Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

A __P EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKI A D A S A VL ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1962. AUGUSZTUS 28, KEDD GONDOLATOK EGY TAPASZTALATCSERÉRŐL A közelmúltban a városi ta­nácstagok és a hivatali appa­rátus dolgozói Esztergom vá­rosában voltak tapasztalatcse­rén. A tapasztalatok hasznosí­tása, feldolgozása Vác város­ban már megkezdődött. Általános megállapítás, hogy az esztergomi vendéglátók rendkívül szívélyesek, barátsá­gosak voltak, tehát nemcsak hasznos, hanem nagyon kelle-, mes is volt a két város tanács­tagjainak és dolgozóinak ta­lálkozása. A résztvevők nem­csak arra törekedtek, hogy sa­ját tudásukat gyarapítsák, nö­veljék, hanem kölcsönös ta­nácsokkal egymás problémái­nak megoldásában is segítet­tek. A mi számunkra, reméljük, hasznos lesz, ha a félfogadás rendjét az esztergomiakhoz hasonló módszerekkel szer­vezzük meg, ha olyan igé­nyekkel lépünk fel a felettes szervek felé, mint amilyen segítséget nyújtott a megyei tanács vb pénzügyi osztálya a városi tanács főkönyvelősé­ge részére adott egységes nyomtatvány szerkesztésével és leadásával. Eredményesebb lesz az egészségügyi osztály felvilágosítási munkája, ha az esztergomi tapasztalatokat e téren itthon is meghonosítják. Böhm Lipót tanácstagunknak nemcsak a tanácstagi munká­jában lesz segítség, hanem pénzügyi ismereteinek bővíté­sében is hasznos volt az, amit e napon az esztergomi pénz­ügyi osztályon tapasztalt. És még lehetne sorolni a mieink számára hasznos tapasztalatok egész sorát. Természetesen nincs szé­gyenkezni valónk nekünk sem, hisz számos munkaterületen a munkamódszerek átadása során hasznos tapasztalatokat adtunk esztergomi barátaink­nak is. Bizonyára nem udva­riasságból állították, hogy sok újat tapasztaltak és mindeze­ket hasznosítani fogják a hi­vatali munkában éppen úgy, mint a tömegkapcsolatok ki- szélesítésében. Maradtak természetesen vi­tatott kérdések is. Csak néhány kiragadott kér­désről szóltam, de ezekből is látható, hogy szükséges és fon­tos, hogy a tanácstagok, hiva­tali dolgozók megismerjék más városok testületi és igazga­tási tevékenységét, hogy ezen keresztül saját munkájukat megjavíthassák. Várjuk szeretettel esztergo­mi barátainkat, hogy itt a helyszínen bemutathassuk, amit — úgy véljük —, jobban csinálunk, mint ők s ha lehet, szeretnénk figyelmességüket viszonozva még szorosabbá fonni a két város kapcsolatát, mert ez a kongresszusi irány­elvek tanácsi vonatkozású fel­adatainak megvalósítása érde­kében nemcsak hasznos, ha­nem elkerülhetetlenül szüksé­ges is. Arany István vb-titkár Ahol agitál a szó, az írás, a tett... Így jellemezhetnénk rövi­den a Váci Fonógyárat. Az eleven szó hatalmas mozgatóerejével találkozunk az éves, negyedéves, havon­kénti termelési tanácskozáso­kon, ahol a vezetők, a párt- és tömegszervezetek képvise­lői ismertetik a feladatokat; ahol a munkás és a vezető ta­nácskozik; ahol nagy elhatáro­zások körvonalai bontakoznak íki, melyek a jövőbe előrete­kintenek. Ilyen tanácskozások eredménye a szóból tetté lett szocialista munkaműhely gon­dolatának megvalósítása is, amelyhez további két műszak csat­lakozott máris és mind a termelésben, mind a társadalmi életben igen szép eredményeket értek el. A szó erejével naponta, dekádonként találkozunk itt, amikor a párt- és szakszer­vezeti bizalmiak, a brigádve- zetök szűkebb körben értéke­lik az eredményeket és sza­vuk nagy feladatokra mozgó­sít. Ha Magyar Jánosné bri­gádvezető ma a brigád minő­ségi munkájáért aggodalmas­kodik, akkor biztosan lesz né­hány szava, ami érezteti majd hatását a jövőben s a vándor­zászlók alatt vidámabban pö­rögnek majd a nap legjobb géppárjai. Az írás ott fekszik a szak- mányvezetők asztalán s ott látható a híradókon, a fala­kon. Az élüzemszintet lebon­tották a gépegységekre. S mi­lyen jó ez! Így mindenki na­gyon vigyáz arra, hogy min­dent megtegyen a maga he­lyén az élüzemszint eléréséért. Az írás agitál az előkészítőben, ahol az első negyedévi termelékenység túl­teljesítéséért 1000 forintot he­lyeztek kilátásba jutalomként. A fonál-előfonóknál 200—150 —150 forintot Ígér; a műveze­tők legjobbjainak 500 forintot az előirányzat túlteljesítésé­ért. Végül pedig háromszor értékelik a kongresszusi ver­seny eredményeit. A legjob­bak között augusztus 20-án 9000 forint került kiosztásra. És a tett? Igen, a tett is agitál! A gyűrűsfonóban a kezdeti 30 g/orsóóráról 50 g/orsóórára emelkedett a ter­melés. Átveszik a velük páros­versenyben álló Magyar Gyap­júfonó kollektívájának legjobb munkamódszereit. Itt nevelőd­nek a gyáron belüli legjobb szakemberek, mint például Kalla Tibor szakmányvezető, aki már négy technikust ava­tott be a fonás mesterfogá­saiba. De így a többiek is. A tett pedig eredményekben mérhető le. íme: A fonógyár termelési tervét az I. negyed­ben 103,3 százalékra, a II. ne­gyedévben 104 százalékra tel­jesítette. A 11—12-es géppár Veres Bálintné vezetésével eddig a legtöbb — 87,8 — pontot érte el a géppárok kö­zötti versenyben. A pártkong­resszus tiszteletére 10 napos műszakot tarta­nak s jutalmazzák ismét a legjob­bakat. Korszerű technológia kiala­kításával, a II. farkasoló léte­sítésével magasabbfokú ter­melékenységet értek el. Az át­lagbér óránként 70 fillérrel nőtt és egészségesebb, világos, csempés üzemegységben keve­sebb fáradtsággal dolgoznak a fonógyári munkások. Eredményeikhez tartozik, hogy bővült a festöde egy festőkáddal, egy karbo- miáló (savazó) beiktatása ál­tal. A jobb szervezés eredmé­nyeképpen 30—40 ezer forin­tot tesz ki a festékvegyszer megtakarítása negyedév alatt. A termelési agitációnak ilyen szép példáit láttuk a Váci Fonógyárban. Bubellai Béla Takarékoskodjunk a vízzel! A városi vízmű az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tett a lakosság jobb vízellá­tásáért. Addig, azonban, amíg a több víztermeléshez szük­séges beruházások el nem ké­szülnek, a legnagyobb vízta­karékosságra ■van szükség. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága ezért azonnali hatállyal megtiltja: a) Az élelmiszerek vízzel való hűté­sét. b) A kertek és udvarok árasztással és tömlővel való locsolását, a közparkok kivé­telével. c) Elrendeli a káros vízelfolyások azonnali meg­szüntetését. Ez a rendelkezés október 31-ig 'van érvényben. Ellenőr­zéséről intézkedtek, megsze­gőivel szemben pedig eljárást indítanak. Beiratkozás, pótvizsga a dolgozók általános iskolájában Lapunk útján közlik az ér­dekeltekkel, hogy a dolgozók általános iskolájába az 1962/ 63. tanévre a beiratkozás ki­A szerkesztőség postájából: ELŐZZÜK MEG A BALESETET Tisztelt Szerkesztőség! A Széchenyi utcában, az Or­szágos Takarékpénztár szék­háza előtt a járdán, az asz­falton több kisebb-nagyobb dudor van, amelyen a járó­kelők már többször elbuktak. Kérem, hívják fel az illeté­kesek figyelmét arra, hogy sürgősen javítsák ki ezt a hibát, mielőtt a város egyik legforgalmasabb útvonalán komolyabb baleset történik. (Aláírás) Lopják a gyümölcsöt A hegyközségi gyümölcsö­sökből érkezett panasz szer­kesztőségünkhöz. A várostól északnyugatra elterülő gyü­mölcsöskerteket nemcsak fosztogatják, de vandál mód­ra pusztítják is. Az alma, körte dézsmálásakor karvas­tagságú ágakat törnek le s megelőzik a gazdákat a ter­més leszüretelésében. A cső­szök tehetetlenek az ötös­hatos csoportokban garáz­dálkodó gyümölcstolvajokkal szemben; a rendőrség gya­kori razziája, a tettesek pél­dás megbüntetése elriasztaná talán a gyümölcsöskertek fosztogatóit. zárólag a Köztársaság úti álta­lános iskolában lesz, szeptem­ber 4-én reggel 7 órától este 20 óráig. A javítóvizsgák és pót­vizsgák ideje: 1962. augusztus 31., péntek, reggel 8 órakor a Köztársaság úti iskolában. A DCM-ben a beiratkozás és pótvizsgák szeptember 5-én lesznek, a C-telepi iskolában, este 5—9 óráig. Tankönyvekről s a tanítás rendjéről felvilágosítást a be­iratkozás alkalmával adnak. ANYAKÖNYVI HÍREK Születések: Kaincz Pál tsz-tag és Salamon Erzsébet: Ibolya, For- berger Ferenc lakatos és Szabó Mária: Gábor. Teliér Gábor trak­torvezető és Király Margit: Gá­bor, Dibusz Miklós autószerelő és Maróti Klára: Klára. Győri Mik­lós lakatos és Roll Erzsébet: Er­zsébet. Schlenk Antal segédmun­kás és Germann Anna: Anna, Szpiszár Miklós kőműves és Bart- keveics Anna: Aliz. Lakatos Lajos segédmunkás és Németh Mária: András nevű gyermekeik. Házasságkötések: Marafkó Lász­ló tényleges katona és Papp Ib­iinké adminisztrátor. Lázár János gépkocsivezető és Surányi Anna segédmunkás. Lengyel László gép­kocsivezető és Kovács Agnes. Al­földi Géza honvéd tiszthelyettes és Gergely Erzsébet szabász. Földi Ferenc lakatos és Czech- meister Erzsébet meós. Biró Jó­zsef öntő és Pálinkás Julianna segédmunkás. Meghaltak: Kurucz Károlvné szül. Kartrik Mária 92 éves. Má- roky Józsefné szül. Pomozi Ro­zália 63 éves. Kurdi Lajosné szül. Csömör Erzsébet 73 éves., Preier Lajos 69 éves. Németh Mária 3 hetes, German Andrásné szül. Stolzenberger Mária 42 éves és Tolerián József 80 éves. ITT LESZ Á SfÁDlÖN gyes Az alsóvárosi Diadal térnél tovább folytatják a sportsta­dion alapozási munkálatait. A Forte-gyár ,.Dunai”-brigád- ja szabad idejét feláldozva végzett fáradságos földmunkát a jövőbeni lelátók helyén Az utolsó váci fiákeres Egy romanti­kus színfolttal is­mét szegényeb­bek lettünk. Szűkszavú anya­könyvi hír ad­ja tudtul: Tőle- rián József 80 éves korában meghalt. Neve fo­galom volt Vá­cott. Foglalkozá­sa s rangja: az utolsó váci fiá­keres. Fél évszázad óta hajtott ki reggelenként a Báthori utcai földszintes ház udvaráról rozzant bérkocsijával. A vasútállomáson álldogált, italból_ tok elől segítette haza a rogyado­zó lábú vendége­ket, vagy város­nézésre vitte a tekintetek elől el­bújni kívánó fia­talokat. Sokan évódtek vele: „Nem ír­ták fel Feri bá­csit gyorshaj­tásér?” — „Na, csapjon közibe az egy Iának, az­után indulha­tunk”. — „Nehogy üsse a Táltost, mert az már Fe­renc József ko­rában is egyszer megvadult." — „Ma nem ülök fel, mert sietek”. Az öreg csen­des mosollyal tűr­te az élcelődést. Ha szóra bírták, elmondta, hogy kocsija, ruhája is fényesebb valaha, dölyfös pökhendi rókát Sokszor volt Akkor urakat, ficsu- szállított. volt ré­sze durva tréfá­ban, megalázta­tásban. Az utób­bi években ka­pott elégtételt: szerették, becsül­ték, szinte mű­emlék volt a vá­rosban. A kopott fiá- ker árván áll a Báthori utcai ház­ban Gazdája utas lett egy szomo­rú fekete botá­ron s annyi sok­sok kilométer után örökre el­pihent ... (P. R.) Aláírás helyett: nyilaskereszt Ifjú Farkas József, perőcsé- nyi lakos nem volt megelé­gedve a helybeli földműves­szövetkezet munkájával. Ezt indokul felhozva, minősít­hetetlen hangú, fenyegető le­velet írt a községi párttit­kárnak. A levél aljára SS- jelet és nyilaskeresztet raj­zolt s azt rajzszeggel a párt- titkár kapujának belső fe­lére erősítette. írásszakér­tők bizonyították, hogy a levelet Farkas irta, amit a nyomozás során be is vallott. A Váci Járásbíróság bün­tetőtanácsának indokolása szerint cselekedete izgatás, ellenforradalmi propaganda volt; agitáció a szocializmus vonzóerejének csökkentése érdekében. Ezért ifjú Far­kas Józsefet négyhónapi sza­badságvesztésre ítélték, de annak végrehajtását próba­időre felfüggesztették. Kezdődik a zeneoktatás Több olvasónk kérésére fel­világosítást kértünk illetékes helyről az idei zenesoktatás beindulásáról. — Szeptember elsején kez­dődik a tanítás az állami ze­neiskolában — tájékoztattak. — Mindazok a tanulók, akik zenetanuláshoz kedvet érez­nek, jelentkezzenek a műve­lődési házban. — Az állami zeneiskolában hegedű, cselló, zongora, fúvós, valamint magánének tansza­kon kezdődik a tanítás. Ez utóbbira csak felnőtteket vesznek fel. A zeneiskola első évfolyamába (zenei előképző) létszámkorlátozás nélkül fel­veszik a hallgatókat, míg az említett tanszakokra csak meghatározott létszámú ta­nulót vesznek fel — A tandíj, a tanulmányi eredménytől függően évi 100— 250 forint. A beiratások szep­tember 3-án és 4-én reggel 9- től este 6-ig lesznek á Csá- nyi úti művelődési házban. — Az alkotmány ünnepén új lakásokat avattak a Du­nakeszi kisfenyvesben. A Mechanikai Labor dolgozói részére összkonfortos, kor­szerű épületet húztak fel. A mostani eseményt rövidesen további két újabb ház felépí­tése követi. — Duplaszéles, 140 cen­timéteres selyemszövésre al­kalmas gépeket gyárt a vá­ci Öntöde és Alkatrészgyár. Eddigi új selyemszövőivel már lecserélték a szentgott­hárdi üzem régi gépeinek javát. Legújabb gyártmá­nyuk a pamutszövő. . Ä\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ FELSŐVÁROSI DUNAPART (Csemy Gábor felvétele) VÁC nevének eredete rég­óta foglalkoztatja a szak- és nem szakembereket egyaránt. A város neve először az 1075- ben I. Géza király által alapí­tott Garam melletti Szent Be­nedek apátság alapító levelé­ben szerepel, mégpedig latin Változatban. Waciensis (Wa- cium) alakban. Ettől kezdve elég gyakran találkozunk a történelem fo­lyamán a város nevével okle­velek,, peres iratok, hadi tudó­sítások, történelmi munkák Stb. során. Az iratok nyelve, a történetírók nemzetisége, a nyomtatványok nyelve sze- i rint Vác nevével sokféle vál­tozatban találkozunk. Magyar nyelven például hétféle válto­zatban, éspedig: Vacz, Vaaccz, Watz, Waaz, A'aatz, V ácz, Vá :■ Ugyanekkor német nyelven nem kevesebb mint 21 féle változatával találkozunk. La­tin nyelven 10, olasz nyelven Vác nevének eredete 5, francia nyelven 5, angol nyelven 2, török nyelven 2 (Váds, Vács), szlovák nyelven négy féle változatát ismerjük Vác város nevének. A GARAM melletti Szent Benedek apátság alapító le­vele mellett (1075). A Nagyvá­radi rege strum (1219). Kézai Simon krónikája a: Gesta Hungarorum a XIII. század végéről a legrégibb Vác nevét említő írott emlékünk. Vác nevének eredetét ku­tató nyelvészek és történet­írók különféleképpen magya­rázzák, illetve igyekeznek megfejteni. Vannak közöttük akik szláv eredetűnek tartják Vác város nevét. ' Bonfini, Mátyás király ud­vari történetírója Vác nevét latin eredetre próbálja visz- szavezetni: egy Vatus nevő ál­lítólag itt élt remete nevével hozva kapcsolatba, személy­névből kíséreli meg levezetni annak eredetéf. Aminthogy személynévből próbálja meg levezetni Bél Mátyás is, de ő már — magyar lévén — ma­gyar eredetűnek mondta a város nevét, Váz névből ve­zetve le azt. MÁSOK viszont német ere­detűnek vélik és a német Weitzen (búza) szóból magya­rázzák a város nevének ere­detét, mint például teszi ezt Karcsú Arzén Vác város ne­ves történetírója is. Tragor Ignác Vác sokoldalú, bőtermésű történetírója vi­szont a város nevét szláv ere­detűnek tartja: „Mikor a ma­gyarok bejöttek, minden két­séget kizáróan szláv benszü- lötteket találtak itt. Városun­kat nevével együtt vették át. A név maga határozottan szláv eredetre vall...” Vi­szont azt a felfogást, hogy itt a honfoglalás idején szláv ere­detű város jellegű település lett volna — az idők folya­mán ezen a területen talált, vagy feltárt szláv leletek hiá­nya ez ideig hitelt érdemlően még nem támasztották alá. Tény az, hogy a város és kör­nyékén rézkori. bronzkori (Pogányvár), kelta (Bángorok) települések voltak. Majd ké­sőbb jászok, jazigok, hunok, longobárdok, majd avar és frank törzsek; később pedig d honfoglalást megelőző időben szláv törzsek is éltek a vá­rost környező területeken. A FENTEBB felsoroltak alapján nagy a valószínűsége annak, hogy korábbi szláv helymegjelölésből alakult ki a város nevének mai alakja. Tihanyi Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents