Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-05 / 182. szám

1982. AUGUSZTUS 5, VASÁRNAP 7 A csemegeüzletek kiraka­taiban nemrég néhány igen ízlésesen adjusztált, újfajta palack bukkant fel, arany­színű fóliával burkolt nya­kuk alatt eleven színű cím­kékkel. Az egyiken morgós mackó ácsingózik duzzadt málnaszemek felé, a mási­kon karcsú szarvas látható, amint szürcsöli a hideg forrás enyhítő vizét, fölötte vad- körte-ág, a harmadikon kis nyuszi csudálkozik egy er­dei gyümölcsökből összeál­lított csendéletre. Az üve­gekben valódi erdei szörpök vannak, vadkörte, erdei málna, erdei gyümölcs, som, szeder, áfonya és erdei sza­mócaszörp. A Földművelés- ügyi Minisztérium felügye­lete alatt működő Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat készít­ményei. nagymarosi állomás közelé­ben. A marosiak egyszerűen „légyárnak" mondják, mert korábban csak a kör­nyékbeli erdőkből begyűj­tött gyümölcsök nyers levét sajtolta ki. A két-három he­lyiségből álló. üzemben ma már korszerű gépek végzik a kényes munkát. Szezonban, amelynek legfontosabb sza­kasza, maga a szörpgyártás, éppen most zárult, hatvan­nyolcvan hófehér köpenyes nő és férfi szakavatott köz­reműködésével tízezer számra telnek meg a karcsú üvegek az erdők illatával és zama- j távaü. Három lelkes fiatalember áll a kis gyár élén: Simon Dezső, az üzemvezető, Kind- I ler Lászlóné, a művezető — í mindketten a kertészeti főis- 1 kola diplomájával kerültek a gyárba — és Felkay Márton, a pincemester. Szinte egymást váltogatva mesélik el az üzem „múlt­ját”. Három évvel ezelőtt kezdtek dolgozni, de eddig csak lésajtolással foglalkoz­tak, a szörpgyártást az idén, áprilisban kezdték meg. A múlt évben szüreteli erdei gyümölcsök levéből készülnek a kristálytiszta szörpök Cukortartalmuk 66,5 százalék, ami tartósságukat biztosítja. Zamatukat hamisítatlanul az erdőtől' kapják Shakespeare, Verne, Tolsztoj - a bestsellerek Az UNESCO adatai szerint 1960-ban sorrendben a követ­kező szerzők műveit adták ki a világon a legnagyobb pél- dányszámban: Shakespeare, Verne, Tolsztoj, Agatha Chris­tie, Dosztojevszkij, Csehov, Balzac, idősebb Dumas, Mau­passant, Victor Hugo, Camus. (MTI) ___________ B efejezték két új magyar film forgatását A Hunnia filmstúdióban az elmúlt napokban két új­donság forgatását fejezték be. Celluloidszalagra kerül­tek a Pirosbetűs hétközna­pok című csehszlovák—ma­gyar film jelenetei — ren­dező Máriássy Félix. Ná- dasy László rendező és munkatársai elkészültek a Lopott boldogság című új­donság felvételeivel. (MTI) A gyár évi kapacitása har­minc-negyven vagon szörp. Nyolcvan százalékát palac­kozzák, a többi demizsonok- ban kerüli forgalomba Az évente gyártott szörp érté­ke hat-nyolcmillió forint. A miniatűr gyár tefrát népgaz­dasági szempontból sem je­lentéktelen tényező. Különö­sen akkor nem tekinthető annak, ha arra gondol az ember, hogy ezt a hatalmas értéket az erdő adja, mégpe­dig úgyszólván ingyen, hi­szen gyümölcsei vadon terem­nek, csak összegyűjtésükről kell gondoskodni. A nagymarosi üzemnek ha­talmas élettere van. A Ba­kony, a Pilis, a Vértes, a Ge­recse, a Börzsöny, sőt, még a Cserhát erdei is, egészen a Mátra lankájáig a nagyma­rosi üstök, prések és kazá­nok számára termelik aromás gyümölcseiket. Ezeket a gyü­mölcsöket a szedők nyolcvan gyűjtőállomásra hordják ösz- sze. Az erdei gyümölcsök sze­dése jó keresethez juttatja a környékbeli lakosságot, külö­nösen a diákok számára je­lent sokat, mert a nyári va­kációban könnyen megkeres­hetnek naponta 60—100 fo­rintot is. A gyár alapterméke persze maga a gyümölcslé, amely­nek nagy részét exportálják. Az idén például Nyugat-Né- metországba húsz, Csehszlo­vákiába pedig tíz vagon er­dei gyümölcslevet exportál­tak, de az érdeklődés irán­ta évről évre fokozódik. Különösen azokban az or­szágokban., ahol vagy nin­csenek erdők, vagy pedig senki sem törődik az erdei melléktermékek, a vadon ter­mő gyümölcsök hasznosítá­sával. — Szörpjeinket egyelőre csak a hazai piacon hozzuk forgalomba, akik már meg­ismerkedtek velük, lelkesen dicsérik — mondják boldo­gan a kis gyár vezetői. — Minden okunk megvan, hogy végső diadalunkban is bíz­zunk, hiszen nemcsak zama- tuk kiváló, hanem gyógyhatásúk és tápértékük is szinte páratlan^ A szak­értők szerint például a som­szörp nagy ásványanyag- és tannintartalmával igen üd­vös hatású a gyomorbántal - makra, kiegyenlítőén hat a gyomorsavhiányra, s a túl- tengésre egyaránt. Mész- és foszfortartalma ' miatt pedig különösen a gyermekek szá­mára hasznos, mert elősegíti csontrendszerük fejlődését. A gyári iroda kis asztalán már felsorakoznak a gyár kü­lönlegességei. Amint a nap­fény a karcsú palackokat éri, rubinfényben feliszikrázik tő­le az erdei málna szörpje, smaragdzölden ragyog a vad­körtéé, sötét bíborfény árad a szederéből. Szinte az egész színskála ott játszik az üve­gek körül. Kindl er Lászlóné most egyszerű, címke nélküli, fémkupakos üveget állít a szörpös palackok mellé. — Ez az újításunk — mu­tatja be -— a „Szedervér”. Az erdei szeder levéből készít­jük, szénsavasán. Igen nagy a vastartalma és tele van vitaminnal. Ez a titka üdítő hatásának. Ha elterjed, ál­dás lesz a vérszegényeknek. Már a pohárban gyöngyö­zik a bíborszínű csodáltál. Az íze remek, és pillanatok alatt valóban felüdülünk tőle. A gyár parányi. udvarán, a hegyoldalban kőművesek dol­goznak. Támfalat építenek terméskőből a meredek hegy­oldal elé. A friss falon há­rom széles boltív látszik. Itt lesz a bejárata a gyár pincéi­nek, ahol az erdők összegyűj­tött gyümölcseit és a belő­lük készült leveket tárolják. A hozzájuk velő hordóregi- "ment már az udvaron várako- , zik. Magyar László Akik már fölfedezték eze­ket az újfajta szörpöket, váltig mondogatják, hogy ve­szedelmes versenytársai tá­madtak Almuskának és tár­sainak, amelyek különböző kerti gyümölcsök levéből.ké­szülnek, vagy pedig szinteti­kus fogásokkal ' igyekeznek valamilyen gyümölcsaroma illúzióját kelteni. Kevesen tudják, hogy az erdők ingyen termő gyümöl­cseiből egy egészen fiatal nagymarosi gyár remekel ne­mes szörpöket egészen rövid idő óta. A kis üzem valóság­gal elbújik a vasút mögött, a Négy jelvény gazdára vár A váratlan pofon a leg­rosszabb. Azt heveri ki a legnehezebben az ember. Még akkor is, ha egészen ki-r esi ez az élettől kapott po­fon. Csonkás János is így járt. A nyugdíjas postamester nyugdíjba vonulása után sem tudott tétlenül élni. Érdéit lakik, s elvállalta az érd— újtelepi iskolában a politech­nikai szakkör vezetését. De az. hogy a nebulókkal törő­dik, hogy kézügyességre és a munka szeretetére neveli, oktatja őket — ez még min­dig kevés egy olyan mozgé­kony embernek, aki egész életében dolgozott és szíve­sen végezte a munkát. Épp ezért Csonkás bácsi — mint a községi tanács, s az egész­ségügyi állandó bizottság tagja -— nemcsak a megbe­szélésekre járt el, hanem a „tett mezejére” is. Az évü­lő orvosi rendelőnél és váró­nál asztalos, lakatos és sze­relési munkákat végzett — és amíg az éoítkezés tartott, szervezte az önkéntesen dol­gozó embereket, s ellátta azt az adminisztrációt, amelyet egy ilyen építkezésnél min­denképp el kell' végezni. Csonkás János ötszázhet­vennyolc óra társadalmi munkát végzett. Ebből — konkrét fizikai munka fel­mérése után — a községi ta­nács száz órát, összesen 750 forint összegben kifizetett a részére. A nyugdíjhoz na­gyon jól jött ez a kis várat­lanul érkező pénzmag — és ha a száz órát levonjuk, ak­kor is bőven maradt két aranyj el vényre való. „Aki egy év alatt kétszáz óra társadalmi munkát vég­zett — írja a megyei tanács fendelete — jogosult a „köz- ségfejlesztésérf’ elnevezésű aranyjelvényre. Csonkás bácsi tudta ezt, s némi tit­kolt büszkeséggel egyre iz- gatottabban várta az idei május 1-ét, amikor — ezt biztosan remélte — a közsé­gi tanács elnöke a kabátjá­ra tűzi az aranyjelvényt. Igaz, nem a jelvényért dol­gozott, dolgozna különben is, de ha így, erkölcsileg ér­tékelik a munkáját: öröm és figyelmesség egyszerre ez a jelvény. S amikor eljött az ünnep — csak ezüstjelvényt kapott. Arany helyett ezüs­töt, ő és még három társa, négy szorgalmas, tevékeny ember -— fez Volt áz a pofon, amelyen hosszú hónapokig kesergett Csonkás bácsi. Utánanéztünk az ügynek. — Adminisztrációs hiba, aki elkövette, felelősségre vontuk — mondják a köz­ségi tanácson.. — Határidő után került fel a lista a me­gyéhez, és határidő után a megye már nem dönthetett. A megye már nem dönt­hetett. S értesülésünk sze­rint, nem dönthet jövő ápri­lisig, amikor újra tárgyal­ják, hogy kinek adjanak aranyjelvényt. De lehet-e ilyen esetben egy esztendőt várni — hiszen Csonkás bá­csiék sem várakoztak, ami­kor dolgozni kellett. Megér­demelték azt, amire számí­tottak — a négy aranyjel­vény jogos gazdára vár. A megyei tanács üléseinek van egy állandó napirendi pontja, úgy hívják, egyéb ügyek. Egyéb ügyek, kis ügyek, apróságok, mint a Csonkás-ügy. De ha az em­bert nézik, nagy üggyé nő­nek ezek. jelentőssé, amelye­ket feltétlenül meg kell ol­dani. Murányi József Politechnikai gyakorlat a PVKV-nál A budapesti Madách Imre gimnázium és a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat már hosszú ideje kapcsolatban vannak. Or­szágszerte sokan vitatkoztak még a politech­nikai oktatás, s az öt plusz egyes tanterv he­lyességéről, amikor az iskola és a vállalat már szerződést kötöttek egymással. A szer­ződés értelmében a PVKV lehetőséget bizto­sít az iskola tanulói számára a politechnikai gyakorlathoz. Nem sokkal később fiatal lányok kacagásá­tól lett hangos a csendes, zuglói Nagybecs- kerek tér. Itt hozták létre a PVKV politech­nikai tanműhelyét, ahova a tanév idején he­ti egy-egy napra látogatnak el a gimnázium tanulói, de nyáron két hétre, sokan pedig egy teljes hónapra. — Milyen a lányok munkája? Szívesen végzik-e? — ezekkel a kérdéseikkel fordul­tunk Ábrahám Sándornéhoz, a tanműhely ve­zetőjéhez. — Talán először a második kérdésre vá­laszolnék. Tapasztalatom, hogy örömmel, szí­vesen dolgoznak itt a gimnazisták. Persze, senki nem születik bőrdíszművesnek. A szak­mát meg kell tanulni. Itt aztán érvényesül­nek az egyéni képességek. Van aki könnyeb­ben, más nehezebben sajátítja el a szakma fogásait. — Most olyan munkát végzünk — folytat­ja, miközben az asztaloknál dolgozó lányok­ra mutat — amely tananyagnak is kiváló. A vállalat Icistarcsai' részlege exportra gyárt női táskákat. Az ezekre kendő díszeket és. egyéb tartozékokat mi készítjük. Megtudtuk még, hogy a lányok mindent maguk végeznek. Az oktatók csak a szakmai résszel foglalkoznak. A meo-s, s az admi­nisztrátor is a tanulók közül kerül ki. A nyári gyakorlat tapasztalataival gazda­godva a lányok, akik szeptembertől már a Madách Imre gimnázium lile. osztályának ta­nulói lesznek, úgy érzik, hogy a politechni­kával járó további nehézségekkel már köny- nyebben megbirkóznak. (t) Uzsonnázni a Nagybecsskerek térre mennek a lányok. Megszállják a padokat, előkerül a joghurtos üveg a kenyér, de ott van a kelj fel jancsik csilingelő hada is. No. meg a kaca­gás sem marad el Máthé Kinga és Földvári Agnes jeles tanulók. Az oktató véleménye szerint a mun­kában is jeleskednek (Koppány György felvételei) Az erdők illata és aromája az aranyfóliás Hogyan lesz valutát hozó szörp az erdők vad gyümölcseiből egy kis nagymarosi gyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents