Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-06 / 156. szám

1962. JÜLItJS 6. PÉNTEK Amit már ma meg lehet tenni j Akik az életüket is kockára teszik Mp4ÍrítiB&rreseteink fvlittlalai aa 3MSZ9W Miß tfvpipum* fonatkosó hníííroBatántuk rvf/rvhtijiástíban Az ügyesség és a bátorság bemutatójáról, a megyei tűzoltóversenyről minapi tudósU fásunkban már beszámoltunk. Most még közlünk néhány képet is derék tűzoltóinkról, akik ej jel-nappal készen állnak, hogy elűzzék fejünk felöl a vörös kakast. Néhány napja látott nap­világot a párt Központi Bi- rottságának a gépipar hely­zetéről és feladatairól szóló határozata, de máris széles­körű vita bontakozott ki üze­meinkben a végrehajtás mód­jairól. Legtöbb érdekelt üze­münkben nagy várakozással tekintenek a minisztérium in­tézkedései elé, de arról igen kevés szó esik, hogy min­denféle utasításvárás nél­kül, saját erőből mit is kel­lene tenni a határozat va- 'óra váltásáért. Pedig a ha­tározattal kapcsolatban bőven akad olyan tennivaló, ami­hez kivétel nélkül minden üzemünkben már ma hozzá lehet — és hozzá is kell — fogni; „A gépipari üzemek párt­szervezetei tegyék a vállalat összes dolgozóinak ügyévé a műszaki színvonal emelé­sét, a technológia fejleszté­sét, a korszerűbb és gazda­ságosabb termékek gyártá­sát” — írja a határozat. A határozat tükrében min­denki előtt világos, hogy gép­iparunk csak akkor tudja megállni helyét a világpia­con, ha gyártmányaink tel­jesítőképességben, korszerű­ségben és árban is felveszik a versenyt a legjobb nyugati gyártmányokkal. Tehát na­gyobb teljesítményű, súlyra könnyebb, modem vonalve­zetésű és főleg olcsóbb gé­peket kell gyártanunk. Párt- szervezeteink feladata, hogy szószólói, lelkesítői legyenek e célkitűzések elérésének. Szálljanak szembe az olyan nézetekkel. amelyek szerint ezeket a célokat csak milliós beruházásokkal és automata gépsorokkal lehet megvalósí­tani. Igaz, hogy automaták­kal könnyebben menne a munka. Államunk igyekszik is ellátni modem gépekkel üzemeinket, de ennek határt szab a népgazdaság teljesítő- képessége. Erőnkön felül itt sem költekezhetünk, mert az csak az életszínvonal csök­kenése árán lehetne lehetsé­ges. Tehát a reális helyzetből kiindulva fel kell kutatni a gyáron belüli összes tarta­lékokat. Ilyen bőven akad még minden üzemünkben. A tartalékok közé tarto­zik a régebbi gépek teljesí­tőképességének fokozása, vagy más célra való átalakítása. A gyakorlat igazolta, hogy ér­demes foglalkozni ezzel a gon­dolattal. Á Csepel Autógyár­ban egy régebbi présgépet koronás anyák hideghúzásá­ra állítottak át. Máshol egyes szövőgép-típusok fordulatszá­mának felgyorsításával 10— 15 százalékos termelékenység­emelést értek el. Üzemeink sok olyan géppel rendelkeznek, amelyeknek már újabb típusai ismerete­sek. Ilyenek például az auto­mata adagolóval ellátott kü­lönféle présgépek. Az új gé­pek szerkezetének mintájára a régieket is fel lehetne szerel­ni automata adagolókkal, kü­lönösen olyan helyeken, ahol milliós tételszámú alkatrész- családokat ámítanak elő, mint Például a Ganz Árammérő- gyárban és másutt is. A szer­kezetekre fordított munka , és költ séf» gyorsan megtérül, hi­szen i^árom adagoló készülék legalább két munkást szabadí­tana fel. Naqv termelékenységnö­velési lehetőséget rejt magá­ba-» a magas teljesítményű gé­pek teljes kihasználása. Üze­meink mindegyike vegyes színvonalú génekkel rendelke­zik. Vannak modern. nagy tel- jes’tntónv»' és réai. elavult gé­pek s egyformán esv műszak­ban üzemeltetik azokat. Pedig, ha a régieket kiseieíteznék. a nagy te!iecítményűeket pedig ké+ v?»»v három műszakban üzemeltetnék. ugrásszerűen növekedne a termelékenység és jelentős létszámot is meg­takarítanának. A határozat sze^mében ezt a kérdést meg kel! oldani üzemeinkben. Vi­dék» mWU ’T'énveV 1írö7ött nem kör’"1 a- mű” szakos termelést — főképpen közlekedési problémák miatt —, mégis meg kell találni a lehetőséget a nagy teljesítmé­nyű gépek több műszakos ki­használására. Pártszervezeteink „ ... töre­kedjenek arra, hogy az újító­mozgalom és a szocialista bri- gádmozgalom feladatait job­ban összehangolják a válla­lati műszaki fejlesztési célok­kal” — hívja fel a figyelmet egy másik fontos feladatra a párthatározat. A műszaki és a technoló­giai fejlesztés mindenekelőtt a műszaki dolgozók feladata, de ebben a munkában is so­kat tudnak segíteni az újí­tók és a szocialista brigádok. Pártszervezeteink helyesen te­szik, ha összehívják az újító­kat és a szocialista brigádok tagjait és megbeszélik velük, hogy milyen kézzelfogható műszaki fejlesztési feladato­kat kellene megoldani az üzemben. Jó módszer az is, ha nehezebb feladat megoldá­sára újítókból álló csoportot szerveznek, vagy valamelyik brigádban felvetődött jó gon­dolat megvalósításának segí­tésére mérnököket, techniku­sokat bíznak meg. Természe­tesen a feladatok megoldásá­nál nem szabad megfeledkez­ni az anyagi ösztönzésről sem. A pártkongresszus tisztele­tére történő felajánlásokat — különösen műszaki dolgozók­nál — a műszaki és technoló­giai fejlesztés felé kell irányí­tani. Fontos dolog, hogy a bá­tor kísérletezőket, az új után kutatókat a legmesszebbmenő­kig támogassák még akkor is, ha esetleg egyik vagy másik ötlet megvalósítása időszakos kudarccal jár. Szembe kell nézni saját hibáinkkal is; a kényelmesség­gel és azzal a szemlélettel, i ■ll Zsupssz ! ! ! Harminckét tűzoltó tartja a ponyvát a bátor harmincharmadiknak, aki a harmadik emeletről veti magát a mélybe. A bajtársak erejével kifeszített ponyva az életét menti meg hogy „jól mennek a dolgok, a: tervünket teljesítjük, . hozzuk: az önköltséget, szép nyereség- részesedést fizettünk. így min- j detraki elégedett velünk.” E mö- i gött az van. hogy ne kísérte- i tezzünk, ne változtassunk,; mert az új módszerek beveze- i tésónél rendszerint baj szokott; lenini. Valóban nem megy sí-; mán egy-egy új típus beveze-; tése. vagy nagyobb horderejű j technológiai, munkaszervezési | intézkedés megvalósítása, de j az első időszak rendszerint j rövid visszaesését fellendülés 1 követi, a termelés meggyorsul. \ Egyesek félnek ettől a gyorsu­lástól. szeretik a megszokottat, a kényelmeset, viszont a tech­nika mostani gyors fejlődése idején nem szabad kónyelmes- kedni. A kényelmesség lema­radást jelent, ha pedig lema­radunk. gyártmányaink elavul-j nak és eladhatatlanok lesz-; nefc. Minden feltétellel rendelke­zünk ahhoz, hogy a Központi Bizottság határozatában meg­jelölt területeken elérjük a vi­lágszínvonalat, de el kell há­rítani az útból az akadályo­kat. elsősorban a kényelmes­séget és a nem egy helyen meglevő nagyfokú megelége­dettséget. Most minden erőt a műszaki fejlesztésre, az új gyártástechnológiák kutatására* és a korszerű munkaszerve­zésre kell fordítani. Gépipari üzemeinknek nem könnyű a dolguk, de ha a pártszervezetek mozgósítják az üzemek összes dolgozóit, a feladatokat éppenúgy meg fog­juk oldani, mint már annyi más nagy feladatunkat megol­dottuk. Lovász Vince Magyar—francia rádióegyezményt írtak alá A Francia Rádió- és Tele­vízió párizsi szék-házában csü­törtökön magyar—francia rá­dió és televízió egyezményt írtak alá. A megállapodás két évre szól és biztosítja a két rádió és televízió közötti rendszeres együttjnüködést. Az ősasszony ujjlenyomata Tápiószentmártonban Mammutcsontváz, obszidián nyíl­Élénken foglalkoztatja egy ideje a tápiószentmártoniak ér­deklődését az a lelet, amely a helyi Kossuth Termelőszövet­kezet szőlőffyökereztetöjének földjéből került ki nemrég. A közös gazdaság Sőregi út men­tén levő szőlőskertjében ugyanis rigolíroztak, s hatalmas csontok, s egyéb, figyel­met érdemlő leletek; pat­tintott kövek, edényda­rabok kerültek a napvi­lágra, A szakemberek megállapí- pították, hogy többek között két mammut csontjai hever­nek ott szerteszét, nevezetesen egy anyaállat, s kisborjá- nak csontjai, amelyeknek jórésze már szét­nyílott, s a felszínrekerülés- kor szétszóródott. Az erősebb, vastagabb csontokból azonban minden kétséget kizáróan meg­állapították. hogy mammut- ról van szó. Bár őslénytani szempontból különösebb tudo­begy, zsugorított agyagedény a szőlőskert homokjában mányos értéke nincs a lelet­nek, mégis érdekes, hogy Tá- piószentmárton határában mammutcsont lehet. Ezen a vidéken ugyanis valamikor — ahogy ezt már korábban is megállapították — mlocsaras terület, ma pedig sok homok van. A tapasztalatok szerint, az ilyen vidéken ritkán fordult elő a hatalmas termetű növényevő állat. A csontok mellett sok ob- szidiándarabot is találtak, nyíl­hegy és kés formára pattintva. Némelyik még viszonylag ép állapotban van, más darabok viszont már eltöredeztek. Az a tény, .hogy ez az értékes, vulkanikus hegyekben talál­ható, s rendkívül kemény, át» tetsző kőzetképződmény itt, ilyen nagy tömegbem fordul elő, további kombinációkra adott alapot. Az obsz.iíliáji. mint nyíl­hegy, dárdahegy. s vadász­kés. nélkülözhetetlenül fontos eszköze volt ősünk­nek. Ok nélkül tehát nem dobálták el fegyvereiket, szerszámaikat. Azok, akiknek fantáziáját megfogta ez az érdekesség, tragédiát sejtenek a lelet fur­csasága mögött. Gyors mene­külésre kényszerülhetett a horda. Otthagyna vadászzsák­mányt, fegyvert, szerszámot. A földbő] kikerült régiségek között látható még egy agyag­edénynek a darabja is. ame-| lyet nem égettek, mivel még í nem ismerhették az anyagége- í tés technikáját, hanem napon zsugorították. Az edénydarab, amely korsónak, vagy köcsögnek lehetett az oldala, magán viseli készítőjének — bizo­nyára valamelyik ősasz- szonynak — ujjlenyomata­it. Az ujjak helye határozottan felismerhető. A helyi vélemények szerint, Tápiószentmárton földje még sok érdekességet rejthet, mert valamikor fontos útvonal hú­zódott itt. Felmerül az a gon­dolat a helyi mezőgazdasági iskola tanáraiban, hogy kis múzeumot rendeznek be a köz­ség határából előkerült lele­tekből. Ide kerülne majd az a török korabeli ágyúgolyó, ame­lyet nemrég eke vetett fel, s az a megmunkált bronzdarab, amely állítólag a török idők­ben elpusztult tápiószentmár- toni templom harangjának egy darabja. rtml Tűz van! Tűz van! Hatszáz liter olaj ég! — s máris vijjogó szirénával száguldanak be a piros tűzoltóautók, hogy a fékezés pillanatától számított negyedik percben elfojtsák a rendkívül veszélyes, robbanékony üzemanyagtüzet. Igen, az izgalmas vecsési bemutató megnyugtatta a több ezres közönséget: bízhatunk tűzoltóinkban, ezekben a bá­tor, elszánt férfiakban, akik biztonságunkért az életüket is bármikor kockára teszik! Ezek a csíkos inges dömsödi fiúk még iskolába járnak, de már önkéntes tűzoltók. Fürgeségükkel elsőként sze­relték össze a kismotor fecskendőt, ami annyit jelent, hogy ha kell, otthon a faluban is percek alatt ottani tudják a tüzet (Szöveg: Firon András, képek: Szentiványi Ferenc) Aratás előtti gépszemle a gépesített egységek és az ott a tartalék (Fülöp György rajza) Gyenge a szálastakarmánytermés, fokozott szükség van a taríóvetésekre A Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Fő- igazgatóságán számbavették a takarmánytermő területek Ígérkező hozamait és megál­lapították, hogy réti szénából, szántóföldi takarmányfélék­ből, valamint az abraktakar­mányokból a szokásosnál gyengébb a termés. A ké­sői tavaszodás és a kedvezőt­len nyáreleji időjárás miatt a pillangósok termésének mintegy ötven százalékát zöl­den etették fel a gazdaságok, s az őszi takarmánykeveré­kek hozama is számottevően alatta marad a tervezettnek. A viszonylag nagy állat- állomány nyári és őszi el­látása, valamint a jó átte- leltetés érdekében már most gondoskodniuk kell a gaz­daságoknak a megtermett ta­karmányfélék lehetőleg vesz­teség nélküli jó betakarítá- 1 sáról, tárolásáról, illetve tar­tósításáról. Rendkívül fon­tos, hogy a korán felszabadu­ló tarlókba minél több má­sodterményt, főleg naprafor­gós csalamádét vessenek, to­vábbá, hogy a szálas takarmá­nyok pótlására ne csak a ta­vaszi gabonafélék, magnövé­nyek, hanem az őszi gabo­nák szalmáját is használják fel. Az úgynevezett kom- bájr.szalmát lehetőleg min­denütt a gépek nyomában azonnal gyűjtsék össze és kazalozzák. Már most ké­szüljenek fel a gazdaságok a szükséges szálas takarmányok szakszerű felhasználására, íze­sítésére. A minisztérium nagy mennyiségű cukorgyári melaszt bocsát a termelő üze­mek rendelkezésére. A ta­pasztalatok szerint a melasz- szal pácolt, szecskázott szal­mát a szarvasmarhák szíve­sen fogyasztják és viszonylag jól értékesítik. [Gyermekkel a karjában, ég és föld között le­beg a kifeszített kötélen a tűzoltó. Ugyanis beomlott a lépcsőház, s az égő ház harmadik emeletéről csak így mentheti ki a bentszo- rultakat. Mindenki a saját szemével láthatta: a kisfiú baj nélkül ért földet

Next

/
Thumbnails
Contents