Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-04 / 154. szám

) »62. JÚLIUS 4, SZERDA 5 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Ara tás előtt a gödöllői járásban Az aratást előkészítő megbeszélést tartottak a Gödöl­lői Gépállomáson. Az értékezleten az Aszódi Gépállomás is képviseltette magát. A Gödöllői Gépállomás igazgatójá­nak beszámolója szerint egy hét múlva kezdik meg az aratási munkálatokat. A munka megkezdésekor szolgálat­ba lép a gyorsszervíz is. Éjjel-nappal ügyeletes szolgálatot tartanak, s két szerelő útrakészen áll, hogy szükség esetén ; a helyszínre siessen. A gyors híradásról, futár gondos­kodik. Hat brigád között osztották fel a learatandó terüle­tet. A kombájnvezető, cséplő és más mezőgazdasági mun­kások bizakodva és felkészülten várják az aratás megkez­dését. Felajánlásokat tettek a munka gyors és veszteség nélküli elvégzéséért. Szilasi kombánjvezető hétszáz ka­tasztrális hold arató-cséplő munkájának elvégzését vállal­ta. A Gödöllői Gépállomás munkatársai örömmel hallották a jelenlevő aszódi vendég véleményét: évek óta most lát­ják első ízben komolyan veszélyeztetve az aszódiak elsőbb­ségét. A gödöllőiek bíznak benne, hogy az aggodalom nem hiábavaló. (Folytatás az 1. oldalról) szintje ugyancsak a terve­zettnél magasabb volt. A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivéte­lével — országosan a tervnek megfelelően nö­velték a termelést és csökkentették a költség­színvonalat. A jövedelmezőség és a költ­ségalakulás azonban túlzott­nak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék kö­zött. A sütőipari vállalatok jövedelmezősége például Bács- Kiskuni, Vas és Szabolcs me­gyében két-háromszorosa a Fejér, a Somogy, vagy a Haj­dú megyeinek. Hasonló a hely­zet az építőanyagiparban, ahol a tanácsi vállalatok jövedel­mezősége háromszor-négyszer akkora Veszprém, Bács- Iíiskun és Győr megyében, mint Somogy, Fejér, vagy Borsod megyében. A termé­szet; feltételek vagy a gyárt- mányösszetétel különbözősé­ge aligha indokolják ezeket az eltéréseket, ezért az okokat közelebbről meg kell vizsgál- niok az érintett megyei ta­nácsoknak. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a múlt év­ben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelle­ténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgál­tatási igényeinek kielégí­tésére. Termelési volumenüknek csu­pán hat százalékát fordítot­ták erre a célra. Indokolt és szükséges, hogy a kisipari szö­vetkezetek és a magánkisipar javító-szolgáltató tevékenysé­ge mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek segítésére központi intézkedések folya­matban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető megoldásokat. Növelni kell a gazdaságosságot '•-Köztudomású,--hogy szocia­lista .viszonyok, között, a. termer lés gazdaságossága és a dolgom zó tömegek életszínvonala kö­zött közvetlen összefüggés van --- mutatott rá a továbbiakban a miniszter. — A gazdaságos­ság növelése ezért egyik köz­ponti célkitűzésünk a gazdál­kodás minden ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költségszínvonal csökkenését nagyobbrészt a termelés meny- nyiségi növeléséből eredő au­tomatikus rezsiköltség csök­kentéssel érjük el. Többre van szükség. Ez a több pedig első­sorban a műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságos­ságot és végső fokon a nemzeti jövedelmet. A műszaki színvonal emelé­se szempontjából döntő szere­pük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű be­ruházásokkal —, amelyek el­érik a legjobb nemzetkösd színvonalat —, nagyban elő­mozdíthatjuk a műszaki-gaz­daságossági haladást. A műszaki haladásnak nem kevésbé fontos feltétele a fo­lyamatos gyártmányfejlesztés. Még mindig előfordul, hogy nagyobb becsülete van annak az üzemnek, amelyben a ter­melés mutatószámai valami­vel jobbak, még akkor is, ha a gyártmányfejlesztést elha­nyagolja. Ahol így van, ott változtatni kell ezen. A műszaki-technikai színvo­nal gyorsabb emelésének és a gazdaságosság javításának egyaránt fontos feltétele a központi és üzemi kutató-, kí­sérletező munka szélesítése. Iparunk műszaki haladását, versenyképességét azzal ala­pozhatjuk meg legjobban, ha növeljük azon termékek ará­nyát, ahol a termelés korszerű magyar találmány vagy sza­badalom alapján folyik. A beruházások kivitelezé­sében is rengeteg tartalé­kunk van még. Gyorsabb és jobb minőségű kivitele­zéssel előrehozhatjuk az üzembe helyezést, fokozhat­juk a nemzeti jövedelmet. Miután gazdasági fejlődé­sünk szempontjából döntő je­lentőségű a beruházások haté­konyságának növelése, az 1961. évi tapasztalatok alapján indo­koltnak látszik, hogy a gazda­sági minisztériumok munká­jában központibb helyet fog­laljon el a beruházások előké­szítése és a kivitelezés koordi­nálása. Az iparirányítás napi­renden levő tovább fejlesztése során a kormány célul tűzi ki többek között ezt is. Megfelelő exportstruktúrát A gazdaságosság növelésével szorosan összefügg a gazdasá­gosabb exportáru-struktúra Iki- alakítása. Az elmúlt évben is, jelenleg is tapasztalhatjuk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban vannak ki­emelkedően jó, vannak átlagos gazdaságosságú, de sajnos van­nak kifejezetten gazdaságta­lan exporttermékeink is. Nyilvánvaló érdeke a nép­gazdaságnak, hogy minél inkább növekedjék a jó gazdaságosságú ex­porttermékek hányada és szűnjék meg mielőbb a gazdaságtalan termékek exportja. Ezt a célt egyes termékeknél az önköltség gyorsabb leszorí­tásával. más cikkeknél a mi­nőség javításával érhetjük el, de akadnak olyan termékek is — főként nagyon anyagigé­nyes termékek — amelyek gyártását. célszerűbb be­szüntetni és a felszaba­duló kapacitással más, gaz­daságosabb exporttermék gyártását megkezdeni. Az ex­portstruktúra javítását a ter­melő és a külkereskedelmi vállalatok fokozott együttmű­ködése eredményezheti. Javítani a készletgazdálkodást A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete volt a ter­vezettnél lényegesen nagyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és szövetkezetek készletei a tervezett 7 száza­lékkal szemben 14 százalékkal nőttek. Az indokoltnál jobban növekedtek a készletek az iparban és a kereskedelemben is, mind a bel-, mind- o külke reskedelmi vállalatoknál. A készletek növekedése önmagá­Dr. Dabrónaki Gyula fel­szólalása után szünet kö­vetkezett. Szünet után Vass Istvánná elnökletével foly­tatták a törvényjavaslat vi­táját. Németh Károly kép­viselő volt a következő, fel­szólaló. Jó érzéssel állapíthatjuk meg — hangsúlyozta a többi között —, hogy az 1961. évi állami költségvetés realizáló­dott, o bevételek és a kiadá­sok egyensúlyban voltak. Ezt szocialista tervgazdálkodásunk biztosította. A költségvetés­ről szóló jelentésből kitűnik, hogy második ötéves tervünk első éve eredményes volt. Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1961 volt az első olyan eszten­dő, amikor egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között, szövetkeze­tekbe tömörülve dolgozott. Mezőigazdaságunk helyzeté­nek megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a szövetke­zetek egy része a múlt télen alakult, kevés nagyüzemi ta­pasztalattal rendelkezett, és egészen az őszi vetésig szét­szórt parcellákon folytatta a közös gazdálkodást. Kedvezőt­lenül befolyásolta a terme­lést az év második fe­lében bekövetkezett rendkí­vüli aszály. Az őszi kalá­szosokból — amelyeket az aszály nem érintett —, jó termést takarítottunk be. Búzából elértük az eddi­gi legmagasabb termés­átlagot, katasztrális hol­danként 11 mázsát. Az aszály ellenére az ipar mezőgazdasági nyersanyag- szükségletét is sikerült meg­közelítően kielégíteni. A ter­vezettnél azonban lényegesen kevesebb kukoricát, burgo­nyát és szálastakarmányt ta­karítottunk be. Az állatál­lomány viszont — a ló kivé­telével — valamennyi állat­féleségben nőtt és megha­ladta az átszervezés előttit. Ha a tavalyihoz hasonló aszály az egyéni gazdálkodás viszonyai között éri az or­ban véve még nem káros, hi­szen a bővülő termelés és for­galom egyre növekvő készlet- állományt igényel. A múlt évi készletemelkedés azonban erő­sen meghaladta azt a mérté­ket, amelyet a népgazdaság fejlődési üteme indokol. Az okok között a vállalatoktól független tényezőket is talál­hatunk. Ilyenek a fogyasztás növekedésének mérséklése, a beruházások csökkentése, az export fokozása, amelyek a ja­vak termelése és felhasználá­sa között kisebb átmeneti összhanghiányt eredményez­tek. Ezeknek a lényegében népgazdasági okoknak árnyé­kában azonban sok-sok válla­lati hiba is meghúzódik. Meg kell említeni a rendelés nél­küli gyártást — rendszerint tervtúlteljesítés formájában —, helyenként a túlzott anyag- biztosítást, a kooperációs szál­lítások tervszerűtlenségét és a vállalati vezetők közömbös­ségét a készletnagyság tekin­tetében. A tavalyi tanulságokat le­vonva, az idén népgazdasági síkon is hatékony intézkedések szükségesek a helyzet javítá­sára. Már ez évben igyekezni kell a lekötött készletek egy részét mozgásba hoz­ni, felhasználni a gazdasá­gi vérkeringésben. Ennek érdekében a miniszté­riumok több intézkedést tet­tek, amelyeket pénzügyi esz­közökkel is alátámasztunk. A Nemzeti Bank csökkentette a vállalati készidőnormákat, megszigorította a hitelnyújtá­si feltételeket és emelte a büntetőkamatok rátáját. Az anyagi érdekeltségi rend­szer tovább fejlesztésével is kí­sérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök kapacitásának kihasználása és a lekötött készletek nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 iparvállalatnál kísérletkép­pen úgy módosítottuk a nye­reségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többlet­et VITA szagot, az lényegesen súlyo­sabb következményekkel járt volna mind a mezőgazdaság­ra és a parasztságra, mind pedig a bérből, fizetésből élőkre. Szocialista mezőgaz­daságunk erejét, termelőszö­vetkezeteink életrevalóságát mutatja, hogy az aszály el­lenére a mezőgazdaság össz­termelése elérte a megelő­ző évit, a felvásárlás pedig 6,1 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban, bár a terve­ket nem teljesítettük. Az alapvető élelmiszerekből a lakosság ellátása » megfelelő­en alakult. Néhány termék­ből azonban — hagyma, zöld­ségfélék, bab — időnként hiá­nyok jelentkeztek. Országunkban még sohasem került mag olyan jól meg­munkált földekbe, mint ez év tavaszán — mondotta a to­vábbiakban. A kései kitavaszodás el­lenére jobban végezték el az időszerű mezőgazdasági munkákat is, mint a meg­előző években bármikor. A növényápolási munkák után ítélve nehéz különbséget ten­ni az erősebb és a gyengébb szövetkezetek között. Ez igen örvendetes, s a szövetkezeti mozgalom erősödésére mutat. Ehhez nagymértékben hozzá­járult, hogy a szövetkezetek döntő többségében a tagok személyes anyagi érdekeltsé­gét közvetlenül is biztosító munkadíjazási módszereket alkalmaznak. A kései kitava­szodás, a szokásosnál szélső­ségesebb — fagyokkal és szá­razsággal tarkított — időjá­rás azonban nem kedvezett a növények fejlődésének. Emiatt — főleg kalászosok­ból — és egyes gyümölcs- féleségekből a tervezettnél kisebb termésre számíthatunk. Az időjárás által előidézett nehézségek leküzdésére ter­mészetesen még az idén sok­mindent lehet és kell is ten­nünk. A legfontosabb és idősze­rű teendő most is a to­vábbi gondos növény- ápolás és a termés mi­nyereség mellett figyelembe vesszük a vállalati álló- és for­góeszközök nagyságát is. Népgazdaságunk eddigi fej­lődéséhez és az 1961. évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában részt­vevő országok együttmű­ködése és a velük lebonyo­lított külkereskedelem ma­gas szintje. A KGST-országok képviselői által nemrégiben elfogadott A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei” cí­mű dokumentum nagy jelen­tőségű hazánk számára is. Az alapelvek érvényesítésével meggyorsulhat hazánkban az ipar szerkezetének ked­vező átalakítása, a terme­lés és a termékek szakosí­tása, s ezek — saját erőfeszítése­inkkel párosulva — biztosít­ják számunkra a leghaladot- tabb technikával történő, nagy szériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nem­zetközi munkamegosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kap­csolatainkat a tőkés or­szágokkal és az újonnan függetlenséget nyert orszá­gokkal is. A pénzügyminiszter befejezé­sül a képviselőknek elfogadás­ra ajánlotta az 1961. évi álla­mi költségvetés végrehajtásá­ról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy tapssa] fogadott expozéja után dr. Dabrónaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság tit­kára, a törvényjavaslat elő­adója szólalt fel. Dabrónaki Gyula elmon­dotta, hogy az 1961. évi állami költségvetés végre­hajtásáról szóló törvényjavas­latot az országgyűlés bizott­ságai az elmúlt hetekben részletesen megvitatták. A bizottságok ülésein módosító javaslatot vagy észrevételt nem tettek. nimális veszteséggel való betakarítása. Fontos, hogy a kombájnt, az aratógépet és kaszát min­denütt kövesse az éké, és a takarmány pótlására minél nagyobb területen vessenek másodnövényeket. Az átte- leltetésből is okulva, takarít­sanak be és gondosan tárol­janak minden takarmányozás­ra alkalmas növényt és már most — amikor még van mivel takarékoskodni — való­sítsák meg az ésszerű takar­mánygazdálkodást. A legtöb­bet az üzemek tudnak ma­gukon segíteni, de természeL. tesen a lehetőségekhez mér­ten az állam is segíteni fog­ja az önhibájukon kívül ne­héz helyzetbe került szövetke­zeteket. Németh Károly beszéde be­fejezéseként az ipari és me­zőgazdasági tanulóképzéssel foglalkozott, majd Pióker Ig­nác képviselő szólalt fel. Ezután ebédszünet követke­zett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytató­dott a vita. Csergő János ko­hó- és gépipari miniszter volt a következő felszólaló. Felszólalásában részletesen szólott a kohó- és gépipar üzemeinek múlt évi eredmé­nyéről, majd az ez évi terv- feladatokkal foglalkozott. Részletesen elemezte a különböző iparágak fel­adatait, foglalkozott a Központi Bi­zottság legutóbbi ülésén ho­zott, s a gépiparra vonatkozó határozattal, majd beszéde befejezéseként a műszaki értelmiség munkájával fog­lalkozott. Csergő János után dr. Sá­ró András Békés megyei képviselő szólalt fel. A keddi ülés utolsó fel­szólalója Hodek József Ko­márom megyei képviselő volt. Felszólalása után az elnök az ülést bezárta. Az ország- gyűlést ma folytatja az 1961. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó tör­vényjavaslat tárgyalását, majd az interpellációkra kerül sor. mm nap 1962. július 4, szerda, Ulrik napja. A nap kél 3.52 . órakor, nyugszik 19.44 órakor. A hold kél 6.15 órakor, nyugszik 21.24 órakor. Várható időjárás szerda estig: erősen felhős, hűvös, esős idő, mérsékelt, he­lyenként élénk nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 17—20 fok között. — SZOVJET gépipari dolgozók látogatnak a kö­zeid napokban a Diósdi Csapágygyárba. Harminckét tagú turistacsoporttal ér­keznek, s alaposán körül­néznek majd a korszerű magyar csapágyüzemben. — KETTŐS NÉVADÓ ün­nepséget tartanak vasár­nap a vörösvári tanácsházán. Balogh Tibor Tibor ne­vű és Faragó JánOs Attila nevű gyermekét iktatják be a legfiatalabb állampol­gárok névsorába. — SZÄZ katasztrális hol­don palántáznak őszi ká­posztát a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaságban. A másodveteményként sze­replő termény terven fe­lüli munka, s ebből leg­alább egymillió forint be­vételre számítanak. *=■ dr. FA.RKAS MIHÁLY megyei tanácstag. a megyei tanács vb-titkára, július 6-án 10—12 óráig Majosházán ta­nácstagi fogadóórát tart. — JÚLIUS 9-ÉN, hétfőn a Műszaki Anyag- és Gépke­reskedelmi Vállalat a me­gyei tanács különtermében megbeszélést tart állami üze­mek. tanácsi vállalatok és ktsz-ek vezető szakemberei­vel. A megbeszélés célja az elfekvő készletek feltárása és hasznosítása más vállala­toknál. I NÉGYEZER FORINT jégkárt fizetett ki a nagy­kőrösi Hunyadi Tsz-nek az Állami Biztosító helyi fiók­ja. — AFRIKAI ORSZÁGOK érdeklődnek a Csepel Autó­gyár új, összkerék meghaj­tású terepjáró gépkocsija után. A tárgyalásokat köve­tően több üzletkötést vár­nak. kossuth-radiö 8.10: Operai in álék. 9.00: A gyer­mekrádió műsora. 9.20: Verbunko­sok. lo.io: versek. 10.30: A Ma- gyar-quintett játszik. ll.oo: Napi­renden. 11.05: Filmdalok. 11.25: A Szabó család. 12.15: Tánczene. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15: Zenekari muzsika. 14.00: Regényismertetés. 14.20: Szórakoz­tató muzsika. 15.10: Az ifjúsági rá­dió műsora. 15.25: Szív küldi szív­nek. 16.20: Gulyás Gyula riportja. 16.30: Mozart: A-dur szonáta. 17.15: Könnyűzene Prágából. 17.35: Be­szélgetés Nyikolaj Anoszov kar­mesterrel. 18.05: Jó estét! 18.30: Magyar muzsika. 18.45: Az ifjúsági rádiószínpad bemutatója. 20.25: Uj tánc. és könnyűzenei felvéte­lek. 21.10: Tanítók, tanárok fóru­ma. 21.25: Szlmfónikus hangver­seny. 22.55: Versek. 23.00: Operett- részletek. 23.45: Hangverseny. 0.10: Éji zene. JÚLIUS 5-ÉN NYEREMÉNY- BETÉTKÖNYVS0RS0LÁS NAGYKŐRÖSÖN A nyereménybetétkönyvek 1962. második negyedévi sorso­lását július 5-én, csütörtökön délután Nagykőrösön, az Arany János művelődési házban ren­dezi mag az Országos Taka­rékpénztár. A húzáson minden június 29-ig váltott és sorsolás nap­ján érvényben levő nyere­ménybetétkönyv részt vesz. (MTI) — CSÖKKENT a repülő­géputasok száma a nemzet­közi vonalakon — állapítja meg a statisztika. Ugyanak­kor kimutatják, hogy min­den százmillió kilométerre számítva 0,68 százalék a ha­lálos balesetek száma. A személyszállító repülőgépek 12 százaléka sugármeghaj- tósú. — HARMINC VAGON befogadóképességű magtárat építenek a Dózsa Tsz-ben Nagykörösön. A munkálato­kat a napokban kezdték meg. — TRÓPUSI HAJÓ készül a Dunai Hajógyárban. A 150 személyes vízájármű tropizált berendezéseikkel épül, s felszerelik elektro­mos hűtőberendezésekkel is, — HALÄLOS baleset. Július 2-án 15.15 órakor Pé­teri község belterületén Bak- sa István gépkocsivezető, budapesti lakos a YB 14—83 rendszámú teherautóval el­ütötte Hrutka Miklós há­roméves péteri kisfiút. A balesetet megelőzően több gyermek a járdán az utat szegélyező bokrok között ját­szott. A kis Hrutka Miklós hirtelen átszaladt az úttes­ten, mire a gépkocsivezető enyhén fékezett. Látva, hogy a kisfiú áthalad az úttesten, ismét gázt adott. A három­éves kisgyerek azonban hir­telen visszafordult és a gép­kocsi alá szaladt. A kocsi hátsó kereke halálra gázol­ta Hrutka Miklóst. A rend­őrségi vizsgálat során kide­rült, hogy az áldozat, s a gépkocsivezető egyformán hibásak voltak. Ez esetben azonban nyilvánvaló, hogv a gyermek felelőssége a szülő­ket terheli. petöfi-radiö 14.15: Operakórusok.14.35: Az If­júsági rádió műsora. 15.0«: Tánc- zene. 15.20: Zenekari muzsika. 16.05: Felolvasás. 16.20: Operett- részletek. 16.55: Fúvósátiratok. 17.15: Riportműsor. 17.35: Táncze­ne. 18.10: Zongoraművek. 18.35: Rádió szabadegyetem. 19.05: F-dith Piaf és Bing Crosby énekel. 19.40: Petőfi Sándor két verse. 19.48: Operahangverseny. 20.40: Orvosi tanácsok. 21.05: Színészek ABC- bcra. 22.00: Könnyűzene. TELEVÍZIÓ 18.00: Gyalogjárók, figyelem. 18.30: TV-világhiraúó. 18.45: Auto­maták kora. Csehszlovák klsfllm. 19.00: Közvetítés a debreceni Cso­konai Színházból. g. B. Shaw: Pygmalion. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kb. 22.00: Hírek. A TV-világhíradó ismétlése. A rádió és a televízió mai műsora

Next

/
Thumbnails
Contents