Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-10 / 159. szám
re sr MÉRVÉI 1963. JÜLITJS 10, KEDD Duray Tibor festőművész kiállítása a váci Vak Bottyán Múzeumban Duray Tibor festőművész alkotásaiból kiállítást rendezett a Műcsarnok a váci Vak Boty- tyám Múzeumiban. A vasárnap megnyílt tárlat a művész nemrég megtartott gyűjteményes kiállításán nagy sikert aratott grafikai és kisplasztikái alkotásokat mutatja be a váci közönségnek. Az egy hétig tartó kiállítást már az első napon igen sok érdeklődő tekintette meg. (MTI) — ISMÉT működik az Etna. Kétperces időközönként követik egymást a tűzhányó kitörései, amelyeknek mindegyikét sűrű, vöröses gázfelhő kíséri. A kráterből lávatömegek ömlcnek ki, de a szakértők szerint a kitörések nem jelentenek veszélyt. Fejlődés a déli parton, elmaradás az északin A NEB tanulságos szemleútja a Dunakanyarban VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai a napokban Szemlét tartottak a Dunakanyarban, hogy megállapítsák, fejlődött-e a múlt nyár óta a vidék idegenforgalmi felkészültsége és a fejlődés lépést tart-e az örvendetesen növekvő forgalommal. A bizottság tagjainak egyik csoportja a Duna északi, a másik a déli part jelentősebb üdülőhelyeit látogatta meg. A résztvevők a tanulságos kirándulás után megbeszélték tapasztalataikat. A szemlén részt vett Forgács József, a NEB elnöke, és Niedermann Márton, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kereskedelmi osztályának helyettes vezetője is. A szemlét Lányi Pál, a NEB elnökhelyettese vezette,, aki a népi ellenőrzési bizottságban eddig is állandó referense volt a Dunakanyarnak. A tapasztalatokról a következőket mondotta: — Hasznos és tanulságos volt idei vizsgálódásunk is. Mind az északi, mind a déli part jelentősebb üdülő- és kirándulóhelyeit meglátogattuk, számbavettük a változásokat, és szemleutunk eredményeképpen * megállapítottuk, hogy amíg a déli part az idegenforgalmi felkészültség szempontjából igen jelentős fejlődésről tanúskodik, az északi parton a fejlődésnek alig van némi nyoma, sőt. ami fejlődés mutatkozik, a legtöbb helyen az is legtöbbször helytelen irányú. A déli part fejlődése 1960 óta szinte százszázalékosnak mondható. Vonatkozik ez különösen Szentendrére és Visegrádra, sőt, Leányfalura is. Bővült és kulturáltabbá vált ezeken a helyeken a vendéglátóipari hálózat. szép, új, és korszerűen berendezett vendéklők, bisztrók, cukrászdák és eszpresszók létesültek, elég jól megszerNICOLAS GUILLÉN Kuba legnagyobb élő költője, a világirodalom egyik legjelentősebb alkotója ma hatvanéves. Az elmúlt esztendőben fíubai elégia címmel jelent meg válogatott .verseinek gyűjteménye, amelyből egy hallatlanul erőteljes költői egyéniség képe bontakozott ki. , Guillén életművét — természetesen némi egyszerűsítéssel '— két idézet közé lehetne beszorítani: „Két nagyapám árnyalakban, / kísér másnak láthatatlan. / ... Egy termetű mind a kettő, f néger bánat — fehér bánat: / bánata két nagyapámnak.” S az idézet nemcsak önéletrajzi vallomás, hanem költői hitvallás is, mert Guillén líra\ arculatának egyik legszenvedélyesebb vonása az a törékvés, hogy Kuba színes, fehér és keverék népét egyetlen nemzetté segítse kovácsol- . ■ni: kubaivá. J „Ha beszélni akarsz velem ; egy s más dologban / .. .az \ ■egyszerűek közt keressél” — \ szól a másik idézet és költe- ; menyben is kifejezi azt a \ nagyszerű ‘kapcsolatot, amely ; költő és népe között kialakult \ és amelyről a Kubában jártak \ ,azt mesélik, hogy elég a Ni- í colás nevet kiejteni és az ar- ! cokon felcsillan a szeretet mo- í ,solya, mert mindenki tudja, ! hogy Guillénről — a nép köl- i tőjéről beszélnek. Guillént családi környezete : is — verselő nagyapja és a ; gyarmatosítók ellen harcoló \ apja — a költészet és a sza- \ 'badságért való forradalmi harc \ útjára indította. A harcokból \ megtérve apja újságíró lett és \ Nicolás Guillén a lap nyom- \ dójában tanulta ki a nyomdai \ ■ szedő mesterséget. Apja utcai \ ■ harcok során esett el, és ő j munkája mellett esti tanulással szerezte meg a középiskolai végzettséget. Később maga is újságíró lett,\és közben kezdett el verselni. Az újságíró munka mindennapi gyakorlata vezette el a társadalmi problémák iránti szenvedélyes érdeklődéshez, de a fiatal lázadóból csak jó két évtized múlva lett tudatos harcos. A másik idézet utalása az egyszerűségre, túlmenően azon, hogy a költő valóban népe sűrűjében él, Havanna egyik külvárosában, korántsem jelenti költészetének szimplasá- gát, valamiféle sematikus köz- érthetőségét, hanem legfeljebb azt, hogy a műveiben bonyolult áttételekkel jelentkező társadalmi küzdelem frontjai között a költő biztosan eligazodik. Guillén sok szálból szövődő költészetében megteremtette a kubai verset, s e versnek világirodalmi rangja van. A fiatalember a modern spanyol lírától kapott indítást, de kői- • teményeinek robbanó ereje akkor alakult ki, amikor feltől- födött és gazdagodott a kubai táncdal — a szón — sodró erejű ritmusával, tobzódó sokszínűségével, nyers, szókimondó és mégis hajlékonyán Urai erotikájával. Az a kettős gyökerű örökség, amit a spanyolság és annak költészete, és az af- rilcai néger dobok és tam-ta- mok ritmusa jelent, Guillén kubai verseiben ötvöződik egy eddig nem volt, hallatlanul erőteljes és színes költészetté. A későbbi évek tudatossága, majd Fidél Castro győztes forradalma ezt a költészetet tovább tágítja s az elégiák átcsapnak széles hömpölygésű, elemi erejű ódákba. Guillén versei nem szimplán lobzért- hetőék. A modernség számos izmusa, illetőleg azok leszűrődött emlékei s az afrikai folklór jelképrendszere fedi is, segíti is mondanivalóját, melyben nem egyszer a gyilkos irónia, az észak-amerikaiak tőkései elleni gyűlölet is szenvedélyes és nagyvárosiasán vagá- nyos hangú és romantikája kifejezést kap. A hatvan éves Guillén eleven és mindig frissen alakuló életműve — nyugodtan állíthatjuk — maradandó értéke a v i lági roda lomnak. Cs. o. vezték az üzletek áruellátását is. Üj turistaszállók is nyíltak, fejlődött a fizetőven- dégiszalgálat hálózata. — Az északi parton szerzett tapasztalatainkról, sajnos, semmi jót nem mondhatunk. Itt alig észleltünk valami fejlődést. Az északi part ugyancsak igen népszerű és növekvő forgalmú kirándulóhelyei feltűnően elmaradtak a déliek mögött. Ez a megállapítás vonatkozik a vendéglátóipari és a kereskedelmi hálózatra egyaránt. Lányi Pál az északi parton észlelt állapotokat leginkább jellemző példaként Zebegényt említette. Itt óriási költséggel és nagyarányú társadalmi munkával például igen szép szabadtéri színpadot építettek, de a helyét elég szerencsétlenül választották meg. mert a különben gyönyörű környezetben épített magaslati színpad csak nefhezen közelíthető meg a hozzávezető meredek úton. Hiba az is, hogy nem gondoskodtak a nagy költséggel megteremtett keret megfelelő művészi tartalmának biztosításáról. Azok a remények sem váltak be, amelyeket a Duna-parton megnyitott új halászcsárdához fűztek. Alig van a csárdának számottevő forgalma. Ami fejlődés tehát mutatkozik Zebe- gényben, az sem szolgálja túlságosan az idegenforgalmi érdekeket. — Pozitív javulás észlelhető mindkét parton az állami kul- tűrcikkárusítás terén — mondotta még Lányj Pál. — Üdülőhelyeinkről végre eltűntek a giccses. ízlésrontó emléktárgyak. csak az a kár, hogy ebből az annyira keresett portékából újfajta, szép, művészi gonddal készült anyag még mindig nincs, legalább is elegendő mennyiségijén. Pedig a kereslet igen nagy. A kultúr- vállalat kiadásában megjelenő tárgyak elég semmitmondók, egyedül a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal által kiadott tárgyak tanúskodnak ízlésről és kulturáltságról. A Dunakanyarban tartott szemleút tapasztalatait különben feljegyzés formájában legközelebb a NEB plénuma elé terjesztik. (m. 1.) @m\h\\7Gű%yr0 nmrrTTiinniiinnaTPBfflBBB< Tizenöt mázsa holdanként A ceglédi Táncsics Tsz-ben másfél nap alatt két aratócséplőgép negyven holdról 738 mázsa árpát takarított be. Az átlagtermés eléri a tizenöt mázsát. Filmesek a Vörös Csillag Tsz-ben Az elmúlt napokban a Budapest Filmstúdió rendezői és operatőrjei „szállták meg’’ a ceglédi Vörös Csillag Tsz sertéstenyészetét. Szakértőként elkísérte őket a Földművelésügyi Minisztérium takarmány- gazdálkodási osztályának vezetője. A tsz-ben a sertéstenyésztés korszerű módszereiről készítettek felvételelvet. A filmesek meglátogatták a Táncsics Tsz baromfákombinátját is, ahol az önetetők és önitatók szakszerű kezelését örökítették meg. Az áldozat: hatéves kisgyerek Kerékpáron igyekezett hazafelé P■ F. hatéves ceglédi kisfiú. Mögötte a megengedettnél sebesebben közeledett motorkerékpárján V. J. A kisfiú házuk előtt irányjelzés nélkül bekanyarodott. Vesztére azonban a motorkerékpár elkapta a biciklit és P. F. súlyos koponyasérüléssel kórházba került. A motor vezetője ellen eljárás indult, minthogy nem járt el elég gondosan és a megengedettnél nagyobb sebességgel hajtott. holdas paradicsomtábla mellett beszélgettek el a budai járás képviselői. A tapasztalatcsere végeztével a vendégek hangsúlyozták: érdemes lenne a két járás között hosszú időre szóló barátságot kötni, mert a tapasztalatok cseréje mindkettőjükre nézve rendkívül hasznosnak mutatkozik. Zöldség kapható örülnek a monoriak: a 77. számú Népboltban rendkívül gazdag választék fogadja a vevőket. Aminek a leginkább örülnék: a többi között zöldborsó, káposzta, tök, hagyma és zöldség is megfelelő minőségben kapható. Eddig bizony a piacra kellett menni, ha hirtelen zöldségre vagy főzelékfélére fanyalodott a háziasz- szony. Arról nem is szólva, hogy ott lényegesen drágábban mérték a burgonyát, vagy a zöldiborsót. Az üzlet vezetője úgy tervezi, hogy rövidesein a gyümölcsárusítást is bevezetik a boltban. í@í MOMORoVlOfigg A versenytárs szemével A napokban kedves, szívesen látott vendégek érkeztek a Monori Járási Tanács mezőgazdasági, osztályára. Jaszlics Gyula osztályvezető köszöntötte a vendégeket: a budai járás mezőgazdasági szakembereit. A monoriak ugyanis versenyben állnak a budai járással és az érkezők a korábbi látogatást viszonozták. Ellátogattak Pilisre, majd Káva, Bénye és Gomba határán át Úriban állapodtak meg a versenytársak. Sülyben a fejlett állattenyésztést és állathizlalást tanulmányozták, Gyomron pedig a szép kukoricában gyönyörködtek. Üllőn egy 110 Tanfolyam kezdő könyvtárosoknak Hétfőn felnőttekkel népesült be a nagykőrösi gimnázium fiú diákotthona. A megye különböző részéből jöttek össze azok a könyvtárosok. akik munkájukat nem fő foglalkozásként végzik. Az egyhetes tanfolyam alapfokon ismerteti meg velük a könyvtáros-teendőket. Huszonhármán — valamennyien községi könyvtárosok — vesznek részt az oktatásban. A szakmai előadásokon kívül író—könyvtáros találkozót is rendeznek, valamint ellátogatnak az Arany János Emlékmúzeumba és a helyi konzervgyárba. CSAK PAPÍRON? Az Arany János Termelő- szövetkezetben a pártszervezet megvitatta a kongresz- szusi verseny állását. Megállapították, hogy a régebben életrehívott versenybizottság csak papíron létezik, működésének még csak látszata sincs. A pártszervezet tagjai elhatározták, hogy az eleven munkaverseny érdekében a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a vetélkedésnek. KÜLÖNÖS ISMERTETŐJELE AZ UDVARIASSÁG tudja dicsérni kollégái szenvedélyeit, legyen az' horgászás, fényképezés, bármi. De nála erőszakosabban senki nem lép fel a színházi ruhatáraknál, szünetben, a büfénél való sorbanállásnál, senki nem tudja két remek vállrándítással szétlökni úgy a körülötte állókat, mint ő. Udvarias. de ha • *****--------------- szemere lepnek, l egenyhébb jelzője az, hogy: marha, s a pardonra csak annyit mordul, vigyázhatott volna, maga tehén. Fél órát képes hahotázni főnöke gyngécske viccén, de nála gúnyosabban, maróbban senki nem beszél ugyanerről a főnökről baráti társaságban, percenként bocsánatért esedezve a hölgyeknél, hogy ilyen csúnya kifejezéseket használ. Udvariasan tapsol, amikor az ünnepségen a kollégák a jutalmakat átveszik, s este, amikor barátaival ösz- szejön, ömlik belőle az epei nincs annyi rossz a világon, mint amennyit kollégáira aggat. Ä kollégáknak viszont, akikkel szemben soha nem mulasztja el az udvariasságot, barátait szidja, azokat áztatja. Itt is — ott is udvarias embernek tartják. Idősebbek úgy mondják: igazi úriember! Igazi úriember! Gáláns, bókoló, kalapot földig lengető, álszent, képmutató, törtető. Udvarias! Ha — nem kerül neki semmibe. Ha így szebb fiú lehet azok előtt, akik ismerik. De a járókelők, az idegenek? Azoknak úgyis mindegy, tehát lökdöshet, taposhat, tolakodhat, neveletlen lehet. Azokkal ú§>r sem találko------------- zik többé. Vagy mégis: mindennap találkozunk — vele? ... A közvetlenség Visszategezte a hatvanöt éves, most nyugdíjba menő Pista bácsit, s a nőknek nem tudott mást mondani, csak azt, hogy Tündérke, Szivike, Picike. Ha akadt, aki tiltakozott ellene, s kötötte az ebet a karóhoz, hogy hívja őt csak Pálmainénak, vagy legrosz- szabb esetben Arankának, Jani sértett ábrázattal vonult el, s legközelebb csak azért is Szivikének szólította Pálmainét, aki ismét tiltakozott, de a huszadik eset után ő unta meg, s negyvenöt évének fáradtságával, két gyermekével, kopasz férjével ő lett Jani Szivikéje. Persze a közvetlenségnek is különböző fokozatai vannak, hirdette Nyegle Jani, és éppen ezért a villamoson nem Szivikének szólította a nőket, hanem vagy mamának, vagy nyanyusnak, ahogyan éppen a szájára jött. A férfiak sem pajtikámok voltak, mint a hivatalban, hanem tata, fater, öreg fiú, amilyen kedve éppen volt. A közvetlenségért folytatott harcnak mindenütt érvényt szerzett, ahol megfordult. A moziban, az előtte ülő párra jó hangosan rászólt, hogy „nem itt kell smacizni a sötétben”, s mivel a pár férfi tagja nyeszlett volt, s ijedős, nem kapott még csak egy íél pofont sem. De a közvetlenség érdekében kiabált rá a hentesre, hogy „ne itt szundikáljon a pult mögött édesapám”, s az idős ruhatárosnőre, hogy „csipkedje a testét muter, fürgébben, fürgébben”. Utolérhetetlen volt a köz‘---------------------- vétlenségben Nyegle Jani. Híres művészeket sem emlegetett másk ént, csak a Feri, a Jani, s művésznőket csak úgy, hogy ja, a Mari, a Kati, a cukorbaba... v A nők különben is gyengéi voltak. Nem tudott úgy elmenni az utcán egy-egy csinosabb nő mellett, hogy közvetlenül ne hozza tudomására érzéseit és indulatait. Legtöbben a megdöbbenéstől még sápadni vagy pirulni sem tudtak, aki pedig igen, az csak azért nem csinált semmit, mert az utcán a köztisztasági szabályok értelmében, köpködni tilos... Nyegle Jani az, aki vállonveregeti a húsz esztendővel idősebb kollégát, s aki váratlan pillanatban közvetlenke- dik, hogy még szólni se lehessen rá. Ó az, aki először lát, s letegez, ő az, aki feleségedről úgy nyilatkozik, hogy „bitang nő, cserélnék veled, ha csak egy éjszakára is”, ő az, aki iszonyúan hátbaver, ha fáj a gyomrod, s szemed közé nevetve bíztat: „ne lógasd az orrod, pajtikám”. Ö az, aiki az ebédlőben kioktat hogyan kell fogni helyesen a kést, lehetőleg úgy, hogy a harmadik asztalnál is hallják. Ő az. aki közvetlen velünk, ______1 de akit mi még soha n em tiszteltünk meg közvetlenségünkkel. Pedig Nyegle Jani régen rászolgált erre a közvetlenségre, az embernek viszket a tenyere, jelezve* egyszer már nekünk is közvetlennek kell lennünk ... Mészáros Ottó Nála figyelmesebb, kedve------- sebb embert aligha h ord hátán a föld. Mosoly ül mindig arcán, még akkor sem tűnik el onnét, ha valaki goromba, szemtelen vele. Mindig mosolyog, s mindig azt lesi, kivel kell törődnie, ki szorul arra, hogy istápolják, ; megértsék, ki az, aki szomjú- ; hozza az udvariasságot. ; És udvarias. Nincs olyan 1 mondata, amelyből hiányoz- Inék a bók, a figyelmesség, [kolléganői nem vehettek fel j olyan egyszerű ruhát, amelyet ; ne halmozna el szebbnél í szebb jelzőkkel, amelyre ne ; lenne milliónyi dicsérő szava. ! — Az udvariasság nem kej rül semmibe! ! Ez a jelmondata, s e szerint \ él. Udvarias, figyelmes, ha ! nem kerül neki semmibe. De: | csak akkor! ; Mert ha a villamoson uta- \ zik, természetesen nem adja \ át a helyét, hiszen akkor ne- Jki kellene állnia, azt pedig J ki kívánhatja el tőle? Ha uta- zik, elterpeszkedik a vonat í ülésén, mert csak nem szo- ronghat az ember annyi kilo- méteren keresztül? ^ Szinte ódákat zeng a kollé- ^ ganők hajáról, legújabb fri- £ zurájáról, de a mozipénztár2 nál kíméletlenül félre lök < mindenkit, nem pocsékolja j értékes idejét arra, hogy sor- ^ baálljon. á Nála szebben senki nem Ho<ry az emberek szeressék -----— egymást, hogy megértsék egymást, ahhoz közvetlennek kell lenniök egymáshoz — így foglalta össze élet- filozófiáját Nyegle Jani, s huszonöt esztendejének minden lendületével küzdött is e filozófia érvényre juttatásáért.
