Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-05 / 155. szám
A piÖrtélet híreiből Taggyűlést tartott hétfőn délután a járási tanács MSZMP alapszervezete. Napirendjén a termelőszövetkezetekbe kiküldött járási tanácsi dolgozók munkájának értékelése, valamint a pártszervezet III. negyedéves munkaterve szerepelt. A munkatervet Kása Károly, a pártalapszervezet tit— I kára ismertette. A tanácsi dolgozók termelőszövetkezetben végzett munkáját Sima István értékelte. Beszámolójában rámutatott az elért eredményekre, de bátran és nyíltan feltárta a munkában meglevő fogyatékosságokat is. Az őszinte helyenként párt- szeröen, keményen és nyíltan bíráló beszámolót hasonló tartalmas, járásunk és az ország lakosainak ellátása érdekét szolgáló és féltő felszólalások követték. A vitában részt vett Szij- jártó Lajos, a járási tanács elnöke, Jaszlics Gyula, a mezőgazdasági osztály vezetője, Csömör Sándomé, a járási nőtanács elnöke, Gál jél nosné, a járási Vöröskereszt titkára, Hajdúk Bálint, a mezőgazdasági osztály dolgozója és Rétiári Gyula, a művelődési osztály vezetője. A taggyűlés fontos határozatokban rögzítette a feladatokat. Betonmunkások • A PEST MEGYEI Hi RtAÉ KÜÍÖNklÁDÁSA • ” IV. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1962. IÜLIUS 5, CSÜTÖRTÖK A péteri termelőszövetkezet aratásra kész A péteri Rákóczi Tsz-nek 697 katasztrális holönyi aratni való gabonája van. Szép látvány még az ilyen aszályos nyárban is egy szép, hullámzó búzatábla. Sárgul már a vetés. Maghajtják fejüket a telt búza-, rozs és árpakalászok, várják halálukat, hogy táplálják az embert! A közel 700 hold területből 300-at a gépállomás arat le kombájnnal, a többi — közel négyszáz hold — kézi aratásra vár. A vállalás és a szerződéskötés megtörtént. Egy-egy család átlagban három holdat kap. Legtöbbet, 5 holdat kapnak azok a családok, akiknél legalább két kaszás van. Érdekes, hagy igen sok volt a jelentkező, így nem volt gond. Azaz hogy volt. Ügy kellett a területet elosztani, hogy mindenkit ki tudjanak elégíteni. Nincs is ezért harag Péteriben. — Mikor fognak hozzá a nagy munkához? — kérdem Bánkfalvi István mezőgazdász elvtársat. — Ha jó idő lesz, az árpa aratásához két nap múlva, de hamarosan megkezdjük a rozs és a búza aratását is, hisz EBEK HARMINCADJÁN •.. esőnek, szélnek kitéve pusztul vagy 300 mázsa műtrágya Nagyoszláron a szabad ég alatt. De hasonló a helyzet Tápiósápon is a termelőszövetkezet udvarán. Talán olyan jó ott a talaj, hogy nincs szükségük rá (vagy nem lesz szükségük rá)? Akkor egy „világot rengető" javaslattal állunk elő: adják át valamelyik szomszédos termelőszövetkezetnek, azok jobban megbecsülik a nép vagyonát! ... a Tápiósüly—Drf és a Gomba—Úri bekötő út. Igaz, hogy a víz, a szél ezt a két utat teszi leghamarébb, és leggyakrabban tönkre, de ha a járás többi útjára jut néhány útjavító munkás és anyag, akkor ide is lehetne alkalmazni egy-kettőt. Ha még egy évig ilyen gondozatlan marad — építhetnek helyette újak (Vagy talán az olcsóbb?) (Tudom, hogy Tápfósüly és Gomba között új bekötő út épül. A tervek szerint 1964-re már használható állapotban lesz. Hogy addig a régi úton hány autóbusz „kopik” el, csak utólag lehet majd kimutatni!) ___________Blaskó E jnym, A monori községi KISZ- alapszervezet székháza előtt, üvegkalitkás faliújságtábla áll. A faliújságot jól sikerült fény- képfelvételek teszik színessé, érdeklődést keltővé. Hasznos, okos agitáció ez a tartalmas és szórakoztató KISZ-élet megismertetésére. Csak dicsérni lehet érte a kezdeményezőit. A kivitelezőit már annál kevésbé! Mert nézzük csak, a fény- képfelvételek valamilyen kirándulását szemléltetik a monori KISZ-eseknek. Ezt csak a fényképen látható erdőrészlet, sátrak — no meg a fiatalok vidám hangulatot, jókedvet tükröző arca bizonyítja. Sehol egy szó, mondat, utalás, hol is történt mindez: a Mátrában, vagy a Monori-erdőn?! A legbosszantóbb azonban a pongyolaság, helyesírásbeli fogyatékosság, amelyet a képaláírások elárulnak. Hallgatja például egy l-lel van írva; figyelmesen két s-sel, közben hosszú ő-vel! A leggyorsabban ki kell javítani a helyesírási hibákat, és tanulságképpen a jövőben olyan KISZ-tagra bízni a faliújság-felelősi tisztség betöltését, aki tisztában van az alapvető helyesírási ismeretekkel. (Hl) VASÁRNAP a JTST elnöksége határozata szerint. a megyei kupamérkőzések kivételével, járásunk egyik községében sem engedélyeznek labdarúgó-mérkőzést. a határozat valamennyi sportszervre és a pályát « napra igénybe venni akaró szervre vonatkozik. CSAK“ ASSZONYOK Langyos szél kergeti maga előtt a port és egészen elfeledteti az emberrel a múlt heti kánikulát. Délidő van. A bé- nyei Népfront Tsz asszonyai árnyas fák alatt ebédelnek. Éppen most hagyták abba a 20 holdas uborkatábla kapálását. Jólesik az ebéd a hajla- dozás után, mert a kapálás — asszonymunka — ahogy ők mondják. Legtöbbjük rendszeresen bejár a tsz-be dolgozni, a legkevesebb munkaegység is meghaladja a negyvenet Ott voltak a hideg márciusban a gabonaföldeken és széllel, viharral dacolva szórták a műtrágyát. Ott voltak a trágyahor- dásnál és a fagyos szarvasokat csákánnyal verték szét, ott voltak a vetésnél, palántázásnál, kapálásnál, borsószedésnél, egyszóval a munka elején és végén egyaránt. — Még sincs szavuk az as,z- szonyoknak a szövetkezeiben — veszi fel a szót Lomenné. — Hiszen Viciánné vezetőségi tag — szólok közbe. — Lemondtam — válaszol Viciánné. — A háztáji területek elosztásánál sok vita volt a beltelkek beszámítása miatt, meg az egyik reggel az elnök elvtárs lázítónak nevezett. Én nem haragítom magamra a falut. — Naponta 20—25 asszony jár dolgozni, de a mi munkánk „csak asszonymunka” — szól közbe egy másik asszony és már sorolják is a problémákat egymás után. Munka- szeretet, hozzáértés csendül ki hangjukból, még nem alkotnak egy közösséget, még csak a nevük munkacsapat, gondolatuk mindig hazatér még és a haza még nem egy a szövetkezettel. Az érdeklődés, a szövetkezeti dolgokkal való törődés azonban megvan bennük és ezt gyümölcsöztetni kellene. Beszélni kellene Viciánné- val is, mert ugye kár lenne, ha most sértődöttségében magába zárkózna, a többi asszonyokkal is beszélgetni kellene, nemcsak a háztáji és családi problémákról, hanem a gazdálkodásról, közeli terveinkről, hogy az ő munkájuk, felelősségérzetük mennyiben járul hozzá a munkaegység értékének növeléséhez, hogy a közös vagyon nem közvetlen a háztáji állatállomány takarmányozására szolgál. Éreztetni kellene velük, hogy munkájukat elismerik és őket a tsz gazdáinak tekintik akkor is, ha „csak” asszonyok. Szabó Zsófia sárgul már az is! — mondja bizakodva a mezőgazdász. — Hogyan oldották meg s. gabonatárolás kérdését? — Biztosítva van az is. A termény tekintélyes részét cséplés után azonnal átadjuk a terményforgalmi vállalatnak, a cséplőrészt és a munkaegység-előleget is azonnal kiadjuk az érdekelteknek, így reméljük, hogy az iskola négy tantermére nem lesz hosszú ideig szükségünk. — A cséplőcsapat? — Jól néznénk ki, ha csak most szerveznénk. Készen várják, hogy nekiláthassanak a munkának. — A behordás? — Biztosítva van. Hat ló- fogiat van előirányozva erre a munkára, de szükség esetén tizet is be tudnánk állítani ebbe a munkába. Ezenkívül a termelőszövetkezetnek van saját vontatója kettő, ezeket is erre a munkára állítjuk be. Reméljük, minden úgy fog menni, mint a karika- csapás! Sokat várunk a közelmúltban vásárolt univerzális vontatótól is. Reméljük, beváltja a hozzáfűzött reményeket. — Most már csak a jó időt várjuk, hogy a munkához hozzá tudj mik fogni! — fejezi be beszélgetésünket Bánkfalvi István, a tsz mezőgazdásza, Gyenes József Egy háziasszony a második műszakról B. Zoltánné 35 éves asszony. Budapestre jár dolgozni. Reggel megy este pedig már 6 óra után jön haza. A szomszédai mondják róla, hogy lakása mégis állandóan tiszta, rendes. — Hogyan csinálja ezt? Semmi különös nincs benne, talán csak az, hogy mindig előre átgondolom, amit csinálni fogok. Így nem kell össze-vissza kapkodnom, hanem megy minden mint a karikacsapás. Van egy 13 éves fiam, ő is nagyon sokat segít nekem. Sájnos a háztartásom még nincs gépesítve. *— Gondoltam arra is. hogy nem lenne rossz Monoron egykét olyan létesítmény, ami a háziasszonyok munkáját könnyíti. Például nagyon jó lenne egy Patyolat. Azt hiszem minden háziasszony boldogan venné tudomásul, hogy ilyen is van. — Még a vásárlásnál van problémám. Ezt legjobban Szeretem magam elvégezni, de sajnos az üzletek már nincsenek 6 óra után nyitva. Az önkiszolgáló bolt nyitvatartá- sa nagyon jó, még egy zöldségüzlet kellene, ami ilyenkor is nyitva van. Más probléma nincs. A munkákat a család közösen végzi, s így nekem is van arra időm, hogy esténként a tv műsorát nézzem, sőt még olvassak is. Gál Irén A Budapesti Üzemi Közúti Vállalat monori telepének két dolgozója: Gajdos Imre és Burján Gyula a 80-as betongyűrűk vibrátorozását végzi Zölle» István és Simó János hídépítéshez használt előfejet készít . (Ifj. Kiss Sándor felvételei) SZILÁRDAK MINT A BETON Nemsokára telő alá kerül a vecsési KISZ-isták székháza Halad a munka saját otthonuk felépítése javára a vecsési területi KISZ-eseknél. Persze, a munka üteme nem azonos a nagyüzemi építkezéseknél kialakult munkatempóval. de jó néhány lelkes KISZ- ista mindennap ott látható az épülő otthon falai között Kiss Károly szervezőtitkár a lelke most e munkának. Sok nehézségeken át jutottak el idáig, s ha le is maradtak — részben önhibájukon kívül —, mégis megtették az út felét félúton vannak munkájukkal. Nem kedvetlenek, de elégedetlenek az eredmény miatt. Jobb későm, mint soha — mondja Kiss Karcsi, szinte önmagát vigasztalva, s mintegy megértést várva szavaira, körülnéz munkatársai között. Nyugi-nyugi, hali alszik iitt is, ott is a derűs válasz. Somlai Jóska, Perget öcsi és Haller Ferkó betont kevernek, Katona Ilonka és Mawkovics Nándii felváltva húzzák a vizet és locsolják a készülő betont. Nedolai Tamás kissé rostéi 1- kedve érkezik, megkésett, de Tóth Ferivel máris viszik a megrakott hordsaroglyát. fel az emeletre. Szóval, megy itt a munka, s nem is állnak meg vele félúton. hamarosan tető alá kerül az épület. Vasárnap délelőttre anyag- kitermeléshez és szállításhoz brigádtoborzást rögtönöznek. Dolgoznak, szerveznek, terveznek. Önmagukban és egymásban bízva rakják szorgalmasan a tégláikat, zsalutáblák között döngölik a falrészeket. Erősek, szilárdak ezek a KISZ-isták elhatározásaik valóra váltásában. legalább olyannyira, mint az épületük alapja; a közel 17 köbméter beton. Tenger Ágoston Baráti alapon? Iparengedély nélkül vég- j zett rendszeresen kőműves- 5 munkát Benkó András, Tá- ; piósüly, Bajcsy út 13. szám J alatti lakos. 5 \ A meghallgatási eljárás ! folyamán elismerte, hogy en- í gedély nélkül dolgozott de ta- ! gadta, hogy ezért minden í esetben pénzt vett fel. Ro- í koni, baráti alapon dolgozott ! sokat — mondta. ! 4400 forintot vett fel 6 ! építtetőtői nem egész egy í év alatt. Bírsága 600 forint. í A TAPIÖMENTI KUPA ; sorsolását elkészítette a járási (labdarúgó-szövetség. Az első két j forduló (oüa-visszavágó) póroRító- ! sa: » ! Július 15: Tápiósüly—Tápiősáp, ; Mende A—Tápióság. Tápiószent- í márton—Mende B, Úri—Tápiósze- í cső. j Július 22: Tápiósáp—Táplósüly, ; Tápióság—Mende A. Mende B—Tá- ! piószentmárton, Tápiószecső—Úri. * » \ ANYAKÖNYVI HÍREK j 5 Ve esés • ! Házasságot kötöttek: Árvái Sán; dór és Rácz Mária, Görög László ; Károly és Hárshegyi Ilona. Pallós j Sándor Károly és Strohmayer Te- ! rézia. Varga Endre és Varró Ka- j talin. Tóth István és Holló Erzsé- j bet. Szládek Béla István és Kocsi í Ilona. ! Elhunytak: Roszik Mihály 86 ; éves. Kaiser Sámuel 98 éves, Je- ; zsó Lőrincné Madácsi Katalin 83 (éves, Bukovlcs Istvánná Stiller ! Mária 84 éves. Mészáros József 83 * éves. is létrehoztunk egy bizottságot — kezdte a tájékoztatót a lap főszerkesztője, s nekem viszolyogni kezdett a hátam. Mert idáig mi is tudjuk a leckét. Létrehoztunk mi már annyi bizottságot, hogy a fele is sok lenne. Van már példáid minden községi tanácsunk mellett egy társadalmi ünnepségeket rendező állandó bizottság, éppen csak társadalmi ünnepségeink nincsenek. Létrehozták annak idején mindenütt az emlék- bizottságokat — sok helyen azóta ezeknek már csak az emléke él — a nagy nemzeti és állami ünnepeink megrendezésére, de ezeknek a működése is (már ahol működnek) hagy kívánni valót maga után. Mert bizony, valljuk be, sokszor és sok helyen nagyon szürkék a mi ünnepségeink. Még a május elsejék is, pedig viszonylag erre fordítunk legtöbb gondot, meg itt a legtöbb a hagyomány, a jól bevált, könnyen alkalmazható módszer is. De egy kis erőfeszítéssel, kevés ötlettel menynyi színt lehetne még ezekbe varázsolni! Persze így, ahogy csináljuk, sokkal köny- nyebb. A járás küld egy előadót, az iskola ad két- három szavalót, esetleg egy énekkart is, ezzel a délelőtti program kész. Délután esetleg megrendezzük a kövérek és soványak mérkőzését, s ezzel az is kész... NINCS SAJTÓÜNNEPÜNK, színes és nagyszabású, de ez nem is olyan nagy baj. Van azonban egy évről évre nagy tömegeket megmozgató, immár hagyományos és szép ünnepünk: a járás ifjúságának találkozója. A mo- noriak megszerették, megkedvelték ezt az ünnepséget, szinte túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ilyenkor az egész Monor az utcán, a rendezvények színhelyén van. Ebből is kitűnik, hogy van igény nálunk is az emberekRadványi Barna: ^zdózorózd^i leveieh Negyedik levél; Ünnepelni tudni kell — A bizottság még nem minden — Ha összefogunk ... ben arra, hogy évente legalább egyszer-kétszer vidáman, boldogan, tarkán együtt ünnepeljenek. Szépek ezek az ünnepek, de félő, hogy a sablon megöli őket. Évről évre új színt kell beléjük vinni, különben elvesztik vonzásukat. Ez nem okozna nagyobb problémát, ha a KISZ-bizottság még több segítséget kapna a társadalmi szervektől. Abban a bizonyos drezdai rendező bizottságban helyet foglal a kerületi pártbizottság egyik titkára is, s valameny- nyi szerv első embereivel képviselteti magát. Jó lenne nálunk is teljes mértékben felismerni egy ilyen tömegmegmozdulás politikai jelentőségét, s ez évben már így rendezni meg, közös összefogással, teljes erőbevetéssel. És természetesen az összefogás nemcsak a járást vagy a találkozónak helyt adó monori szervezetek részéről szükséges, de nagyon jó volna, ha minden községben valamennyi társadalmi szerv segítené a találkozóra induló fiatalokat a lelkiszülésben. Próbáljuk már ki egyszer, mire vagyunk képesek, ha összefogunk. Meglátják: meglepő lesz az eredmény! (Folytatjuk) \ MAGÁRÓL AZ ÜNNEP- % RÖL, amelynek megtekinté- $ sere kimentem, eddig még ^ alig írtam. Nálunk nincs % hagyománya az ilyen nagy- ^ szabású sajtóünnepségeknek, £ igen kevés ember előtt is- £ mercies egy ilyennek a lefo- £ lyása, éppen ezért érdekes j lenne írni róla. De hát ehhez $ nincs elegendő hely, a cél $ sem az. Hogy a méreteit, ará- ■ % nyait érzékeltessem, elmon- , ^ dóm, hogy a rendező bízott- ] $ ság négyoldalas külön új- . % Ságban ismertette az ünnep- £ ség programját. Volt abban 0 a nagygyűléstől kezdve, kiál- . % Utason, hangversenyen, bálon, , ^ futball- és boxmeccsen kérész- . £ tül egészen a vurstliig min- ^ den. Természetesen, mód , % sem volt arra, hogy mindent , 4 megtekintsünk, meg idő sem. $ De abból, amit láttunk, meg $ a tavalyi fesztiválról készí- ■ ^ tett filmből (amelyet „ét- 'j vágygerjesztőként” levetítet- , ^ tek előttünk) megközelítő $ pontossággal kirajzolódott ^ elénk egy nagyszabású nép- % ünnepélynek a képe, ahol £ újság és olvasója, a kerület ^ és város vezetői és lakosai £ találkoznak, két-három napon ^ át együtt önülnek, mulatnak, £ szórakoznak — s politizálnak. 4 Mindezt fesztelen, baráti, j elvtársi légkörben. £ Hja, ünnepelni is tudni kell! HOGYAN CSINÁLJÁK? — í tettük fel a kérdést. Először
