Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-18 / 193. szám

Szentendre VI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1962. AUGUSZTUS 18, SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A jó idő számos vizisportkedvelőt csalogatott a Pap-szigeti csónakkikötőbe és a szentendrei Duna-ágba Eredményesen dolgozott a vegyi- és kézműipari vállalat A Vöröskereszt hírei — A lelkes véradók tisztele­tére ajándékműsort adott múlt héten a járási Vöröskereszt vezetősége. Harminc tagú zenekar adott műsort a zsú­folásig megtelt művelődési otthonban. — Egynapos kirándulást rendezett Visegrádra a Nem­zetközi Ifjúsági Vöröskereszt Tábor. Nyolc baráti ország­ból 78 ifjú vöröskeresztes vett részt a kiránduláson. A baráti vendégeket a visegrádi úttö­rőcsapat vöröskeresztesei fo­gadták. tétele az eredményes mun­kának. így bevezették a fej­lett munkanormákat, elkészí­tették a gyártástechnológiákat stb. Ezek az intézkedések biz­tosítékai — más ésszerű in­tézkedésekkel együtt — an­nak, hogy az üzemben za­vartalanul és még jobb eredményességgel folyhasson a termelő munka. Boromisza Tibor emlékkiállítása Valamit Fő téri népboltunkról Nem tudom, ki hogy van ve­le, én vadidegen pesti boltban is csak úgy tudok a kiszolgá­ló elé állni, hogy először azt mondom: jó napot kívánok, vágj/ jó estét! Ideje válogatja. A válasz azonban nem na­gyon változatos. Feljegyzésem szerint huszonöt eset közül huszonegy esetben ez a válasz udvariassági jókívánságomra: tessék! Lehet, hogy a köszönésemet hosszú sorozatban nem foga­dó bolti dolgozóknak van iga­zuk, feleslegesen rabolom amúgyis drága idejüket, s egy visszaköszönéssel csak tovább tartják fel a mögöttem vára­kozókat. Mondom, nem tu­dom. Az én társadalomszem­léletem szerint közelebb ke­rül hozzám az a vadidegen HEV-kalauz, vagy kalauznő is, aki reggel hangos jóreggelttel lép be a kocsiba, emberibb közelségben érzem magam ve­le, érzem, hogy emberszerető, tiszta, nemes társadalomban élek. S HEV-ünk meghajszolt, jegyvizsgáló kalauzai csaknem kivétel nélkül így lépnek be a kocsiba, tekintet nélkül arra, hogy a társadalmi szabályok szerint ismerjük-e egymást, avagy nem. Ugyanezt szeretném buda­pesti kesernyés tapasztalata­immal ellentétben a szent­endrei népbolt-egységek dol­gozóira elmondani, most ép­pen a lakásközelségem miatt általam gyakrabban látogatott Fő téri szép önkiszolgáló bol­tunk minden egyes dolgozójá­ra vonatkozóan. Nemcsak egyéni megállapításokból in­dulok ki. Szentendrén először járt budapesti és vidéki isme­rőseim is elismeréssel beszél­nek erről az üzletről, mert a kedves, barátságos mosoly kí­séretében mindig elviselhe­tőbb még a rajtuk kívülálló áruhiány közlése is. Pesten nem egyszer jártam úgy, hogy kérésemre faarccal szólt az elárusítónö: nincs! S már há­tat is fordított. A bolt dolgozóinak ez a pi- selkedése nyilván hozzájárul az üzlet forgalmának áliandó emelkedéséhez és Miló Fe­renc, a bolt vezetője büszkén mondja el, hogy több mint kettőmillió forint volt az el­múlt évnegyed bevételi ered­ménye. Minden különlegesebb ma­tematikai számítás ' nélkül próbáljuk elképzelni, hogy fil­léres, forintos apró cikkekből rnit kell összedolgozni, hány­szor kell jónapot kívánni, ide- odanyúlni, mérni, vágni, cso­magolni, számolni, s nyolc órán keresztül talpon állni. Nagyon sokak kifejezett óhajtására szükségesnek érez­tem a bolt tizenkét tagú dol­gozó kollektíváját ezúton is üdvözölni. Horváth Levente Hírek a város életéből — A filmszínház műsora: 16—22-ig Kísértettkastély Spes- sartban. Kertmoziban: 17— 19: Riksakuli; 20—22: Egy tiszta szerelem története. Ma­tiné: 19-én: Bátor csibe. * Tanácstagi fogadoorak í Markó Sándor, a 19. sz. vá­y £ lasztókerület tanácstagja, fo- J lyó évi augusztus hó 25-én 5 délután haí órakor Virág utca í 6 sz. alatti lakásán; ; Tischner Istvánná, a 9. sz ; választókerület tanácstagja. ; folyó évi augusztus hó 25-én teste hét órakor Vöröshadse- ; reg u. 27. szám alatti lakásán, í választók erülete részére ta- ínácstagi fogadóórát tart, mely­ére az érdekelt választókerü- ! letek választóit, rrieghívja a végrehajtó bizottság — A város ügyeletes orvosa 19- én: dr. Katona Gyula; 20- án: dr. Gyerkó János. * _ S PORTHÍREK Módosul az augusztus 20-i úszó- és evezősverseny indí­tásának ideje: Az evezősök, akik Leány­falu felől jönnek, a Határ- csárdánál jelentkezzenek. Pontos Indítás de. 10 óra. Az úszók indítása kb. 11 óra, az evezősök befutása után. A Szentendrei Papírgyár természetjáró csoportjai a következő túrára mennek két csoportban: 18—20-án Vér­tes hegység (Kilián pontszer­ző túra.) Sátortáborozás a budapesti szövetség tatai tá­borában. Útiköltség: 25 fo­rint oda-vissza. Találkozás megbeszélés szerint. Vezetők: Borbély Sándor és Rozsnyai Irén. sefesik SZENTENDREI APRÓHÍRDETÉSEK ; Autó- és motorkerék- ; pár ja vitás és rende- ! lés. Bükköspart 41- ! ben. Szentendre. ; 1962-es Trabant Ll- ; mousln újszerű álla- ; pótban eladó. Szent- ' endre, Rákóczi u. 13. Szentendrén jókarban levő azonnal beköl­tözhető családi ház eladó. Dombai And­rás. Szentendre, Anna U. 31. Rodizlandi faibaromfi kakasok eladók. Bük­köspart 39.1 A Szentendrei Papír­gyár 8 általános isko­lát végzett fiúkat fel­vesz papírgyártó ipari tanulónak. Jelentke­zés augusztus 20-ig a vállalat személyzeti osztályán. pontosan a párizsi új divattal azonos szoknyahosszat állapí­tott meg, s így készültek . az ősszel és a télen forgalomba kerülő koníékció ruháink is. — A párizsi szakkörökben, folyóiratokban egyébként egy­re gyakrabban hangoztatják azt az álláspontot, hogy a ru­ha ne zseniális, mondhatnám úgyis, hogy ne kriminális, hanem vi­selhető, praktikus legyen. A legnagyobb divat to­vábbra is a kosztüm. Kabátja rövid, csípőig érő, két szabásmegoldással találkozha­tunk: egyik a lezseren karcsú­sított, a másik a hátul egye­nes, elöl pedig testhez simuló forma. A magyar nők figyelmét kü­lönösen felhívjuk a jól öltöz­tető, slankító kötény ruhákra, amelyek a teltebb testalkafú- aknák igen előnyösek. .\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\W\\WWV belgrádi kereskedő. Keres­kedni jöttem Pestre egy ki­csit, Miloshoz. (így hívtak Pesten egy kereskedőt.) — S hol szállt meg, hot fog ebédelni? — Amott, a kocsmában. — Akkor legyen ma az én \ vendégem. i — Köszönöm. Megszólaltak a mozsarak is.: a szentendreiek „fogták” a j vendégeket. Idegennek itt \ nem volt szabad kocsmába \ menni: mindenki fogott egy- \ kát vagy több vendéget is, s \ azután velük együtt tért ha- \ za. Tudni kell azt is, hogy \ Szentendrén legrosszabbak a \ kocsmák, mert a szentend- \ reiek elcsábítják a vendéglő- \ soktól az idegeneket, s így az- j tán a kocsmárosok nem talál-! ják meg a számításukat. \ Ezért a szentendrei kocsmák-; ban ritkán fordul elő jó bor.; (Ami egyes vendéglőkben a \ bort illeti, ma sem sokkal kü- \ lönb a helyzet.) ! Szakvélemények az őszi divatról Az emberek nem ,,zseniális“, i hanem praktikus ruhában akarnak járni meg a szépet, s özvegye és gyermekei ma is közöttünk élnek. Budapesten 1908-ban sze­repéit először a „Miénk” ki­állításán és élete végéig dol­gozott. Művészetét és élet­művét értékelni és mélyeb­ben ismertetni Tersánszky Józsi Jenő, az íróművész és jóbarátja, amellett maga az emlékkiállítás fogja — én csak egy Szentendrét szere­tő művészre szeretném fel­hívni a figyelmet, aki évekig szívta városunk levegőjét és varázslatos szellemét — tehát egy nagy szentendreire, kinek kiállítása megnyitására min­denkit szeretettel hív és vár a rendezőség és volt jó ba­rátainak serege. A szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban, folyó hó 20-án, hétfő délelőtt fél 12 órakor Tersánszky Józsi Je­nő Kossuth-díjas író fogja megnyitni Boromisza Tibor emlékkiállítását. A kiállítást Szíj Béla művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa rendezi. Boromisza Tibor festőmű­vész Nagybányán, majd Pá­rizsban tanult, és hosszú ideig volt városunk lakója. 1920-ban telepedett meg elő­ször Szentendrén, majd Bu­dapesten tevékenykedett, s hortobágyi képeivel, pásztor és csikós alkotásaival gazda­gította életművét. 1945-től egy évig Keszthelyen lakott, 1946-tól pedig haláláig újra szentendrei lakos volt. Itt dolgozott, kereste és találta 1961 óta emelkedő tendenciát mutat. Míg 1961-ben a tény­leges átlagkereset 1450 forint volt, ez a szám 1962 első ne­gyedévében már 1493 forint volt, 1962 harmadik negyed­évében pedig szintén alig csökkent valamit az első negyedévi alá. A bérezéssel kapcsolatban a dollgozók egyes esetekben ti­tokzatosságot véltek felfedez­ni, ezért az üzemben végzett vizsgálat azt javasolta, hogy ezeknek lebonyolítása, illetve megszüntetése érdekében tag­gyűlésen, pártnapokon nyílt fórumot kell biztosítani. Be kell vezetni a dolgozók részére a panaszkönyvet és ésszerűen kelj szervez­ni a munkáslevelezést. Fel kell világosítani a dolgo­zókat a bérpolitika tekin­tetében. Javult az üzemben az utóbbi három-négy hónap­ban a pártszervezet munkája is. A pártszervezet kezdemé­nyezte például a munkaked­vezmények felmérését — amelyek bizonyos esetekben indokolatlanok voltak —, foglalkozott több esetben a termelési terv teljesítésének kérdésévél, ezen belül a bér- és munkaüggyel. A nagy munkát igénylő át­szervezés mellett az üzem­nek sikerült megoldania sok olyan problémát, amely iel­Múlt évben építkezés kezdő­dött a Dózsa György úton, a Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat új műhelyei készültek. Az üzemegységet nagy óbb részben január hó­napban telepítették át az új helyre. Vajon okozott-e valami visszaesést az áttelepítés? Mindjárt azt felelhetjük er­re a kérdésre, hogy az üzem­egység vezetőségének és dol­gozóinak lelkiismeretes és pontos munkája következté­ben csak kisebb zökkenők következtek be. Az új épületekbe való áttelepítéssel az üzem 402 dolgozójából 163 fő dolgozik még a város belterületén — nem va­lami korszerű körülmé­nyek között. Az üzem jó munkáját mu­tatja az, hogy az évi 25 milliós évi tervben mintegy 9 millió forint értékű köz­vetlen export szerepel. Ez pe­dig igen fontos tényező — tekintettel az üzem köny- nyűipari jellegére — a KKM mérlegében. % Nagyban hozzájárult az üzem jó munkájához az a tény, hogy a technológiai utasítások kidolgozására vo­natkozó javaslatokat kidol­gozták. A munkások is elégedettek lehetnek, hiszen az átlagbér Rossz pi*o|>agai8fIa Az érdekeltek figyelmébe ! Milyen lesz az őszi divat? — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munkatársa Nádor Verához, a Ruhaipari Tervező Vállalat osztályvezetőjéhez. — A párizsi divatházak megkezdték őszi kollekciójuk bemutatását és a magyar saj­tóban is jelentek meg hírek a párizsi divat szenzációjáról, a hosszabbodó szoknyáról. Meglevő ruháit senkinek nem kell félretenni — mondotta. — Egy divatház kivételével a párizsi szalonok egyöntetű el­határozás alapján olyan ruhá­kat mutattak be, amelyek a térd alját 3—4 centiméternyi­re takarják el. Néhány túlzás­ra hajlamos fiatal lánytól el­tekintve nyáron éppen ilyen hosszúságú ruhákat hordtak a magyar nők, míg a párizsiak eddig valamivel rövidebbet vi­seltek. Az Öltözködési Tanács ki Vendéglátóipari Vállalat és a Népbolt Vállalat illetékes felettesei sürgősen megvizs­gálják ezeket az üzlethelyisé­geket, s megfelelő személycse­rével olyan embereket ültet­nek. oda, akik átérzik nemes és szép vendéglátó hivatásu­kat, s alkalmasnak bizonyul­nak vendéglátó munká vég­zésére. Mert arra nem min­denki alkalmas! Nem tetszik... hogy a Dobozi utcában már lassan egy éve hever pár darab betongyűrű. Mikor akarják az illetékesek elszál­lítani a gyermekekre veszélyt jelentő. gyűrűket? Azok azt ide-oda gurítják, az úttesten hagyják, s amiatt a jármű­vezetőknek jó párszor le kell szállniuk gépkocsi jaikróL Naponta újra és újra bele­szeretek csodálatosan szép környékünkbe, s szerdán hajó­val siklottam haza, Szentend­re felé a Lupa-szigetben gyö­nyörködtem. Itt élvezet lehet a nyarat eltölteni, gondoltam. De a hajóra éppen a járási ta­nács és a községi adóügyi dol­gozók kis csoportja szállott fel, s ők sietve eloszlatták áb­rándképeimet. — Maga csak gyönyörködjön innen a hajó­ról a sziget és a part szépsé­geiben, de meg ne próbálja a Népbolt Vállalat szigeti büfé­jében, vagy a budakalászi Du- na-parton álló Lupa-csárdá­ban a szépet keresni. Az em­lített két üzlet alkalmazottai sürgősen kiábrándítják önt a Dunakanyar rajongásából — mondták. Elmondták, hogy vagy húsz tagú csoportjukkal a szigeti büfében egy pohár hideg szó­davízhez sem jutottak, a büfé dolgozói unottan, kelletlenül távoli ígéreteket tettek, hogy majd a pincéből később fel­hoznak ilyesmit. A kávéki­szolgálás is különféle akadá­lyokba ütközött. A délután há­rom órát tikkadt ajakkal kel­lett percre kivárni, mert a nyitva álló üzlet unatkozó tagjai szerint három óráig ebédidőt tartanak, s addig ők senkit ki nem szolgálnak! A túlsó parton, a csárdában még borzalmasabb volt a hely­zet az ebéd körül. Udvariat­lanul dobálták az evőeszközö­ket és tányérokat az egyik asztal szélére, azzal, hogy adják tovább a többieknek. Abroszról, terítékről szó sem volt. Hogy egyesek közben, Ötletszerűen rendeltek ebédet, nyelniük kellett a legkelle­metlenebb udvariatlanságokat, hogy miért nem rendelnek egyszerre?! Húsz tagú társaság a saját pénzéért és saját tetszése sze­rint kereste fel említett nyil­vános vendéglátó helyiségeket. Keserves csalódásokkal tértek vissza lakóhelyeikre. Ezzel azonban a dolog, reméljük, nincs befejezve. Hiszem, hogy a Budakörnyé­A RÉGI SZENTENDREIEK VENDÉGSZERETETÉRŐL napsütéssel. A szentegyház teli. Igen sokan a templom udvarán foglaltak helyet. Egy ifjú szentendrei, odakint a portában a sírköveket nézeget­te, amelyek holtakat takar­nak. Az ajtótól jobbra is sír­kő állt, a fiatalember letér- 'delt és úgy betűzgette le róla: .„Itt nyugszik az Ur szol­gája S ... O ... élt 87 eszten­dőket 17 ... évben, A többi már elkopott. Mellette egy szerbiai férfi állt, antériá- ban, buggyos török nadrágban, s megkérdezte, ki nyugszik itten. — A nagyapám, 87 évig élt — mondta — én pedig megérem-e a felét? Szerbiá­ból jött az apjával, Csafno- jevits idején, mint gyermek, két fivére is velük volt. S maga kicsoda? — Szarajlija Janaty vagyok, / ff, Ignyátovics Jákov (1822— '/f 1889) Szentendre szülötte, a % szerb realisztikus regény- £írás megteremtője Respek- £ tus Vásza című, magyarul is £ megjelent egyik regényében f az augusztus 19-i szerb búcsú- f ról így emlékezik meg: j „A szentendreiek ősidők j óta nagyon vendégszeretők. %Hét templom, s mindegyik­ének megvan a maga ünnepe., é Különösen híres a Preobra- é zsenszka-templomé, s ilyen- é kor sokan jönnek ide Pest- é ről. Még az Al-Duna vidéké- f, röl is jönnek, Bácskából, Bá­lnáiból és Szerbiából. Már £ az ünnep előtti estén sok ide- £ gént látni a városban. } így egyik évben hatalmas j néptömeg sereglett össze. A f nap szép volt, amilyen csak f lehetett. Tiszta azúrkék ég- 'j bolt, meleg, de nem égető

Next

/
Thumbnails
Contents