Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-12 / 188. szám

MST HEGVEM Mjrtap 1962. AUGUSZTUS 12, VASÁRNAP Filmmozaik A MOSZFILM Stúdióban filmre viszik Visnyevszkij Optimista tragédia című nagysikerű darabját. A film rendezője Szamszon Szam- szonov, operatőrje Vlagyi­mir Monahov. Főszereplők: Margarita Vologyina, Borisz AndrejeV, Vjacseszlav Tyi- honov, Vszedolod Szanajev. ■k Varsó hat mozijában Mac­kó néven gyermekmegőrzőt létesítettek, ahol a szülők az előadások idejére kisgyerme­keiket gondos felügyeletre bízhatják. Hétszáz méter mélyen a föld alatt — A fiírómester a szakma titkairól — A év. “— A gyógyszerellenőrzés jelentősége a Thalidomide-boirány tükrében Absztrakt szőnyeg Kerepesen! EZEN A NAPON Kerepe­sen nehéz szót váltani bárki­vel. A másnapi búcsúra ké­szülnek kicsik és nagyok. Kedves Károlynét takarítás közben találjuk, seprűk, ved­rek torlaszolják el a bejára­tot. A szőnyegszövőszélk — ami miatt felkerestük — ár­ván, sértődötten támaszkodik a konyhafalnak. '— Jaj, istenem, de rosszkor is jönnek látogatóba! — csap­ja össze a kezét. — A búcsú napján ropogós malacpecse­nyével fogadnám magukat. Amint a szakmára, a sző­nyegszövésre kerül a szó, ab­bahagy minden mást, s fürge ujjakkal a csomózás titkait mutatja. Kerepesen a fél falu asz- szonynépe bedolgozó a fcistar- csai Háziszövő Ktsz-be. Ki szőnyeget sző, ki bőrdíszmű­árut készít, ki gobleint hímez. Van aki kosarat, művészi gyé­kényt fon. Az áru nagy részét exportálják. Közben repkednek a sző­nyegszövés „terminus techni­kusai” a levegőben, a felvetés, a csomó, a kord és a racka­szál. Aztán lassan minden a helyére kerül, akárcsak a min­ta a szövőszéken. Csodaszép, sötét-világossziir- ke fehér-halványrózsaszín folthatású szőnyeg feszül a széken. Két méter hosszú, egy méter széles magyar perzsa lesz belőle. Az amorf minták milliméterpapírra festve ál­landóan szem előtt vannak. "Klint a sűrűfésű fogai, sora­koznak egymás mellett a fel­vető fehér pamutszálai. Ezt hívják kordnak. Ezek közé csomózzák a rackajuh gyapjú­jából font szálat. — Minden sorban számolni kell a mintát. Ez az új divat nehezebb a réginél, mert aszimmetrikus, tele váratlan meglepetésekkel. A mi forma­érzékünk meg a szabályos­hoz, s régihez ragaszkodik —- mondja Kedvesné. KÖZBEN ELKÉSZÜL e'iy sor s a „leverés” következik. Sötétszürke szálat húz a fo­nalak közé, ez takarja a foná­kot. — Ehhez a szőnyeghez mennyi anyag kell és mikor lesz készen? — A felvető fonalon kívül pontosan hét kiló gyapjú kell hozzá s egy hónapon belül ké­szítem el. Ha itthon lenne a lányom, gyorsabban haladnék. Kiderül, a tízéves Erzsiké már elhagyja édesanyját. Fürge ujjai lepkeként száll­nak a sűrű anyagon. Most a balatoni táborban piheni a tanév és a szorgos házi mun­ka fáradalmait. — Ez a szőnyeg kilencszáz forintot jelent — mondja Ked­vesné. A 'szőnyegszövésből nem lehet meggazdagodni, de nekünk háziasszonyoknak, mégis sokat jelent. Nem fő- fogalkozás, a házi munka mel­lett ami idő marad, azt for­dítjuk rá. Nem is a pénzért dolgozom elsősorban. Szeretem ezt a munkát, pihentet, szóra­koztat. Esténként hallgatom a rádiót s közben a kezem sem tétlenkedik. He behúnyom a szemem, egytől-egyig mind elmondom sorról-sorra, mi­lyen volt az a szőnyeg, ame­lyet én készítettem. A HUZAT bevágta az ajtót. Dől a partvis, veszélyben a konyhaszekrény üvege. Ked- vesnéből egy perc alatt ismét háziasszony lett. Üldözi a porszelteket, holnap búcsú lesz Kerepesen. Komáromi Magda Te papa! Olyan jó, hogy ilyen nagy a hasad...! — Twist. MÉG.ELŐFORDUL 'ÍM —/-AT­— Maga miért énekel? — Hogy zenés árat számolhassak fel.. (Komádi rajzai) 'Rßjheny-ft/im A SZERELEMRŐL Kétbetűs szavak: KA — 1A — AB — OK — FÉ — TE — LM. FÜGGŐLEGES: 1. Kis csomag. 2. Teendőként osztályrészül jut. 3. Nehéz fém. 4. Cselédeskedik. 5. A magyar nemzeti opera megte­remtője. 6. ... Madrid. 7. L. M. E. 8. Bánk bán neje. 18. Főző­edény. IS. Tömegben — ismert francia szóval. 16. Ez a gyomor éhségre figyelmeztet. 17. Három- színű zászló. 21. Fordított súly- egység. 22. Jókedvűen mulat. 25. Az arabok fgy mondják: salem aleiíkum. 26. Vajon ez nem va­lódi? 27. A végén mardos? 28. Hely — németül. 32. Mennyiségét igyekszik meghatározni. 34. Név- elös gabonafajta. 36. Kutatás — franciául. 39. Folyni hagy. 41. Ré­gi közigazgatási méltóság volt. 43. Sebességét korlátozza. 45. Ha­sítás. 48. Bridzs-szakkifejezés. 49. Sohase. 50. Végzet. 53. 'Békapo­ronty. 56. K. Cs. E. Kétbetűs szavak: YS — ZE — EL — OE — IS — BE — AN. Taine mondásának megfejtését kérjük 1962. augusztps 2t-lg be­küldeni a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők között, könyvju­talmat sorsolunk ki. Az 1962. jú­lius 29-1 rejtvényünk helyes meg­fejtése: Mátyás Mária, Simándy József Szabó Miklós. Vaszy Vik­tor. Szabady István, Rosier End­re. Margaret Tynes. Könyvet nyertek: perlei János, Vecsés. Kiidnda u. 33. — Balogh László/ Budapest. ix„ Vaskapu u. 34. f. 12. Ruttkay Levente, Szada. Dózsa Gy. út 63. Óvoda. — EngI Károlyné, Törökbálint. Kossuth Lajos u. 18. — Beneze Margit, Kistarcsa. Vasút u. 16. — Széchy Mária. Dunaharaszti. Rákóczi út 3/a. — Hardicsy Dezső. Vác. Ró­zsa Ferenc u. 27. — Hídvégi And- rásné, Cegléd. IH., Jászberényi út 3. — Fazekas Magdolna, Isaszeg. József A. u. 15. — Somogyi Fe­renc. Tániósüly. Szilvafasor. A könyveket postán küldjük d. lajdonság. 40. Szélsebesen vágtat. 42. Francia férfinév. 44. Nagy mennyiségben áraszt. 46. Látni sem kívánja többé. 47. Fizikai folyamat a szervezetben. 51. So­ha — németül. 52. A kés köszö­rült széle. 54. Hordófajta. 55. Fő­ként a ló lábán keletkező puha daganat. 57. önelszámoló vendég­látóipari alkalmazott. 5«. Nem tel­jesített munkáért pénzt vesz fel (a 4. kockában kettős mással­hangzó)^ VÍZSZINTES: 9. Eredményre jut keresés közben. 11. A mai rejtvé­nyünk „tárgya”. 12. Ártalmas. 14. Családi fényképtár. 15. Vevőre ta­lált. 18. Hivatalos pénznem Irán­ban. 19. Európai nép. 20. Elnyűtt ruhanemű (utolsó kockába kettős mássalhangzó). 22. Határozószó. 24. Női név. 26. Spanyol közne­mes. 29. Kicsoda az illető? 30. Be­fejezetlen. 3d. Hegycsúcsok. 38. Olasz város (márványbányák). 36. Évszak. 37. A Föld alakja, is­mert görög szóval. 3«. Férfias tu­X Az öreg fák itt nagyra nőttek. Gyökerük vizet ér, még a szárazságban is. Tör­zsüket átfogni nem elég egy ember. Erősebbek, s messze látóbbak mindenkinél. A szép Duna táplálta, dé­delgette naggyá valameny- nyit. A folyó amely szinte a maga gyönyörködtetésére építette, s telepítette be a partot itt, Szentendre fö­három hónapig tartanak. Ked­vező vélemény esetén a kivi­telező gyár orvostudományi osztálya bírálja el, hoz-e újat a szer a gyógyításban, érde­mes-e vele foglalkozni. Ezután a műszaki fejlesztési osztály dönti el, át lehet-e vinni üze­mi gyakorlatba a laborató­riumi eredményeket, gyártha­tó-e a szer nagyüzemiíeg, le­het-e szabadalmaztatni. Ha nincs akadály, bejelentik a ta­lálmányt az Egészségügyi Mi­nisztérium Tudományos Ta­nácsának. A legkiválóbb kli­nikusokból. farmakológusok­ból, kémikusokból és más szakemberekből álló szerv a benyújtott adatok alapján ha­tároz, engedélyezi-e a készít­mény gyártását. Ha igen, kli­nikákat, kórházakat jelöl ki kipróbálására és megszabja a próba feltételeit. A klinikai eredményektől függően arról határoz, engedélyezi-e az új gyógy­szer törzskönyvezését. Ha az engedélyt megadja, a gyár köteles üzemi sorozatot készíteni, ebből mintát külde­ni az Országos Közegészség- ügyi Intézetnek törzskönyvezés végett. Az OKI még egyszer el­lenőrzi a készítmény ható­anyagtartalmát, kémiai tiszta­ságát, egyéb tulajdonságait és standardizálja a gyógyszert, azaz állandósítja minőségi elő­írásait, amelyektől többé nem szabad eltérni. Csak amikor ez megtörtént, adja ki az Egészségügyi Minisztérium a forgalombahozatali engedélyt, kezdődhet a sorozatgyártás, küldheti el a gyár új készít­ményét a Gyógyáru Értékesítő Vállalatnak. A magyar sajtó is hírt adott arról a nemzetközi gyógyszer­botrányról, amelytől hetek óta hangosak'.a nyugati orszá­gok, s amelyet a tőkés orszá­gok lapjai pánikszerűen per- traktálnak. Mint ismeretes,' a botrány azért tört ki, mert a Német Szövetségi Köztársa­ságban altató- és nyugtató­szerként előállított Softenon elnevezésű, más országokban Thalidomide néven forgalom­ba hozott szert szedő terhes anyák a készítmény hatására kar- és láb nélküli torz- szülötteket hoztak a vi­lágra. A Thalidomide-botrány el­árulja: számos kapitalista or­szágban a konkurrencia „jó­voltából” nem sokat törődnek vele, hogy az új gyógyszerek csakugyan megfelelő hatá- súak-e, s nem okoznak-e több kárt, mint hasznot. Ezzel szemben a szocialista országokban a legszigorúbban ellenőrzik az új gyógyszere­ket. A magyar gyógyszer pél­dául nem utolsó sorban éppen annak köszönheti világszerte jó hírét, hogy számos aprólékos ellen­őrző vizsgálaton megy át, amíg gyógyszertári for- galomba kerül. Amikor a vegyész eljutott odáig, hogy kutatóintézeti, vagy gyári laboratóriumok­ban előállította az új szert, el­kezdődik ellenőrző vizsgálata a gyári, vagy orvostudományi egyetemi laboratóriumokban, hatástani és toxikológiai szempontból. Ezek a vizsgála­tok jellegüktől függően két­lött is. Csakhogy most már nem egyedül varázsol. A ter­mészet méreteihez aprócska lény, az ember, vidám kis házakat raik a part mentén, elegáns pici kertekkel. Ha a nap süt, csupa mosoly erre minden. Ám másban is társa akadt az építő természetnek. Erre­felé még nem látott új em­berek telepedtek le, s tor­nyot építettek. Olyan ma­gasat, mint az évtizedek óta nyújtózó fák. S mindezt néhány hét alatt. Aztán a toronyból a földnek feszült egy sokfogú, éles szerszám, s elkezdett kutat marni a föld mélyébe. így kezdődött. Azóta hét­száz,tizenhét métert tettek meg — lefelé. Mit rejt a föld? — ezt kérdem a mestertől, aki úgy dobálózik a földtör­téneti korokkal, hogy az em­ber csak zavartan bólogat­hat. Mindez szerencsére nem takarja el a lényeget: — Sokan úgy tudják, azért fúrunk, hogy meleg vizet szerezzünk a szentendreiek­nek. Nem egészen erről van szó. A Mecseki Földtani Ku­tató Vállalat az ország geo­lógiai viszonyait vizsgálja. Az ásványi és vízkészletek fel­kutatását segítjük ezzel. S közben eljutunk olyan mély­ségbe. ahonnan várható a ter­málvíz. így kapott forró vi­zet Cegléd városa. A megye tehát Kindler Sándor főfúrómesternek és társainak köszönheti ezt a készülő hőforrást is. Nem nézem éppen fiatal embernek, de olyan erőben látszik, mint­ha izmainak energiájával fúr­ta volna kútjait. Pedig jó néhányat elkészíthetett. — Nem tudnám megmonda­ni, mennyit. Még a MAORT- nál kezdtem a háború előtt. Akkor olaj után jártunk. Ötvenben komlót kutattuk — a szén miatt. Végülis ideértem. Duna mellett, víz után járni, nem mindennapi. Kü­lönösen ilyen mélységben. De milyen a föld itt, lefelé? 5 — Hétszáztizenhét méteren j agyagmárgában járunk, két- £ százai lejjebb jöhet a mész- í kő. Abból várható a meleg í víz. £ — S ha mást találnak? í — Nincs kizárva. / — Olajat? Nevet. — Gázt? \ — Lehet, könnyen lehet. ; A toronyhoz megyünk. A ; Diesel-motorok dolgoznak, S több mint hétszáz méterrel J lejjebb mélyül az út a cél; felé. De mi történik közben? ; — Négyméterenként megái- $ lünk. Akkor sorban felhúz- ! zuk az egymásba csavart fú- ! rócsöveket, s legvégül a í fúrófejet. Itt van, olyan, \ mint a korona. ; Mutatja, s csakugyan, j olyanok ezek a gyémántke-! mény, vídiafémmel erősített fogak, mint a korona teteje. ; Vaskoronáé. Üregébe bele- ; préselődik a mélységek föld- ; je, s így négyméterenkéntj mintát kaphatnak a föld rété- \ geződéséből. A minták, s a; fúrófejek ládákban sorakoz- ! nak. 5 — Valahányszor négy mé- í tért haladnak, az egész fú- J rószerkezetet kiemelik? Sok \ idő és sok energia! j — Ez igaz. Mégis meg kell! tennünk, hiszen ez a fő cél. j A meleg víz csak másodter- ^ mék. így is eléggé gyorsak ! vagyunk: másfél óra alatt ki- { szedjük a hétszáz méteres fú- \ róapparátust. ' 2 \ Egy kis technika ^ Csöppet sem unalmas. Olva- \ sott, s látott az ember sok tör- í ténetet az olaj- és gázkutak í izgalmas kitöréseiről. Óriási! erők, hatalmas, feligyekvő! gáznyomás viheti él a nehéz \ tornyot — percek alatt. Ilyen- í kor lángba borulhat az olaj- í vagy gázkút. Veszélyes játék. \ Nemcsak izgalmasra felfoko- j zott köznapi eset az ilyen? Mit \ mond a mester? 2 — Ha bekövetkezik, csak­ugyan veszélyes. Ám többnyi­re mulasztásról van szó. — Ki szabhat gátat egy vagy több száz atmoszférás fergetegnek? Természetesen az ész, a ta­pasztalás és a szakértelem. Hogy világosabb legyen, a mi informátorunk elmondja: ami­kor mélyülni kezd a fúrólyuk, a fúrócső belsejébe kezdik nyomni a sűrű iszapot. Ez az ..olaj’’ a forgás könnyítésére, s ez hozza fel a kifúrt anya­got a cső mellett. De ez aka­dályozza meg a gáz, víz vagy olaj feltörését is. Alig hihető, hogy egyméteres iszaposzlop súlya hatvan kilogramm. Ez hétszáz méteres mélységben száz atmoszféra nyomást tart­hat vissza! Mégis, hogyan tör-í hét ki? — ügy, hogy az iszap föl- i szedi a gázt, buborékos, tehát| könnyebb lesz. Ahogy csők- \ ken a súly, úgy szalad egyre j följebb a nagynyomású gáz, ] víz vagy olaj. A jó szakem- ] bér ezt időben meglátja, s a; könnyült iszap helyett frisset; préseltet a földbe. Ha célhoz értünk, néhány művelet, s a fúró kiemelése után az iszap­mennyiség csökkentésével nyomulni kezd, majd a cső végén felszínre tör, ami után kutattunk. Kaland és végcél — Izgalmas történet? Gondolkozik, melyiket mondja. *— Talán Hosszúhetényben, amikor 1300 méteren jártunk. Le engedtük a mérőműszert, s beleszakadt. Százezer forintos műszer, s egy kilométer drága kábel... Kihoztuk. Legalább olyan nehéz volt. mint egy óriás harcsát fogni a Tiszá­ból. :i • Most nem , ilyen nehéz. Ok­tóberre talán meglesz a ter­málvíz is, ha minden jól megy. Van-e rangosabb munka en­nél?! Mi, kíváncsi bámészkodók tisztelettel mondjuk: — Bizony nincsen. Tóth György * 3T> m w\ m in M"anr w wimm M l Hill I\V II #*/f BIT H/SÜ'S i m i í 1 xjívxjL f j? im jl jffLj[i/Ä ifÄUUUUJ. _£ Szerelmes fiatalok figyelmébe ajánljuk TAINE, a kiváló francia író és kritikus nagyon szellemes és találó mondását. Természetesen idősebbek is okulhatnak belőle. Lásd a vízsz. 2 és függ. 14 sorokat.

Next

/
Thumbnails
Contents