Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-28 / 175. szám

WECYEI ^Cívlao 1962. JULIUS 28, SZOMBAT A leszerelés első szakasza megvalósításának hatása a katonai egyensúlyra A genii tizonhót hutai mi értekezlet /sénteki vitája Bolgár kompromisszumos javaslat Pénteken délelőtt tartotta Macovescu remén küldött el­nökletével 62. plenáris ülését a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. Az ülésen a szov­jet és az amerikai javaslatok összehasonlítása alapján foly­tatták a vitát arról, hogy a leszerelés első szakaszának ■ megvalósítása miként befo­lyásolná a katonai erők egyen- ' súlyát, * Mint ismeretes, a szovjet «terv abból indul ki. hogy egy­idejűleg, már a leszerelés első szakaszában meg kell sem­misíteni a nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas eszközöket, fel kell számolni a külföldi katonai, támaszpon­tokat és ki kell vonni minden ország területéről az idegen csapatokat. Az amerikai terrv ezzel szemben a későbbi sza­kaszokra hagyná a rakétahor­dozók megsemmisítését és nem tesz említést a külföldi katonai támaszpontok meg­szüntetéséről. A pénteki plenáris ülésen a Szovjetunió, Románia és Lengyelország képvise­lői támogatták a megkö­tendő szerződés t• cikke­lyének újra fogalmazása­ra beterjesztett bolgár kompromisszumos javas­latot. Zorin külügyminiszter-he­lyettes, a szovjet küldöttség vezetője, angol statisztikai adatokkal cáfolta meg a nyu­gatiaknak azt a kedvenc vesz- szöparipáját, amely szerint a szovjet javaslatok megvalósí­tása a Nyugatra nézve hátrá­nyosan változtatná meg a ka­tonai egyensúlyt. A szovjet küldött ugyanak- j kor rámutatott, hogy az ame- rikai javaslatok nemcsak a Szovjetunió önvédelmi képes- 1 ségét kívánják megbénítani, j hanem szélesre tárnák a ka- | put Európában egy, a hitleris- j ta recept szerint végrehajtan­dó újabb meglepetésszerű tá­madás előtt. Európában a Ne­met Szövetségi Köztársaság területi ambíciói fokozták a háborús veszélyt. A nyugatné­met revanspolitika ugyanis fegyveres konfliktushoz ve­zethet — hangoztatta Zorin. Macovescu román és Lachs lengyel küldött hangsúlyozta, hogy a szovjet terv a katonai erők egyensúlyának fenn­tartását biztosítja és mindketten rámutattak: a Szovjetuniónak semmiféle egyoldalú előnye nem szár­maznék az atomfegyver-hor­dozók teljes megsemmisíté­séből. A szocialista országok kül­döttei részéről megnyilatkozó kompromisszumos készséggel szemben a nyugati delegátu­sok makacsul ragaszkodtak ahhoz az indokolatlan állí­tásukhoz, amely szerint a leszerelés első szakaszára vo­natkozó szovjet javaslatok egyoldalú katonai előnyök­höz juttatnák a Szovjet­uniót. Dean amerikai küldött azt fejtegette, hogy a szovjet javaslatok végrehajtása „fel­borítaná a fegyveres erők egyensúlyát, nemzetközi bi­zonytalansághoz, a válságok súlyosbodásához vezetne”. Wright angol küldött meg­ismételte azt a már többször hangoztatott „érvet”, amely szerint Nagy-Britannia ten­geri hatalom, s mint ilyen, „nem engedheti meg magá­nak, hogy már a leszerelés első szakaszában megfosszák legfőbb védelmi fegyvereitől.” Cavaletti olasz delegátus az első szakaszra vonatkozó szovjet és amerikai javas­latokat összehasonlítva, azt próbálta bizonygatni. hogy „egyedül. az amerikai terv szavatolja a katonai erők egyensúlyát”. Nigéria képviselője felszó­lalásában elismeréssel nyilat­kozott a Szovjetunió meg­egyezési készségéről és az ér­tekezlet munkájának meg­gyorsítása végett javasolta, hogy tiltsák be a nukleáris fegyverek használatát, egyezzenek meg a kato­nai kiadások csökkentésé­ben és határozzanak el moratóriumot az atom­fegyver-kísérletekre, mindaddig, amíg a há­rom atomhatalom meg nem köti a nukleárisfegy- ver-kísérletek végleges megszüntetését kimondó szerződést. Az értekezlet hétfő dél­előtt tartja következő plená­ris ülését. Nő a szakadék a gazdaságilag fejlett és az elmaradott országok között- állapította meg az ENSZ gazdasági és szociális bizottságának határozata Az ENSZ gazdasági és szo­ciális bizottsága csütörtökön délután elfogadta hat ország — az Egyesült Államok, Szov­jetunió, Etiópia, India, Len­gyelország és Jugoszlávia — határozati javaslatát. A bizott­ság megállapítja, hogy a világ évről évre csak­nem akkora összeget for­dít katonai kiadásokra, mint az összes fejlődésben elmaradt országok nemzeti jövedelme együttvéve. A határozat felszólítja az ENSZ összes államait és kü­Birkózás a stratégia körül az Atlanti Szövetségben A Welt vezércikke Norstad leváltásáról Torasaülötiek Amerikában is az ártalmas „gyógyszer" miatt Amerikában is áldozatai vannak a Nyugaton a terhes­ségnél használatos fájdalom­csillapító szemek. Kanadában eddig 30 azoknak a csecse­mőknek a száma, akik torzan születtek, sokan közülük kar, vagy láb nélkül. Csütörtökön New Yorkban torzszülött ikrei születtek egy anyának, akinek fájdalmait ilyen gyógyszerrel csillapítot­ták. MOZAIK Norstad tábornok, a NATO főparancsnoka nyugalomba vonult. mert nem értett egyet Kennedy elnök atom- fegyverkezési elgondolásai­val. — Mikor vonulhat nyu­galomba az atomfegyverke­zési elgondolások elől az em­beriség, amely sem Kennedy, sem Norstad terveivel nem ért egyet? Bíróság elé állítják Nyu- gat-Németországban dr. Ifey- dét, a több tízezer gyógyít­hatatlan beteget meggyilkol­tató hitlerista orvost. Lám, van még igazságszolgáltatás a bonni államban. De mi­iyen? — Szigort!. Heyde is megkapja a maga ötévi bör­tönét majd a százezerszeres gyilkosságért, akárcsak Eichmann segédje, az öt év­re ítélt Hunsche. Betiltottak Angliában egy színpadi játékot, amely sza­tirikus jeleneteket tartalma­zott Kennedy elnökről és családjáról. A darabot egy amerikai együttes akarta előadni, amely ugyanezzel már akadálytalanul szerepelt Kennedy hazájában. Az an­gol cenzorok pápá boák a pápánál? Nem az első ilyen eset a világon. Változatos jelszavakkal látták el plakátjaikat a nyu­gatnémet Északrajna-Weszt- lália tartományi választáso­kon induló pártok, „Béke, munka, rend — CDU” — hir­dette az Aöenauer-párt. „Rend, munka, béke — SPD” — ez a szociáldemokratáké volt. „Munka, béke, rend — FDP“ — ez maradt az ún. sza­bad demokratáknak. — Az egészben az a humoros, hogy mindezt nem viccnek szán­ták. Az emberhús fogyasztása az ősidőkben hozzátartozott az emberi természethez. Semmi ok rá, hogy a ma em­bere lemondjon róla — han­goztatta Wordel kanadai professzor a winnipe.:i Uni­ted College tudományos ülé­sén. Milyen igaza van! Nem is tudom hirtelen, mi oka volt. hogy az utóbbi években senkit sem ettem meg. G. Gy. A Welt pénteki vezércik­kében „Birkózás a stratégia körül” címmel Norstad tá­bornok, volt NATO-főpa- rancsnok leváltásával foglal­kozik, és azt hangoztatja, hogy az amerikai katonai csúcspozíciókban történt vál­tozás azt jelenti, hogy az amerikai katonai vezetés élé­re most olyan tábornokok ke­rültek, akik hű képviselői a Kennedy által kezdeménye­zett jjúj atlanti stratégiának”, mint az McNamara hadügy­miniszter legutóbbi beszédé­ben kifejezésre jutott. „Nem sok fantázia kell annak megjósolásához __ h angoztatja a Welt — hogy az Atlanti Szövetségben most csúcspontja felé közeledik majd a birkózás az európai védelem egységes stratégiájá­ért.” Alapjában véve arról van szó — folytatja a lap —, vajon az elrettentés politikai és katonai fogalma nem vá­T elei onbeszélge tések a Telstar segítségével Péntekre virradó éjszaka a Telstar • elnevezésű amerikai mesterséges hold segítségével távbeszélő kapcsolatot létesí­tettek az Egyesült Államok és Európa városai között. A csak­nem egyórás összeköttetés le­hetővé tette, hogy 23 nyugat­európai város érintkezésbe lépjen az Egyesült Államok 23 városával. Svédországtól Olaszországig, Spanyolország­tól Ausztriáig számos város polgármestere kapott ebben az időben távbeszélőhívást. Noha helyenként a hang mi­nősége nem volt a legjobb, legtöbb esetben annyira tisz­tán lehetett érteni a „vonal” túlsó oldalán beszélőt, mintha a hang a tenger alatti kábe­len jött volna. lik-e kérdésessé, mindeneset­re az európaiak és Európa szemppntjából. Mert ha az amerikaiak elképzelhetőnek tartanak egy korlátozott há­borút Európában, amely az Egyesült Államok teljes rész­vétele nélkül, tehát amerikai atomfegyverek nélkül folyna, mi marad akkor az elret­tentésből? ... A kontinentá­lis államok sohasem járul­hatnak hozzá olyan straté­giához, amely megengedi azt a lehetőséget, hogy csatatér­ré, még ha csupán hagyomá­nyos módon folytatott hábo­rú csataterévé váljanak. Föld­rajzi helyzeténél fogva külö­nösen áll az Németország­ra. A Welt továbbá hangoztat­ja, hogy Strauss hadügymi­niszter teljesen egyetértett Norslad tábornokkal abban, hogy Európában „mozgékony, közép hatósugarú rakétákra” van szükség. Végül a lap egészen nyíltan céloz arra, hogy ha az amerikaiak új stratégiai elképzeléseik je­gyében megtagadják az atom­fegyvereket a Bundeswehrtöl, akkor Bonn Franciaország útján Jog majd hozzájutni az atomfegyverekhez. VINOGRADOV, a Szovjet­unió rendkívüli és meghatal­mazott franciaországi nagykö­vete, csütörtökön Moszkvából Párizsba érkezett. Ionosén azokat, amelyek nagy katonai programokat valósíta­nak meg, vagy amelyekre erő­sen kihatnak e programok kö­vetkezményei, fordítsanak fo­kozott figyelmet a leszerelés gazdasági és szociális követ­kezményeire és végezzenek ta­nulmányokat erről a kérdés­ről. A határozat felszólítja az ENSZ ügyvezető főtitkárát, to­vábbra is kövesse szorosan fi­gyelemmel a leszerelés külön­böző gazdasági következmé­nyeit és felkéri, tűzze a kér­dést az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakának napirendjére. A felhívás időszerű voltát mi sem bizonyítja jobban; mint a nyugati országok által létrehozott együttműködési és fejlesztési szervezet (OECD) segélynyújtási bizottságának csütörtökön befejeződött két­napos tanácskozása. James Riddleberger, a bizottság elnö­ke rámutatott, hogy a gazda­ságilag fejlett országok nö­vekvő összegű segélynyújtása ellenére továbbra is nőnek az elmaradott országok szükség­letei és a fejlődésben élenjáró és az elmaradott orszá­gok közötti szakadék szé­lesedik, mivel az iparilag fejlett országok nemzeti jövedelme gyorsabban nö. A segélynyújtási bizottság Pá­rizsban tartott kétnapos ülés­szakán, amely csütörtökön fe­jeződött be, azt is megállapí­tották, hogy sok elmaradott országban a nemzeti jövede­lem emelkedése épp hogy el- ’ éri a népesség növekedését — az évi 2—3 százalékot. A bi­zottság kidolgozta az iparilag fejlett nyugati országok se­gélynyújtási politikájának alap elveit. Ezek között szere­pel többek között a magán­tőke-beruházások ösztönzése, továbbá a „különleges kapcso­latok” figyelembe vétele — a gyarmatosítók és volt gyarma­taik között. A PARTELET HÍREI A szadai pártszervezet jú­lius 28-i taggyűlésének napi­rendjén két, fontos kérdés szerepel: a helybeli Székely Bertalan Termelőszövetkezet 1962-es első félévi mérlege, valamint a pártépítési munka értékelése. MI TÖRTÉNIK PERUBAN? KÖNNYŰIPARI ÖNTÖDE ÉS ALKATRÉSZGYÁR felvételre keres MŰSZAKI OSZTÁLYVEZETŐT forgácsolási és öntödei mun­kára, valamint egy fő SZERSZÁMSZERKESZTŐT Bérezés: megegyezés szerint Jelentkezés: Vác, Temető utca 8—10. a személyzeti osztályon ,,A mai nap nevezetes Peru számára, mert ebben az or­szágban nincs többé diktátor. Nekem itt nincs már mit ten­nem; a köztársaságban való további tartózkodásom furcsa, sőt hajmeresztő lenne, szé­gyent hozna Perura”. E szavakat a múlt század elején mondta Simon Bolivár, a dél-amerikai felszabadítási harcok egyik vezetője, miután a spanyolok elleni hadjárat idején diktátori hatalommal ruházta fel a parlament. Ak­koriban nem gondolták vo:r*a a peruiak, hogy 127 évvel ké­sőbb még mindig csak így só­hajthatnak: „Vajha, valóban nem lenne többé diktáto­runk!” A tábornokok ugyanis — különösen az utóbbi évti­zedekben — már nem szere­tik ezt mondani: megyek — inkább ezt: jövök. Most Ri­cardo Perez Godoynak hívják a soron következőt, s néhány nappal ezelőtt kafwmii puccs segítségével került hatalomra. Több mint egyhónapos hu­zavona és egy választás előzte meg a váratlan puccsot. Pra­do köztársasági elnök hatéves megbízatása lejárt, s választá­sokat írtak ki június elsejé­re. Három esélyes jelölt indult: Haya de la Tor­re, Odria tábornok és Fernan­do Belaunde. Egyik sem kap­ta meg a szükséges többséget, s többhetes egyezkedés és vi­ta után az alkotmány értel­mében a parlamentnek kel­lett volna kijelölni az új el­nököt. A tábornokok klikkje azonban úgy látta, hogy a parlament valószínűleg a neki legkevésbé tetszőt választja, s közbelépett: letartóztatta Pra­do elnököt és kikiáltotta a nyílt katonai diktatúrát. Mielőtt tovább mennénk az események taglalásában. Írjuk le néhány szóval Peru gazida-' sági helyzetét. Tipikus és nagr»n szegény latin-amerikai ország, egyol­dalú nyersanyagtermelő gaz­dasággal. Az Egyesült Álla­mok ellenőrzi termelésének csaknem felét, a beruházások háromnegyedét, csaknem az egész ólom-, réz. és olajbá­nyászatot. A befolyás és a ha­talom fennmaradó része a fél- feudális szenyorok, a gyanot- és cukorkirályok kezében van. Ebből a helyzetből következik, hogy Peruban semmit nem le­het megérteni Washington sze­repének vizsgálata nélkül. Kit támogatott tehát a vá­lasztásokon Washington és miért szakította meg kapcsola­tait a katonai juntával. A pe­rui események során nemcsak egy kis ország helyzete került az érdeklődés középpontjába, megmutatkoztak az Egyesült Államok politikájában talál­ható különböző irányzatok is. Megbízható hírek szerint a washingtoni hadügyminiszté­rium Odria tábornok , je­löltségét támogatta — a külügyminsztérium viszont Haya de le T orrét. Od­ria 1948-tól 1956-ig egy­szer már diktátora volt az országnak, s a washingtoni tábornokok úgy gondolták, hogy jó, ha ismét keményen kézbeveszi a nyugtalankodó ország ügyeit. Az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumá­nak, pontosabban szólva, Kennedy kormányának ez a megoldás nem tetszik. A ka­tonai juntákat egész Latln- Amerika gyűlöli: a diktáto­rok lejáratták magukat, csak szégyent és gyalázatot hoztak támogatóikra, az észak-ameri­kaiakra. Kennedy úgy látja, hogy sokkal jobban megfelel egy olyan perui kormányzat, amely betartja a parlamenti játékszabályokat, amely nem szúr szemet katonai elnyomás­sal — és így szolgálja az észak-amerikai monopóliumo­kat. Magyarán szólva, Peru az amerikaiaknak zsebében van, de Kennedy azt akarja, hogy ne valami durva katonai klikk, hanem szelídebb, de­mokratikus ábrázatú rezsim képviselje érdekeit. Ilyen volt Prado, s ezért látta volna szí­vesen az észak-amerikai kor­mány Haya de la Tőrre*, aki Washington feltétlen híve, pártjának azonban vannak bi­zonyos demokratikus hagyo­mányai — Odria diktatúrája idején például betiltották. Jelenleg az a helyzet, hogy washingtoni tábornokoknak nem lenne különösebb kifogá­suk a katonai diktatúra ellen, kormányuk viszont megszakí­totta kapcsolatait a juntával és felfüggesztette a dollárse­gélyt — annak ellenére, hogy a junta felajánlotta magát Washingtonnak. Nyilvánvaló az is, hogy azok a latin-ame­rikai kormányok, amelyek ugyancsak megszakították, vagy felfüggesztették Peru­val diplomáciai kapcsolatu­kat, Washington felszólítására tették ézt. Közben Lima utcáin foly­nak a tüntetések, a krízis (arí — de egyelőre még nem az dől el, hogy a népé vagy az oligarcháké legyen a hata- ’om. Eddig a monopóliumok és a földbirtokosok embe­rei marakodtak egymás­sal. De Washington nem szereti, ha az általa irá­nyított országokban nyug­talanság van, ezért megindult az egyezkedés és várható a kiegyezés a különböző cso­portok között. Tatár Imre A ceglédi városi párt-vég­rehajtóbizottság július 26-án ülést tartott. Az ülésen meg­vitatták a város közlekedési helyzetéről, s a közlekedési vállalatok munkájáról, vala­mint a tsz-pártszervezetek pártcsoportjainak működésé­ről szóló jelentéseket. Végül a végrehajtó bizottság tag- és tagjelöltfelvételi ügyeket tár­gyalt. ★ A szobi járási párt-végre­hajtóbizottság munkájának középpontjában a járási párt­értekezlet előkészítése áll. A vb függetlenített és társadal­mi aktivistái a pártmunka minden területére kiterjedő felmérést végeztek. Felülvizs­gálták a különböző társadal­mi és tömegszervezetek mun­káját is. A vizsgálattal meg­bízott brigádok jelentéseit ezekben a napokban vitatja meg a vb. A vitán részt vesz­nek az érintett brigád tagjai is. ■k A dányi Magvető Termelő­szövetkezet pártvezetőségc jú­lius 27-i ülésén értékelte a szövetkezet első félévi gazdál­kodási mérlegét, s határozato­kat hozott a termelést segítő politikai munka megjavításá­ról. Ezután a vezetőség tagjai megtárgyalták a jövő évi párt- oktatás előkészítésének fel­adatait. k Ismeretes, hogy Csergő Já­nos elvtárs, kohó- és gépipa­ri miniszter, legutóbbi beszé­dében több, sürgősen megol­dásra váró nehézipari prob­lémára hívta fel a figyelmet. A Ceglédi Közlekedési Gép­javító’Vállalat kommunistái a beszéd nyomán most intézke­dési program-tervet dolgoz­nak ki, amely a termelékeny­ség növelésének meggyorsítá­sát, az önköltség csökkenté­sét s a gyártástechnológia fej­lesztését tűzte ki célul.

Next

/
Thumbnails
Contents