Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

1962. AUGUSZTUS 5, VASARNAP 9 PUERTO RICO „A KARIB-TENGER GIBRALTÁRJA" A tudomány és technika napja a VIT-en Vidéki útra indultak a magyar delegáció művész tagjai ... Ifjabb Ricardo Diaz, a Puerto Ricó-i Nacionalista Párt tagja 485 esztendős bör­tönbüntetését tölti, a sziget- ország másik nemzeti hőse, Calixto Cruz most tölti 180 évre szabott börtönbüntetését! Igen, nem tévedés: Puerto Ri­co szabadságharcának vezetőit több százéves börtönbünteté­sekkel sújtották a szigetorszá­got gyarmatosító jenkik. A Panamához vezető úton Puerto Rico, az Egyesült Államokhoz „szabadon csatla­kozó ország” (területe közel 9 ezer négyzetkilométer, lakos­sága megközelíti a 2,5 milliót), az USA szigetbirtoka az An- tilia-tengerben (Kairib-tenger- ben), Dominikától keletre. Mint Gibraltár őrzi a Földikö- zi-tenger bejáratát, úgy áll őrt Puerto Rico a Karib-tengerbe vezető úton., Az Egyesült Ál­lamok, mióta 1898-ban gyar­matosította, egyik legfőbb ka­tonai támaszpontjává építette ki ebben a térségben. Puerto Rico területén több amerikai haditengerészeti és légi tá­maszpont van, csaknem 20 ezer főnyi amerikai katona­sággal. Ezeknek a katonáknak azonban nemcsak a Karib- tenger térségére kell „felügyel- niök”, hanem mindenekelőtt a Puerto Ricó-iakra, akik —mi­óta fehér emberek szálltak partra területén — keményen harcolnak elnyomóik ellen. A tropikus növényzetű, cso­dálatos szépségű szigetet Ko­lumbus Kristóf fedezte fel 1493-ban, az Újvilágban tett második utazása alkalmával. 1508-ban Kolumbus egyik ka­pitánya meghódította a szige­tet és a spanyol gyarmatbiro­dalom részévé tette. Csaknem négy évszázaddal később, ami­kor az Egyesült Államok há­borút indított Spanyolország ellen, s elfoglalta Kubát, az amerikai tengerészgyalogság tüzzel-vassal pusztítva igázta le Puerto Ricát. Azóta a kis sziget az Egyesült Államok politikájának és stratégiájá­nak kulcspontja Közép-Ame- rikában, ahonnan Dél-Ameri- ka északi részét is megfigye­lés alatt tarthatja, éppen a Panama-csatornához vezető fontos útvonalon. Ez szabja meg ma is az USA politikáját Puerto-Ricóval kapcsolatosan. Évente ötezer börtönbüntetés A Puerto Ricó-iak kezdettől elszántan harcoltak a betola­kodó jenkik ellen, sokszor csaknem fegyvertelenül tá­madták meg az amerikai ka­tonai erődöket, vállalták a börtönt, a száműzetést és a mártiromságot — de egyszer sem hajoltak meg a jenki gyarmatosítók előtt. A leg­utóbbi évtizedben évente át­lagosan ötezer (!) börtönbün­tetést szabtak ki a jenki ható­ságok a Puerto Ricó-i haza­fiakra. A szabadságért vívott küz­delemben sorra alakultak a különböző nacionalista pártok, s a kétségbeesett küzdelem hevében olykor előfordult az egyéni terror is. 1950-ben a washingtoni • Fehér Ház lép­csőin halt meg egy Puerto Ricó-i: Trumanra, az USA ak­kori elnökére akart lőni, hogy ezzel hívja fel a világ figyel­mét elnyomott hazájára. Lo­lita Lebrón Puerto Ricó-i le­ány honfitársaival Washing­tonba indult — de csak oda­felé váltott vasútjegyet, mert tudta, hogy feláldozza életét, s számára nem lesz visszaté­rés. Behatolt a kongresszusba és rálőtt a kongresszusi tagok­ra: ezzel hívta fel a figyelmet a gyarmati sorba döntött Pu­erto'Rico népének szenvedésé­re. „Szabadon csatlakozó ország“ Természetesen az Egyesült Államok kormányának nem kevés gondot okoznak azok a leleplezések, amelyek megvilá­gítják az USA gyarmatosító tevékenységét Puerto Ricában. Éppen ezért mindent elkövet, hogy leplezze gyarmati ural­mát. Már 1902-ben olyan tör­vényt hoztak a washingtoni képviselők, amely bizonyos autonómiát biztosított a Puer­to Ricó-iaknak — természete­sen azoknak, akik vállalkoz­tak Washington kiszolgálóinak szerepére. A törvényhozó és a végrehajtó hatalmat azonban továbbra is az USA gyakorol­ja. 1917-ben új törvényt hoz­tak: a Puerto Rico-iak ameri­kai állam-polgárságot kaptak, tanácskozási joggal saját kép­viselőket is küldhetnek az Egyesült Államok kongresszu­sába — azonban Washington­nak továbbra is vétójoga van a Puerto Rico-i képviselőház határozataival szemben. 1947 óta a sziget kormányzóját ma­guk a Puerto Rico-iak választ­hatják — de összhangban a washingtoni kívánalmakkal... Három évvel később egy al- kotmányozó konvent összehí­vását is engedélyezték, amely elfogadta a „szabadon csatla­kozó országT alkotmányát, s azt az USA kongresszusa 1952- ben ratifikálta. Ma is ez hatá­rozza meg az Egyesült Államok és Puerto Rico közötti kapcso­latokat. Ez a törvény termé­szetesen semmivel sem gyen­gítette az USA gyarmati ki­váltságait. Például a szigetor­szág „védelmét” továbbra is az Egyesült Államok biztosít­ja, ellenőrzi a vámhivatalokat, postát, a sajtót, a Puerto Ricá­ba történő be- és kiutazásokat, érvényben vannak az USA- ban hozott törvények, például a munkásellenes Taft-Hartley törvény, a kommunistáéi lenes McCarran-törvény, stb. Vagyis: minden maradt a régiben. Puerto Rico továbbra is az Egyesült Államok gyar- matbirtoka. Kennedy népszavazási javaslata Washingtonból a New York Herald Tribune most azt je­lenti, Kennedy elnök egyetér­tett azokkal a javaslatokkal, hogy Puerto Ricában tartsa­nak népszavazást. Arról sza­vaznának, hogy Puerto Rico az Egyesült Államok 51. álla­maként akar „függetlenséget” (mint Hawaii és Alaszka)* vagy az eddigi helyzet fenn­tartását kívánja, amely szerint a sziget „szabadon csatlakozó ország”. Vagyis akár így, akár úgy — fennmaradna a jelenle­gi gyarmati helyzet. Hogy mit jelent „szabadon csatlakozó országnak” lenni, azt illusztrálja egy megrendítő okjjpány, amelyet Checa idéz „iMtin-Ámerika harcba indul” című könyvében. Ez a meg­rendítő okmány rávilágít a Puerto Ricó-iakkal szembeni faji megkülönböztetésre és az ellenük folyó népirtás jellegé­re, „Nyolcat küldtem a másvilágra...“ Dr. Cornelius Rhoads, ame­rikai állampolgár, aki a San Juani (Puerto Rico) presbite- riánus kórházban az egyik leg­magasabb állást töltötte be, egy alkalommal a következő — s akarata ellenére nyilvá­nosságra került — levelet ír­ta New Yorkba barátjának: „Kedves Ferlie!... Ma­gas beosztásba kerülhetek itt, és bevallom, kisértésben vagyak, hogy elfogadjam. Az volna az ideális, ha nem lennének ezek a Puer- . to Ricó-iak ... Egy szigeten élni velük — elviselhetet­len kínlódás. A szigetnek nem egészségvédelem kell, hanem egy hatalmas hul­lám, vagy valami ilyesmi, ami megsemmisítené az egész lakosságot, az utolsó emberig. Akkor talán még . lehetne itt élni. Mindent megtettem, ami tőlem telt, hogy meggyorsítsam a meg­semmisítésnek ezt a folya­matát — nyolcat küldtem el közülük a másvilágra és még néhányat mestersége­sen rákkal megfertőztem. Ezek egyébként eddig még nem fordultak fel. A pá­ciensek egészsége itt senkit sem érdekel. Az orvosok lényegében visszaélnek a bizalommal és kínozzák a betegeket... A Te Dustyd.” Nem dr. Cornelius Rhoads az egyetlen, aki minden esz­közt felhasznált a Puerto Ri­có-iak irtására. Megmérgezik a politikai foglyokat, koncentrá­ciós táborokat létesítenek, ro­pognak a kivégzőosztagok sor- tüzei... A Puerto Ricó-iak függetlenséget akarnak Puerto Rico népe már több­ször fordult az ENSZ-hez, s a világ elé tárta az ellene folyó észak-amerikai gyarmatosító akciókat, mérhetetlen elnyo­mást. Az Egyesült Államokat természetesen joggal aggasztja a Puerto Ricó-i nemzeti füg­getlenségi mozgalom erősödése, s különösen az a hatás, amelyet a győzelmes kubai forradalom gyakorol Puerto Ricóra. Ezért szeretné most szavazás útján konzerválni a jelenlegi hely­zetet, azzal, hogy látszólag függetlenséget igér, de sem­mit sem adna. Legfeljebb a gyarmati béklyók erősödnének meg. Puerto Rico népe nem választási parádét akar, ha­nem valóságos függetlenséget, szabadságot és demokráciát — jenki elnyomók nélkül. Sebes Tibor Augusztus 4-e a VIII. Világ­ifjúsági Találkozón a tudo­mány és technika napja, eb­ből az alkalomból a fesztiválbizottság nagy érdeklődésre számottartó tudományos értekezletet hívott össze a nemzetközi diákklub helyiségében az űrhajózás problémáiról. Ezen a tanácskozáson Gagarin alezredes is részt vesz. Gaga­rin szombaton este megjelent a munkás kultúrház nagyter­mében rendezett nagyszabású bálon is. A magyar VIT-delegáció művésztagjai vidéki útra in­dultak. A Magyar Állami Né­pi Együttes táncegyüttese, va­lamint a KISZ Központi Együttesének Rajkó-zenekara Szipka József finnországi nagykövetünk társaságában repülőgépen szombaton reggel elutaztak az észak-finnországi Jyvaskyla-be, ahol önálló mű­sor keretében lépnek fel. A magyar VIT-delegáció Lautta-szigeti szálláshelyén szombaton délelőtt újabb ma­gyar-amerikai találkozó volt. Az észak-amerikai fiata­lok ötven főnyi csoport­ja sokat tapsolt a magyar VIT-esek ajándékműso­rának, s vendégeink vi­Wallkyd mosható faifesték modern pasztell színei időállók és színtartók! •FALRA, FÁRA, FÉMRE EGYARÁNT KIVÁLÓAN ALKALMAS Szakszerű felvilágosítás a festékszakbolfokban Női, férfi és gyermekcipőt javít! M 9IÜBSHÍ RENDELÉSRE ŰJAT IS KÉSZÍT IRÁNYÁRAINK: Férfi talpalás (bőrt. cipő) 27.— Ft-lól 31. —Ft-ig Női talpalás (bőrt. cipő) 25.— Ft-tól 28.— Ft-iq Alacjí Bőripari KTSZ Abonyi Ruházati KTSZ Albertirsai Vegyesipari KTSZ Aszódi Vegyesipari KTSZ Biatorbágyi Cipész KTSZ Budaörsi Vegyesipari KTSZ Ceglédi Lábbelikészítő KTSZ Dunaharaszti Vegyesipari KTSZ Érdi Lábbelikészítő KTSZ Fóti Vegyesipari KTSZ Gödöllői Vegyesipari KTSZ Gyáli Vas- és Vegyesipari KTSZ Gyónj Vegyesipari KTSZ Gyömrői Vegyesipari KTSZ Isaszeqi Vegyesipari KTSZ Jászkarajenői Vegyesipari KTSZ Kemencei Vegyesipari KTSZ Kiskunlacházi Vegyesipari KTSZ Kistarcsai Vegyesipari KTSZ Maglődi Vas- és Vegyesipari KTSZ Monori Lábbelikészítő KTSZ Nagymarosi Vegyesipari KTSZ Nagykátai Cipész KTSZ Nagykőrösi Lábbeli készítő KTSZ Ócsai Vegyesipari KTSZ Örkényi Vegyesipari KTSZ Péceli Vegyesipari KTSZ Pilisi Cipész KTSZ Pilisvörösvár és Vidéke Vegyesipari KTSZ Pomázi Vegyesipari KTSZ Ráckevei Vegyesipari KTSZ Szentendrei Járási Cipész KTSZ Szigetszentmiklósi Vegyesipari KTSZ Sződligeti és Gödi Vegyesipari KTSZ Tápiószelei Vegyesipari KTSZ Tápiógyörgyei Vegyesipari KTSZ Tárnoki Cipész KTSZ Törökbálinti Vegyesipari KTSZ Tápiósáp és Vidéke Vegyesipari KTSZ Váci Cipész KTSZ Vecsési Vegyesipari KTSZ Zsámbéki Vegyesipari KTSZ szonzásul amerikai dalo­kat énekeltek. Szombaton egyébként másik találkozóra is sor került: de­legátusaink a magyar nagy- követségen lengyel és cseh­szlovák barátaikkal találkoz­tak. Magyar sikerek a VIT művészeti vetélkedőjén Patak Károly, az MTI ki­küldött tudósítója írja: A VIT központjában pénte­ken este nyilvánosságra hoz­ták a fesztivál keretében ren­dezett zeneművészeti verse­nyek eredményeit. A fiatal művészek vetélkedője szép magyar sikerrel zárult. A VIT aranyérmét, a fesztivál leg­magasabb elismerését nyerte el Gyarmati Vera hegedűmű­vész. Meqö László gordonka- művész, valamint a Magyar Állami Népi Együttes táncka­ra. Ezüstérmet nyert a VIT művészeti versenyein Dene József énekes, bronzérmet ka­pott Antal Imre zongoramű­vész és Várnai Edit énekes. A magyar művészek közül elis­merő oklevelet kapott Barlai Zsuzsa és Békás Janka éne­kes, Kovács Béla és Kovács Lóránt klarinét-, illetve fuvo­laművész. A kitüntetettek érmeiket és okleveleiket szombaton dél­után háromkor vették át a zsűri képviselőitől. A dolgos hétköznapok következnek (Folytatás az 1. oldalról) Ben Bella személyének, ha­nem elsősorban az egység helyreállításának szólt, most a munkás hétköznapok kö­vetkeznek a sokat szenvedett országban. Egy hónap elve­szett a vitában, most sürgő- sói hozzá kell látni az új állam megszervezéséhez. a legégetőbb problémák meg­oldásához. Nagyjából így lehet összefoglalni a helyszíni jelentések alapján az algériai nép állásfoglalását. A választásokig ideiglene­sen három szerv között osz­lanak meg a feladatok Algé­riában. Az ország közigaz­gatását, gazdasági és pénz­ügyeit az eviani egyezmény értelmében létrehozott ideig­lenes végrehajtó szerv tart­ja kezében. Az algériai ideig­lenes kormánynak a nem­zetközi kapcsolatok fenn­tartása tartozik a hatásköré­be a választásokig. Á pénteken hivatalba lé­pett politikai bizottság az ország politikai irányítá­sával, a választások elő­készítésével, az FLN-nek politikai párttá való át­alakításával és a fel­szabadító hadsereg át­szervezésével foglalkozik. A három szerv közül a leg­fontosabb a politikai iroda, amelynek döntő szava van az ország sorsára vonatkozó va­lamennyi lényegesi kérdésben, törvényhozó, végrehajtó jog­körrel is rendelkezik — bár ennek a funkciónak a keretei még nem tisztázottak. Az iro­da a politikai mozgalom ve­zérkarának a szerepét is be­tölti. A politikai iroda vál­lán nyugszik a felelősség azért is, hogy milyen irányba te­szi meg első lépéseit a füg­getlen algériai állam, milyen gyorsan jutnak kenyérhez és munkához a sokat szenve­dett néptömegek. Ezt hangsúlyozza az Al­gériai Kommunista Párt pén­tek esti nyilatkozata is, amely megelégedéssel szögezi le, hogy létrejött a megál­lapodás az FLN vitat­kozó vezetői között. A nyilatkozat kijelenti, hogy az AKP „határozottan támo­gatni fogja az FLN politikai irodájának minden cseleke­detét, minden döntését, amely arra irányul, hogy gyorsan könnyítsen a nép nyomorán, szilárd köztársasági és de­mokratikus intézményekkel I lássa el az országot, meg- \ szilárdítsa és teljessé tegye a függetlenséget a neokolonia- I lizmus befolyásával szemben". Közlemény a tudományos kutatómunkák koordinálására aláult KGST állandó bizottsáy üléséről A tudományos kutatómun­kák koordinálására alakult KGST állandó bizottság első ülését 1962. július 31-től au­gusztus 2-ig tartotta Moszkvá­ban. Az ülésen részt vettek a KGST-tagállamök — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió — küldöttsé­gei. A bizottság ülésén szerveze­ti kérdéseket tárgyaltak meg, jóváhagyták a bizottság műkö­dési szabályzatának tervezetét, a bizottság 1962. második fél év munikatervét és megvitat­tak néhány más kérdést. A bizottság ülésszaka a testvéri barátság és az együtt­működés légkörében zajlott le Nem éppen barátságos fogadtatás Jelentés 3 nyugatnémet hadihajók dániai látogatásáról A dán fővárosban nem ép­pen barátságos fogadtatás­ban részesültek a „hivatalos látogatásra” érkezett nyugat­német hadihajók. Langeliniát, a dán fővá­ros központi rakpartját je­lenleg rendőrök zárják kö­rül. A dánokat nem enge­dik ide, mert itt állomásoz­nak a nyugatnémet hadi­flotta hajói. A hitlerista megszállás idejére emlékezteti ez a helyzet a főváros lakóit: 1940-ben is csak a német hajók tisztjei és matró­zai sétáltak e területen. A dán hazafiak már a hadihajó-kötelék érkezése előtt röpiratokban és plaká­tokon tiltakoztak a látogatás ellen. A nyugatnémet és spa­nyol nagykövetség épületé­re is ilyen plakátokat ragasz­tottak. Pénteken este tiltakozó gyű­lést tartottak az elesett dán tengerészek emlékművénél. A tüntetők plakátokat vittek ilyen feliratokkal: „Fasisz­ták, takarodjatok hazaV’j „Nem kell semmiféle új ná­ci megszállás!", „A Balti-ten­ger — a béke tengere!", „Az Odera—Neisse-határ sérthe­tetlen!”, „Kössetek békeszer­ződést és azután menjetek látogatóba!” A gyűlésen szakszerve­zeti vezetők, az ifjúság képviselői és az ellenál­lási mozgalom vezetői szólaltak fel. A gyűlés résztvevői köve­telték, hogy a hívatlan ven­dégek menjenek vissza Nyu- gat-Németországba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents