Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-05 / 155. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f VEST MEGYEI AZ MSZMP .PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA M EG TAN ACS VI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. JÚLIUS 5, CSÜTÖRTÖK A múlt évi költségvetés végrehajtásának jóváhagyásával befejeződött az országgyűlés ülésszaka-Az országgyűlés szerdán folytatta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Apró Antal. Biszku Béla, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kossá István, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Losonczi Pál földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Losvnc&i Púi föMtnúvelésügyi ntieiis&tcr beszéde Nyers elvtárs beszámolóján ban foglalkozott a mezőgazdaság elmúlt évi helyzetével — mondotta többek között — a földművelésügyi miniszter. Megállapításaival egyetértek. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy részben kiegészítsem Nyers elvtárs megállapításait, részben pedig a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról adjak tájékoztatást. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése új helyzetet teremtett a mezőgazdaságban. Döntő feladatként a termelés fejlesztését tűzhettük magunk elé és most már minden erőnket e feladat sikeres megoldására összpontosíthatjuk. Bár a mezőgazdaság az elmúlt évben elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt nem teljesítette tervét, mégis az elmúlt év eredménye sok tekintetben kedvezőnek ítélhető. Az eredményeket talán úgy tudnám érzékeltetni, hogy az 1961. évi körülményeket egy korábbi évvel hasonlítanám össze. A nehézségek ellenére kedvező eredmények Ismeretes, hogy 1952-ben az elmúlt évinél kedvezőbb csapadékelosztás ellenére a szárazság milyen súlyos károkat okozott a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaságban akkor még túlnyomóan kisparaszti gazdaságok uralkodtak és az alacsony technikai színvonalú kisparaszti gazdaságok nem tudták mérsékelni a természeti tényezők káros hatását. Ennek következtében a mezőgazdasági termelés 1952-ben az előző évinek 76 százalékára esett vissza és különösen súlyos volt a veszteség a növényterme lésben. Ezzel szemben 1961-ben a legkedvezőtlenebb természeti körülmények ellenére is, a mezőgazdasági termelés szintje az előző évihez hasonlóan alakult. Az állami gazdaságokban a kedvezőtlen időjárás ellenére is nőtt a termelés, mert a növénytermelésben 8 százalékkal, az állattenyésztésben 12 százalékkal volt nagyobb a termelési érték, mint az előző évben. A régebben alakult, jól gazdálkodó termelőszövetkezetek többségéiben is hasonló volt a helyzet. Ezek példája is bizonyítja. hogy a már kialakult nagyüzemek jobban tudják az időjárás okozta károkat leküzdeni, mint a kisparaszti gazdaságok. Hozzájárult az eredményekhez az is, hogy az elmúlt években folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányú fejlődése. Növekedett az egységnyi területtől nagyobb értéket adó nő- vényféleségdk vetésterülete, bővült az öntözéses gazdálkodás. emelkedett a műtrágya- felhasználás. Az állattenyésztés is belterjes irányban fejlődött. Ezt mutatja, hogy a kollektivizálás befejezését követő évben az állatállomány szinte valamennyi állattenyésztési ágban nőtt. A mezőgazdasági üzemeknek az időjárás okozta nehézségek leküzdésében komoly segítséget jelentett az állam támogatása. Például ismeretes, hogy az elmúlt évi gyengébb takarmánytermés miatt a megnövekedett állatállomány áttelelte- tése meglehetősen nagy gondot és problémát jelentett. A különböző takarmányakciók során mintegy 35 000 vagon import abraktakarmányt használtak fel a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokiban. így sikerült a megnövekedett állatállományt nagyobb veszteség nélkül átte- leltetni és a hozamok kisebb mértékű csökkenése ellenére is kedvezően alakult a . .vágóállat és az állati termékek felvásárlása. 1962. május végéig 22 százalékkal több vágóállatot vásároltunk fel, mint az előző év hasonló időszakában. Az eredményről szólva megemlítette még, hogy az építkezéseknél elterjedt egyszerűbb módszerek, valamint a saját erő nagyobb hozzájárulása következtében a tervezettnél jóval több épület készült el. Megnőtt a parasztság bizalma Összességében tehát a mező- gazdaság szocialista átszervezése, a kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére is, már az átszervezés befejezését követő első évben, jelentős eredményeket hozott a termelésben. Nőtt a parasztság bizalma a szövetkezetek iránt, ami a jobb munkában jutott kifejezésre, és ez a bizalom napjainkban is tovább növekszik. A továbbiakban rámutatott: az átszervezés befejezésével megnőtt a lehetősége annak, hogy mezőgazdaságunk is a népgazdaság szükségletének megfelelően termeljen. A vetésszerkezetet ennek megfele lően alakítottuk ki. Tervein' két — kisebb eltérésektől eltekintve — üzemein^ teljest tették is. Célul tűztük ki néhány főbb probléma — például a kenyérgabona-kérdés megoldását, a takarmányellátás megjavítását, a zöldségtermesztés meny- nyiségi és minőségi növelését stb. Most kezdhettük el termelőszövetkezeteinkben a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítést, és néhány olyan gazdasági előny kihasználását, amely az egyes táj- és talajadottságokban rejlik. Mit várhatunk az idei esztendőtől ? Mi a helyzet jelenleg a mezőgazdaságban, mit várhatunk az idei esztendőtől? Vegyük talán elsőnek az egyik legfontosabb kérdést, a kenyérgabonatermelést. A múlt évinél alacsonyabb gabonatermeléssel számolhatunk. Az intenzív búzafajták — azok közül is főleg a szovjet fajták — a kedvezőtlen őszi és tavaszi időjárás ellenére, legalább 3—f mázsával nagyobb termést Ígérnek, mint a hazaiak. Az idén több mint 800 000 kataszlrális holdon vetettünk ilyen búzát és ez kedvezően befolyásolja az össztermelést. Ezért azt tervezzük, hogy tovább növeljük az intenzív búzafajták vetésterületének arányát. Ez év őszén 1 000 000— 1 100 000 katasztrális holdon vetünk e búzafajtákból. Összességében növeljük a takarmánytermelést, s ezen belül növeljük a nagy fehérje- tartalmú takarmánynövények termelését. A kukoricatermelésben a mélyművelés kiterjesztése, a hibridvetőmag széleskörű alkalmazása, a tőszám növelése, mind olyan tényező, amelyek lényegesen növelik a kukoricatermés átlagát, méghozzá minden nagyobb beruházás nélkül. A szálastakarmányok nem kellő gondossággal végzett betakarítása miatt igen jelentős takarmányérték, elsősorban fehérje megy veszendőbe. Ma már itt is vannak kialakult jó módszerek. Ez évben már egyre szélesebb körben alkalmazzák az egyszerű ágasokon történő szénaszárítási eljárást. A lakosság friss zöldséggel való egyenletes ellátása érdekében terjednek a korszerű zöldségtermesztési módszerek, növekszik a hajtatá- sos, a korai és az öntözéses zöldségtermesztés. E munka eredménye a zöldségellátás javulásában már kezdi éreztetni hatását. Nagy telepítési kedv A telepítéseknél nyújtott kedvezmények, az anyagi érdekeltség nagy érdeklődést váltott ki a szőlő- és gyümölcstelepítések iránt. Ez a telepítési kedv lehetővé teszi azt is, hogy a második ötéves tervben mintegy 15—20 ezer katasztrális holddal nagyobb területen telepítsünk gyümölcsöst és szőlőt, mint az eredeti előirányzat. A belterjes irányú szőlő- és gyümölcstelepítés kedvezően járul hozzá a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatásához. A telepítések végrehajtásánál arra kell ügyelni, hogy elsősorban a gyenge, szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeket hasznosítsák. Az átszervezés időszakában — az átmeneti nehézségek és különböző akadályozó tényezők ellenére — növekedett az ország állatállománya, s a számbeli gyarapodás mellett fokozódott a vágóállat és állati termékek termelése is. Megalapozottabbá vált a termelőszövetkezetek állattenyésztése. Sikerült elérni, hogy a közös állatállomány fejlesztése mellett a háztáji gazdaságok állatállománya sem esett visz- sza. Erőinket most az állomány minőségének javítására kell fordítanunk. A meddővé vált teheneket igyekszünk minél nagyobb számban kiselejtezni, és helyettük jó minőségű üszőket állítunk tenyésztésbe. Ehhez hatalmas segítséget nyújt a 3004-es kormányhatározat kedvezményeinek kiterjesztése. Fejlődik a közös állatállomány A termelőszövetkezetek ezentúl minden leellett előhasi üsző után megkapják a 2500 forintos hitelelengedést — mégpedig az esedékes hitelekből — tehát azok után az üszők után is, amelyek a kiselejtezett tehenek pótlását szolgálják. Ha nincs esedékes hitelük, a megfelelő összeget elszámolási számlájukra fogják jóváírni. Szarvasmarhaállományunk minőségének javítása céljából, s egyben közegészségügyi érdekből megkezdtük a szarvasmarhaállomány gümőkórtól való mentesítését. Ezt a munkát fokozatosan végezzük. Az első gümőkór- mentes területeket Győr- Sopron, Vas, Zala és Szolnok megyében létesítjük, majd a mentesítést 10 év alatt az ország egész területén befejezzük. E program végrehajtásához az állam nagy támogatást nyújt. A sertéstenyésztés és hizlalás jól fejlődik és a sertéstenyésztési kedv is megfelelő. Elterjedtek az intenzívebb hússertésfajták, amelyek szaporábbak, jobban fejlődnek, és jobb termékeket adnak. Ma már nem ritka az olyan nagyüzémünk, ahol hét-nyólchónapos a sertések forgási sebessége, és ezzel csökkent az egy termékegységre fordított költség is. A baromfitenyésztés fejlesztése tervszerűen halad. Jelenleg már 324 olyan termelőszövetkezetünk van, ahol az átlagos férőhely meghalad(Folytatás a 3. oldalon) Ez a találkozás az egyetemes béke ügyét szolgálta Elutaztak Nagykáta olasz vendégei Nagykáta olasz vendégei a keddi napot a Balatonon töltötték. Ez volt egyébként Alfonsine küldöttségének utolsó napja hazánkban. Olasz barátaink szerda délelőtt a menetrendszerű bécsi gyorssal indultak haza. Elutazás előtt Bordini Benedetto, az Olasz Kommunista Párt alfonsinei titkára nyilatkozott magyarországi tapasztalatairól. — Azt a szeretetteljes, baráti fogadtatást, amelyben az A visegrádi patikus dicsérete — Halló! Itt Móri Lajosné, a Szemere utcai fővárosi általános iskola igazgatója. Nyilvánosan is köszönetét szeretnék mondani egy Pest megyei gyógyszeres znek. — Miért? — Még június 15-én kirándult egyik osztályunk Vi- segrádra. Lugosi Anna, tizen- kétéves növendékünk nagyon rosszul lett a hajón. Simó Lászlóné tanárnő a visegrádi orvost hívta hozzá, aki megállapította, vakbéliritációról van szó. de nincs sürgős kórházi kezelésre szükség egyelőre. A kislányt a gyógyszer- tárban hagytuk. Hajóindulás előtt visszamentünk érte Meghatódva láttuk, hogy ez alatt a gyógyszerész Annuskát ágybafektette, nylon zacskót, jeget szerzett és kezelte a kis beteget. Hálálkodva a nevét tudakoltuk, de nem volt hajlandó megmondani. Nem vagyunk jártasak gyógyszertári ügyekben, csak a napokban tudtuk meg, hogy ez a patika a Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központjához tartozik. Nyomban köszönőlevelet írtunk a központnak, de ezzel nem elégedhetünk meg, írják meg kérem, milyen derekas ember a visegrádi gyógyszerész. És ha megmondhatnák a nevét... ★ — Halló! Szemere utcai iskola? A visegrádi gyógyszerész neve Nagy Albert. A megyei gyógyszertári központ igazgatója az önök levele alapján valamennyi gyógyszertárhoz intézett körlevelében éppen tegnap részesítette kötelességét messze túlmenő emberséges magatartásáért írásbeli dicséretben. (—y—e) elmúlt néhány nap alatt részünk volt nagykátaj barátaink jóvoltából, nehéz lesz egyhamar elfelejteni. Egy biztos: érdemes t>olt ideutazni az önök szép országába, pedig ezt az utazást sok vita előzte meg. Annak ellenére, hogy városunkban a kommunisták vannak többségben, a város életének vezetésében négy párt képviselői vesznek részt, az Olasz Kommunista Párton kívül a Szocialista Párt, a Keresztény Demokrata Párt és a Köztársasági Párt. Nos, ebben az utazásban az volt a nagyszerű, hogy kikerült rá megnyernünk a többi párt képviselőit is. Itt, az önök országában most a saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy milyen is az élet egy szocialista országban. Biztos vagyok benne, hogy ez a személyes találkozás a magyar emberekkel sok olyan kérdésre választ adott nekik, amelyet eddig nekünk nem hittek el, vagy fenntartással fogadták a tőlünk kapott válaszokat. Ideutazásuk nagy sikernek számít. Nemcsak a mi munkánk, de a szocialista világ sikerének is. Véleményem szerint ennek a találkozásnak emberi és politikai értéke túlnő Nagykáta és Alfonsine határain és az egyetemes béke ügyét szolgálta. Hazatérve városunkba, nagygyűlésen számolunk majd be a lakosságnak az itt látottakról, tapasztaltakról, s ezen a gyűlésen valamennyi párt itt járt képviselői is elmondják majd magyarországi élményeiket. Búcsúzóul még csak annyit: nagyon köszönjük azt a baráti vendéglátást, amellyel nagykátai barátaink fogadtak és nagyon várjuk szeptemberben Nagykáta küldöttségét Alfonsinében. Röviden beszámolt élményeiről Lorenzo Servidei úr is, a Keresztény Demokrata Párt képviselője. — örülök, hogy eljöttem Magyarországra. Az elmúlt napok alatt sok kellemes emléket gyűjtöttem és sok élménnyel lettem gazdagabb. Nagykátai barátaink csodálatosan szép fogadtatást rendeztek számunkra, válaszoltak minden kérdésünkre és megmutattak mindent, amire kiváncsiak voltunk. Szabadon mozoghattam mindenütt, amerre csak jártam. Tegnap például, mivel túlságosan fárasztó lett volna számomra a balatoni utazás, itt maradtam Budapesten és egyedül jártam-keltem az utcákon, elmentem a Bazilikába is. Még egyszer csak any- nyit mondhatok: nagyon jól tettem, hogy eljöttem a küldöttséggel. Nagyon köszönöm a nagykátaiak szívélyes vendégfogadását és várjuk vi- szontlátogatásukat. Alfonsine küldöttségét a pályaudvaron Keleti Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese. Farkas Ferenc, a Nagykátai Járási Tanácselnöke, Monda János, a nagykátai tanács elnöke, valamint Chmelly Ödön, a nagykátai Bartók Béla Művelődési Ház igazgatója búcsúztatta. Prukner Pál
