azt a reményét, hogy sikerül majd piacot találni Kanada, Auszt­rália és Űj-Zéland élelmiszer- cikkei számára is. Macmillan kijelentette, hogy folytatni szándékozik a brüsszeli tárgyalásokat, majd hangsúlyozta, hogy a kérdés­sel Kapcsolatban maga Anglia hoz végleges döntést. „/Vég­eredményben mi szintén füg­getlen ország vagyunk” — je­gyezte meg. „Az a szándé­kunk, hogy fenntartsuk és erősítsük nemzetközösségünk- ket, de ugyanakkor szerepet akarunk játszani Európában is”. Mint az MTI londoni tudó­sítója jelenti, Macmillan csü­törtök esti rádióbeszédéből világosan kiderült, hogy az angol miniszterelnök hajlandó a legdrágább be­lépti díjat is kifizetni a Közös Piachoz való csatla­kozás érdekében, noha ezzel menthetetlenül meggyengíti alkudozó pozícióját, A munkáspárt vezetősége kijelentette, Macmillan rádió­beszédével megszegte azt az ígéretét, hogy pártpolitikai szempontoktól függetlenül fog beszámolni az angol népnek érről a kérdéskomplexumáról. Hírek szerint Gaitskell pén­teken este szintén rádióbe­szédben válaszol Macm illan­nék. Háziasszonyok figyelem! MA MAR OTP-HITELLEVÉLRE VÁSÁROLHAT OLAJFŰTÉSŰ fürdőszobakályhát; Nova-tűzhelyet és varrógépeket a Pest megyei Iparcikk Kisker. V. üzleteiben Macmillan angol miniszter- elnök csütörtök este rádió- és televízióbeszédében összegez­te a brit nemzetközösség mi­niszterelnökeinek részvételé­vel nemrég lezajlott értekezlet eredményeit. Beszédében ügyesen elsiklott afölött az éles vita fölött, amely az ér­tekezleten Angliának a Közös Piachoz való csatlakozása kér­dése körül folyt és alapjában véve azt fejtegette, hogyan vi- szonylik Anglia a Közös Piac­hoz és a nemzet közösséghez. Fejtegetéseinek fő motívuma az volt, hogy az angol kormány tovább­ra is folytatni szándéko­zni a tárgyalásokat Ang­liának a Közös Piachoz való csatlakozásáról, Macmillan újból elvetette azt a véleményt, hogy „Ang­liának választania kell a nem­zetközösség és Európa között”, azt bizonygatta, hogy a nem­zetközösség és az Európai Kö­zös Piac „teljesen eltérő szer­vezet és az egyikben való részvételt előmozdíthat ja,' nem pedig akadályozhatja a má­sikban való részvételt”. A Közös Piacot Macmillan „nagy gazdasági csoportosu­lásnak” nevezte, amelyben „nem léteznek közvetlen po­litikai kötelezettségek”, mind­amellett hangsúlyozta, hogy minél szorosabban fognak ösz- sze gazdaságilag a Közös Piac országai, „annál inkább erő­södnek majd politikai kapcso­lataik is”. A miniszterelnök újból azt állította, hogy a Közös Piacba való belé­pés gazdaságilag erősítené Angliát

Next

/
Thumbnails
Contents