Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-04 / 154. szám
PEST MEGYEI VI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1962. JÚLIUS 4, SZERDA Kielégítő eredménnyel tártuk az elméit esztendőt Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka . Százhalombattán 'kétszáz egyetemista tölti szabad idejét a > Rózsa Ferenc önkéntes ifjúsági táborban. A fiatalok részt vesznek a Dunai Hőerőmű és az Olajfinomító építkezési munKedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen részt vett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, Nyers Rezső, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen, majd bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A törvény- javaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetes tárgyalásra megkapták, s a képviselők között szétosztották. Előzetesen megkapták a képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutóbbi ülésszak óta eltelt időben alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést is. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Rándor bejelentette azt is, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az interpellációk tartalmát. Madarász Istvánná képviselő a községfejlesztési és községi beruházási tervek végrehajtásánál társadalmi munkát végző személyek nyilvántartásáról, a munkaügyi miniszterhez, Schuchmann Zoltán képviselő pedig a bányász lakótelepek hovatartozásáról az építésügyi miniszterhez kíván interpellálni. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd második napirendi pontként interpellációk következnek. Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Megnyílt a KISZ önkéntes ifjúsági építőtábora Százhalombattán káiban.-v*:-. s**..:-. «war. x»/« »• Ifcvev» ~ ••*'•*#**■ Nyers Siesse beszéde Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zártuk. Az állami költségvetés eredményességéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyzetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre eléggé széles, s a nemzeti jövedelemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra az állami költségvetés útján. Másrészt azért is, mert a költségvetés — bár nem egyforma mértékben — de összefüggésben van gazdasági életünk minden ágával, és szinte gyűjtőpontja a gazdasági eredményeknek, de jó megfigyelőpont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét. A nemzeti jövedelem alakulása A nemzeti jövedelem 1961- ben hat százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel kisebb mértékben. Az ipar a tervezettnél nagyobb, a mezőgazdaság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövedelem növelésének a műit évben elért üteme némileg elmarad attól az évi * átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné az öt évre szabott céljaink elérését, de mindenesetre fokozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. E törekvéseinket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél nagyobb volt, fizetési mérlegünk javult. Ez a körülmény, valamint a mezőgazdasági terméskiesés viszont csökkentőleg hatott az adott évben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmozást pedig három százalékkal lehetett növelni. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 rrúMó forint. A költségvetési kiadások legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. Ezen ' belül szociális és egészségügyi célokra az állami költségvetésből 13,8 milliárd forintot folyósítottunk, az eredeti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a társadalombiztosítási és nyugdíj- kiadásoknak a • tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi helyek száma, bővült a kórházak felújítási lehetősége, javult a gyógyszerellátás. Kulturális célok megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítottunk. Ezen összegből bővült az általános, a közép- és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai oktatás bevezetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. 4,4 milliárd gazdasági feladatokra A gazdasági feladatok ellátására 4,4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő áldomások hálózatát. Növeltük a vízgazdálkodás korszerűsítésére fordított összegeket. Az igazgatási szervek 2,4 milliárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontjait érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági feladatokra 3,4 milliárd forintot, a védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43,1 százalékát a felhalmozásra fordított összegek képezik. Az 1961. évben a beruházások teljes összege 33,2 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3,3 milliárd forintos beruházásaiból, valamint a magánlakás-építésekre fordított 100 millió forintos állami hitelből tevődik össze. A népgazdaság összes beruházásainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emellett a vállalatok, tanácsok és szövetkezetek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek is számottevő szerepet játszottak. Sok új üzem kezdte meg munkáját A tavalyi beruházási program végrehajtása sok új üzemmel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan lehetne sorolni az üzembelépett új nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari üzemeket, a rudabányai vasércdúsító műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővül a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 milliárd forint hosszúlejáratú hitel, 900 millió sajáterő és 130 millió vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A felsoroltakon felül jelentős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellátására, nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére és az ál- lamkölcsönök visszafizetésére. A vállalati nyereségek összege 1961-ben 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság eredménye is, viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően csökkent. Az egész iparon belül azonban az egyes iparágak teljesítménye különböző. A legjobb eredményt elérők között kell említeni a Vttla- mosenergiaipart, a vegyipart és a Közlekedési Minisztérium iparvállalatait, amelyek mind az előző évhez képest, mind a tervhez képest csökkenteni tudták a költségszínvonalat. Költségcsökkentési tervét nem teljesítette a szénbányászat, a kohászat és a könnyűipar néhány iparága. Az állami gazdaságokban és az erdőgazdasági vállalatokban a költségszínvonal a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, a gépállomásoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szárazság okozta nehéz munkakörülményekkel indokolható. A közlekedési, belkereskedelmi és fel- vásárlási vállalatok költség(Folytatás az 5. oldalon) Munkába indulnak a fiatalok Dolgoznak az építőtábor tagjai (MTI foto, Friedmann felv.) ís.XXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXV«» A gépállomáson nem múlik ,áb^ÍdmG1SlSs£: Szombaton A gabona 85 százalékát géppe[ vágják Aratási aondßk a Cealédi Génállomáson szos érik kasza alá az idén. A 150 ezer mázsa körüli termés betakarítása a gépállomásnak okoz legfőbb gondot, hiszen ott van a legtöbb aratógép és kombájn. Az aratási terv szerint a gépállomási traktorosoknak 9240 hold gabona termését kell betakarítaniok, de ezt a tervet a tavalyihoz hasonlóan szeretnék túlteljesíteni. A gépállomás főmérnöke Graczer Mihály elvtárs, a következőket mondta erről: — A gépállomási és a tsz gépek terve szerint a gabona 85 százalékát kell géppel betakarítanunk a körzetünkben, de mi bízunk abban, hogy ennél nagyobb arányú lesz a gépi aratás-cséplés. ügy véljük, hogy a tavalyi aratáshoz hasonlóan az idén is csak a rozsaratásban kell majd igénybe venni a kézi kaszákat. A bizakodás alapja természetesen a gépállomás komoly arató-cséplőgép parkja, amelyet lelkes és szorgalmas gépkezelő gárda üzemeltet. A gépállomásnak kilenc rendre- aratőgépe. 12 kévekötő aratógépe és 27 kombájnja van, amelyek vezetői szocialista munka versenyben végzik az aratás-cséplés munkáit. A szocialista munkaverseny formái közül ők a páros versenyt választották, amely nemcsak az egyének és a brigádok, hanem a gépállomások között is élénk. Megkérdeztük Graczer elvtárstól. hogy mit tudnak a gépállomás versenytársának, az Abonyi Gépállomásnak a munkájáról. Elmondotta, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az eredményekről, de a „hivatalos” érdeklődés mellett egy kis személyi kíváncsiság is megfér. Ilyen „személyes kíváncsiságból” tudta meg például a főmérnök, hogy az Abonyi Gépállomás csak kedden vagy szerdán kezdhette meg az aratást. így aztán az aratás elkezdésével a ceglédiek előbbre állnak, hiszen ők már szombaton elindították aratógépeiket a ceglédi Vörös Csillag és Petőfi Termelőszövetkezet árpaföldjein. Mindkét termelőszövetkezetben terveznek kétmenetes aratást is, ezért azt az árpát, amelyet rendre aratógéppcí vágtak, kedden már csépelni kezdték a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Az aratási előkészületekről szólva elmondotta a főmérnök, hogy idejében kijavították a gépeket, rendeltek elegendő mennyiségű kötözőzsineget a kévekötő aratógépekihez és beszerezték a legfontosabb (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖL/ETÉlCf
