Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-23 / 196. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ¥ MS ZMP P EST MEG Y EI VI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ZOTTSÄGA ARA 50 FILLER M E G T A N A C S ' kéé s-'V'i| * L A | 1962. AUGUSZTUS 23, CSÜTÖRTÖK Adminisztratív munka elemzőirányító munkát A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága Keleti Fe­renc vb-elnök elnökletével szerdán délelőtt ülést tartott, amelynek első napirendi pontjaként a Művelődésügyi Minisztérium brigádvizsgála­táról szóló jelentést tárgyal­ta. Az ülésen részt vett Hor­váth András, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága póttagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, meghívottként megje­lent Uku Pál, művelődésügyi miniszter, Király László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, valamint a művelődésügyi osztály veze­tői. A Művelődésügyi Minisz­térium brigádvizsgálatáról szóló jelentés beszámol arról, hogy Pest megyében is, mint az ország többi megyéjében, sok minden történt annak ér­dekében, hogy a művelődési munka a párt- és az állami munkatervek részévé váljon. A megyei tanács ötéves mű­velődésügyi programja alap­jaiban jól határozza meg az általános elvi feladatokat, de nem tükrözi eléggé a megyei sajátosságokat. Mint a jelentés megállapít­ja, az ismeretterjesztés helyes irányban fejlődik. A munkás- és tsz-akadémiák jó, konkrét tervek alapján dolgoznak. Vi­gyázni kell azonban arra, hogy a tsz-akadémiák ne vál­janak szakoktatási tanfolya­mokká. Ennek veszélye ugyanis fennáll Pest környé­kén. Az akadémiákon kívül az Ismeretterjesztő munka többi ágában is értek el eredmé­nyeket. A probléma az, hogy az akadémián kívüli ismeret- terjesztés nem veszi eléggé figyelembe a helyi igényeket, nem a helyi termelési és egyéb problémákra ad választ. A jelentés leginkább a könyvtármunka területén ma­rasztalja el a megyében folyó művelődésügyi munkát. A könyvellátottság és az olva­sók száma tekintetében me­gyénkben a legrosszabb a helyzet. Míg országosan ezer lakosra 710 könyv jut, addig Pest megyében mindössze 390. Ebből következik, hogy a könyvellátás megjaví­tása az ötéves terv kul­turális részének egyik alapvető feladata a me­gyében. A járási • művelődési ottho­nok — a jelentés megállapí­tása szerint — gyengén dol­goznak. Még a legjobbak sem teljesítik azt a feladatot, hogy a községi művelődési ottho­nok módszertani irányítói le­gyenek. Az ebből adódó fel­adat: a járási művelődési osz­tályok kezeljék kiemelten a járási művelődési otthonokat: elsősorban a munka személyi és tárgyi feltételeit kell biz­tosítani. A közoktatás problémái megfelelő helyet foglalnak el a művelődésügy feladatai kö­zött. Mint a jelentés megálla­pítja, a tanács művelődésügyi osztályának vezetésével a megyében sikerrel oldják meg az iskolareform fő célkitűzéseit. A megye igen sok iskolájá­ban folyik öntevékeny kísér­let, bár még elég sok formá­lis vonás tapasztalható ezek­ben a kezdeményezésekben. A jövőben a kísérleteket alapo­san elő kell készíteni, elméle­tileg több útmutatást kell ad­ni azoknak a pedagógusok­nak, alkik vállalkoznak az új tanítási módszerek és nevelé­si eljárások alkalmazására. A nevelési kísérletek kö­zéppontjában a közösségi ne­velés áll, amelynek egyik legfontosabb szerve az ifjú­sági mozgalom. Az általános iskolai úttörőmozgalom segí­tése azonban ma még gyen­ge pontja a megyei művelő­désügyi osztálynak. A jelentéshez, amelyet Sza­bó Sándor vb-elnökheiyettes terjesztett be, többen hozzá­szóltak. Ilku Pál művelő­désügyi miniszter arról be­szélt. hogy kulturális éle­tünk fejlődése ma még eléggé egyenetlen. Egyes területe­ken — mint például a köz­oktatás területén — nagy elő­relépés történt az elmúlt esz­tendőkben. Más területek ugyanakkor lemaradnak, nem azért, mert nem fontosak, hanem azért, mert keveset foglalkozunk vele. Pest me­gyében ilyen a könyvtárak, az olvasómozgalom helyzete, ami elsősorban abból fa­kad. hogy elemző munkánk olykor még kezdetleges, későn jövünk rá, milyen terület ma­radt le és miért. Ez a helyzet tarthatatlan. Azt követeli, hogy az adminisztratív munka helyett az irányító szer­veknek elsősorban elem­ző munkát kell végez­niük. Ami a megyei könyvellátott­ság gyengeségét illeti, Ilku Pál ígéretet tett arra, hogy a Művelődésügyi Miniszté­rium a jövőben nagyobb se­gítséget nyújt a jelenlegi helyzet felszámolásához, de megjegyezte, hogy ne várja­nak minden segítséget csu­pán a minisztériumtól, ha­nem a megyei, járási, va­lamint a községi tanácsok fordítsanak nagyobb anyagi erőt a kulturális élet erre, a megyében elhanyagolt terü­letére. A továbbiakban a mozi, a színház és a televízió viszo­nyáról beszélt. Elmondotta, hogy jelenleg 230 000 készü­lék van forgalomban, de az ötéves terv végére előrelát­hatólag 600 000-re nő a tv- készülékek száma, ami pedig azt jelenti, hogy a televízió fejlesztése a kulturális for­radalom sikerének egyik fontos feltétele. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, mi lesz a színházakkal, a mozikkal. Ebből kiindulva egyesek — gazdasági meggondolásból — a televíziót korlátozni akar­ják. Ez teljesen helytelen. A mozi, a színház és a televízió ne gazdasági­lag rivalizáljon egymás­sal, hanem művészi színvonal­ban, elmélyült mondaniva­lóval. Horváth András, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában elmondotta, hogy a jelentésben a könyv­tári helyzettel kapcsolatban felvetett statisztika nem tel­jesen reális. Pest megyéből több mint 100 000 ember jár a fővárosba dolgozni, ami annyit is jelent, hogy ezek­nek az embereknek egy ré­sze a fővárosban vásárol könyveket, illetve a fővárosi könyvtárakat veszi igénybe. Ez természetesen nem menti a megye jelenlegi igen gyen­ge könyvellátottségát. A le­hető legrövidebb időn belül el kell érni, hogy a könyv­ellátottság, s az olvasók szá­mának tekintetében megyénk elkerüljön a jelenlegi orszá­gos utolsó helyről. A továbbiakban Horváth elvtárs a pedagógusellátott­ság kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy o me­gyénkben munkálkodó peda­gógusok mintegy 13 száza­léka a fővárosban lakik, il­letve egy kisebb része szin­tén nem ott él, ahol tanít. Az utazás és a közlekedési kötöttség következtében ezek a pedagógusok nem veszik ki teljes egészében részüket — mert nem is tudják — az (Folytatás a 2. oldalon) Megszüntették a berlini szovjet helyőrség parancsnokságát A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának közleménye A Szovjetunió honvédelmi minisztériuma a szovjet kor­mány határozatának értel­mében elrendelte a szovjet csapatok berlini helyőrségi parancsnokságának megszün­tetését. Az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország nyu­gat-berlini katonai hatósá­gai képviselői értesítést kap­tak arról, hogy az Egyesült Államok. Anglia és Fran­ciaország helyőrségének Nyu- gat-Berlinbe irányuló, illet­ve onnan távozó személy- és teherszállítása ellenőrzé­sével összefüggő kérdések néhány más kérdéssel együtt „ideiglenesen a németországi szovjet hadseregcsoport ve­zérkarának illetékessége alá tartoznak”. Az erre vonatkozó közle­mény teljes szövege a követ­kező: — A Szovjetunió honvé­delmi minisztériuma a szov­jet kormány határozatának értelmében elrendelte a szov­jet csapatok berlini helyőr­ségi parancsnokságának meg­szüntetését. — Mint ismeretes, a Szov­jetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló 1955. évi szerződés megkötése után átszervezték a berlini szov­jet parancsnokságot és funk­ciói csupán a helyőrségi szol­gálat kérdéseire korlátozód­tak. Az illetékessége alá tar­tozó szovjet csapatok vé­gezték az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nyu­gat-berlini helyőrsége sze­mély- és teherszállításának ellenőrzését Nyugat-Berlin határánál, a külső övezet­ben, ellenőrizték a németor­szági s'zovjet hadseregcsoport főparancsnokságánál működő katonai összekötő missziók tagjainak beutazását Nyu- gat-Berlinbe és onnan való távozását (a három hatalom csapataival együtt), őrizték a német háborús főbűnösök börtönét Spandauban, őrizték a szovjet hősök emlékmű­vét Tiergartenben. Ugyanakkor az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­lói értesítést kaptak arról, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország hely­őrségének Nyugat-Berlinbe irányuló, illetve onnan távo­zó személy- és teherszállítása ellenőrzésével a német hábo­rús főbűnösök spandaui bör­tönének őrzésével, a Tiergar- tenben felállított szovjet hősi emlékmű őrzésével összefüggő kérdések ideiglenesen a né­metországi szovjet hadsereg­csoport vezérkarának , illeté­kessége alá tartoznak.” ■k Az NDK kormánya nyilat­kozatot adott ki, amelyben a többi között kijelenti: A Német Demokratikus Köztársaság kormánya úgy ér­tékeli a Szovjetunió kormá­nyának határozatát, hogy az hozzájárul a második világhá­ború maradványainak meg­szüntetéséhez, és ily módon megkönnyíti a német békeszer­ződés megkötését és a nyugat­berlini kérdés békés megoldá­sát”, Nyugatnémet hadgyakorlatok a Balti-tengeren A balti-tengeri Fehmam­sziget nyugati része katonai táborrá vált. Mint a DPA hír- ügynökség jelenti, a sziget nyugati részében megkezdő­dött a nyugatnémet hadsereg őszi hadgyakorlata, amely ten­geri és légi hadműveleteket foglal magában. BAR ATI KÉZFOGÁS — Halló, itt Tóth András, a Budakörnyőki Vendéglátó- ipari Vállalat igazgatója, mi­vel szolgálhatok? — Igaz, hogy a Pest me­gyei vendéglátóipari vállala­tok közül egyedül az öné vo­nul ki a 64. Mezőgazdasági Ki­állításra? — Igaz. Ki kell tehát ten­nünk magunkért két testvér­vállalatunk, a váci, meg a ceglédi képviseletében is. Fő­ként a magyar konyha köz­kedvelt ételeivel várjuk a ki­állítás látogatóit. Különböző halételekkel, elsősorban ha­lászlével, aztán mindenféle pörkölttel, paprikással, s a ve­lük rokon bográcsgulyással. Mindennap lesz túróscsusza, meg rétes a vásáron. A halász­lét és a gulyást kis bográ­csokban tálaljuk, s hogy tar­talmuk meleg maradjon, há­romágú állványkán függve, alatta lángoló spirituszkocká­val tesszük a vendégek elé. — Látványos reklám? — Szó se róla, valóban szükséges újítás. Ezer ülőhe­lyes hatalmas helyiség a mi­enk, a legtöbb asztaltól messze - a konyha, mire kiviszik, köny- nyen kihűlhet az étel. Márpe­dig a hideg gulyást, halászlé; általában nem szeretik az em­berek. Magam sem enném meg. — No, én sem. Egyszóval kiállítási helyiségükben min­den ételt forrón kap a ven­dég? — Dehogy, hiszen bisztrónk is lesz, a hidegkonyha sokfé­le kitűnőségével. — Ott viszont semmi meleg étel nem kapható? — Dehogynem. Frissen sül­tek, virsli például, no meg ter­mészetesen forró krémkávé. Legyen szerencsénk. — Okvetlen. Lángoló máglya fölött gőzölgő bogrács még úgy sem volt az asztalomon. (—y —e) Gőzölgő bogrács az asztalon Kinek jutott volna eszébe í csodálkozni azon, hogy mun- ; kások, parasztok gyerekei har- ; monikaegyüttesben játsza- : nak? És milyen tehetségesen! \ Ki ne tartaná természetes- \ nek, hogy a Nagymarosi Vas- ; utas Sportkör férfikara kitűnő l tolmácsolásban adta elő mű- j sorát? Vasárnap este a Dunán káp- í rázatos tűzijátékot és fáklyás ! felvonulást rendeztek. Pál l Sándor tanácselnök, Henz; Endre, o művelődési ház ve- zetője, Niedermüller Ferenc; KISZ-titkár, Kurucz János, a ; művelődési állandó bizottság j elnöke, Kőhalmi János közsé- \ gi párttitkár, a népfront el- \ nőké és mindazok, akiknek; szerepük volt az ünnepi gyű- \ lés megrendezésében, kitettek ; magukért. r\E A NÉGYSZÁZ galamb S D felbocsátása, á fáklyás j tüntetés, a tűzijáték, a szerve-; zés, csak méltó formája volt ^ annak a tartalomnak, amit j alkotmányunk, megváltozott J életünk jelent. Sági Ágnes í kán, az újrázások, a baráti kézfogások. És az a fogada­lom, amit sok száz ember előtt tettek: a Dunakanyarban kö­zös erővel — a város és a fa­lu összefogásával — művelő­dési központot alakítanak ki és erre nem sajnálnak semmi fáradságot. S ENKI NEM SZÓLT ezen az összejövetelen túl részletesen a falu művelődé­séről. A valóságban azonban az -egész ünnepség jelképe volt új életünknek. Gyári munká­sok, termelő szakcsoportok tagjai, tisztviselők, a művé­szet iránti mély tisztelettel hallgatták a zene, az irodalom klasszikusait és nemegyszei hallatszott a bemondó szavai után megjegyzés: Jaj, az szép, az nagyon szép lesz! És értet­ték Liszt, Schumann zenéjét és a műsor vége előtt senki nem mozdult volna egy vi­lágért sem... nagymarosiaknak szép napjuk volt. A zsúfolásig megtelt műve­lődési házban a megjelentek újra és újra követelték: ismé­teljék meg a hallott szavala­tot, éneket, táncot. Csak akik ott ültek, sejtették meg, hogy az egyszerű műsorszervezés mögött mi minden rejlik. Sza­bad életünkről százszor, ezer­szer ismételt, olykor frázis­nak tűnő megállapítások, ezen az ünnepségen kimon- datlanul' magasztosan is ott sűrűsödtek. Munlcás-paraszt szövetség? Hányszor koptattuk szép je­lentését. Itt új értelmet, friss színt kapott. Olyan baráti, meghitt volt a kispesti és a nagymarosi kultúrgárda ta­lálkozása/ Kifejezte ezt a fér­fi- és vegyeskórus lelkes éne­ke, Gyorsok József szólószá­ma, a népi táncosok — a kör­nyék csendjét felverő tapsor­u/iIT JEGYEZZEK fel el­ír/ sőnek? Widner Ilona zongoraművésznő játékát: Vagy a kispesti Vörös Csillag művelődési ház Erkel Ferenc férfikarának szárnyaló éne­két? Rácz László, vagy a fe- hérmasnis Kreisz Mária har­monikaszámait? Szóljak elő­ször talán arról, hogy a nagy­marosi alkotmányünnepségen Beethoven-, Bach-_ Schubert-, Liszt-műveket adtak elő. Bármivel kezdem írásom, igazságtalan leszek, mert a műsor valamennyi száma megérdemelné, hogy szóljunk róla. Az ünneplés egész ideje alatt az a képtelen ötlet mo­toszkált fejemben: úgy tolmá­csolom olvasóinknak a nagy­marosiak szórakozását, hogy mindenki értse, milyen fel- ; emelő érzés volt egy 6500 lel- : két számláló községben Erkel \ Bánk bánjából, Mascagni Pa- : rasztbecsületéből, Brahms al- : kotásaiból színvonalas elő- \ adásban részleteket hallani. \ Most, hogy forgatom a toliam, ; érzem, ez nem sikerülhet. Az '• azonban bizonyos, hogy a szág katonai parancsnokságai Nyu gat-Berlinben, amelyet gyakorlatilag a NATO katonai támaszpontjává alakítottak át, megpróbálják a szovjet pa­rancsnokság működését fel­használni indokolatlan igé­nyek támasztására, hogy a nyugati hatalmak beavatkoz­hassanak a szuverén és füg­getlen Német Demokratikus Köztársaság és fővárosa bel- ügyeibe. Megpróbálják azt a látszatot is kelteni, mintha még mindig fennállna valami­féle négyhatalmi parancsnok­ság Berlinben, pedig minden­ki számára ismeretes, hogy ez a parancsnokság beszüntette működését még 1948-ban a nyugati hatalmak külön ak­cióinak következményeként. Nyilvánvaló, hogy a nyugati hatalmak katonai parancsno­kai ezért folyamodnak ilyen módszerekhez, hogy fenntart­hassák a megszállási rend­szert Nyugat-Berlinben a NATO katonai támaszpont leplezésére. A szovjet csapatok berli­ni helyőrségparancsnokságá- nak megszüntetése teljes mér­tékben megfelel annak a kö­vetkezetes szovjet politikának, amelynek célja a második vi­lágháború maradványainak megszüntetése Európában. A német békeszerződés megkö­tése és ennek alapján a nyu­gat-berlini helyzet rendezése. Az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország nyugat- berlini hatóságainak képvise-

Next

/
Thumbnails
Contents