Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-21 / 221. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK í MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA É MEG TAN ÁCS L A P J VI. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. SZEPTEMBER 21, PÉNTEK A munkáshatalom történelmi jelentőségű győzelme Október 20-ig befejezik a vetést Lendületesen halad az őszi munka a ráckevei Árpád Tsz-ben Engels, A Kommunisták Szövetsége történetéhez című írásában Marx zseniális felfedezéséről szólva, a többi között ezt mondja: „... a mai elnyomott osztály, a proletariátus nem hajthatja végre saját felszabadítását anélkül hogy ugyanakkor az egész társadalmat az osztályokra való szakadástól ?s ezzel az osztályharcoktól fel ne szabadítsa". Száztizenhét éve nyert első megfogalmazást — Engels és Marx elméjében szinte egy- időben — a szikrázó gondolat, s az eltelt évszázad történelmi eseményei a világrendszerré vált szocializmus győzelmes állomásai fényesen példázzák ennek igazságát. A magyar munkásosztály történelmi és történelemformáló harcai is ezt célozták attól az időtől kezdve, amióta a tőke elleni küzdelmét forradalmi pártja vezetésével vívta. S hogy e cél •— gyakran kemény, küzdelmes harcok árán — sikeresen megvalósult, azt a Magyar Népköztársaság puszta léte, társadalmi-politikai és gazdasági rendje bizonyítja. A párt kongresszusi tézisei nem véletlenül szentelnek a gondolatnak egy egész fejezetet, pedig az irányelvek egyetlen mondata is milyen sokat fejez ki a megtett útról szólva. Népünk legnagyobb történelmi vívmánya a munkáshatalom — állapítja meg a párt nagy jelentőségű dokumentumában. Ez a munkáshatalom 17 esztendővel ezelőtt csak lehetőségként létezett, noha csírájában már megvolt a munkásmozgalom forradalmi csatákban edzett, kipróbált harcosaiban. Ám hogy valódi hatalommá váljék, az osztályban szunnyadó roppant erőt és képességet a marxizmus—le- ninizmus fényénél fel kellett szabadítani, a gúzsba kötött és elméletileg képzetlen munkásosztályt ereje és hivatása magasrendű tudatára kellett ébresztenie a pártnak. Minderről már múlt időben beszélhetünk. Ami ebben az országban a több mint másfél évtized alatt végbement, mérhetetlenül nagyobb tettnek számít, mint amit évszázadok alatt yéghez vittünk. És hogy a fent idézett Marx— Engels-i tétel mennyire igaz, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint a politikai küzdőtérre lépő munkásosztály első legnagyobb tette: a földosztás. A párt vezette munkásosztály így nyújtott testvéri jobbot a nála számbelileg nagyobb dolgozó osztálynak, a parasztságnak. Ez azonban csak az első csapás volt a feudál- kapitalista reakcióra. A munkáshatalom e szövetségi politika jegyében forradalmi gyorsasággal szélesítette ki hadállásait, s a politikai hatalmat azzal tette teljessé, hogy köztulajdonba vette a fő termelőeszközöket: államosította a bányákat, a bankokat, a közlekedést. Szocialista ipart teremtett. Mint a tézisek mondják: „Hazánk másfél évtized alatt elmaradott agrár-ipari országból fejlett nehéziparral rendelkező ipari-agrár országgá lett. Szocialista forradalmi átalakulás megy végbe a kulturális életben". A munkáshatalom azonban nem érhette be ezekkel a különben nagy horderejű eredményekkel. A párt célul tűzte maga elé, hogy a népgazdaság minden ágában uralkodóvá teszi a szocialista termelési viszonyokat. Az MSZMP VII. kongresszusa ezért mondotta ki, hogy a fejlődés meggyorsítása érdekében vezessük a dolgozó parasztságot a nagyüzemi mezőgazdaság útjára a második ötéves terv időszakában, s fejezzük be ezáltal a szocializmus alapjainak lerakását. A Központi Bizottság irányelvei a magyar nép alkotó lendületét méltatva büszkén jelenti ki: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett". Hiba volna minderről úgy beszélni, mintha a szocialista mezőgazdaság létrejötte spontán fejlődési folyamat eredménye volna. Ezt a párt VII. kongresszusa is világosan kifejezésre juttatta. Az viszont tény, hogy a szocialista átszervezést több kedvező körülmény együttes hatása segítette diadalra jutni. Mindenek előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista politikája, amely találkozott a dolgozó parasztság egyetértésével és támogatásával. És ahogy annak idején a munkásosztály földet adott a nincstelen, vagy a kevés földecskével rendelkező parasztnak, úgy az elmúlt években is segítséget nyújtott számára a személyek és a haza érdekét szolgáló forradalmi változás megtételében. A munkásosztály — tiszteletben tartva a lenini önkéntesség elvét — okos szóval és a tettek ezreivel, sőt nem csekély áldozatokat is vállalva, értette meg a dolgozó parasztsággal, hogy további felemelkedésének egyetlen útja a nagyüzemi gazdálkodás. Ma már bátran kijelenthetjük; a szocialista alapon nyugvó mezőgazdaság mind természetesebb életformája lesz tsz-pa- rasztságunknak. Persze ez egyáltalán nem jelent problé- mátlan életet a szövetkezeti gazdák és gazdaságok számára, nem problémátlan hasonlóképpen más termelőágak, valamint a városi lakosság viszonylatában sem. De az kétségtelen, hogy a jelentkező gondok, nehézségek okait mindinkább a maguk portáján keresik s találják is* meg. Ez a tudatlanság pedig azt bizonyítja: egyre inkább a magukénak érzik a közöst örömeivel, gondjaival együtt. Ez a szemlélet a legjobb bizonyíték arra, hogy a párt vezette munkásosztály jó tanácsadója, hasznos segítője a falu népének. A munkásosztály azonban nemcsak tanáccsal, bátorítással járult hozzá a győzelem kikovácsolásához, hanem azóta is szakadatlan politikai, gazdasági, műszaki segítség- nyújtással óvja és gyarapítja a szövetkezeti vagyont. A tömeges patronázsakciók, a kormány 3004-es rendeletéi hatékony eszközei a felelősség- teljes törődésnek. Másszóval és összegezésül: a szocializmusnak a falun elért nagy győzelme társadalmi rendünk alapjának, a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségnek édes szülötte s egyben nagyszerű bizonyítéka. Felbecsülhetetlen értékűnek minősítette az országos esőt, amikor meglátogattuk a ráckevei Árpád Termelőszövetkezet elnökét. Piros Pannóniájára még az eső utáni napon is bőven tapadt a sár, amikor a határt járta, — Kár, hogy nem jött előbb ez az eső, legalább egy hónappal, de most már mindegy. Fő, hogy jócskán esett. — Megkönnyíti a szántást és a vetést? — Ezért örülünk neki elsősorban, de az idei termésnek is használ még valamennyire. A szőlőnk most gyűjti mézét a bogyókba' és ahhoz is kell a víz. Ha most még kapunk néhány napfényes órát is. akkor nem lesz okunk a panaszra, Ügy vélem, hogy jó közepes lesz az idei szüret. Nem ok nélkül említi a szőlőt a tsz elnöke, hiszen közel négyszáz holdon terem ez a növény a közösben. Három- százharmincnégy holdat családi művelésre osztottak ki a tagoknak, ötvenet művelnek közösen. A tavaszon szerencséjük volt, nagyobb fagy nélkül vészelték át a kritikus időt, később meg úgy óvtak minden tőkét, hogy a peronoszpóra egyet sem tudott kikezdeni. Egy hibájuk azonban mégis akad a szőlőparcelláknak, mégpedig az, hogy öregek a tőkék. Ennek ellenére tizenöttizennyolc hektolitert elvárnak a szőlőtől holdanként. Noha a kukoricára közismerten kedvezőtlen volt az idei nyár, kevés volt az eső, az Árpád Tsz-ben mégsem „szűkmarkú” ez a növény. Másutt már törik a kényszer- érett csövet, náluk még most is zöldell a kukorica. Nemcsak a hatvan holdnyi öntözött hibrid, amely holdanként legalább ötven mázsát Ígér, hanem az öntözetlen többi kukorica is. Szinte hihetetlen, hogy az idei aszály után is megadja a holdankénti harminc mázsát, pedig annyit várnak tőle a tagok, Ha már az öntözésnél tartunk, szólni kell a cukorrépáról és a kertészetről is, amelyektől szintén nem sajnálták a vizet. A húsz hold cukorrépa „hálájának” jele a háromszáz mázsás holdankénti termés. Legalábbis a tsz-elnök nem számít kevesebbre ebből a növényből. A kertészet munkáját leginkább a MÉK dicséri úgy, hogy például a paprikáért kilónként harminc fillérrel fizetett többet, mint a megye bármelyik termelőszövetkezetének. A többi kertészeti növény is bőven beváltotta a hozzáfűzött reményt, mivel a tervezett négyszázezer forint helyett már szeptember közepén ötszázezret kaptak értük. Úgy számítja a tsz, hogy elérik az egymilliós kertészeti összbevételt is. A betakarításhoz tartozik még a kukoricasilózás munkája is. amellyel több mint egy hete végeztek a tsz-ben. A száz 'holdnyi silókukorica helyén már vidáman pöfög a traktor, hogy új növény kerülhessen a frissen készített magágyba. Igyekeznek ezzel, mert azt tartják, hogy a korán, illetőleg idejében vetett kalászostól várhatják joggal a bőséges termést. Ezért sietnek annyira az őszi árpa vetéssel is, ezt százötven holdon kívánják elvégezni. Szeptember tizenhetedikén délig száz holdat már el is vetettek, s a hátralevő öt- vennel sem várnak sokáig. összesen 760 hold őszi vetés az idei tervük, amelyből százhatvanat már teljesítettek, de a többit is folyamatosan végzik, mert legkésőbb Október 20-ig minden gabonát el akarnak vetni. A koraiakat — az őszi árpát és a hatvan hold őszi rozsos-takarmánykeveréket — még előbb elvetik, mert azokat októberben már zölden kívánják látni. A kívánság önmagában véve nagyon keveset érne, bármilyen szívből fakad is. Ezért keményen markolják a kormánykereket a traktorosok, hogy idejében elkészüljön minden magágy. Szeptember közepére sikerült felszántani minden vetésre kerülő gabona földjét és most már csak a műtrágyaszórás, s a vetés van hátra. Ez utóbbi munkát különösen a szovjet búza előtt végzik el igein lelkiismeretesen, mert tudják, hogy a Be- zosztája 4-es búza megérdemli a műtrágyát, összesen 150 holdon termesztik ezt a búzafajtát. Ha ezzel végeztek, jöhet a szüret, az elmúló gazdasági év utolsó munkacsúcsa, amely után már megláthatják évi munkájuk eredményét a tagok. Most még korai lenne jóslatokba bocsátkozni, mint az elnök is mondja, de úgy vélik, hogy nem éri őket kellemetlen meglepetés. Számolnak az időjárás okozta kiesésekkel. de a terven felüli bevételekkel is. amelyek egybevetve, jórészt kiegyenlítik egymást. Ha ebbe a számításukba nem csúszik hiba, megközelítik a munkaegységenkénti negyven forintos jövedelmet az Árpád Termelőszövetkezet tagjai. Csütörtökön reggel 8 órától folyt a szavazás Algériában az első nemzetgyűlés képviselőinek megválasztásáért. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A -Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák helyzetéről, majd az élelmezésügyi miniszter beszámolt a felvásárlás helyzetéről. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány megvitatta a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A Minisztertanács elfogadta a művelődésügyi miniszter jelentését a mérnöktovábbképzésről. az ipari, üzemgazdasági tanfolyamok működéséről, valamint a közgazdásztovábbképzésről. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány módosította a vasúti árufuvarozás szabályzatát. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint a hangulat nyugodt, a nép fegyelmezett volt. A rend- fenntartó szolgálatot a szavazóirodák előtt a városrendőrség látta el. A Rocher Noir-i közigazgatási központ a kora délutáni órákban kiadott közleménye szerint a részvételi arány igen változó: 75 százalék és 25 százalék között ingadozik. Meglepetésszerűen nagy az európaiak részvételi aránya a szavazáson, Eddig 73 500 tüzelőutalványt váltottak be Pest megyében Hírt adtunk a napokban arról, hogy ez idén az egész országban sokkal több tüzelőutalványt váltottak be az ősz kezdetéig, mint tavaly. Számadat szerint hogyan alakult az utalványbeváltás Pest megyében? Erre a kérdésre Ipacs László, a Budapest környéki Tüzelőszer- és Építőanyag Értékesítő Vállalat igazgatója így válaszol: — Természetesen nálunk is növekedett a beváltott utalványok száma. A múlt évben 69 000 tüzelőutalványt váltottak be a megye területén lakó üzemi dolgozók, ez idén pedig a mai napig 73 500 utalvány került beváltásra. Még legalább 12 000 utalvány beváltására számítunk ez év folyamán. — Ennyire megszaporodtak tavaly óta az utalványok? — Igen, miután a múlt évben egy családból csak egy személy kaphátott, idén azonban ahányan a családból üzemben dolgoznak, mindannyian. — A nem üzemi dolgozók hogyan gondoskodnak téli tüzelőjükről? —Szintén nagy előrelátással. Ez évben eddig 4700 vagonnal többet vettek, mint tavaly. Oka ennek az is, hogy egész évben bőven vásárolhattak telepeinken jó minőségű borsodi szenet és elegendő mennyiségben kaphattak brikettet. A főváros közvetlen közelében német brikettet is. E pillanatban ugyan kevesebb brikettszállítmányt kapunk, de azért még egyes telepeinken mindig rendelkezünk 900 vagonnyi készlettel. — A téli kilátások? — Nagyon biztatóak. Senki se aggódjon, nem kell fa- gyoskodnia, a tüzelőellátásban nemigen fordulhatnak elő nehézségek. Persze, azért ajánlatos minél előbb beszerezni a télirevalót. Ha beáll az esőzés, havazás, nehezebb a szállítás és telepeink vevöforgal- ma is megnövekszik, néhol emiatt esetleg bekövetkezhetnek átmeneti zavarok. Különösen azok a közületek gondoljanak erre, amelyek eddig raktározási nehézségeikre hivatkozva, nem biztosították téli tüzelőszükségletüket. —y e— jóval többen jelentek meg a urnáknál, mint július 1-én. Az általános nyugodt han gulatot mindössze egy-két ir cidens zavarta meg eddig, j Blidától nem messze fekv Gerua községben a 4. vilajá hoz tartozó katonák késlelte! ték a szavazás megindulásé Egy másik helyi jellegű inci dens Algír közelében zajló! le, ahol rivális katonai egyse gek tűztek össze. A politikai bizottság beje lentette, hogy a szavazást ke órával meghosszabbítják, t,e hát helyi idő szerint 20 óra kor ért véget. (Lapzártáig szavazás részleteiről nem ér kezeit jelehtés.) Baráti látogatás a váci honvéd alakulatnál Csütörtök délelőtt kedves vendégek érkeztek a váci honvédalakulathoz. Horváth András, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Házi Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője megtekintették a laktanyát. Kíséretükben volt Still Ferenc, a Váci Járási Pártbizottság titkára is. Az érkezőket Abagyi tiszt elvtárs fogadta. Beszámolt a kiképzés eredményeiről, az egység életéről és a szeptember 29-i fegyveres erők napja előkészületeiről. Horváth elvtársék közel háromórás látogatásuk során elbeszélgettek a tisztekkel, tiszthelyettesekkel és a legénységgel. Megtekintették a körleteket, az elhelyezés és az ellátás felől érdeklődtek a csapatnál. Az egység KISZ-titkára megmutatta az ifjúsági szervezet klubhelyiségét, ahol kiképzés után pihenhetnek, szórakozhatnak a honvédek. Hosszan időztek a csapatkönyvtárban és barátságosan elbeszélgettek több kiváló rajvezetővel. A látogatás végén a vendégek részt vettek a tisztek és tiszt- helyettesek közös ebédjén. Horváth és Házi elvtársak elismeréssel nyilatkoztak a látottakról és további sikereket kívántak az egység parancsnokainak, s a legénységnek. N. I. Nyugodtan, fegyelmezetten zajlott le a szavazás Algériában
