Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-29 / 201. szám

1962. AUGUSZTUS 29, SZERDA rest MECYEt &Círígi> 3 Meg kell kötni a német békeszerződést! (Folytatás az l. oldaltól.) nagy tetszéssel vették tudomá­sul, hogy a régi repülőgépgyár romjain 'épült gyárban 1949- ben készült el az első három motor és ma már a hetvenez- redik gépkocsinál és több mint a százezrediík motornál tarta­nak. Az ellenforradalom után a KGST keretén belül meg­kezdték a speciális gépko­csik gyártását, . amelyekből például a billenős kocsikat, a tej- és cement­szállító autókat, az Ikarus 606-os autóbuszokat jól isme­rik a Német Demokratikus Köztársaságban is. A küldöttség tagjai a tájé­koztató után hosszasan érdek­lődtek a gyár különböző prob­lémáiról. Különösen a munkások továbbképzéséről, a szo­ciális intézményekről, a nőknek a gyáron belüli helyzetéről esett sok szó. Érdekelte őket, milyen távlatai vamunk a gyár fejlődésének, kívánnak-e újabb gyártmá­nyokat bevezetni. A hozzáér­tésről és élénk érdeklődésről tanúskodó kérdések és a ka­pott kimerítő válaszok után látogatást tettek több gyár­egységben. Először a motorgyárat ke­resték fel, ahol szakem­berek vezetése mellett érdeklődéssel figyelték az egyes munkafázisokat. Dr. Johannes Dieckmann hosszasan elbeszélgetett a dolgozókkal munkájukról, életkörülményeikről, akik vi­szont a németországi politikai viszonyokról kérdezősködtek. A küldöttség egyik nőtagja, Dora Opitz, a népi kamara tagja, a dessaui cementmű­vek darukezelője örömmel üd­vözölte fenn a magasban kol­légáit, a magyar darusokat. Végigjárták az üzemfenntar­tó gyáregységet, itt is sokan A küldöttség a gyár vezetői kíséretében a műhelyekbe indul fordultak hozzájuk kérdések­kel, érdeklődtek a jelenlegi berlini helyzetről. A népi kamara küldöttei ek­kor csak röviden válaszoltak, de arra kérték a dolgozókat, a délutáni munkásgyűlésen ismételjék meg kérdéseiket, ott majd kimerítőbben tájé­koztatják őket. A gyárlátogatás után a la­kótelep, a bölcsödé és az óvoda megtekintésére ke­rült sor. A mintaszerű, ragyogóan tisz­ta helyiségek, a jól táplált gyermekek megnyerték tetszé­süket. Elmondták, hogy sok­kal több órát szeretnének itt tölteni, dehát a látnivaló még nagyon sok, s az idő pedig re­pül. A gyár művelődési otthoná­ban ebédet adtak a vendégek A küldöttség tagjai ismerkednek a dolgozókkal, s érdeklő­déssel tanulmányozzák a szerelésre váró alkatrészeket (Koppány felv.) tiszteletére. A vendégek kö­zött foglalt helyet Varga Ist­ván, a Béke szocialista bri­gád vezetője, Katona Rezsőné, a nőbizottság tagja, Potoczki Alfréd, a Lumumba és Bóka László, a Bánki Donát szocia­lista brigád vezetői. Egymást követték a felszólalások. Dr. Johannes Dieckmann elmondta, hogy rövid itt- tartózkodásuk alatt sok szépet láttak hazánkban. Erről és a magyar—német ba­rátság fejlődéséről örömmel számolnak majd be a német népnek. A Csepel Autógyár termékeit jól ismerik hazájuk­ban, és külön örömükre szol­gál, hogy láthatják azt a gyá­rat, ahol azok készülnek. A kora délutáni órákban az NDK népi kamarája küldöttei és a gyár munkásai a művelő­dési otthon színháztermében találkoztak. A 450 személyt befogadó terem szűknek bizonyult. Még az előcsarnokban is sokan álltak, a nyitott ajtó­kon át hallgatták a beszéde­ket. A dolgozók már előzetesen igen sok kérdést juttattak el a küldöttséghez, akiknek nevében Kurt Seibt, a' delegáció helyettes vezető­je, a Német Szocialista Egy­ségpárt potsdami kerületi pártbizottsága első titkára vá­laszolt. Kurt Seibt részletesen kifej­tette, mennyire megnehezíti a békés alkotó munkát a béke- szerződés hiánya. Az állandó nyugati provokációk megnehe­zítik ugyan az epítőmunkát, de ennek ellenére a német dol­gozók kiváló eredményeket érnek eL A helyzet csak akkor lesz normális, ha megkötik a német békeszerződést. í Csak ez a lépés hozhat gyö- | keres változást. A békéért j vívott harcukban erőteljesen j támaszkodnak a Szovjetunió- j ra s a népi demokratikus or- í szágok baráti egységére, se- \ gítségére. Ez a harc nemcsak \ a német nép, hanem a szocia- ! lizmust építő népek ügye. i Rosemarie Flesch, a Berlin í melletti Rüdendorf község pol- t gármester-helyettese, a Német I Demokratikus Nőszövetség | tagja azokra a kérdésekre vála­szolt, amelyek a német if­júság nevelésével, politikai fejlődésével foglalkoztak. j Elmondta, milyen tanulási, i továbbképzési lehetőségei van- : nak a fiataloknak, s milyen nagymértékben veszik ki ré­szüket a békeszerződés mi­előbbi megkötéséért vívott harcból. Dietrich Besker, az egyik mezőgazdasági termelőszövet­kezet Elnöke a német mező- gazdaság helyzetéről beszélt. Elmondta, hogyan ment vég­be náluk az átszervezés. Be­szélt arról, hogy Nyugaton so­kan szeretik hangoztatni a demokratikus Németország nehézségeit. Az ilyen állítá­sokban sok a túlzás, ma már jó úton haladnak, legyőzik az akadályokat. A német vendégek beszámo­lóit Szönyi Miklós gyárigazga­tó köszönte meg, majd ünne­pélyesen búcsúztatták a gyár dolgozói a kedves vendégeket. (k. m.) Óriási szenzáció: Albertir- sán, az egészségházban ég a villany. Most álljon meg egy rövid pillanatra, kedves olvasó, mérlegelje ennek az egyetlen rövid kis mondat­nak szinte felbecsülhetetlen jelentőségét. Mert a villany ég, saját szememmel győződ­tem meg erről — mint ahogy saját szememmel láttam, hogy egy hete még nem égett. Júniusban ugyanis a község irsai részén 110-ről 220 voltra kapcsolták át az áramot, s mivel az egészség­házban rosszak voltak a kap­csolók és a foglalatok — ide egész egyszerűen nem vezet­ték be. Pedig — mint Pikó Gáborné védőnő elmondotta — százhúsz csecsemő, hatvan terhes anya és vagy ötszáz kisgyerek van jelenleg a községben, s az ö ellátásuk érdekében nélkülözhetetlen az, hogy a vizsgálatokon ég­jen a lámpa, s ki lehessen főzni az injekciós tűket és fecskendőket. Persze, Pikóné, míg elpa­naszolta, hogy több mint két hónapig nem volt villany az egészségházban, nem tudta, hogy a helybeli ktsz milyen nehézségekkel küzd. Nem volt villanyszerelőjük, nem találtak embert, aki villany- szerelést végezzen, így fájó szívvel vették tudomásul, ÜDVÖZLET EISENBERGBOL Szeretném megkérni, hogy a Pest niegyei Hírlap közölje Eisenbergből, a Német De­mokratikus Köztársaságból küldött levelemet, s tolmá­csolja az illetékeseknek kö- szönetünket. Ugyanis az al- bertirsai Zalavári Károly és én. kormányunk gondoskodá­sa révén juthattunk ki Eisen- bergbe, ahol olyan múlábat kapunk, amellyel biztonságo­san és aránylag jól, gyorsan tudunk mozogni, s így ismét egész embernek érezhetjük majd magunkat. A gondoskodást ismételten köszönjük. Krausz Ferenc gyömrőí lakos Egyfolytában zárva Augusztus 19- én vasárnap, és 20-án, hétfőn zár­va tartott az ácsai Vasút utcai ön- kiszolgáló bolt. Ezt tökéletesen megértjük, nem is kifogásoljuk, ünnep van, az el­adók is pihen­nek. De 21-én, amikor vásárolni akartunk, egy cédulát láttunk az üzleten: „Lel­tár miatt zárva”. Kétnapos ünnep után leltároznak forgalmasabb boltja? Persze, a meg­lepetés még csak fokozódott, ami­kor másnap és harmadnap is zárva találtuk az üzletet. Két ün­nep. három nap leltár — mégis túlzás, ha a vevő­kért van az üz­let! Nagypál János vasutas, Ócsa abban az üzlet­ben, amely a köz­ség egyik leg­Az egy perc telefonálás SÉTÁL A ZSOKÉ NEM JÁRMŰRAKTÁR Napközi, vagy kisvendéglő? Szeretném az ille­tékeseket megkérdez­ni, hogy az orszá­gos rendeleték Al- bertirsára vonatkoz­nak-e, vagy nem? Mert ha jól tudom, van egy olyan rende­let amely szerint este nyolc óra után gyer­mekek még szülői felügyelet mellett sem tartózkodhatnak eszpresszóban, ven­déglőben. Az albert- irsai 1. sz. kisvendég­lőben azonban úgy látszik, nem ismerik ezt a rendeletet, mert augusztus 12-én is, este fél kilenckor még elég szép szám­mal voltak gyerekek. Többször előfordul, hogy majdnem annyi gyerek van a ven­déglőben, mint egy kislétszámú napközi­ben, s a felnőtteknek nem jut hely, így sokszor kénytelenek az asztaloknál állva elfogyasztani az italt. Szeretném még megkérdezni, hogy mi az oka annak, hogy ugyancsak eb­ben a vendéglőben délután négy óra után a söntésben, a pult mellett elfo­gyasztott italért is felszámítják a zene­díjat. Aki a kerthe­lyiségben hallgatja a zenét, táncol, az ter­mészetesnek tartja, hogy zenedíjat is fi­zessen. De mi köze a zenedíjhoz annak, aki a söntésben állva felhajt egy pohár sört, vagy fröccsöl? Klenk József Albertirsa hogy a csecsemők és terhes anyák rendelőjében egysze­rűen nincs villany. Persze, a ktsz is tudta, hogy ez az állapot nem tarthat örökké — és két hónap után végre találtak villanyszerelőt, aki elment az egészségházba, és elvégezte a szükséges javítá­sokat két óra, de legrosszabb esetben is négy—öt óra alatt. Az igazság és a teljesség kedvéért azonban meg kell írnunk, hogy a ktsz elmara­dása eltörpül a községi taná­csé mellett. Ugyanis az egészségházban van két szol­gálati lakás, s közel tíz év óta, mióta az intézmény fel­épült, a tanács képtelen volt az ajtókat és ablakolcat le­festetni, illetve ezek hasadé- kait megjavíttatni, tömitteí- ni. Az udvar felsalakozására is hiába várnak a védőnők, no meg arra is, hogy az egészségház előtti utcát — amelynek túloldalán az óvo­da van — felsalakoztassák vagy rendbe hozassák: sár­ban vagy -porban lehet csak ezeket az épületeket megkö-, zelíteni, s nyáron, ha vonta­tó húz el — elég gyakran — az utcában, az óvoda és az' egészségház is porfelhőbe burkolózik. Hiába, lassú munkához idő kell... (m. j.) í Ég a villung is gondot okoz Gödöllőn cím­mel a Pest megyei Hírlap jú­lius 6-i számában Gödöllő postahivatal épületének hibái­val, s ezzel kapcsolatban a postai, és főleg a távbeszélő­szolgáltatás hibáival foglalko­zott. Az írás megemlíti, hogy a község távbeszélőhálózata is elégtelen, mert a Máriabes- nyő lakott területén levő köz­pont előfizetői 16 óra után nem vehetnek részt a távbe­szélő-forgalomban. s egyes la­kott területeken pedig (Agrár- egyetem. Munkácsy utcai la­kótelep) távbeszélőállomások bekapcsolására a hálózathiány miatt már nincs is lehetőség. Az elmondottakkal kapcso­latban közlöm, hoerv Gödöllő 1. számú postahivatal épüle­tének belső elrendezését — a megfelelő munkakörülmények érdekében — már három eset­ben átalakíttattam. A község fejlődését figyelembe véve, je­lenleg már öt postahivatal út­ján biztosítom a lakosság el­látását. Kétségtelen, hogv to­vábbi fejlesztésre is szükség van, s ezért az 1. számú pos­tahivatal épületének bővítésé­re is sor kerül, előreláthatólag jövőre. Gödöllő távközlési szolgála­tának fejlesztése érdekében, elsősorban a távbeszélő-köz­pont bővítéséről és a helykö­zi áramkörök szaporításáról kellett gondoskodnom. Ez megtörtént. Fokozatosan új kábelekkel látjuk el a közsé­get, amely ugyancsak a tele­fonálást szolgálja. A Mária- besnyőn levő távbeszélőköz­pontnak a gödöllői főközpont­ba történő átkapcsolását is tervezzük — ehhez nagyössze­gű beruházási keret szüksé­ges. — Addig is a központ je­lenlegi 13 előfizetőjéből a fontosabb hét előfizető részé­re naponta 16 óra után is — átkapcsolás segítségével — biztosítom a. távbeszélő-össze­köttetést. Kelemen János, a Budapestvidéki Posta- igazgatóság igazgatójának távközlési helyettese rencsére, végre Pismányban is nyílt népbolt, két-három éve ennek, így a pismányiaknak : nem kell öt kilométert gyalo­golniuk, hogy bevásárolhassa­nak a városban. A népboltnak csak örülni tudunk. De annak már nem, hogy egy éve fel- hordták a bolthoz a téglát,- egy petróleumkamra építésé­hez, s a tégla azóta ott áll, , akinek tetszik, elvisz belőle^ - de a petróleumkamrát csak nem építik. Ha a népbolt ve­zetője nem akar az üzletében •— élelmiszerek között — pet­róleumot árulni, ez érthető. Hogy vannak még, akiknek a házába nem jutott villanyvi­lágítás — ez tény. S hogy a téli fagyban, amikor síkosak az utak, kissé körülményes Szentendrére legyalogolni, s hogy újabban Szentendrén, a háztartási boltban csak hét­főn, szerdán és pénteken ad­nak petróleumot, ez is a tárgy­hoz tartozik és nagyon kelle­metlen. Az összes kellemet­lenséget egycsapásrte meg le­hetne szüntetni azzal, ha a népbolt mellett, a már egy éve odaszállított téglából vég­re felépítenék a várva várt petróleumkamrát. Egy szenvedő alany Pismány, Szentendrének a hegyek között elterülő ré­sze, elég mostohagyerek. Sze­Pismányi petróleum Orvos nélkül Hernádon lakom, s már két hete fekszem betegen, 38—39 fokos lázban, s kínlódnom kell, mert a falunak nincs or­vosa. Tessék elképzelni, mi­csoda kín, hdfcy magas lázzal fel kell ülnöm a kerékpárra, s nyolc kilométernyire mennem, hogy egy injekciót kapjak. Tu­dom, most arra gondolnak so­kan, a táppénz miatt rekla­málom az orvost, de erről $zó sincs, nem üzemben dolgo­zom, nem a táppénz miatt kell, hanem egész egyszerűen azért. mert meg akarok gyógyulni. Igaz, hogy hetenként kétszer jön hozzánk a községbe orvos, de mindkét alkalommal csak két—két órára érkezik — és ilyen rövid idő alatt képtelen arra, hogy a reá várakozó ren­geteg beteget alaposan meg­vizsgálja. S ha maradna is az orvos estig, nem látna, mert még egy égő sincs a rendelő­ben. , Mikula Ferencné Hernád, Vasút u. 20. Augusztus tizenkilencedi­kén, vasárnap nővéremmel elhatároztuk, megnézzük a mozi matinéműsorát. Mivel mindkét lábam — gyermekpa- ralízis következtében — béna, tolókocsimba ültem, és nővé­rem úgy tolt el a moziba. Fischer Józsefné jegykezelő nagyon kedvesen fogadott, és kinyitotta a mozi kétszárnyas ajtaját. Nővérem odatolt az egyik székhez, és segítségével nagy nehezen át is ültem ró. A kocsimat elrejtették. Az elő­adás után — miután minden­ki elhagyta a termet — nővé­rem odatolta a kocsit, hogy ül­jek bele, s ekkor megjelent Tabányi Józsefné, a mozi ve­zetője, és a következőket mondta: — Mór megmondtam, hogy ez mozi, és nem járműrak­tár. Engem emiatt szigorúan megbüntetnek. Nekem, sajnos, a mozin kí­vül nincs más szórakozásom. Néha moziba járok, ez min­den — s épp ezért fáj annyira Tabányiné viselkedése. Varga Katalin Maglód, Darwin Károly út 7.

Next

/
Thumbnails
Contents