Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-27 / 174. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGY El TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ARA 50 FILLER 1962. JULIUS 27, PENTÉK GROMIKO ELUTAZOTT GENFBÖL Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere csütörtök reg­gel visszautazott Moszkvába. Gromiko búcsúztatására a Cointrin-i repülőtéren megje­lent Zorin külügyminiszter­helyettes, Kuzmin, a Szovjet­unió svájci nagykövete. Mól­jakor, a Szovjetunió képvise­lője az ENSZ európai hivata­lában, valamint Macdonald, a laoszi kérdés rendezésére ösz- szehívott értekez’et angol társelnöke és az értekezleten részt vett más küldöttségek képviselői. Gromikoval együtt utazott Moszkvába Puskin külügymi­niszterhelyettes, Abramov, a Szovjetunió laoszi nagykövete, valamint a laoszi kérdés ren­dezésére összehívott értekezle­ten részt vett szovjet küldött­ség tanácsadói. Indonéz tanácskozások a nyugat iriáni kérdésről A Nyugat-Inán felszabadí­tásáért -folyó hadműveletek különleges vezérkara Sukar­no elnökletével ülést tartott. Az ülés után Djuanda el6Ő miniszter kijelentette: Indo­nézia a nyugat-iriáni kér­dés rendezésére nem kizáró­lag diplomáciai úton törek­szik. Jobb szervezéssel legyőzhetek a nehézségek Kél héttel később kezdhették a gabonabetakarítást a budai járásban, de augusztus 20-ra itt is befejezik — Gyorsítani kell| a tarlóhántást és a mélyszántást Öröklakások erdei lakóknak y A Madártani Intézet munkatársai mesterséges fészkelő $ odúkat helyeztek el a budakeszi erdőben a hasznos madarak | megtelepítése céljából, amelyeket az eddigi faodúk helyett ce- á mentből készítettek. I A budai járás éghajlati vi­szonyai miatt későbben kezd­hetik meg minden évben a gabona betakarítását, mint a megye többi részében. Az idei hideg, csapadékos időjárás még inkább hátráltatta a ga­bonák érését. Az idén legalább két héttel későbben kezdődött meg a betakarítás munkája. Két-három napja csak, hogy a gépek egy-egy termelőszö­vetkezetben folyamatosain dol­gozhatnak. Eddig ugyanis nap mint nap „átcsoportosí­tottak". Hogy mennyi idő- és energiaveszteséget jelent az átcsoportosítás, azt csak azok tudják, akik erre kényszerül­nek. Mást azonban nem tehet­tek az Érdi Gépállomás kom- bájnosai és aratógép-vezetői. Nehezebb miunka vár az Ér­di Gépállomás dolgozóira az említett okok miatt, de nehe­zíti munkájukat az is, hogy nem sík vidéken dolgoz- __ nak, hanem hegyen-völ­gyön jár a kombájn és az aratógép. A nehézségek ellenére is szép eredmények születtek. A gép­állomásra váró hétezer hold­ból több mint másfélezer hol­dat letakarítottak. A gépállo­• • Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Kiss Ká­roly elnöklésével ülést tartott, amelyen részt vett a hazánk­ban tartózkodó lengyel parlamenti küldöttség is. A lengyel vendégeket a bizottság nevében Kiss Károly elnök köszöntötte, majd a bizottság meghallgatta és tudomá­sul vette Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének beszá­molóját a magyar parlamenti küldöttség szovjetunióbeli út­járól. A bizottság megtárgyalta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlésének a világ összes parla­mentjeihez intézett felhívását és elfogadta a felhívásra adandó választ. Ezt követően az állandó bizottságoknak az ülésen részt vett képviselői kötetlen beszélgetés formájában válaszol­tak a lengyel vendégek kérdéseire és tájékoztatták őket az állandó bizottságok munkájáról. (MTI) Jó kenyerük lesz a gödöllőieknek! Polgárdi Józsefet, a Gödöllői Sütőipari Vállalat műszaki ve­zetőjét hívtuk fel telefonon. Megkérdeztük, mikor kezdik átépíteni az üzemet. — Már két hete nem füstöl­nek a kéményeink. Leállt a munka, s kőművesek, mester­emberek építik az új kemen­cesort. Típustervek alapján dolgoznak. Ezt a fajta sütő­üzemet már több helyütt meg­építették az országban, s csak kedvező tapasztalatok vannak róla. — Mi az átalakítás lényege? — A kenyérsütés nehéz fizi­kai munka. Nehéz súlyokat kell emelgetni, dagasztani stb. Ezt a munkafolyamatot most gépesítjük, tehát a megeről­tető fizikai munka helyett gépsor végzi a tészta összeállí­tását, öagasztását, adagolását. — Két műszakban 90 mázsa kenyeret állíthatunk elő. így nemcsak a helybeli lakosság szükségletét fedezhetjük, ha­nem a környező községek, Szada, Mogyoród, Kerepes, Isaszeg is tőlünk kapja majd a kenyér- és pékárut. — Elég sok panasz volt az utóbbi időben a Gödöllői Sü­tőipari Vállalat munkájára, az áru minőségére. Ha szep­temberre elkészül az átalakí­tás, jobb lesz a kenyerük? — Az biztos. De van itt még egy bökkenő. Nemcsak a sü­tést, de a szállítást is korsze­rűsíteni kellene, ez pedig már nem ránk tartozik. Új, korsze­rű szállítóeszközök kellenének. Ha ezt is megkapjuk, nem lesz oka panaszra egy vásárlónk­nak sem. (K. M.) más vezetői és a dolgozók erősen fogad koznak, hogy au­gusztus húszadikára minden­képpen betakarítják a terme- 1 őszöve'tkezetek gabonáját. Ez nagy erőfeszítést. kemény helytállást követel meg kom- bájnosoktól és az aratógép­vezetőktől, de ők ezt vállal­ják. Itt is vannak nagysándo- rok, izsójózsefek, schneiderjá- nosok, akik már jóval kétszáz holdon túl tartanak. Érdekes jelenség, másutt nem igen találkozhatunk ve­le: az aratás-betakarítás idő­szakában a járásban levő üze­mek „kiadják” a náluk dol­gozó traktorosokat, kombájn­vezetőket. A zsámbéki gomb­gyárban dolgozó Víg Mihály és Breznai László például kombájnra ült ezekben a na­pokban, hogy a perbáli és zsámbéki szövetkezeti gazdák­nak segítsen a betakarítás­ban. Hét kombájnverető, Illet­ve traktoros ült gépre ily módon. Bizakodnak a gépállomás vezetői a gabona betakarítá­sát illetően, de nem ilyen op­timisták, ha a kombájnszalma lehúzása, a tarlóhántás, vagy a mélyszántás kerül szóba. Amint mondják, ennek több oka is van. Az egyik: nem csupán a gépállomás dolgozó­in múlik, hogy mikor kezdhe­tik meg a munkát. Az aratógépek után nem rakják nyomban keresz­tekbe a gabonát a terme­lőszövetkezeti tagok. A sóskúti, törökbálinti és a torbágyi termelőszövetkezetek­ben az aratógépek több napos „termése” is összeraikatlamuí hever a tarlókon. Lassan ha­lad a kambéjnszalma lehúzá­sa is. Noha a gépállomás ve­zetői ebben is a termelőszö­vetkezeteket teszik felelőssé, magunk győződtünk meg. hogy a sóskúti Béke Tsz-ben éppen a gépállomás hibájából késle­kedik ez a munka. Két nappal korábban eltörött a szalmaje- húzó és másikat nem adtak helyette. Tehát nem sok szem- rehányndvalójuk van egymás­nak. A gépállomás vezetői negy­venöt traktort osztottak be talajmunkára. A negyvenötből keddig harminc gép kezdhet­te meg a munkát — éppen az előbb említett okok miatt Ti­zenöt gép még-.nem állt mun­kába, de ha eh nyit mondunk, még nem említettük azt a 12 traktort — Hoffer vagy G— 35-ös típusút —, amely a gép­állomás udvarán áll s amelye­ket általában már nem is Vesznek számításba. Amikor ennek oka felől érdeklődtünk, Tóth Zoltán elvtérs, a gépál­lomás igazgatója elmondotta: ezekre a traktorokra nincs em­ber. A gépállomásról — annak ellenére, hogy az üzemek ad­tak hét gépre embert — leg­alább harminc traktoros hi­ányzik. Most nagyon kellene az ember, kellene legalább egy-másfél hónapig. Nagy probléma ez az Érdi Gépállomáson, különösen most, amikor minden erővel munkához kellene látni A kombájnokkal és arató­gépekkel learatott területnek Győri Jenő, a Madártani Intézet tudományos munkatársa kiválasztja a megfelelő odúkat (MTI foto, Molnár felv.) I .■.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV<XXXXXNX\XXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXX\XXN „Arra kérem önöket, szerezzenek minél több barátot országunknak..." Marosán Gvörgy búcsúztatta a VIT-rc indaló fiatalokat — Ma indul Helsinkibe küldöttségünk első csoportja A helsinki nyolcadik világ- ifjúsági és diáktalálkozóra utazó 400 tagú magyar kül­döttség első csoportja ma in­dul a finn fővárosba. Az öt világrész fiataljainak sereg­szemléjén részvevő fiúk, lá­nyok, munkás, paraszt, értel­miségi fiatalok, diákok, művé­szek és sportolók csütörtökön már búcsút vettek Budapest­től. A részükre rendezett ün­nepi gyűlésen ott volt Maro­sán György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kiss Dezső, a Budapesti Párt- bizottság első titkára és Sán­dor József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője. Részt vettek a gyű­lésen az ifjúsági szövetség ve­zetői, köztük Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Káldi Katalin, Pataki László, Perjést László, Várnai Ferenc, a . KISZ Köz­ponti Bizottságának titkárai, Nagy Richard, a budapesti KISZ-bizottság első titkára. A gyűlésen Marosán György búcsúztatta a Helsinkibe utazó delegáció tagjait. — Arra kérjük a küldött­ség mindép tagját — mon­dotta a többi között —, le­gyen szószólója országunk békés törekvéseinek, a vi­lágot átfogó béke és ba­rátság eszméjének. Legyenek tudatában, hogy olyan ország ifjúságát képvi­selik, amely az emberi hala­dás, a még szebb, még boldo­gabb és még teljesebb élet híve. — A világifjúsági találko­zóra utazó fiúk és leányok nagy része már csak a múlt rossz emlékeként ismeri a Horthy-Magyarország nyomo­rát, szenvedéseit, a kínzó lét­bizonytalanságot, a munka- nélküliséget, a kenyérgondo­kat, a népkonyhát... s ha ta­lán nem is tudják mindannyi­an, honnan indultunk el, azt sok fiatal társukkal együtt küldötteink is lemérhetik sa­ját életükön: hol tartunk ma. Bátran elmondhatják, hogy országunkban mindenki előtt nyitva áll a tanulás, a művelődés útja, hogy a kultúra, a művészet, az irodalom milliók köz­kincse. Negyed századdal ezelőtt kö­zépiskoláinkon és egyetemein­ken a diákoknak mindössze három-négy százaléka volt paraszt- vagy munkásszárma­zású, ma pedig a gimnáziu­mok, technikumok, egyetemek és főiskolák tanulóinak, hall­gatóinak mintegy 90 száza­léka munkás, paraszt és ér­telmiségi gyerekek közül ke­rül ki. Kemény munkával telt, hosszú utat jártunk meg a felszabadulás óta, de meg­érte a fáradságot, hiszen a magyar nép soha olyan jól nem élt, mint ma, gyermekeink — kicsinyek és nagyobbak egyaránt — soha nem néztek olyan biztos jövő elé, mint ma. — Arra kérem önöket. sze­rezzenek minél több barátot országunknak, ismerkedjenek meg minél több fiatallal, le­gyenek jó „követei” hazánk­nak. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy a baráti sporttalál­kozókon , kulturális . versenye­ken, bemutatókon 'tudásuk legjavát nyújtják, jól helyt­állnak, s megfelelnek annak a szeretetnek és bizalomnak, amellyel most, útnak indítjuk önöket. Érezzék jól magukat a világifjúsági találkozón — fejezte be a fiatalok hosz- szan tartó tapsa közben sza­vait Marosán György. A VIT-küldöttek nevében Rátkai Mária építésztechni­kus tett ígéretet arra, hogy méltó képviselői lesznek a finn fővárosban hazánk if­júságának. Az ígéretet nagy tapssal „pecsételték” meg a gyűlés részvevői, s az ünnep­lés még fokozódott, amikor a fiatalok színes VIT-ken- dővel tiszteletbeli küldötté avatták Marosán Györgyöt, Kiss Dezsőt és Sándor Jó­zsefet. A gyűlés Pullai Ár­pád zárszavával ért véget. A küldöttség búcsúztatása ezután a főváros kerületeiben folytatódott. A delegáció tagjai autóbuszokkal két út­vonalon indultak a kerületek­be, s az ott tartott ünnepsége­ken táncban, dalban feleleve­nítették az elmúlt fesztiválok történetét. Újabb részletek a romániai vasúti szerencsétlenségről A szerdai román lapok a román közlekedés- és posta­ügyi minisztérium közleménye alapján beszámolnak arról, hogy július 22-én reggel 6 óra 20 perckor a Faurei és Bukarest Basarabi pálya­udvar között közlekedő 7004. számú személyvonat kisiklott. A kisiklás oka az volt, hogy Neculae N. Ion mozdonyveze­tő egy kanyarban a megenge­dettnél nagyobb sebességgel vezette a szerelvényt. A szerencsétlenség hely­színére nyomban műszaki és egészségügyi segélycso­portok vonultak ki. A közlemény szerint a vizs­gálat folytatódik és megteszik a törvényben előírt intézkedé­seket a szerencsétlenség oko­zóinak megbüntetésére. mintegy 25 százalékát szántot­ták fel. A szántókapacitás azon­ban lényegesen nagyobb, mint amennyit naponta le tudnának aratni, ezért most igyekeznek megszün­tetni a szántásnál mutat­kozó elmaradást. Az érdi Búzakalász Tsz-ben már szabad utat biztosítottak a traktoroknak, négy gép mun­kába állt, a tárnoki Lenin Tsz-ben is. A gépállomás ve­zetői sorra meglátogatják a termelőszövetkezeteket, meg­beszélik, hogyan gyorsíthat­nák meg a jövő évi termés szempontjából annyira fontos munkát, mint a nyári mély­szántás és a tarlóhántás. Mihók Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents