Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

1962. SZEPTEMBER 16, VASÄRNAP nsr »iEGVEI rMírliW 9 Egy hét a külpolitikában Az elmúlt héten folyta­tódtak az amerikaiak Kuba- ellenes és Kína-ellenes provo­kációi. Az amerikai sajtóban és a kongresszusban egyaránt uszítanak a forradalmi Kuba ellen, s híreik jelentek meg arról, hogy az amerikai hadi- tengerészet jogellenesen „el­lenőrizni“ akarja a kubai ha­jóforgalmat. Egy amerikai U —2-es kémrepülőgép — Csang Kaj-sek-ista felségjel­lel — megsértette a Kínai Népköztársaság légiterét: a gépet lelőtték. Az amerikaiak nem tanulnak az U—2-es ko­rábbi eseteiből: híre járt, hogy ilyen kémrepülőgépet állomásozhatnak majd Auszt­ráliában is, La vert on támasz­pontján. Feszült a helyzet Bra­zíliában is, ahol Goulart elnök és a képviselőház között el­mérgesedett a viszony az el­nöki jogkör visszaállításának vitája következtében, A kor­mány csütörtökön lemondott. A szakszervezetek erre közöl­ték, hogy általános sztrájk­kal támogatják az elnököt. A hadsereg több hadosztályát harci készültségbe helyezték. A hét legjelentősebb ese­ménysorozatta mindamellett azzal a TASZSZ-nyilatkozat- tal függ össze, amely felszólí­totta a Kuba-ettenes provoká­ciók szervezőit: álljanak el veszélyes terveiktől. A nyilat­kozat figyelmeztette a forrófe­jű imperialistákat: Kuba nincs egyedül, s Kuba nem Guatemala... Kennedy el­nök csütörtökön sajtóértekez­letén válaszolt a szovjet nyi­latkozatra. Kennedy beismerései, de ugyanakkor hangoztatott fe­nyegetései megmutatják, hogy az Egyesült Államokban akna­munka folyik a kubai kor­mány megdöntésére és hogy Washington egyáltalán nem mondott le arról a szándéká­tól hogy valamilyen módon „félreaOJtja” a Castro-kor- mányt. Az elnök felemás nyi­latkozatának első része nyil­vánvalóan tükrözi a szovjet figyelmeztetés hatását: az el­nök ugyanis leintette a kato­nai beavatkozást követelő nagyhangú amerikai politiku­sokat. Kijelentette, hogy a Kuba-ellenes katonai inter­venció „a jelen pillanatban szükségtelen és indokolatlan” és sajtálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Álla­mokban elhangzó felelőtlen beszédek alátámasztják az ilyen veszély fennállásának valószínűségiét... Kennedy lényegében beismerte: a Szovjetunió Kubába irányuló fegyverszállításai nem jelen­tenek veszélyt a nyugati félte­ke egyik országára sem. Ebből világosan látható: a szovjet kormány figyelmezte­tése sok forró fejet kijózaní­tott az Egyesült Államokban, s hideg zuhanyként érte azo­kat a hetvenkedő és kardcsör­tető köröket is, amelyek egyébként a közelgő választá­sok miatt is igyekeztek nagy hűhót csapni a Kubának jut­tatott szovjet segítség miatt. Hozzátartozik a képhez azon­ban az is, hogy a részleges kijózanodás mellett továbbra is tapasztalhatók az elvakult agresszív szándék jelei is, pél­dául Dirksen szenátor egyfe­lől némileg elhatárolta magát a köztársasági párt leghango­sabb kardcsörtetőitől, de más­felől úgy vélte: „valamit mégis kellene csinálni Kubá­val ... * Az a szándék, hogy „va­lamit kell Kuba ellen tenni”, megnyilvánult Kennedy el­nök nyilatkozatának abban a második szakaszában is, amely alig különbözött az általa is elítélt agresszív fenyegeté­sektől. Az elnök felsorolta azokat a „feltételeket” ame­lyek között az Egyesült Ál­lamok beavatkoznék Kubá­ban: ezek között van pél­dául az, ha Kuba veszélyez­tetné a guantamamói ameri­kai támaszpontot, illetve ha Kuba támaszpontot adna a Szovjetuniónak. Ez az ön­magában is nyilvánvalóan ellentmondó „érvelés” több más olyan ködös és két­értelmű megfogalmazással párosul, hogy csak azt .mondhatja az ember: az amerikaiak Kubával kapcso­latos politikája továbbra is rendkívül veszélyes marad. Az elmúlt héten ismét az érdeklődés előterébe került Anglia és a Közös Piac kap­csolata, mégpedig a brit nemzetközösségi értekezlet kapcsán. A Marlborough- kastélyban a Commonwealth- értekezleten a nemzetközös­ség tizenöt tagállama és Nagy-Britannia kilenc gyar­mata általában bírálta Macmillan tervét és kife­jezte aggodalmát: mivel Angliának be kell illeszked­nie a Párizs—Bonn tengely által uralt Közös Piacba, ez elkerülhetetlenül a Com- monwealth-országokkal ki­alakított gazdasági kapcso­latok lazításával jár majd — és ez a nemzetközösségi ál­lamok kedvezményes vá- mcikkal és más feltételek­kel biztosított eddigi gaz­dasági pozícióinak fenyege­tését is jelenti. Kanada ga­bonakivitelét, Uj-Zéland hús- exportját, Ausztrália gyapjú- kiviteli piacát érzi veszé­lyeztetve, és így tovább. A nemzetközösségi értekezlet vitái megmutatták: Anglia előrelátható belépése a Közös Piacba a szó szoros értel­mében aláaknázza a Com­monwealth egész épületét. A hét jelentősebb esemé­nyei közé tartozik az algé­riai kibontakozás újabb állomása: a szeptember 20-ra kitűzött választások előké­szítéseként az algériai jelölt­listák közzététele. A száz- kilencvenhat képviselőjelöl­tet minden bizonnyal meg­választják majd, s valószí­nű, hogy Ben Bellának, az FLN politikai bizottsága el­nökének az ország első nem­zetgyűlésében nyolcvan szá­zalékos többsége lesz. Az európai lakosságot változat­lanul ugyanaz a tizenhat je­lölt képviseli, mint a válság elején közölték, de a poli­tikai bizottság és a 4. vi­tája viszályénak következté­ben kihagytak a listáról egész sor olyan ismert algé­riai politikust, aki Ben Bel­la ellenfele volt, így pél­dáid Ben Kheddát, az ideig­lenes kormány jelenlegi mi­niszterelnökét is. Ben Bella nem vette fi­gyelembe az algériai kom­munistáknak a választások demokratizálására tett ja­vaslatát és a kommunista párt jelöltjei nem szerepel­nek az FLN választási lis­táján. Az Algériai Kom­munista Párt mellőzése min­denképpen sajnálatos tény, hiszen tagjai harcoltak az ország függetlenségéért, igen sok kommunista áldozta éle­tét Algéria szabadságáért, s noha a párt szám szerint nem nagy, tekintélye és tömeg­befolyása igen jelentős. A jö­vendő algériai választások megtartása azonban- ettől el­tekintve pozitív tény, hiszen az eddigi viszály és válság állandó ürügyet teremtett a franciák katonai beavatkozá­sára. A nemzetgyűlés és ezt követően a kormány meg­alakítása véget vethet az immár két hónapja tartó ve­szélyes bizonytalanságnak. Rudnyánszky István Nem szűnnek meg az amerikai provokációk Kuba ellen A kubai forradalmi fegyve­res erők minisztériuma kö­zölte, hogy egy amerikai ka­tonai repülőgép szeptember 12-én Oriente tartomány kör­zetében kubai felségvizek fö­lött kis magasságban átrepült egy kereskedelmi hajó fölött. A kubai nép érdeklődésének középpontjában, továbbra is a TASZSZ által közölt szovjet kormánynyilatkozat áll. Or­szágszerte gyűléseket rendez­nek, amelyeken a kubai dolgozók háláju­kat fejezik ki a Szovjet­uniónak önzetlen, testvéri segítségéért. Különböző társadalmi szer­vek a havannai szovjet nagy­követséghez és Hruscsovhoz intézett táviratokban monda­nak köszönetét a Szovjetunió­nak. Louis Savllant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitká­ra Lazaro Penahoz, a Kubai Munkásszövetség főtitkárához intézett táviratában a Szakszervezeti Világ- szövetség együttérzésé­ről és támogatásáról biz­tosítja a kubai munkás- osztályt és felhívja az egész világ dolgozóit, egyesítsék erőiket a Ku­ba elleni provokációk ab­bahagyásának kikénysze­rítése céljából. Pénteken, az NDK fővárosá­ban tömeggyűlést tartottak az amerikai imperializmus, által fenyegetett kubai nép iránti együttérzés kinyilvánítása cél­jából. Gyűléseket tartottak az NDK több más városában is, így Lipcsében, Gerában és Drezdában. Több gyűlésen részt vettek a demokratikus Németországban tanuló es dolgozó kubaiak is, akik a né­met hallgatósággal együtt kö­vetelték: „el a kezekkel Ku­bától!” IRÁNBAN: Segítségei! 60 ezer hajléktalan - húsz elpusztult TÖRÖKORSZÁGBAN: Százezer otthon dőlt romba A Vöröskereszt társaságok ligája pénteken közzétett je­lentése szerint, az iráni föld­rengésben 60 ezren váltak hajléktalanná, s a katasztrófa által sújtott 122 falu közül 20 teljesen elpusztult; az életben- maradott áldozatokat kielégí­tően ellátták orvossággal és élelemmel. A jelentés arról is beszá­mol, hogy a kelet-törökországi földrengés idején százezer em­ber otthona dőlt romba. A hajléktalanok a szabad ég alatt laknak, s ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Különösen súlyos a helyzet most, az esős évszakban. A tö­rök Vörös Félhold Társaság egyedül képtelen ellátni fel­adatát. A liga felhívást intézett a tagtársaságokhoz, hogy sátrak­kal, előregyártott házakkal, téli ruhaneművel és gyógy­szerekkel siessenek a szeren­csétlenek segítségére. Irán területén ne legyen rakétatámaszpont A szovjet külügyminisztéri­um bejelentette, hogy szom­baton Teheránban jegyzékvál­tás történt Nyikolaj Pegov szovjet nagykövet és Abbasz Aram iráni külügyminiszter között. Az iráni jegyzék ígé­retet tesz arra, hogy az „irá­ni kormány nem ad jogot egyetlen külföldi államnak sem ahhoz, hogy különböző rakétatámaszpontokkal ren­delkezzék Irán területén”. A Szovjetunió válaszjegyzé­ke megelégedéssel fogadja ezt a nyilatkozatot. A jegyzékváltás alkalmá­ból Abbasz Aram iráni kül­ügyminiszter kormánya nevé­ben ezeket mondta: „Hivatalosan bejelentem, hogy mint a sah őfelsége több ízben hangsúlyozta, az iráni kormány sohasem engedi meg, hogy Irán a Szovjetunió terü­lete ellen irányuló agresszió eszközévé váljék.” A szovjet nagykövet vála­szában hangoztatta, hogy az iráni kormány ígérete, vala­mint az említett jegyzékvál­tás a „Szovjetunió és Irán kö­zötti jószomszédi kapcsolatok alapjainak megerősítésére szolgál és megfelel a Közel­és Közép-Kelet békéje és biz­tonsága érdekeinek”. ki ötvenedik amerikai föld alatti atomrobbantás Az amerikai atomenergia bi­zottság pénteken közölte, hogy a nap folyamán kis hatóerejű atomszerkezettel föld alatti robbantást hajtottak végre a Nevadai sivatagban. Ez volt az ötvenedik robbantás a je­lenlegi nevadai kisérletsoro- zatban. Felöklelte a bika Spanyolország leghíresebb torreádorát A észak-spanyolországi Sa- | lamanca városának arénájá­ban pjénteken egy bika felök- lelte Spanyolország leghíre-1 sebb matadorát, Antonio Or- donezt. A viadort kórházba szállították. Az orvosi közle-1 mény szerint állapota súlyos. A 30 éves Antonio Ordonez elsősorban látványos stílusá­ról nevezetes. Egyik fellépé­séért Madridban 750 ezer pe­zetát — több mint tízezer dol­lárt — kapott. A Reuter washingtoni je­lentése szerint Galileo Solis panamai külügyminiszter a Rusk amerikai külügyminisz­terrel folytatott megbeszélését követően kijelentette, szeret­né, ha a nyugati félteke or- | szagainak külügyminiszterei megtárgyalnák a kubai kér­dést. Washingtonnak úgysem sikerül A szovjet hajók nem változtatnak irányt Bakajev miniszter nyilatkozata Viktor Bakajev, a Szovjet­unió tengeri-flottaügyi minisz­tere a Szovjetszkaja Rosszija tudósítójának adott nyilatko­zatában hangoztatta: a Kubá­ba tartó szovjet kereskedelmi hajókat semmiféle amerikai fenyegetés vagy provokáció nem késztetheti arra, hogy letérjenek útjukról. A miniszter utalt rá, hogy igen intenzív kereskedelmi forgalom bonyolódik le Kuba és a Szovjetunió között, mindkét irányban sok mil­lió tonna áru van útban. Kubába olajat, mezőgazdasági gépaeket, a legkülönbözőbb ipari berendezéseket, onnan a Szovjetunióba pedig cukrot, szeszt, dohányt stb. szállíta­nak a szovjet kereskedelmi flotta hajói. Mindennap több tucat ke­reskedelmi és utasszállító hajó indul útnak a sziget- ország és a Szovjetunió között. A két ország közötti áru­forgalom egy része bérbevett külföldi hajókon bonyolódik le — folytatódik a miniszter nyilatkozata. Sok ország hajó­tulajdonosai kötnek ilyen bérszerződést, mivel ez anya­gilag rendkívül előnyös. Az utóbbi időiben az amerikai kormány a NATO felhasználásával durva nyomást gyakorol Angliára, Norvégiára, Franciaországra, Olaszor­szágra, Görögországra és másokra, hogy lemondja­nak az áruszállításokról. Washingtonnak azonban nem sikerült rákényszeríteni aka­ratát a szövetségesekre. Ez egyébként elég ésszerűtlen pxúitika, hiszen a pentagoni stratégák tudhatnák, hogy az utóbbi időben rendkívüli mér­tékben megerősödött, gyors­járatú, nagy vízkiszoritású ha­jókkal gyarapodott szovjet kereskedelmi flotta szükség esetén egymaga is elláthatná a szocialista országok és Ku­ba közötti forgalmat, ez esetben a bérfuvarról lemondó országok járná­nak rosszul, hiszen sok­sok hajójuk válna „mun­kanélkülivé”. Viktor Bakajev befejezésül elmondotta, hogy az utóbbi időben az amerikai légiflotta és haditengerészet repülőgépei egyre gyakrabban zaklat­ják a békésen hajózó szovjet kereskedelmi flot­taegységeket. De semmilyen provokáció nem késztetheti a Kubát se­gítő szovjet kereskedelmi ha­jókat arra, hogy letérjenek útjukról. Tengerészeink tud­ják: hatalmas erő áll mögöt­tük, olyan erő, amely bárkit kijózaníthat Keimedyt felhatalmazták a vámtan fa csökkentésére Az amerikai szenátus pénz­ügyi bizottsága pénteken jó­váhagyta azt a törvényjavas­latot, amely felhatalmazza az elnököt, hogy a Közös Piac­cal folytatott tárgyalások so­rán ötvén százalékkal csök­kentse a vámokat GHEORGIIIU-DEJ ÉS WALTER ULBRICHT BESZÉDE A BUKARESTI REPÜLŐTÉREN Szombaton Walter Ulbricht vezetésével Bukarestbe érke­zett az NDK p>árt- és kor­mányküldöttsége. A vendége­ket a repülőtéren Gheorghiu- Dej köszöntötte, amelyre Wal­ter Ulbricht válaszolt Gheorghiu-Dej hangsúlyoz­ta, hogy a Román Népköztár­saság maradéktalanul támo­gatja a Szovjetunió és az NDK fontos javaslatait a második világháború maradványainak felszámolására, a német béke- szerződés megkötése és ezen az alapon Nyugat-Berlin de- militarizált szabad várossá való alakítása révén. Walter Ulbricht hangsúlyoz­ta, hogy a világ erőviszonyai a szocializmus és a béke erői javára tolódtak eL Ez hatá­rozza meg korunkban az egész emberiség útját a béke és a szocializmus felé. Az NDK tu­datában van nagy történelmi felelősségének a nemzetközi munkásosztállyal, az összes békeerökkel szemben. A béke­erők harca győzelemmel fog végződni. A két ország váll­vetve küzd á revansizmus és a háború erői ellen. Rámuta­tott hogy a két ország egy­sége a marxizmus—leniniz- mus eszméin, az 1960. novem­beri moszkvai nyilatkozaton és a varsói szerződésben való kö­zös részvételen alapszik. TYITOV DUBROVNIKBAN A TASZSZ és a Tanjug be­számol G. Sz. Tyitov szovjet űrhajós dubrovniki tartózko­dásáról, az Adriai-tengeren tett sétahajózásáról és arról is, hogy a szovjet űrpilóta elő­adást tartott a dubrovniki ten­gerészeti • és gazdasági közép­iskola növendékei előtt az űr­repülésről. — Hiszem, hogy az első égi­test, melyre az ember eljut, a Hold lesz, azután következik majd a Mars és a Venus. Három mcs^ycsr Bdegfenié&ionista CB jDe GcsuMe ellen elkövetett merénylet tettesei között Öngyilkos lett a legutóbbi De Gaulle-ellenes merénylet szervezője Párizsban bejelentették, hogy letartóztatták a múlt hó­napi De Gauiíe-ellenes me­rénylet vezetőjét. A 48 éves Henri Niaux volt őrnagyot pénteken a délnyugat-francia­országi Agenben vették őri­zetbe. A rendőrség Niauxot Családi házat nyerhet 4 forintért a bélyegtárgysorsjátékon! HÚZÁS 1962. QKT 18. SORSJEGYEK KAPHATOK: A LEVÉLKÉZBESÍTŐKNÉL A POSTAHIVATALOKBAN ÉS A HÍRLAPÁRUSOKNÁL egy párizsi börtönbe szállítot­ta, ahöl a fogoly felakasztotta ma­gát. Niaux felhasogatott ingéből kötelet készített és ezzel ve­tett véget életének. A francia rendőrség azt is bejelentette, hogy őrizetbe vették a múlt hónapi merény­lő csoport három tagját, akik valamennyien magyar származásúak. A bárom letartóztatott, a 20 éves Varga László, a 31 éves Sári Gyula és az ugyancsak 31 éves Marton Lajos, a fran­cia idegenlégiónak volt tagja. J

Next

/
Thumbnails
Contents