Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-06 / 156. szám

U L O VI. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1962. JÜLIUS 6, PÉNTEK Aratnak a határban A kasza nyomán dől az őszi árpa A Petőfi Termelőszövetke­zet III. üzemegységének Hosz- szúhát dűlői földjén megkez­dődött az őszi árpa aratása. A hatalmas árpatáblát mind a négy sarkán vágják az embe­rek. A borongás, hűvös idő az aratási munkához igen megfelel — mondogatják az emberek —, csak a nö­vényeknek hiányzik a me­leg napsugár. Az árpa aratásának túlnyo­mó részét egyénileg vállalták a tagok, de hogy jobban men­jen a munka, 5—6 vállaló csa­patban tömörültek és közösen végzik el a munkát. Balogh István, a Petőfi Termelőszövetkezet in. üzemegység dolgozója, és öt nyársapáti társa szin­tén összefogtak. Jó nagy területet levágnak, azután leteszik a kaszát és kévékbe kötözik a levágott ár­pát, végül keresztekbe rakják. És megint elölről kezdődik. Egy másik részén az árpa- földnek, egy érdekes brigád dolgozik. A Hajdú család — mint ahogy Vecsei Sándor bri­gádvezető elmondotta —, igen dolgos kezű család. Minden munkára jelentkeznek, ma is a 12 hold vállalt aratásához fogtak. Éppen kereszteket raknak. Hajdú Ferenc, a családfő, utána következnek a gyer­mekek — de már nősülen­dő sorban. Hajdú Dénes, Hajdú István, Hajdú Balázs, és mire ideérek, egy újabb Hajdú érkezik — id. Hajdú Ferenc, a 84 éves nagyapa. Korát meghazudtoló fürgeséggel- mozog. Csontos, szikár, de makkegészséges. A férfiak közt ott van István menyasszonya — már a csa­ládba számítom. Amikor odaértem, abba­hagyták egy kis időre a mun­kát és meghívtak, hogy men­jek velük a közelben levő ta­nyájukhoz. —f. sz.— Megalakult a második szövetkezeti lakásépítési csoport Megalakult városunkban a szövetkezeti lakásépítés máso­dik csoportja. Tagjai a város üzemi dolgozóiból állnak, ki­véve a konzervgyárat. Az új csoport, amely az első lakásépítési szövetkezet tele­pén fogja ugyancsak építeni házait —■ megtartotta alakuló ülését. A bürokrácia útvesztőjében iWí/j/<»s<»r forint helyett 11000(1 forintos kút A tárgyalóteremből Három hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a vádaskodó közokirat-hamisítót „Rossz szomszédság török átok, s ők nemigen jó bará­tok” — mondja Arany János egyik versében. Ezek a gon­dolatok jutottak eszembe, amikor Hőbe Istvánná val­lomását hallgattam. Hőbe Istvánná a konzerv­gyárban dolgozik, s mint a konzervgyár göngyölegraktá­rosa, a terhelt főnöke mond­ta, munkáját ellátta, igazo­latlanul soha sem maradt távol. Békességben élhettek vol­na szomszédaikkal, hisz a két konzervgyári fizetésből szépen nevelhetik a két kis családot, s izgalommal vár­ják a harmadikat. Azonban a Bethlen u. 6. számú ház­ban nincs mindig csend, bé- Ice, ahol ők laknak, hanem örökös a veszekedés, vita, s nemegyszer tettleges bántal­mazásokra is sor került a há- zigazdáékkal. így volt az január 4-én is, amikor a szóváltás közben a házigazda csúfondáros szavak közepette hasba- rúgta a terhes asszonyt, aki még aznap elment az or­voshoz, hogy látleletet Íras­son. Miután a körzeti orvos megvizsgálta, felkereste dr. Papp Gyula nőgyógyászt, aki kórházba utalta őt. Nem akart kórházba menni, ezért ment el dr. Cirják László­hoz, írjon neki egy papírt, hogy beteg, és a bíróságon, ahol közben bejelentést tet­tek, bemutatja. Dr. Cirják kiállított egy papírt, hogy a sérülés négy napon túl gyógyuló volt. Hő­Nem tévedés, jók a számok. Négyezer forintos kút helyett 60—80 ezer forintba kerülne az Arany János általános is­kola elrontott kútjának meg­javítása. Van olyan ember, aki az olcsóbb megoldás helyett a lé­nyegesen drágább megoldást választja? Aligha! — Hacsak az értetlenség rá nem kény­szeríti. De nézzük sorjában a dolgot. Tavaly októberben elromlott az Arany János iskola kútja. A kút megjavítása előtt az egészségügyi osztály megvizs­gáltatta a vizet — kiderült, hogy szennyezett — és emiatt le kellett zárni a kutat. Igen ám, de több mint 300 gyerek, 80 felnőtt tanuló, egy napközi otthon, politechnikai műhely és egy sportpálya maradt váz nélkül. Cseleked­ni kellett, hogy vízhez jusson az iskola. Lebontották a ku­tat, annak rendje-módja , és szabálya szerint. Meg akarták szivattyúzni, hogy a szeny- nyeződést eltávolítsák — de ekkor derült ki —, hogy a kút a város legrégibb kútjai kö­zül való — facsöves — és megjavítani nem lehet, vagyis új kutat kell fúrni. A kút fúrásához az összes berendezést hozta magával Papp Gyula kútfúró birgád- ja^ amely a kút lezárásét in­tézte. Azonban az új kút fú­rását nem lehetett elkezdeni, mert hiányzott a költségve­tés. Ekkor ez is megszületett, mégpedig kettő, az egyik 19 500 forintos áron, a másik cca 33 000 forintért. Ezt a költségvetést fel- küldték szabályszerűen a művelődési osztályon ke­resztül a megyei tanács ipari és műszaki osztá­lyához, Hámor Ferenchez, aki visszaküldte azzal, hogy egy újabb költségve­tést keli készíteni, mert ez nem szabályos, a Kö- zép-Tiszavidékl Vízügyi Igazgatóságnál, aminek az elkészítése 4009 fo­rint, s ha azt jóváhagy­ják, a vízügyiek, akkor majd az ő brigádjuk el­készíti a kutat 60—80 ezer forintért. De addig kútfúrási enge­délyt kell kérni, ha mindez megvan, akkor pénzt kell sze­rezni és el lehet kezdeni a kút fúrását. Az iskola igazgatója, D. Kovács Gábor, amikor látta a sok huzavonát, ami a kút körül keletkezett, beszélt a szülőkkel. A szülői munkakö­zösség tagjai sorából két szü­lő kútfúró szakmával ren­delkezik — termelőszövet­kezetekben végzik a kutak fúrását —, vállalták, hogy ne kerüljön ilyen sok pénzbe a közel fél­ezer gyerek vízellátása, megfúrják a kutat társa­dalmi munkával, a többi szülő segítségével, csupán a csöveket vegye meg az iskola, ami 4000 forintba kerül. A lelkes társadalmi segít­séget örömmel vették tudo­másul az iskola vezetői. El­indultak, hogy mielőbb meg­valósítsák a terveket, de — itt ismét az előbbi tekervényes útba keveredtek. A városi ta­nács ipari és műszaki osztály vezetője ragaszkodott a be­tű szérinti szabályokhoz. Előbb a költségvetés, 4000 forintért, majd az engedély és végül a kútfúróbrigád 60—80 ezer forintért. Hiába érveltek az iskola vezetői, hogy társa­dalmi munkában szakemberek készítik el a kutat, semmibe sem vették a nagyszerű fel­ajánlást. Időközben megvették a csö­veket is, de nem lehet az árát kifizetni, mert az üz­letben nem nagykereskedelmi szápilán számlázták. Megvan a cső. megvan a fel­ajánlott segítség, csak kút, il­letve víz nincs, mert a szabá­lyoktól nem lehet eltérni. Vagyis 4000 forintos kút he­lyett 60—80 ezer forintos kút elkészítésére akarják rákény­szeríteni az iskolát. Ez aztán takarékoskodás a javából! (t. p.) A Termelőszövetkezet III. üzemegységében folyik az őszi árpa aratása. Balogh István és csapata közösen lát munkához a vállalt területen m Hajdú Ferenc és családja is aratja az árpát Kötik a kévét a levágott gabonából (Foto: Fehér) Különvonatok — A SZABADSÁG Terme­lőszövetkezet 88 600 fej salátát és 6144 csomó zöldhagymát ér­tékesített. — A DÓZSA Termelőszövet­kezet eddig körülbelül 70 szá­zalékra teljesítette szerződéses sertésleadási tervét. — HAJDÚ FERENC a Pető­fi Termelőszövetkezet szorgal­mas dolgozója. A közösben vállalt munkák mellett állat­neveléssel is foglalkozik. Egy darab hízott sertés és egy tinó nevelésére kötött szerződést az Adatforgalmi Vállalattal. — A CEGLÉDI tanácsi épí­tővállalat végzi a rendőrkapi­tányság tatarozását. A tataro- zási munka költségvetése 50 ezer forint. — VAROSUNKBAN ketten nyertek a VIT-sorsjeggyel. az egyik ismeretlen nyertes táska­rádiót, a másik pedig perzsa­szőnyeget. Akiknek nem tetszik á közvilágítás korszerűsítése AZ ARANY JÁNOS FILMSZÍNHÁZ MŰSORA Július 19-én. Spcssarii foga­dó. Nyugatnémet színes film. Kísérőműsor: Ég és föld kö­zött. Július 20-án. Bolond ápri­lis. Magyar filmvígjáték. Kí­sérőműsor: Vas megye állat- tenyésztése. Csak 18 éven fe­lülieknek. Előadások kezdete: hétköz­nap 6 cs Ve,9 órakor, vasárnap 4, 6 és V49 órakor. Pénztárnyitás az első elő­adás megkezdése előtt egy órával. Matiné: Minden vasárnap délelőtt 10 órakor. Egységesen 2 forint. Július 8-án. Bátor kandúr. Július 15-én. Láp kutyája. A KERTMOZI MŰSORA Július 5—8. Riksakuli. Díj­nyertes színes japán film. Magyar híradó. Szélesvásznú. Július 15-én k ülőn vonatot indít Balatoni a!d várra a kecs­keméti IBUSZ-ircda. Részvételi díj 71 forint. Jelentkezni lehet július 11-ig az Arany János művelődési ház irodájában (emelet 38-as szoba). * SZEGEDRE INDUL. KÜ­LÖN VONAT július 22-én. Reggel 8 órakor Kecskemétről indul (vissza éjfél után érkező vonattal). Délelőtt városnézés, délután sétahajózás a Tiszán. Ez alka­lommal a Háry János című daljátékot játsszák a szabad­téri színpadon, amelyet a ki­rándulók közül aki akarja, megtekintheti. Részvételi díj 30 forint szín­házjegy nélkül. Jelentkezni lehet július 11-ig 3—5 óra között az Arany Já­nos művelődési íiáz irodájá­ban. ______ — MÜSZÄLAS tréningruha árusítását kezdi meg a héten a földművesszövetkezet áruhá­za, régj hiánycikket pótöl ez- ; zel. i — 12 000 FEJ SALÁTÁT ér­i tékesített a Petőfi Termelőszö- i vetkezet. BOSSZANTÓ A Faárugyár fiataljai a ta­vasszal szép parkot készítettek társadalmi munkával a gyár elé. Beültették virággal, s a palánták szépen megerősödtek! ma már nyílnak. De nemcsak a virág növeke­dett meg, együtt növekszik a sűrű gaz is. Virág helyett dí­szes párélek. bozontos tarac­kok nyújtanak siralmas képéi a kertben. 2 Julius 9—11. Kasmír föld- j jén. Hanzelka és Zikmund í színes csehszlovák útirajz ^ filmje. Kísérőműsor: 4. Sport- ^ híradó. Maradjunk a dolog ^ felszínén. Szélesvásznú. Július 12—15. Házasodni ^ akarunk. Olasz filmkomédia. J Magyar híradó. Szélesvásznú. ^ Július 16—18. Egy évig tar- ^ tó út. Olasz—jugoszláv film. ^ Kísérőmúsor: Koncert. 14} éven alul nem ajánlott. A KISKÖRZETI MOZI MŰSORAf i Július 4—10. Húsz évre egy- í mástól. Magyar film. Július 11—17. Krisztina és ^ a szerelem. NDK film. 10 éven ^ alul nem ajánlott. Július 18—24. A vád tanú- y ja. Amerikai film. 14 éven i alul nem ajánlott. £ Július 25—31-ig. A kapu j nyitva marad. Jugoszláv film.' Július 5—8. Kétéltű ember. : Szovjet színes fantasztikus ; film. Kísérőmúsor: Víz hasz­■ nossága. Magyar híradó. * \ Július 9—11. Nevessünk. ; Összeállítás régi amerikai ! filmburleszkekből. Kísérőmű- ísor: Vakáció Silt szigetén. ; Viszontlátásra Szeged. (10 ; éven alul nem ajánlott.) í Július 12—15. A kapó. Ma- ! gyárul beszélő olasz—francia í—jugoszláv film. 14 éven alul í nem ajánlott, í Magyar híradó. \ Július 16—18. Krisztina és a szerelem. Egy hétvégi isme- retség. NDK film. Kísérőmú- £sor: Zalának délhajlatán. Plit- £ vicai tavak. 10 éven alul nem ajánlott. béné úgy gondolta, hogy az eljárásnál számára kedvezőbb lesz, ha a rúgás után minél tovább volt beteg, s a négyest átjavította kilencesre, utána írta még, hogy „napokig vér- zet”. Nem gondolt arra a hamisító, hogy a múlt időt két t-vel írjuk, s ezt észreve- hetik. Észre is vették, s a már elejtett vádat újra elő­vették, mert rájöttek, hogy Hőbe Istvánná, hogy neki kedvezőbb legyen az ügyben, közokiratot hamisított. Amikor rájöttek, és fe­lelősségre vonták, azt vá­laszolta, hogy a sógornő­je javította ki az orvosi papírt. Sőt meg is tudja mutatni azt a leve­let, amelyet a sógornő, miután tőlük hazament, Rábapaty községből írt. Ezzel védekezett, s amikor hazaért, gyorsan írt, hami­sított egy levelet a sógornő nevében, azt beletette egy olyan borítékba, melyet a só­gornő Rábapatyon címzett meg és adott jel. Megindult az eljárás tehát a sógornő ellen, aki az egész­ről mit sem tudott. Ha az írásszakértő közben nem deríti ki az igazságot, és nem állapítja meg a helyes tényeket, a helyzet még bo­nyolódott volna. Az igazság kiderült, s Hő­be Istvánné zokogva áll a bíróság előtt. — Bűnösnek érzem magam. Olyan áldatlan állapot van nálunk, nem tudunk úgy tenni, vagy úgy kimenni az , udvarra, hogy belénk ne kös- ! senek. Örökös a rettegés. \ Azért tettem, hogy magunkon 1 könnyítsék. Megbántam. í ; Az őszinte megbánást; ; mérlegelte a bíróság, mérlegel- j ; te büntetlen előéletét, két kis- \ \ korú gyermekét, és terhes- - ; ségét — s az új BTK szerint j ! hirdet ítéletet. ; Hőbe Istvánnét háromhó- í í napi szabadságvesztésre, és í \ 215 forint bűnügyi költség j \ megtérítésére ítélték. A sza- j % badságvesztést felfüggesztik, j % Az ügyész beleegyezett az! ',f ítéletbe, a terhelt és védője \ háromnapi gondolkodási időt: ^ kért. ___________ \ i £ — TÓTH SÁNDOR, Szúr-! ^ dokdiilő 18 a. szám alatti la- ^ kos, beteg tehenét az állat- ^ egészségügyi hatóság rendelke- ^ zése ellenére, nem különítet- £ te el az egészséges állatoktól. £ A szabálysértés; hatóság 200 2 forintra bírságolta. (Igler Ferenc karikatúrája.)

Next

/
Thumbnails
Contents