Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-11 / 187. szám
1962. AUGUSZTUS 11, SZOMBAT "c/űrlap 3 Derekas munka után - vidám szórakozás Nemes Dezső elvtárs a Rózsa Ferenc KISZ-táborban Nemes Dezső elvtárs szívesen válaszol a fiatalok kül- és belpolitikai vonatkozású kérdéseire A meteorológia 20—23 fokos meleget jósolt, „néhány helyen záporesővel, zivatarral”. Lehet, hogy „néhány helyen” a jóslat bevált, Százhalombattán azonban megbukott. Egybehangzó becslések szerint a Rózsa Ferenc KlSZ-táborbgn legalább 29 fok volt — árnyékban. A „gyerekek” a sátrakban kerestek menedéket a tűző nap elől. Más napokon, ilyenkor már panázs vízicsatákat vívtak a Duna hullámaiban. Ezen a csütörtök délutánon azonban hiába csalogatta őket a vén folyó. Vendéget vártak. Nemes Dezső elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A katonás rendben sorakozó sátrak, a tisztára sepert „utcák” között kánikulai csend honolt: a „gyerekek” még nem tudták, hogy akit vártak, megérkezett, s Bori Rudolf járási párttitkár, Németh Gyula központi pártszervező és Petiik István táborparancsnok kíséretében közeledik az első heti verseny győztese, a 22-es brigád sátra felé. A csendet váratlanul tüzes dél-amerikai dallam törte meg: a tábor „házi zenekara”, a 9-es brigád tagjai gyakoroltak a búcsúműsorra. Bár a zene csábító volt, úgy illett, hogy elsőnek a győzteseknél vizitáljunk: Sáray Koppány brigádjánál. Ez a tíz orvostanhallgató derekasan bebizonyította, hogy nemcsak a finom orvosi műszerek állnak jól a kezükben, hanem a kubikoslapát és a csákány is. A fiúk egy napi normája 32 forint értékű munka teljesítését írja elő. Ők az első héten napi 44 forintos átlagot értek el! (A tábori átlag 28 forint volt.) Az ágyak szélén ülve ismerkednek egymással: a Központi Bizottság titkára -r» és a „gyerekek”, — Hogyan érték el ezt a rekordot? — kérdi Nemes elvtárs. A fiúk — nyúlánkok, napbarnítottak — egymástól várják a választ. Aztán egyikük megmagyarázza: — Medikusok vagyunk, s négy év alatt jól összeszoktunk. Mielőtt jelentkeztünk, azt mondtuk magunknak: megmutatjuk, mit tudunk. Később megtudtuk, hogy az a brigád, amelyik mind a két héten a legjobb teljesítményt éri el, megkapja a KISZ KB zászlaját. Gondoltuk — nekünk ilyen még úgy sincs ... Peregnek a kérdések és a válaszok. — Milyen az ellátás? Van-e szórakozási lehetőségük a kemény munka után? Voltak-e már máskor is építőtáborban? Milyen a fiúk egészségi állapota? — érdeklődik Nemes Dezső. — A koszt ízletes és bőséges — hangzik kórusban. Ha nem sportolnának, fürödnének annyit .munka után, meg is híznának. Szórakozás? Jut belőle bőven! Van Tábori Híradójúk — ez a hángosújság —, „házi zenekaruk“, labdarúgó-, röplabda- és asztalitenisz-felszerelésük. A Pest megyei Könyvtár igényes gonddal összeválogatott fiókkönyvtárat nyitott a táborban — a forgalom állandóan nagy —, és itt van a Duna. Moziba az építkezés dolgozóival járnak, a vállalat kultúrtermébe. Arra a kérdésre, hogy voltak-e már máskor is táborban, sokan felelnek igennel. Maga a táborparancsnök, Pet- rik István V. éves bölcsész- hallgató például a Hanságban kezdte, három évvel ezelőtt. Az egészségügyi helyzetet a legilletékesebb, a tábor fiatal „doki bácsija”, Lauf László ismerteti: — Három beteget küldtem haza, a többiek— mind a száznyolcvanán — egészségesek. A „pacién túrám” csekély; az eddig ismert betegségek nálunk a focizás közben szerzett rándulás vagy horzsolás, a gyomorrontás és — néha egy-egy megfázás. — Mi a legnagyobb gondjuk? — hangzik a jöveíkező kérdés, de ez már a stábnak, a tábor vezetőinek szól. Lendvay Károly, a gazdasági vezető helyettese a vízhiányra panaszkodik. A meglevő dunai kutak kapacitása nem mindig fedezi az építkezés és a tábor vízszükségletét. Gróf Ferenc, a tábor műszaki felelőse viszont a munkaszervezést említi. Olykor nem tudnak minden brigádnak megfelelő munkakörülményeket. elegendő szerszámot és folyamatos munkát biztosítani. Alkonyodik, a nap már nem tűz olyan hevesen. A fiúk a szabadtéri színpad körül gyülekeznek, hogy meghallgassák Nemes Dezső elv- társ válaszát, az írásban eljuttatott kérdéseikre. „Mutasd a kérdéseidet, megmondom, ki vagy” — mi így módosítanánk az ismert szállóigét. Mert ezek a kérdések érdeke® dolgokat árultak el a fiatalokról. Azt, hogy élénk figyelemmel kísérik a nemzetközi eseményeket; hogy szenvedélyesen elítélik a háborús uszítást; hogy politikailag jól tájékozottak, s hogy szilárdan bíznak a szocialista tábor erejében. Hirtelen szállt le a sötétség, észre sem vettük, hogy beesteledett. Nemes elvtárs búcsfúzkodik. A fiúk sátraikba térnek, s csakhamar felcsendül a dal: „A kék tengeren hajóink megpihen, de holnap már indul a hajó,...” A sátrak között lágyan peng a gitár, a hegedű trillázva kíséri. A fiúk búcsúznak a kedves vendégtől — és a tábortól. Nyíri Evu AHOL A LEGELŐ MAR NEM MOSTOHAGYEREK íaemíatogatásnn ISitrs-Üisi* isit cs 'ejér megyében Régi meghívásnak tettek eleget csütörtökön a gödöllői járás párt- tanács- és termelőszövetkezeti vezetői. Dr. Bas- kay Tóth Bertalan országgyűlési képviselő, egyetemi tanár vezetésével népes küldöttség utazott a Bács-Kiskun megyei Soltra és a Fejér megyei Sina- telepre, az öntözéses legelő- gazdálkodás tanulmányozására. A küldöttség tagjai között láthattuk Ihászi Józsefet, a járási pártbizottság, Koós Lászlót, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjét, dr. László Domonkost, a zsámboki Uj Élet Termelőszövetkezet elnökét és több más járási vezetőt. A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának képviseletében Pénzes János elvtára csatlakozott a küldöttséghez. Útközben sok szó esett arról, hogy hazánkban nem érte el még a korszerű színvonalat a legelőgazdálkodás. Gyakran még képzett mezőgazdászok is lebecsülik, s a takarmánybázis megteremtése szempontjából alig veszik figyelembe a legelőket. Annáit ellenére, hogy a jó fűvű ősgyepek, vagy a mesterségesen telepített legelők — megfelelő művelés mellett — ugyanannyi értékes tápanyagot szolgáltatnak, mint a szántóföldön termesztett legjobb minőségű szálastakarmányok, a legelők jelentőségét kevesen ismerik fel. A korszerű legelőgazdálkodás nagy tudású szakértője és lelkes propagandistája, dr. Baskay Tóth Bertalan is azért látta fontosnak a csütörtöki tapasztalatcserét, hogy javulás történjék ezen a téren. Baskay Tóth elvtárs tanácsára és közreműködésével ugyanis két szocialista nagyüzemben a korszerű technológia szerint folytatnak legelőgazdálkodást és kiváló eredményeket érnek el. A két szocialista nagyüzem közül először a Bács-Kiskun megyei solti Szikra Termelő- szövetkezetbe látogattunk el. A termelőszövetkezet elnöke, Perczel János elvtárs a helyszínen, meggyőző adatokkal, érvekkel és szemléltető eszközökkel bizonyította, hogy mennyire előnyös, hasznos a belterjes legelőgazdálkodás. A tsz-nek 160 hold mesterségesen telepített legelője van, amelyen tavasztól őszig 300— 400 tehén legel. A legelőt rendszeresen ünlüzik és műtrágyázzák, s tervszerűen legeltetik. A másodéves legelőn az idén 25 mázsa keményítőt tartalmazó zöldtakar- mány termett holdanként. A tsz elnöke szerint az öntözött legelő füveivel holdanként leétezer liter tejet leket termelni. A szakemberek tudják, hogy ennél értékesebb tápanyagokat az öntözéses lucernatermesztés sem hozhat egységnyi területen. A vendégek nem győzték csodálni a gazdagon burjánzó legelőfüveket, amelyek sokkal olcsóbb takarmányok, mint a szántóföldön termesztett szénák. Érdeklődésükre a tsz-el- nök elmondotta, hogy az öntözéses legelőgazdálkodás bevezetése előtt több mint három forint volt egy liter tej önköltsége, s az idén csak 2,1 forint körül lesz. A gödöllői szakemberek csoportja kíváncsi volt arra Dús lombbal került ki a cukorrépa a kártevők „foga " Szeptember elején kezdik a cukorrépa szedését és feldolgozását Esténként a 9-es brigád sátra előtt felcsendül a dal. Wittich Árpád gítárkíséretére a fiúk az örömről, s az ifjúságról énekelnek (Koppány György felv.) A tavalyinál kereken hatezer holddal kisebb területen vetettek az idén cukorrépát, de a termeié« feltételei az idei indulásnál lényegesen, jobbak voltak: a cukorrépamag zöme őszszel mélyen felszántott, jól előkészített talajba került. Igaz, a késői vetés miatt e fontos ipari növény -vegetációs ideje megrövidült, s szokatlanul nagy tömegben jelentkezett a levéltetű, a répabarkó és — főleg a későbbi vetésekben — a mocskospajor, a fejlődésre döntő tavaszi és kora nyári időszakaszt mégis számottevő veszteség nélkül vészelték át a cukorrépaültetvények. A július eleiji bő esőzések hatására megerősödve, dúsabb lombbal kerültek ki a kártevők Joga alól”. Mint az Élelmezésügyi Minisztérium cukoripari igazgatóságán tájékoztatásul elmondották, az idén 120 000 holdon, minden eddiginél nagyobb területen poroztak, illetve _ permeteztek a rovarkártevők ellen. A gondos növényvédelem mellett az egyeléssel és a kapálásokkal is mindenütt idejében végezték, elhanyagolt cukorrépa-táblák az országban sehol nem találhatók. Most az aratás utáni úgynevezett gazoló kapálást kell szorgálmazniok a termelőüzemeknek. A tapasztalatok szerint ugyanis ezzel kedvezően befolyásolhatják a hozamokat és a répa minőségét. A fejlődésvizsgálatok azt mutatják, hogy a cukorrépa levél és gyökér aránya általában jó, a tőszám és az állomány beállottsága kedvezőbb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Egyes vidékelien — főleg az Alföldön. — az utóbbi rendkívül meleg napokban kissé meghervadt a cukorrépa lombja, de nagyobb baj még sehol nincs: ha a közeljövőben esőt kap a cukorrépa, nem lesz jelentős visszaesés a fejlődésében. A cukorgyárakban mindenütt befejezés előtt tartanak a felújításokkal, gépjavításokkal. A tervek szerint szeptember elején több alföldi és északi megyében megkezdik a cukorrépa szedését. Elsőnek c szolnoki gyár kezdi meg az idei termés feldolgozását, majd sorban, néhány napos különbséggel megindul a sarkadi, a selypi, majd a szerencsi, a hatvani és a mezőhegyest cukorgyár is. Szeptember második felében az ország valamennyi’ cukorgyára megkezdi a répa feldolgozását. A cukorrépatermelő szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal a gyárak jóelőre megegyezést kötnek a répa folyamatos és ütemezés szerinti szedésé- illetve átadására. (MTI) re. is, hogy milyen eredményekkel járhat a természetes legelők, ősgyepek korszerű művelése. Ez a kíváncsiság vezette őket a Sinatelepi Állami Gazdaságba, ahol Rákóczi Ferenc.igazgató szolgált megfelelő felvilágosítással. Ebben a gazdaságban 168 holdon folytatnak öntözéses legelőgazdálkodást a korszerű technológia szerint. A 168 holdból mindössze 38 hold a mesterségesen telepített legelő, a többi pedig ősgyep. Itt kísérleteket is folytatnak az optimális öntözővíz-, illetve műtrágya-igény megállapítására. Sinatelepen augusztusban már csak az öntözött és műtrágyázott legelőkön találnak füvet a szarvasmarhák, mert a nyári szárazságot nem tűrik a jó minőségű füvek. Az öntözött legelőkön harmincnegyven centiméteres bujazöld füvekben dúskálódhat- nak a marhák, amelyek naponta egyenként ötven kiló zöldet legelnek. Ez a zöldtömeg teljesen kielégíti a szálastakarmány- igényüket, s nem szorulnak kiegészítő szálastakarmány etetésére. Az ily módon takar- mányozott tehenek olcsón termelik a tejet, amelynek literjét hetvenhat filléres anyagköltség terheli. Nincs más olyan takarmányozási mód, amely mellett ilyen olcsón állíthatnák elő a tejnek literjét hazánkban. A mezőgazdákat nyilván érdekli, hogy milyen zöldtömeg termesztésével érték el ezt a kedvező költség- alakulást? Nos, a sinatelepi öntözött legelőkön átlagban 230 mázsa zöldtakarmány terem évente, amelyet Ötszöri, legeltetéssel „takarítanak” be. Egy-egy legeltetési szakasz 20—24 nap alatt regenerálódik. A takarmánytermesztő és az állattenyésztő szakembereket nyilván sok egyéb részlet is érdekelné még, de egy riport keretében nem foglalkozhatunk mindennel. Az említett gazdaságok vezetői azonban bármikor készséggel szolgálnak felvilágosítással, csak kérni kell őket Ezt tették a gödöllői járás szakemberei, vezetői, akik nagy felelősséggel viseltetnek a nagy hozamú és olcsó takarmánytermesztés ügye iránt t Nagymiklós István NYÁRON IS — SZÍNHÁZI ESTEK A Pest megyei Petőfi Színpad az ország egyetlen hivatásos színháza, amely nyáron sem tart szünetet Két művésztársulat járja állandóan a nagy kiterjedésű megye fal- vait, s a Déryné Színház utón ők tartják a legtöbb előadást Ezekben a hónapokban is rendszeresen felkeresik a művelődési otthonokat produkcióikkal. Június eleje óta három darabot is bemutattak. összesen ötvenöt előadáson. Telt házak előtt nagy sikerrel játsszák jelenleg is Molnár Ferenc Olympia című színművét és a Jobb mint otthon című zenés szovjet vígjátékot A kislétezámú együttes a jövő hónapban zárja az 1961— 62-es évadot, és a kibővített társulat még nagyobb feladatokra készülve kezdi az új idényt. (MTI) Az ócsai Uj Barázda Tsz még az év elején elhatározta, hogy tíz holdon korai burgonyát termel és erre termelési szerződést is kötött a MÉK-kel. A MÉK viszont szerződésileg kötelezte magát arra, hogy a tsz részére elsőrendű minőségű vetőburgonyát biztosít. Le is szállított 9560 kilogramm vetőburgonyát a tsz-nek, amely gondosan előcsíráztatta és kellő időben, jól megmunkált földben elvetette. Végrehajtotta azután az összes szükséges növényápolási és védelmi munkálatokat, beleértve a rendszeres öntözést is. A tsz vezetősége nem kímélte a költséget, tagjai a fáradságot, hogy a jól fizető új burgonya mennél szebb termést adjon. A MÉK által szállított . vetőburgonya azonban távolról sem adott olyan termést, amilyet az Uj Barázda joggal remélt. — A dabasi járás északi községeiben hagyományos az újkrumpli termelése. Vetőburgonyát sok évtizedes tapasztalatok alapján mindig Szabolcsból hozatnák. A helyben termelt burgonya ugyanis soha sem válik be vetésre. Éppen ezért az Uj Barázda kikötötte, hogy a MÉK szabolcsi vetőgumókat szállítson neki. Amikor azonban a vetőburgonya megérkezett, a tsz tagjainak fegy része között nyomban szárnyra kelt olyan hír, mintha az nem Szabolcsból, hanem a közeli Sári községből származna. Mindenesetre a nem túlzottan 90 ezer forintra tervezett bevétele helyett mindössze 18 ezer forintot hozott a MÉK vetőburgonyájából származó újkrumpli» a tsz- nek. A jelentős jövedelemkiesésért a tsz a MÉK-et .teszi felelőssé és ezért ellene a Dabasi Járásbírósághoz keresetet nyújtott be. A tsz álláspontja szerint a MÉK nem megfelelő, hanem to- vábbtermesztésre alkalmatlan vetőburgonyája az oka a termelés sikertelenségének» Azt kéri az Uj Barázda Tsz a bíróságtól, állapítsa meg a MÉK mulasztását és ezen az alapon kötelezze arra hogy tíz hold átlagtermésének átlagárát fizesse meg a tsz-nek. sz. c. Rossz volt a vetőburgonya - a tsz períi a MÉK-et
