Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-25 / 198. szám

kst meetti, HÍRLAP / MLÖH jf KIADÁSA / A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM, 198. SZÄM 1962. AUGUSZTUS 25, SZOMBAT EGYRE GYARAPODIK AZ ABONYI SZÖVŐÜZEM Abony községben a szőnyeg­szövésnek hagyományai van­nak. Már a felszabadulás előt­ti években meghonosodott a községben és a felszabadulás után tizenkét esztendőnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy a gyártás üzemszerűen beindul­jon. A megyei tanács vb a Monori Kézműipari Vállala­tot bízta meg a részleg meg­szervezésével. Időközben a monori vállalat beolvadt a Pest megyei Vegyi és Kézmű­ipari Vállalatba. A részleg azóta gyarapo­dott, egyre több dolgozó kap­csolódik be a munkába. Múlt évben már 22 üzemi dolgozó­ja és 161 bedolgozója volt a részlegnek. Ma már 83 üzemi dolgozó két műszakban termel, és 369 bedolgozó harcol a tervteljesítésért. Az 1961-es termelési terv másfél millió forint volt, az idei termelési terv meghalad­ja a hat és fél milliót. A múlt félév termelési tervét 115 szá­zalékra teljesítették. Ebben nagy része van Báli Imréné részlegvezetőnek és Hollós Béla technológusnak. A dolgozók átlagkeresete jó: a bentiek 1500 forintot keresnek havonta, a be­Orvosnak készült — mezőgazdász lett Néhány héttel ezelőtt cik­ket írtunk a kocséri Uj Élet Termelőszövetkezet méltán népszerű üzemgazdászáról, Klárikáról. Álmunkban sem gondoltunk árra, hogy rö­vid idő múlva három kilo­méterrel távolabb a Petőfi Termelőszövetkezetben talá­lunk egy főagronómust, aki szoknyát visel és aki fiatal lány létére kitűnően ellátja a közel négyezer holdas gaz­daság szakmai vezetését Tóth Róza 1951-ben érett­ségizett Mezőtúron. Minden vágya az volt, hogy orvos lehessen, a mezőgazdaság szakember-igénve azonban olyan szorítóan jelentkezett, hogy főiskolai fölvétele so­rán a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemre irányítot­ták. — Képzelheti, milyen kedv­vel mentem a főiskolára, ami­kor a mezőtúri pedagógusok még azt sem tudták annak idején megmondani, hogy mire képesít az agrártudo­mányi egyetemi végbizonyít­vány — mondja mosolyogva a fiatal lány. — Kézzel-iábbal tiltakoztam ellene. amikor felvettek a növénytermeszté­si szakra. Még az utolsó percben is annyit kértem, hogy legalább vegyenek fel a kertészetre, ami mégis in­kább női kéznek való mun­ka. Rövid leszek! Az első évben a bizonyítványon meg­látszott az a kedvetlenség, amivel a tanulmányaimat végeztem. A második év már könnyebb volt. Mindig ked­veltem az élettant, ez köze­lebb hozott a tárgyhoz és nagyon mélyen hatott fám tanáraim lelkesedése és tu­dása. A főiskolát kitűnő eredménnyel végeztem el és Jászapátira, majd Kocsérra kerültem, mint gazdasági felügyelő. A Petőfi megala­kulásakor nfem is vettek számba mást főagronómus- nak. — Higgye el, nem is értem magamat! Úgy megszerettem a mezőgazdaságot hogy ma már el sem tudom máskép­pen képzelni az életemet. Reggel négykor már kinn vagyok a gazdaságban, ma­gánéletem egyszerűen nincs. A riport félbeszakad: a megyei tanács mezőgazda- sági osztályáról szakember érkezik. Tóth Róza kalau­zolja a termelőszövetkezet baromfitenyésztésében. Ezsiás Béla párttitkár közben táv­irati stílusban mond né­hány szót a főagronómus- ról: Már a tanácsnál kiváló munkát végzett Rózsika. Az alakuláskor az ő kinevezése volt az egyetlen fix pont. Hogy mi ennek a lánynak a munkabírása, arról órák hosszat beszélhetnénk. Az első időben nemcsak főme­zőgazdász volt, hanem ő volt a gépírónk, ő végzett füstös petróleumlámpa mellett min­den papírmunkát. Tudom, nem akart mezőgazdasági pá­lyára menni. Ennek ellenére, ilyen fiatalon a megye egyet­len női főmezőgazdásza és hozzátehetem: egyike a leg­jobbaknak. P—i — Mától kezdve szeptem­ber elsejéig lehet jelentkezni azoknak a sorköteles fiatalok­nak, akik 1943—44-ben szület­tek, gépjárművezetői tanfo­lyamra a Magyar Honvédelmi Sportszövetség ceglédi járási elnökségénél. A tanfolyam szeptember 2-án kezdődik. dolgozók havi jövedelme 900—1100 forint körüli. A fonalelőkészítő üzem meg­valósítása jobbá és gyorsabbá teszi a termelést. Különböző segélyek címén a vállalat két év alatt 40 ezer forintot fizetett ki. A jól dol­gozók jutalomüdülésben ré­szesülnek és igénybe vehetik a vállalat üdülőjét. A múlt évben nyereségré­szesedés címén 13 munkanapot fizettek ki a dolgozóknak, akik ezenkívül minden évben 750 forint értékű ingyenes textilvásárlásra jogosító utal­ványt kapnak. A hatvanhárom tagú KISZ- szervezet élénk munkát fejt ki a mozgalmi életben. A fia­talok a rendelkezésükre álló egy katasztfális hold hasznát szervezetük fejlesztésére for­dítják. A vállalat az üzem átvé­tele óta mintegy 400 ezer forintot beruházott fej­lesztésre, gépek vásárlá­sára és a szükséges szo­ciális, munkavédelmi fel­tételek megteremtésére. A községben nagy szeretet­tel kezelik az egyetlen ipari létesítményt, és helyes lenne, ha Abonyban több hasonló üzem, vagy részleg dolgozna, mert munkaerő van bőven, csak munkaalkalmat kell szá­mukra biztosítani. Sz. L» FEJCSÓVÁLVA UHUK Van annak bizonyosan jó két esztendeje, hogy elis­merő szavakat írtunk négy családról, amelyek boldogan költöztek be az első ceg­lédi társasházba. A ház a négy család takarélcosságából született, volt benne egy kis állami segítség is és az épít­kezés során a négy család tagjai szép példáját adták a kollektív munkának. A ház készen van. talán még egy kicsi híja a külső takarítás és a kerítés. A va­kolás valószínűleg nem kis befektetést igénylő munka, ezt valószínűleg anyagi okok­ból halogatják a tulajdono­sok, bár a Rákóczi útról lé­vén szó, ezt sem ártana már elvégezni. De... no ez a áe az, ami sokaknak nem tetszik. Hó­napok óta készen látom a ke­rítéshez szükséges beton- idomokat. Szerintem már csak annyi a feladat, hogy ezeket az idomokat a lakók társadalmi munkában össze­rakják és ezzel nagymérték­ben szépítenék a város fő­utcájának képét. Sajnos, a munka egyre ké­sik és az ember önkéntele­nül felteszi a jogos és alapos kérdést: hol van az az évek­kel ezelőtt megdicsért, pél­dának odaállított együttmű­ködés? Üzen a szerkesztőség „Síró asszony“ aláírású le­vél írójának panaszán nem tudunk segíteni. Kétségtelen, hogy még mindig sok házban tartanak üzemben bögrecsár­dát, és bizony a tulajdonosok nincsenek tekintettel arra, •hogy működésük hány család­ban okoz szomorúságot. Leve­lét illetékes helyre továbbítot­tuk. Kovács Ilonának üzenjük: a beküldött vers bizony inkább csak jó szándékú próbálkozás. Különben pedig egyetlen írás­ból valakinek a tehetségére végleges következtetést levon­ni lehetetlen. Javasoljuk, hogy szorgalmasan olvassa nagy költőinket, s ez nemcsak he­lyes útmutatást jelent az ön számára, hanem emellett még szép. kulturális szórakozást is. B. 1. ötlete figyelemre mél­tó. Valóbah helyes lenne, ha olvasóinkat a nyári szezonban tájékoztatnánk arról, hogy hol nyaralnak a ceglédiek. Két akadálya Van azonban a meg­valósításnak: az egyik az, hogy hihetetlen nagy számban üdül­nek a dolgozók az ország leg­különbözőbb részeiben, a má­sik akadály lapunk korláto­zott terjedelme. Olvasónk lát­hatja, hogy minden csoportos kirándulásról írunk, és ez a legtöbb, amit tehetünk. Honnan származott hozzánk a twist? Ezt kérdezi aláírás nélküli levelében egyik olva­sónk. Ez az új tánc Nyugaton valóságos mánia. Mint általá­ban minden divat, bizonyára ez sem lesz hosszú életű. „BARÁTSÁGOS" EMBER NÉGYHÓNAPI BÖRTÖN VEREKEDÉSÉRT Csicsó Ferenc, ceglédi lakos Nyár.,apáton jártában összeta­lálkozott Nagy László nevű barátjával, majd később má­sokkal és ennek örömére elfo­gyasztottak egy pár üveg csa­A zene szerelmesei Messziről kiszűrődő dalla­mok szállnak felém, amikor az albertirsai kultúr otthonba igyekszem. Benyitok a kiste­rembe. A zongora fehér-feke­te billentyűi fölött finom női ujjak siklónak, egy fiú kezé­ben csengő tisztasággal dalol a hegedű. Málnás Erzsi és Fröhlich Lajos próbál. ,Nem vesznek észre, s nem is szólok. Hallgatom a zenét. Amikor be­fejezik, hozzájuk lépek. — Beethoven? — Igen, Beethoven román­cát játszottuk — mondja Fröhlich Lajos. — Irodalmi színpadunk augusztus vegén újabb előadással jelentkezik és mi adjuk a zenei betétet. A másik szám Dinicu: Pacsirta című szerzeménye lesz. — Arra is kiváncsi vagyok, hogyan és mikor ismerkedtek meg a zenével, hiszen, amint hallottam, meglepő művészi erényeket és gyakorlottságot mutatnak fel a komoly mun­ka területén. — Először majd én mesélek — feleli mosolyogva Málnás Er­zsi. — Ötödik általános korom­ban ismerkedtem meg köze­lebbről a zenével. Beiratkoz­tam a zeneiskolába és hege­dülni tanultam. Volt ott egy zongora is és néha, csupán szórakozásból leültem mellé. Így szerettem meg. Lajos ak­kor már „régi zenész’’ volt. A zeneiskola indulása előtt Fe­kete László foglalkozott vele. Édesapja nagy zenebarát, ő is támogatta. Sokat köszönhe­tünk Ponicsány Gyula tanár­nak. aki akkor fontos feladat­nak tartotta az albertirsai fia­talok zenei művelődését. Az általános iskola után mind­ketten Ceglédre kerültünk, a gimnáziumba. Természetesen beiratkoztunk a zeneiskolába is. Sokat fejlődtünk a ceglédi évek alatt és ez év áprilisá­ban tagjai voltunk Miskolcon a kamarazene-fesztiválon fel­lépő ceglédi zenekarnak. — Aztán — veszi át a szót Fröhlich Lajos — leérettsé­giztünk és egytemre jelent­keztünk a nyáron. Sikerült! Szeptemberben mindketten Szegedre megyünk. MARADÉKBÓL ÚJAT A nagyipari termelésnél keletkező maradék anyagokat a ceglédi Ruhaipari Vállalat megvásárolja, s ezekből az anya­gokból női ruhákat, szoknyákat, blúzokat gyárt a kereskede­lem részére. Az anyagokat a vállalat leértékelt áron kapja és a feldolgozás után ugyancsak leértékelt áron kerülnek ezek az anyagok a boltokba, a fogyasztókhoz. Hunya Miklósné négy éve a vállalat dolgozója. A szebb- nél-szebb női ruhákon ő végzi a gépmunkát Garzo Beláné szakmunkás öt éve dolgozik a vállalatnál. Akar kézi munkáról, akár gépmunkáról van szó, Garzó Béláné kiváló minőséget termel (Foto, szöveg: Opauszky) — A ceglédi Táncsics Ter­melőszövetkezetben szőlő-tele­pítés alá forgatást végeznek a gépállomás ■ dolgozói. — A Kossuth Termelőszö­vetkezetben megkezdték Ceg­léden húsz holdon a cukor­répa öntözését. — 29 vagon sárgadinnyére szerződtek a ceglédi MÉK-nél a termelőszövetkezetek, s eb­ből már 28 vagonnal le is szállítottak. — A ceglédi Talajjavító Vál­lalatnál jelenleg 7 vontató, 4 dömper és 4 DT—54, négy 13-as lánctalpas áll javítás alatt. — Jól sikerült a nyárvégi kiárusítás a ceglédi Vegyes­ruházati Ktsz-ben. A szövetke­zet készruhaboltjában több mint 100 ezer forint értékű árut adtak el. — A Cifrakerti Állami Gaz­daság kultúrotthonában 200 darab hanglemez van. Megta­lálhatók közöttük a legdivato­sabb tánclemezek is. A bolt előtt találtak EGY FÜLESKOSARAT, EGY SZATYROT ÉS EGY ÜRES ZSÁKOT Koncz Tibor, a Csemői Föld­művesszövetkezet 2. számú boltjának vezetője közölte, hogy valaki a bolt előtt fe­lejtett egy füleskosarat, egy szatyrot és egy üres zsákot A szórakozott ember azóta valószínűleg tűvé tett mindent az eltűnt ingóságokért. Meg­nyugtatásul közöljük, hogy a talált tárgyakat a Csemői Földművesszövetkezet 2. szá­mú boltjában átveheti. — Az alkotmány ünnepi bá­lon a Jászkarajenői Művelő­dési Házban több mint 1400 belépőjegyet vásároltak. — Az albertirsai és dán- szentmiklósi vonalon közleke­dő autóbuszok gépkocsivezetői végzik a kalauz munkáját. — Ebben a hónapban a ceg­lédi bútorüzletben 600 ezer forint értékű bútort adtak el. H olm üvelőd jünk ^ OL SZÓRAKOZZUNK • A művelődési ház emeleti tánctermében szombaton este nyolc órai kezdettel össztánc, amelyen Gárdonyi Ilona bu­dapesti táncdalénekesnő ven­dégszerepei. A Kossuth Filmszínházban 26-án délután öt és este hét órai kezdettel a Kilencedik kör című jugoszláv filmdrámát vetítik. A MEDOSZ ismeretterjesztő székházban szombaton és va­sárnap táncest, vasárnap Gár­donyi Hona táncdalénekesnő közreműködésével. Ezenkívül a szokásos klubélet, televízió­műsorok. A KGV-nél és a Vasutasott­honban is hasonló a hétvégi program, mint az ismeretter- iesztő székházban. Tv és klub­élet. A Dózsa kertmoziban szom­baton és vasárnap az Isten és ember előtt című nyugatné­met filmet tekinthetik meg az érdeklődők. Carmen Jones címmel kerül bemutatásra Bizet operájának amerikai színes filmváltozata 26-án és 27-én a Szabadság Filmszínházban. A vasárnap délelőtti matinén a Csengő­bongó fácska című filmet játsszák. Rangadó kézilabda-mérkő­zés vasárnap délelőtt fél li­kőr. A Ceglédi Kossuth Épí­tők az őszi forduló legnehe­zebb mérkőzését bonyolítja le a Dunakeszi Vasutassal. Előt­te fél 10-kor a női bajnoki ta­lálkozó. Vasárnap délelőtt fél 10-kor a Ceglédi Építők tekecsapata a Budapesti Előre csapatával bajnoki mérkőzést játszik. Vasárnap délután fél öt órai kezdettel a gerjei sporttelepen a Ceglédi Építők csapata Du- naharaszti csapatával játszik megyei bajnoki labdarúgó­mérkőzést. • Iádi sört, majd ittak néhány íröccsöt is. A jó hangulat ha­tására Csicsó és Nagy játékból birkózni kezdett. Ebből ko­moly verekedés lett, mert Csi- csónak eszébe jutott, hogy Nagy megverte egyszer egyik ^ rokonát. Csicsó annyira meg- ? vadult, hogy egymás után há- j rom ízben — még akkor is, £ amikor Nagy az orvoshoz í ment volna — úgy összeverte \ és rugdosta Nagyot, hogy az } fején súlyos sérülést szenve- ^ dett. 5 Csicsó már volt egyszer 5 büntetve. Verekedésért és tár- ; sadalmi tulajdon rongálásért ; 0 hónapi felfüggesztett börtön- ; büntetésre ítélték. A tárgyalá- 2 son a tanúk elmondották, hogy j még arra is ha jlandó, hogy J borért valakit megverjen. Nöt- í len és 2090 forintot keres át­lagban szüleinek pénzt nem j ad haza. hanem inkább italra ^ költi, elszórakozza. Mivel a í vádlottnak már felfüggesztett J börtönbüntetése volt, a bíró- £ ság négy hónapi börtönre ítél- $ te és elrendelte az előző bün- J tetés végrehajtását. A vádlott enyhítésért í.elleb- í bezett. í -------­^ — Bellovits Mihál}’, a jász­^ karajenői Vegyesipari Ktsz ^ tagja családi okokból öngyil- ^ kos lett. Kétségbeesésében a í; vonat elé ugrott, amely halál- ' ra gázolta, — Bizonyára zenei pályára? — kérdezem. — Erzsi, sajnos, nem. Ne­kem komoly céljaim vannak. Több mint szórakozás szá­momra a felcsendülő dalla­mok varázsa. A szegedi szak- tanárképző zeneiskolán csak a muzsikáért élek majd és egész életemben e nagyszerű művé­szet lelkes hódolója kívánok lenni. — Es Erzsi? — Bármilyen furcsa is, nyolc évi zenei tanulás után a szegedi TTK matematika-fizi­ka szakos hallgatója leszek. — És mi lesz a zenével? — Pedagógusnak készülök, de ez nem jelenti azt, hogy szakítok a zenével. Továbbra is sokat foglalkozom vele. Sze­retnék bekapcsolódni a sze­gedi fiatalok élénk zenei éle­tébe. Es ha lesz kis szabad­időm, zongorázni fogok. Nem akarok tovább zavar-' ni, elbúcsúzom a két fiatal zenebaráttól. Ök máris játsza­nak. Erzsi elmélyülten hajol a fekete zongora fölé, Latos kezében felsír a hegedű. Sok sikert kívánunk az egye­temen! , (Kohlmayer)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents