Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-11 / 160. szám

rear MECV, írfefaP 1962. JÚLIUS 11, SZERDA ÖTSZÁZ KÜLFÖLDI VADÁSZ- VENDÉGET VÁRNAK SZARVASBŐGÉSRE Közeledik a vadászati évad legnagyobb eseménye, a szarvasibőgés. A szakemberek megfigyelése szerint a bikák agancsfelrakódása befejező­dött már, s hamarosan tisz­títani kezdik koronájukat. Annak ellenére, hogy az el­húzódó tél próbára tette a szarvasok ellenállóképességét, az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vadászati osz­tályára érkezett jelentések szerint szép eredményekre van kilátás. A külföldi va­dászvendégek az idén mint­egy félezer szarvasbikát lő­hetnek ki. A visegrádi re­zervátumban például hatvan értékes trófeára számíthat­nak, de szép zsákmány ígérkezik Gemencen s a töb­bi nagyvadas területen is. (MTI) Közös beruházások - kölcsönös haszon Újfajta konzervek exportra A külkereskedelem általá­ban minden esztendőben vá­lasztékbővítést kér a Buda­pesti Konzervgyár húsüzemé­től. aszerint, hogy a külföld milyen sajátos ízlés szerint készített konzervek iránt ér­deklődik. Most háromfajta új­donság gyártását kezdték meg: marhafelsál spanyol mártás­ban, marhafelsál vadasan és úgynevezett glóbus-ragu ké­szül. (MTI) 1962. május 10-én kapcsol­ták össze a Barátság kőolaj­vezeték csehszlovákiai és ma­gyarországi szakaszát, s május másodóik felében máir fel- töltötték a magyar vezeték- szakaszt a Csehszlovákián ke­resztül érkező szovjet olaj­jal. A néhány soros hír je­lentősége sokkal nagyobb annál, mint amit első hal­lásra mond. Igaz, már ön­magában az is igen jelentős, hogy a nemzetközi kőolajveze­ték 140 km-es magyarországi szakaszán rövidesen megindul a népgazdaságunk szempont­jából olyan fontos olaj áram­lása hazánkba. Az olajvezeték azonban már a szocialista or­szágok közötti együttműködés új szakaszának egyik fontos mérföldköve. A távlati fej­lesztési tervek összehangolá­sa nyomán egyre inkább elő­térbe tolódnak az együtt­működés olyan fejlett formái is, mint a közös beruházások. A közös beruházások fej­lesztésének szükségessége kü­lönösen a következő húsz év egyik döntő, megoldásra vá­ró problémájával összefüg­gésben vetődik fel. Ez a feldolgozóipari kapacitás és a nyersanyagbázis fejlődése között fennálló aránytalan­ság, amely ma még vala­mennyi szocialista ország, de különösen az európai népi demokratikus országok állan­dó gondja. A szocialista világ lénye­gében valamennyi fontos és szükséges ipari (és mezőgaz­dasági) nyersanyaggal rendel­kezik, az aránytalanság fel­KÖNYVESPOLC Csuka Edit: Kati Derűs, meleg hangú ifjúsá­gi regénnyel gazdagodott gyer­mekirodalmunk. Csuka Edit első könyve, a Kati, szép ma­gyar nyelven íródott, bájos hangulatú, ugyanakkor témá­jában valóban mai gyermek­regény. Kis hőse, a csaknem ötesztendős Kati, egy nagy állami gazdaságban él szülei­vel. Édesapja a gazdaság ag- ronómusa, így érthető aztán, ha a kislány az élet titkait kereső nagy felfedező útján csakhífnar megismerkedik — s rajta keresztül a könyv kis olvasói is — az állami gazda­ság érdekes, sokszínű életével. Mindenhova bekukkant, min­dent látni akar, a kovácsmű­helytől kezdve a malacóvodá­ig, s mindenben segédkezni akar, a gabonaforgatástól a zsákvarrásig. Közben sok kedves kalandon megy át, amelyek akaratlanul megmo­solyogtatják még a felnőtt ol­vasókat is. A szép nyelvezet, a fordu­latos meseszövés, a mindvé­gig derűs hangvétel mellett a regény legfőbb erénye, hogy az írónő nem valamiféle me­sevilágba vezeti el kis olva­sóit, hanem napjaink életét ismerteti meg gyermekeink­kel. A problémák és gondok, amelyekkel a kis Kati talál­kozik, a mi problémáink és gondjaink; a gazdaságban ta­pasztalt eredmények és örö­mök a mi eredményeink és örömeink. Csuka Edit nem­csak a témát találta meg, de a hangot is hozzá. Azt hi­szem, nem állok egyedül vé­leményemmel, ha azt állítom: várjuk a folytatást. Akár a felnőttebb Katit is szívesen kísérnénk tovább életútján. Reich Károly illusztrációi jól kiegészítik az érdekes tör­ténetet. (Móra Ferenc Kiadó) számolása tehát pusztán a termelés növelésével megold­ható. Az európai népi de­mokratikus országokban a problémát gyakran az okozza, hogy a beruházások a nyers­anyagtermelésben, különösen a bányászatban, igen nagy összegekbe kerülnek, és hosz- szú idő alatt térülnek meg, s egy viszonylag kisebb or­szágban, gyakran még akkor sem lehetne biztosítani a meglevő természeti kincsek teljes kihasználását, ha mindazt az összeget, ame­lyet beruházásra szánnak, e célra fordítanák. A megol­dás ilyen esetekben az, hogy az egyik szocialista ország hozzájárul a másik ország nyersanyagtermelésének fej­lesztéséhez, hitelek útján, gépekkel, műszaki segítség­gel. A SZOCidlisid országok kö­zötti együttműködés eddigi fejlődése már számos példá­val, tapasztalattal szolgál a nyersanyagforrások és a gazdasági erőforrások közös kiaknázásához. Lengyelország, Csehszlová­kia és az NDK között meg­állapodás jött létre, amely szerint a három ország együtt­működik a Lengyelországban feltárt ásványi kincsek ki­termelésében. Egyebek kö­zött az NDK 400 millió ru­bel, Csehszlovákia 250 mil­lió rubel hitellel segíti Len­gyelország széntermelésének és szénexportjának fokozását. A szocialista országok kö­zötti együttműködés egy má­sik kiemelkedő példája a Du­na deltájában épülő cellulóze- kombinát, amelyben a Duna- deltában nagy mennyiségben található nádiból készítenek cel­lulózét. Szinte kimeríthetetlen nyersanyagforrás ez. Egy hek­tárról minden évben mintegy 7—10 tonna nyersanyagot gyűjtenek össze, míg a z erdők ugyanilyen területről csak 1,7 —1,8 tonna nyersanyagot biz­tosítanak, s a felújításuk 12 évet igényel. A kombinátban a cellulózéból nemcsak papírt gyártanak, hanem műszálakat, lakkokat és egyéb vegyipari cikkeket is. Ezt a gyárat Románia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság. Csehszlovákia és Lengyel- ország közösen építik fel. Mindegyik ország saját ta­pasztalataival, technikájával, legújabb eredményeivel járul hozzá a létesítményhez a Ro­mán Népköztársaságnak nyúj­tott hitelek formájában. A pa­pír. műszál, valamint egyéb vegyianyagok gyártásának technológiáját az NDK dol­gozta ki, s ő szállítja a gépi berendezések jelentős részét is. A berendezések másik részéi csehszlovák és román vállala­tok készítik. Lengyel mérnö­kök dolgozták ki a nyers- anyagszállítási és raktározási rendszer műszaki dokumentá­cióját, ők irányítják a dunai kikötő építését. A Román Népköztársaság végzi az építő­munkát és biztosítja a szüksé­ges munkaerőt. Románia a ka­pott hiteleket a kombinát ter­mékeivel törleszti majd. Épül a szerfás istálló Petőfi és Vajda versei Colom képes hanglemezen Az Állami Hanglemezgyár­tó Vállalat négy hangleme­zen közreadta „a magyar líra gyöngyszemeit” — hét év­század magyar költészetének antológiáját. A 78 verset 32 neves előadóművész tolmá­csolja. A képzőművészeti alap is verses újdonsággal kedveske­dik a költészet kedvelőinek. A népszerű Colorvox hangos­képeslapra felveszik Petőfi Sándor Szeptember végén és Vajda János Húsz év múl" va című versét. A képeslap Anonymus városligeti szob­rát ábrázolja. (MTI) A közös valósítása beruházások meg­térni észebesen sok Néhány gondolat - lubickolás közben A veresegyházi strandon csúcsforgalom van; a kániku­lai vasárnap víz mellé za­varja a helyieket és a kör­nyékbelieket egyaránt. A ve- resi strand szép, a tó partján 1959-ben megnyílott modem strandfürdő megyénk leg­szebb strandlétesítménye. A kristálytiszta vizet a lubicko­lok hada borzolja. Ahogy a forró napról belegázolok, elő­ször bizony süti bőrömet a hidegsége. De csak addig, amíg övig nem érek, utána erőteljes karcsapásokkal sze­lem a vizet, tele tüdővel lé- legzem a jó levegőt, és ész­re sem veszem, hogy máris tilosban járok. Mert, sajnos, a tulajdonkép­peni strandterület igen kicsi­re sikerült, szárazon-vízen egyaránt. Nem tudom, hová tették a tervezők a szemü­ket, de csúcsforgalom sem kell hozzá, hogy ne férjenek el a skatulyányi homokstran­don a homokvárat építő leg­fiatalabbak, a labdát kergető, fejelő, hancúrozó ifjak és a homokban pihenő idősek (ahová már — sajnos — ma­gamat is sorolom). Nem a dole hosszú időt neki, és kiviszik a strand határát a zúgóig, s hozzá csatolják azt a ha­talmas fákkal, bársonyos gyeppel fedett remek terüle­tet, s talán elköltöztetik az idegenforgalmi látványosság­ként a strand közepébe épí­tett mellékhelyiség-csoportot. Úszom a hűs hullámok között, s nézem a szép tavat. Égbe nyúló jégényéinek nagy részét vandál módon kivág­ták. Az utánpótlás lassan nő és — sajnos — a tó karakterét rontó, kerek koronájú fák lesznek, de így is szép itt minden. A zöld nádasok bu­ján koszorúzzák a vizet. Túl buján is már: a másfél év­tizedes gondozatlanság elég volt a természetnek ahhoz, hogy értékes területeket hó­dítson el a 19 holdas tó sza­bad víztükréből. A strand­kerület a háború előttinek csak a fele már. Illetve nem Ts tudni, meny­nyi, mert nincs strandhatár. Sem a tervezőknek, sem a helyi szakembereknek nem jí jutott eszébe, hogy a közel ^ háromnegyedmillió forintos 4 költséggel épült strand nél- í külözhetetlen kelléke két mó- i ló. E nélkül nem tud fel- í támadni a nagy múltú vízi- | sport-élet, s azt sem tudja i senki, mikor van a strandon, \ mikor a tilosban. | A tilosban járni pedig — j magam ellen beszélek — ve- | szélyes. A tóban hínár van ]s a hínár már sok áldozatot követelt. A hínárt vágni szokták, s most is elég sok ] úszó hínár tekerődzik lábunk (köré. A legmerészebbek még- !is beúsznak a legsűrűjébe. ! hogy leszakítsanak egy-egy (szálat a gyönyörű lótuszok - | ból. Ennek következtében a | vízililiom lassan teljesen ki­5 pusztul, pedig valamikor fe- J bérlett a nád széle a gyö- í. nyörű virágoktól. Azelőtt \ pénzbírsággal sújtották a ^károkozót, most — sajnos — í ott hervadoznak a ritíka szép ’ a MeoencéBB UGRa'ln i 'jpD (L®ö 8 I úgy, mint megesett lánya, j Beta; a munkás Borek, a kis- i iparos Procházka, a nagygaz- j dafiú Hledik és a többiek. I A boldogságért küzdeni j kell kitűnő regény, s megje- | lentetéséért csak dicséret ille- ! ti az Európa Könyvkiadót. . Kazakov: Égszínkék történet ! Kazakov a fiatal szovjet író- j nemzedék egyik legjelesebb I képviselője. Hangja egyéni, ! felkészültsége alapos, jó meg- ! figyelő, jó emberismerő. Szer- \ kesztésére általában jellemző : a tömörség. Az Égszínkék tör- | ténet című kötetében tizenhá- j rom elbeszélést olvashatunk. Ezeknek az elbeszéléseknek zöme — bár az ember egyik­ből sem hiányzik, sőt, az em­ber, s az ember cselekedetei a legfontosabbak — a csodá­latos természet fenséges biro­dalmába vezeti az olvasót. Más íze van a történetnek a j csobogó patak partján, az éj- | szakai tábortűznél, a fenyő- I erdő gyantaillatában, s Jurij ! Kazakov írásainak különös ■ varázst adnak ezek a „díszle­tek”. Elbeszélései kiforrott írá­sok, élvezetes olvasmányok. (Európa Könyvkiadó) i — P — virágok a strand homokjában, mert köztudomású, hogy le­szakítva, még vízben is, egy­két óra alatt elpusztulnak. , Más nem zavarja a szabad­úszókat. Sajnos a csónakázók sem, mert a horgásztársa­ság 17 éve megszerezte a tó feletti összes jogokat és be­tiltotta az evezést, hogy a halakat ne zavarják. És ez teljesen jogos is, hiszen több a hal, mint a fürödni-csóna- kázni vágyó! A 10 holdnyi szabad víztükör pedig olyan, kevés, hogy azon horgászni és evezni egyszerre nem lehet... Alaposan kiúsztam magam. Szárítkozom a napón és kö­rülbelül huszadszor hallom a hangerősítőből: — Lehet, hogy szép nem vagyok.., A strandvendéglő betonján ülök, jégbehűtött sör mel­lett. A fejem fölé kék-sár­ga ponyva borul. Itt ültem az éjjel is: iskolai bankett volt, gyönyörű csillagos éj­jel. A tó állatvilága millió hangon koncertezett, de az igazán jó tánczenekar se volt kutya! Végzett lányom a pajtásaival, mi a mamákkal roptuk a csárdást. Tetszik ez a szép környezetben működő strandvendéglő, de mégsem tehetek róla, amikor kiszé­lesített betonjára és hatal­mas ponyvájára nézek, mégis a két móló és a nagy strand­terület jut eszembe, ami nincs — és ezzel esyidőben a kulturáltabb fürdőélet, ami kellene. Mert szerintem a strand érdekei eiőbbreva- lóak, mint a strandvendég­lőé lettlégyen az utóbbi olyan szép, hogy a Balatonon nincs különb. A súlypont azonban mégis a fürdő! Ballagok vendégeimmel az állomás felé. A csodás pu- haságú kvarcos homok, amely áldás a strandon, átok az úton. A strandhoz vezető utak kikövezése a község tervei­ben szerepelt, de most már nem hallani erről sem . .. Fazekas Mátyás Marie Majerová: A boldogságért küzdeni kell Megkapóan szép és igaz re­gény a kiváló cseh írónő könyve, amely 1923-ban je­lent meg először s azóta több mint tíz kiadást megért. Hogy mi a titka nagy sikerének? Elsősorban az, hogy ez az el­ső regény a csehszlovák iro­dalomban, amely pozitív hőst ábrázol: a kapitalizmus ellen és a szocializmusért küzdő öntudatos harcos típusát. Lenka — Bilansky molnár öt gyermeke közül a legfiata­labb — nemcsak lélekben és gondolatban jut el a szocia­lizmus felismeréséig, de te­vékeny résztvevőjévé válik a kizsákmányolok ellen folyta­tott harcnak is. Marié Majerova avatott kézzel ábrázolja hőse lelki fejlődésének folyamatát. Len­ka jellemét, élettapasztalatai formálják: zsarnok apja, rab- szolgalélek anyja, alázatos Marie nővére, az erőszakos nagygazdafiú — mind egy-egy fordulót jelentő állomás jel­leme fejlődésében. Az írónő a fiatal leány sorsát, szerelmé­nek kibontakozását erős va­lóságérzékkel kapcsolja össze a kor nagy társadalmi kérdé­seivel. Ugyanakkor hű képét festi az első világháború előtti cseh falu életének. Hősei ki­vétel nélkül élő, érző embe­rek, az öreg Kaftanné épp — Ha igazán szeretsz akkor most beugrassz a vízbe!... (Komádi István karikatúrája) BIZONYÍTÉK közgazdasági és műszaki prob­lémát vet fel. Megoldásukat elősegítheti a közös beruházá­sok eddigi példáinak elem­zése. Már az eddigi közös beruhá­zások tapasztalatai is ezek köl­csönös hasznosságát bizonyít­ják. A Barátság olajvezeték­nek csupán magyarországi sza­kasza tonnánként mintegy 110 forintos megtalcarítást jelent majd népgazdaságunk számá­ra és közgazdasági számítások szerint a beruházási költség kb. egy év alatt teljes egésze­ben megtérül. A közös beruházások alap­vető, kérdése. hogy hol, melyik országban legyenek a létesít­mények. A válasz látszólag egyszerű, ott. ahol a leggazda­ságosabbak. Gyakorlatilag sok­kal bonyolultabb. Ennek meg­határozásához ugyanis többek között módszereket kell kidol­gozni e közös beruházások gaz­daságosságának elemzésére, figyelembe véve a szállítási költségeket és más tényezőket. A távlati tervek kétségkívül számos közös létesítményt, kö­zös beruházást, intézkedést irányoznak majd elő. A nemzetközi munkameg­osztás tudományos elvek alap­ján kidolgozott, átfogó rend­szerének megvalósítása fontos feltételét jelenti a szocialista világgazdaság gyorsított fejlő­désének, országaink gyors elő­retörésének a két rendszer versenyében. A közös beruházások, a szo­cialista nemzetközi munka- megosztás már fejlett formái­val együtt ugyanakkor maga­sabb szintre emelik országaink együttműködését. Előmozdítják az egész szocialista világrend-, szer fejlődését a Lenin által zseniálisan megjövendölt „kö­zös terv szerint szabályozan­dó” „egységes” szocialista vi­lággazdaság irányába. Dr. Simái Mihály Pátyi olvasónk írja: „Olvastam n Pest megyei Hírlapban az Építeni, ez a legfontosabb című cikket. Ebben, de más írás­ban is olvastam, hogy dícsérőleg emlékeztek meg a pátyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet ács brigádjáról. A dicséret jól esett, s nem is volt alap nélkül való. Én magam is tagja vagyok a bri­gádnak, így hát megragadom az alkalmat, hogy beszámoljak arról, mi mindent végeztünk. Két húszférőhelyes sertésfiazta- tót, egy 80 méteres szerfás növendékistállót, két süldöszállást, barackválogató-helyiséget, s még egy 40 méter hosszii sertés; férőhelyet hoztunk tető alá. Az átvevő szakemberek elégedet­tek voltak, s elismerésüket fejezték ki munkánkért. Ezért is és mert a lap is beszámolt munkánkról, kérjük közöljék le la­pukban ezt a rólunk készült amatörfélv ételt. Ifj. Monori Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents