Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-20 / 220. szám

«IT HEGYEI 1062. SZEPTEMBER 20 CSÜTÖRTÖK Kibernetika és űrkutatás A gép nem hibázhat, csak az ember — Önműködő gépek nyitják meg a bolygóközi űrexpedíciók sorát Az emberiség évszázadok óta álmodik arról, hogy elsza­kadjon a Földtől, hogy felre- püljön a járatlan világűr ti­tokzatos kékségébe, hogy feltárja a világ kialakulásá­nak titkait. Az ember előtt nincsenek legyőzhetetlen akadályok! Geofizikai rakéták, az első szputnyikok, kutyákkal és más élőlényekkel felrepülő űrhajók, s végül, legyőzve a Föld vonzóerejét, elindultak a világűr ismeretlen térsé­geibe a nagyszerű szovjet űrhajósok, Jurij Gagarin, German Tyitov, Andrijan Nyikolajev és Pavel Po- povies. Az ember kilépett az űrbe és egyre inkább gazdájává lesz annak! Az űrkutatásiban különle­ges helyet foglal el a kiber­netika, amely a szó legszo­rosabb értelmében megta­lálható a világűr meghódí­tásának minden részletprob­lémájában. A kibernetika feltárta azo­kat a nagyszerű lehetősége­ket, amelyek az önműködő univerzális számológépekben rejlenek. Az irányítás bár­mely folyamatát átalakíthat­juk egymást követő mate­matikai műveletek láncola­tává. Ezeket a műveleteket a számológépek hatalmas se­bességgel hajtják végre. Több száz tapasztalt matematikus sem kelhet versenyre a gép­pel. Az embereknek csak az a feladatuk, hogy előkészítsék a műveletek alapadatait és elhelyezzék a gépók „emlé­kezetébe”. Ugyanitt helyezik el a munkaprogramját. A gép hibátlanul dolgozik. Hiba csak akkor. lehetséges, ha a programot összeállító ember véti el munkáját, vagy maga teszi lehetővé a hiba elkövetését. Azonban ezt is el lehet kerülni: a tudósok és a mérnökök megvalósítot­ták a gép munkájának au­tomatikus ellenőrzését. A kibernetika sokat segí­tett az űrhajók megalkotásá­ban, a legmegfelelőbb konst­rukció kiválasztásában, egy egész sor tényező figyelembe­vételében, a repülés bonyo­lult programja végrehajtá­sának ellenőrzésében és még számtalan kérdésben. Nagy segítségünkre volt a kibernetika az űrhajósok fel­készítése során is. Egész sor automatikus gyakorlóberen­dezés létrehozása mellett a kibernetika az űrrel foglal­kozó orvbstudományt is se­gítette abban, hogy ponto­san elemezhesse a legkülön­félébb körülmények között az emberben lejátszódó fizio­lógiai folyamatokat. Az így nyert eredmények lehetővé tették egyrészről annak pontos meghatározá­sát, milyennek kell lenni az űrhajónak, másrészről lehe­tővé tették azt, hogy a je­lentkezők közül azokat az embereket válasszuk ki, akik leginkább megfelelnek az űr­pilóta munkájának. A szovjet tudomány egyre gyorsabb léptekkel fejlődik. Az űr gyakorlati meghódítása még csak megkezdődött. Ger­man Tyitov azt írta: „Már nyilvánvaló, hogy az ember egyre gyakrabban lép majd ki a világűrbe és egyre messzebb jut el. Nincs oly távol az az idő, amikor mindennapi dolog lesz, hogy Földünk körül la­kott szputnyikok keringenek Azután eljön majd a Hold­expedíció ideje, állandó tudo­mányos állomások létesítése a Holdon, s az itt szerzett ta­pasztaltok felhasználása a Venus, a Mars és más bolygók meghódításában. Ezek ma még csak tervek, de megvalósítá­suk máris reálisabb, máris a közelebbi jövőt jelenti. Lehet­séges, hogy e'jön az idő, ami­kor mindennapi dolog lesz az űrrepülés, és sokan úgy töltik szabadságukat ";r'utF-ássa> akárcsak ma turistáskodással”. A Vosztok—3 és a Vosztok —1 útja még közelebb hozta ezt a korszakot. Mielőtt azonban ez elkövet­keznék, tudósainkra nagy és nehéz feladatok várnak. A kutatásoknak ebben az új periódusában a kibernetika még az eddiginél is fontosabb lesz. Konkrétan mik lesznek a kibernetika feladatai? Csak néhányat sorolunk fel ezek közül. Teljesen nyilvánvaló dolog, hogy egy másik bolygó megközelítéséhez sokkal pon­tosabban kell irányítani a ra­kétákat, mint abban az eset­ben, amikor ezek az űrhajók csak a Föld körül keringenek. Feltétlenül csökkenteni kell a műszerek térfogatát, hiszen az irányítóberendezés sokkal bo­nyolultabb lesz. Jelentős mér­tékben kell fokozni a beren­dezés megbízhatóságát is. És ami a legfontosabb, a bolygó­közi repülés irányítása jelle­gének alapvetően különböznie kell a földkörüli repülés irá­nyításának módszereitől. Hi­szen még a legközelebbi boly­gót is olyan távolság választja el a Földtől, amelyet nem száz, hanem millió kilométerekben kell mérni. Ilyen körülmények között döntő jelentőségű az a tény, hogy a Föld és a bolygóközi űrhajó közötti jelzések mekkora ké­sésekkel jutnak el egyik pont­ról a másikra. Hiszen ezeknek a jelzéseknek terjedési sebes­sége, ahogyan ezt a fizikusok megállapították, nem halad­hatja meg a fény terjedési se­bességét. S bár ez a sebesség rendkívül nagy, a bolygóközi repülések esetében nyilvánva­lóan kevés ahhoz, hogy a Földről lehessen irányítani az űrhajókat. Mi a teendő? Hol keressük ennek az igen nehéz feladat­nak megoldását? Ismét a ki­bernetika lesz segítségünkre. Hozzájárul olyan gépezetek előállításához, amelyek önma- guktól alkalmazkodnak a gyorsan és váratlanul változó körülményekhez, amelyek ké­pesek lesznek arra, hogy ön­állóan elemezzék az érzékeny felvevő állomásoktól kapott tájékoztatókat és ezeket a tá­jékoztatásokat felhasználják az űrhajó legmegfelelőbb irá­nyítására. Ezeket a nagysze­rű gépeket többféle névvel il­letik: önszervező, ön tanulmá­nyozó, önbeállító ... Mind­ezekben az elnevezésekben ott találhatjuk azt a szót: „ön” — vagyis ez azt jelenti, hogy a gépek képesek önálló irányításra. Éppen ilyen önműködő irá­nyító rendszerekkel — ame­lyeket természetesen közvet­lenül az űrpllóták ellenőriz­nék — valósíthatjuk meg a bolygóközi expedíciók hatékony irányítását. Ne gon­doljuk azonban, hogy az ilyen utazások során az ember tel­jesen elszakad a bolygójától. Feltétlenül megvalósul a kap­csolat a Földdel. Ennek a kapcsolatnak segítségével kapja majd meg az űrhajós a stratégiai utasításokat, ame­lyek részleteiben is pontossá teszik a repülés programját s az űrhajós érzi majd, hogy a Föld figyeli munkáját, hogy nincs egyedül. Erre pedig fel­tétlen szüksége lesz, ha hosz- szabb ideig tartózkodik a vi­lágűrben. Az űrhajósnak rendkívül nyugodtnak kell lennie, ami­kor hosszabb ideig tartózko­dik fantasztikusan szokatlan körülmények között, teljes mértékben meg kell őriznie testi és szellemi képességeit. A Földdel fennálló biztonsá­gos kapcsolat egyik feltétle­nül szükséges alapja annak, hogy az űrhajós sikeresen vé­gezze munkáját. Ez azonban még nem minden. A kiberne­tika. amely bonyolult önirá­nyító rendszernek tekinti az emberi szervezetet, lehetővé tette a kozmikus lélektan szá­mára, hogy megoldja a leg­nehezebb feladatot, mégpedig azt, hogyan lehet megőrizni hosszas repülés alkalmával az űrhajós normális lelkiállapo­tát. A tudósok megállapítot­ták, hogy a Földdel való kap­csolat önmagában nem ele­gendő. A további expedíciók­ra feltétlenül csoportokat kell küldeni, hogy ott, a világűr élettelen, néma térségeiben, ahol csak kozmikus fények és a meteorrajok kísérik ez űrhajót, az ember közvetlenül is érezze bajtársa „vállát vál­la mellett”. Erre egyébként azért is szükség van, mert egyetlen ember képtelen megoldani az űrrepülés bonyolult prog­ramjának minden egyes fel­adatát. Bizonyos meghatáro­zott időn keresztül aludnia, enpie, pihennie is kell. Az űrhajós munkája rend­kívül bonyolult és fárasztó. Nemcsak nagy tudásra és ké­pességre van szüksége, hanem kitartásra, lelkierőre is. Mind­ebből világosan kitűnik, hogy a hosszabb űrutazásra küldött ember pszichofizikai tulajdon­ságaival kapcsolatos felké­szültsége mellett fel kell ké­szíteni a jövendő űrhajóst iellemileg is, többek között bajtársiasnak kell lennie, hogy állandó összhang alakuljon ki az űrhajó legénysége között. Az emberek ilyesfajta kiválo­gatása rendkívül bonyolult feladat. A kibernetika lehető­vé tette, hogy megtegyük az első eredményes lépéseket ezen a munkaterületen is. A tudósoknak még végtele­nül sok számítást és kísérletet kell végrehajtaniok. mielőtt megkezdenék a más bolygók felé induló űrhajók rendsze­res felbocsátását. Ezeknek a megvalósításához népünk már lerakta a lehető legjobb ala­pokat. A három szovjet űrha­jó, amely a Hold és a Venus felé indult, s a négy kitűnő Vosztok űrhajó feltárták a jö­vőbe vezető utat. A bolygó­közi űrrepülések előkészítésé­nek elvi munkálataival pár­huzamosan folyik a gyakorlati felkészülés. S itt ismét segítségünkre van a kibernetika. A bolygóközi térségbe elős-zör majd tökéle­tesített önműködő kiberneti­kai gépeket indítunk el. Rend­szeresen közvetítik majd meg­figyeléseiket rádió és televí­ziós adók segítségével a Föld­re. Ugyanezek a gépek irányítják majd teljes mérték­ben az űrhajót. Ezeknek a gé­peknek segítségével a tudósok egész sor értékes tudományos adatot nyernek a repülés kö­rülményeiről és arról, hogy lehet-e megfelelő létkörülmé­nyeket teremteni más bolygó­kon az ember számára. A világűrbe vezető út nyit­va áll. Magabiztosan halad­nak ezen az úton a szovjet emberek, akik annak szentelik életüket, hogy ismeretlen vi­lágokat tárjanak fel. S ezek­nek az embereknek állandó és hatalmas szövetségese a kiber­netika, kozmikus korszakunk túdományága. Ikmiitatásra váró filmek Hazánkban évente 130—140 között van a műsorra tűzött játékfilmek száma. A bemu­tatásra szánt külföldi újdon­ságokat a filmátvételi bizott­ság választja ki a világ film­gyárainak terméséből. A bi­zottság tagjai — filmszakem­berek, pedagógusok stb. — je­lenleg az 1962—1963-as évad második felének választéKát állítják össze. A közelmúlt­ban vették át a szovjet mű­vészek több alkotását, köztük a velencei seregszemlén nagy­díjat nyert Iván gyermekkora, valamint a Hátha mégis sze­relem, az Elmentem a nap után és a Visszavárlak című újdonságot. Ezek közül néhá­nyat már novemberben, az idei szovjet filmhéten megis­merhet a közönség. Megvásá­rolták 'a legutóbbi moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert japán film, A kopár sziget, valamint az ugyan­csak díjnyertes angol film, Az egy csepp méz vetítési jogát. Nálunk is bemutatják majd A pogányok ideje megrendítő angol—amerikai filmdrámát és Az elloptak egy bombát című román filmszatírát, a nálunk is jól ismert művész, Gopo alkotását. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSOK MAGYARORSZÁGRÓL A világ legkülönbözőbb ré­szein számos magyar kiállí­tás számol be hazánk irodal­mi, művészeti életéről, kul­turális fejlődéséről. Moszk­vában a Szovjet írószövetség és a magyar nagykövetség rendez október első heté­ben Móricz Zsigmond-em- lékestet. Ez alkalomból ki­állítás nyílik, amely a nagy magyar író munkás életét és külföldön megjelent számos könyvét tárja a látogató elé. A magyar grafikai művé­szetnek nemcsak itthon, de külföldön is egyre több cso- dálója akad. Mexikó számos vidéki városában 140 művé­szi grafikából összeállított magyar vándorkiállítást te­kinthetnek meg az érdek­lődők. Kínában és Vietnam­ban A magyar építészet ezer éve című kiállítás • fényké­pekkel illusztrálja építésze­tünk történetét. Több mint kétszáz kép mutatja be a legszebb magyar műemlé­keket. valamint a modern stílustörekvéseket mai épít­kezéseinken. ^nlrfdiJöriair# Több autóbuszjárat Az utasok örömére az őszi menetrendben új járatok in­dulnak Cegléden. Sűrítik a környező községekbe induló járatokat és a városban is gyakrabban közlekednek az autóbuszok. Elektromos indí­tóberendezést építenek a köz­ponti autöbuszpályaudvaron. Neonfényes világítást szerel­nek fel. az utasok részére pe­dig járdasziget épül. Tárgyal­nak arról is, hogy megszün­tetik a Szolnoki úti és a Pus­kin utcai üres járatokat, az utasok így a végállomásig igénybe vehetik a kocsikat. A budapesti járatok 'is bejárnak a ceglédi központi pályaudvar­ra, ami az átszállásokat je­lentős mértékben megköny- nyíti. Ceglédi fiatalok nemzetközi versenyen Tegnap és ma nagyszabású nemzetközi verseny színhelye Szeged. Az ország mindén ré­széből fiatal vendéglátó szak­emberek mérik össze tudásu­kat. A Ceglédi Vendéglátóipa­ri Vállalatot is képviselik a versenyen. Homlok Petronella cukrász. Bakos Sándor felszol­gáló é? Hajnal Sándor szakács utaztak Szegedre. A népes mezőny ellenére a ceglédiek szép helyezésben reményked­nek, nem is szólva arról, mi­lyen. értékes tapasztalatokkal gazdagodnak a találkozón. GYORSABBAN ÉPÜLNEK AZ UTAK Az utóbbi időben jelentős mértékben meggyorsul Ceglé­den az utak építésének üte­me. A Szabadság téren és a Kossuth téren a tervezettnél nagyobb arányú munkálatokra került sor. A felbontott asz­falt alatt ugyanis sók helyen elporladt a betonlap és az öreg fák gyökerei valóságos hullámzó Balatont formáltak a járdákból. A munkákban részvevő két vállalat az elő­készületek vontatottsága után most már igen jó ütemben dolgozik. A Szabadság teret már befejezték, a Bercsényi utcában a fedő réteget most rendőri hírek A börtönből feltételesen en­gedték szabadságra Szóró Já­nos 25 éves foglalkozás nél­küli törteli lakost, abban a reményben, hogy a javulás útjára tér. Nem így történt. Szóró ugyan munkát vállalt a budapesti Hídépítő Válla­latnál, de a munkahelyén csakhamar ismét a bűn útjá­ra tért: a munkásszálláson el­lopott egy Doxa karórát. Ezenkívül még augusztusban a szülőfalujában ellopott egy férfi kerékpárt, s azt Ceglé­den eladta. Cegléden a vasút­állomás elől viszont egy akta­táskát emelt el. Szeptember­ben Nagykőrösön egy fűszer­üzlet elől lopott kerékpárt, amelyet magával vitt Nyárs­apátra, ott részben szétszed­te, s az alkatrészeket eladta. A visszaeső bűnözőt a rendőr­ség őrizetbe vette, s ügyében a nyomozást tovább folytatja. Magára gyújtotta házát és a házban felakasztotta magát kedden hajnalban Gödöllőn, a Zavarda utcában Suhajda Pél. A tüzet a helybeli tűz­oltók oltották el, de a ház gazdáján már nem segíthet­tek. A rendőri vizsgálat meg­állapította, hogy az ügyben bűncselekmény nem történt. szórják le és néhány nap múl­va a város központjában tel­jes rendet teremtenek. MDKDR © TOSÉfCS Egy nap alatt két tűz Tápiósülyön a múlt héten Mészáros Jánosné portáján ki­gyulladt a szaknakazal. A ve­szedelmesnek Ígérkező tüzet sikerült idejében megfékezni. Egy ötéves kisgyerek okozta a tüzet, Ugyanaznap — csü­törtökön — délután a Szöllő utcában újabb tűz keletke­zett. Lovas Béla erősen ittas állapotban leheveredett egy szalmaboglya tövébe. Meggon­dolatlanul rágyújtott egy ci­garettára. amitől a kazal csak­hamar lángbaborult. Lovast Béla ruhája is tüzet fogott és csak nagy üggyel-ba.i.ial tudta életét megmenteni. Bár a bog­lya leégett, a tűz tovaterjedé­sét sikerült megakadályozni. Lovas Béla ellen eljárás in­dul. A jövő évi kenyér nyomában A vecsési Ezüstluilász Tsz 517 holdon vet kenyérgabo­nát. Ebből 150 holdon búzát vetnek. A vetőmag bőségesen rendelkezésre áll. Rozsból 367 holdat vetnek el, takarmány- gabonát jövőre 400 holdon ter­melnek. A maglódi Micsurin Tsz-nek a terveiben 410 hold őszi búza. 185 hold őszi árpa és 50 hold rozs szerepel. Az ecseri Törekvő Tsz-ben is hoz­záláttak a talajelőkészítéshez. 170 holdon őszi árpát vetnek, 150 holdon búzát és 130 hol­don rozsot termelnek jövőre. TÍZ ÉV ALATT FÉLMILLIÓ PIPA Majdnem nyolc évtizeddel ezelőtt alapították Nagykőrö­sön az első magyar pipakészí­tő üzemet. Az elmúlt eszten­dők alatt komoly gyárrá nőt­te ki magát az egykori mű­hely. A nagykőrösi pipák vi­lághíresek, ma is szívesen vá­sárolják külföldön. Míg 1951- ben csak hat-hét fajta pipát készítettek, addig ma már kö­zel 120 féle készül a gyárban. Tíz év alatt több mint félmil­lió pipát gyártottak és vevő­ik között szerepel Hollandia, Svéd- és Finnország, Jugosz­lávia és Görögország is. Tanulnak a kereskedelmi dolgozók Az állami kereskedelem kö­telékébe tartozó nagykőrösi bo’tok eladói és/‘vezetői részé­re rövidesen iskola kezdődik. Az önkiszolgáló bolt két al­kalmazottja egyéves • tovább­képző iskolában, illetve bolt- vezetőképző iskolán szerzi meg és gyarapítja felkészült­ségét. A valkói prímás temetése MŰSORKÉRDÉS — Néha azért behúzunk egymásnak ... (Komádi István karikatúrája) Sokan érezték úgy Valkón ked­den délután, hogy talán még az ég is gyászol. A község dalos lelkű ci­gányprímása, a harminchárom éves Búzás Ber­talan kiejtette ke­zéből a vonót, örök álomra csu­kódtak szempillái, s őt kísérték utol­só útjára. A halottas ház­tól a temetőig vé­geláthatatlan me­net húzódott szo­morú szívvel, há­romezer ember rótta le végső tisz­teletét a halott­nak. Tizenöt köz­ségből jöttek a ro­konok, ismerősök a temetésre, Isa- szeg, Verseg, Tú­ra, Csány, Gödöl­lő, Veresegyház, Aszód, Salgótar­ján és még sok más helység né­pe osztozott a Bú­zás-család fájdal­mában a valkóia- kon, meg a vác- szentlászlóiakon kívül. Valkó és Vác- szentlászló örege, if ja saját halottja­ként siratta Búzás Bertalant, a bá­lok és lakodalmak hírneves virtuó­zát. A gyász- ünneplőbe öltözött sokaság megren­dült szívvel re­besgette az el- húnyt erényeit, amelyek ebben a sóhajban találtak legtömörebb for­mát: „lesz-e még ilyen prímás?” A vácszentlász- lói öreg esperes­plébános, Bálint György is könnye­ző arccal emléke­zett meg az utol­só lakodalomról, amelyen együtt vendégeskedett vele. Milyen külö­nös is az emberi lélek.' Soha olyan mély érzéssel, so­ha még olyan át­élés-odaadással nem húzta, mint akkor, utoljára: „Darumadár út­nak indul, búcsú­zik a fészkétől...” Ezt húzták ked­ves pajtásai is a sírnál, meg a'töb­bi szomorú nótá­ját a gyászinduló után. Négy falu zenekara búcsú­zott hegedűiok- szóval a legna­gyobb prímásától, akinek művészetét a hanglemezek is őrzik. (n. i.)

Next

/
Thumbnails
Contents