Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-26 / 173. szám
4 «ST MfCYF I kMirhm 1962. JÚLIUS 26, CSÜTÖRTÖK Közel 190 ezer forintos könyvajándék A Pest megyei földműves- szövetkezetek közel 190 ezer forint értékű könyvvel járultak hozzá a -falusi könyvtárak bővítéséhez. A vácbottyáni községi tanács legutóbbi ülésén köszönetét fejezte ki a MESZÖV- nek a helybeli könyvtárnak juttatott 3000 forint értékű a jánd ékcsomagért. — ÖT ÉNEKKAR találkozóját rendeizi inog vasárnap a veresegyházi művelődési ház vezetősége. A vendég-kórusok a környező községekből jönnek át a találkozóra. „NEMSOKÁRA JÖHET A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ' Községiéilesztési tervek Veresegyházon VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Veresegyház, a váci járásnak ez az 5000 lakosú községe valahogy elmaradt a fejlődésnek attól az általános ütemétől, ami nemcsak a járásra, hanem az egész országra jellemző. Most, hogy a községi tanács vezetése új kezekbe került, terveikről kérdezzük Zimmermann Györgyöt, a tanács új elnökét: — A legégetőbb a kultúrotthon kérdése — mondja. — A jelenlegi kultúrotthon termében 150 nézőnél többet nem tudunk leültetni. Még a tavalyi vadkárt sem kapták meg a Pilis hegyvidéki községek A rezervátumokkal és egyéb erdőségekkel határos községek megművelt területein állandó a vadkár. Évek óta sok a panasz a megállapított kárösszeg késedelmes megfizetése miatt is. A tavalyi károk megtérítésére sem került sor még mindig, noha a megyei tanács a községek által bejelentett kárigényeket már régen megvizsgálta és összegszerűségüket úgy állapította meg, hogy ötven százalékosnál nagyobb kárt sehol sem ismert el. Az erdőigazgatóság azonban a megyei határozatot megfellebbezte, illetve a Legfőbb Ügyészséghez is panasszal fordult. Á Legfőbb Ügyészség úgy döntött ez ügyben, hagy amennyiben az erdőigazgató- ság a kárösszeg megállapításánál jogszabálysértést látna a megyei tanács határozatában, bírósághoz fordulhat. Arról nem tudnak a községek, mintha az erdőigazigatóság ehhez a lépéshez folyamodott volna. mindenesetre eddig semmilyen kártérítést nem kaptak. : Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a vadak, főképpen a vaddisznók, már ebben az évben is tetemes kárt okoztak a szántóföldeken és a kertekben. Az idén keletkezett kárértékek mér a január elején megjelent 1/1932. kormány- rendelet alapján lesznek behajthatok. Ez a rendelet megköny- nyíti a behajtást, amennyiben ugyanis az erdőigazgatóság a megyei tanács által megállapított kárösszeget harminc napon belül nem fizetné meg, most már a károsultak kárigényük behajtása iránt a bíróságtól kérhetnek jogsegélyt, amelyre az eddig fennállott rendelkezések nem nyúj tottak lehetőséget. Az új rendeletnek azonban nincs visszaható hatálya, vagyis a tavalyi kár megtérítésének behajtását bírói úton a károsultak nem szorgalmazhatják, meg kell várniuk, míg az erdőigazgatóság fizetési kötelezettségének eleget tesz. A károsult községek tanácsai tehát a járási, illetve megyei tanácsok útján igyekeznek megsürgetni a már régen esedékes kártérítést. HIVATALBAN — Maga hogy bírja a meleget? — Kellemesen ... (Komádi rajza) Vizet kér Nagykovácsi ' — Egészséges ivóvizet! Eb- 'ben segítsenek nekünk az elv- -társak. Ez Nagykovácsi lakosságának a legnagyobb gond-’ ja — mondotta Farkas József, a községi tanács elnöke. Ebben az ügyben már annyi 'sok szó elhangzott a különböző illetékesek ajkáról az évek során, hogy ha azok vízzé -lettek volna, bőségesen jutna Ivóvíz a község minden lakójának. Hidrológiai vizsgálatok már voltak a község határában, de egyelőre csupán az egészséges ivóvíz nyerésének tényleges, nehézségeit tárták fel. A község vízellátásának biztosítására ez ideig semmilyen eredményes intézkedés nem történt. Ebben az ügyben kerestük fel a napokban a megyei tanács építési-közlekedési osztályát. Ugyanis augusztus 1-től az osztály keretében vízügyi csoportot szerveznek, amely a ' jövőben gazdája lesz a megye vízügyi problémáinak. Szepesi Árpádnak mondottuk el a nagykovácsiak panaszát. Ö jelenleg a szervezés alatt álló vízügyi csoport első embere. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságtól került a megyei tanácshoz, és ismeri Nagykovácsi község nehéz helyzetét. — A megoldáshoz az első teendő — mondja —, hogy a községi tanács biztosítsa az 1963. évi költségvetésben a tervkészítésre, az előzetes vízkutatásokra szükséges pénzügyi fedezetet. Megfelelő hidrológiai szakvélemény alapján aztán megkezdődhet a vízlelőhelyek feltárása. A segítőkészség, mint látjuk, megvan. A' megvalósítás lehetősége is könnyebb ma már, minthogy nem országos szerveknél kell eljárni, mint eddig tették a nagykovácsiak, hanem a vízügyek új gazdájánál, a megyei tanácsnál. Érdemes lenne azonban elővenni a korábbi hidrológiai vizsgálatok eredményeit, talán költséget és időt lehetne megtakarítani Nagykovácsi régi és sürgős ivóvízgondjainak megoldásában. (Jzl). Az új kultúrotthon terveit a Pest megyei Tanács Tervező Irodája társadalmi munkában elkészítette (ami önmagában 25 ezer forint megtakarítást jelentett) és az építés már a jövő év tavaszán elkezdődik, hogy a jövő őszi idényben már használható legyen. — A terv értékelése most folyik: két-két és fél milliós költséggel a jelenlegi épületet átalakítjuk, részben hozzáépítéssel, részben emeletráépítéssel. Háromszáznyolcvan ülőhelyes színháztermet építünk, beépített színpaddal, nagy előtérrel, vetítővel. Lesz helye a könyvtárnak, a szakköröknek, lesz tárgyalóterem. A kultúr- otthonban helyezzük el a párt- és a KISZ-szervezet helyiségét és lehetőleg a többi tömegszervezetét is. , — Mi az anyagi fedezet? — Ennyi pénzünk persze nincs. OTP-kölcsönt veszünk igénybe a községfejlesztés terhére, három-négyéves | lekötéssel. Társadalmi munkában a helyi építőiparosok és vállalati szakemberek, az egész lakosság segítségére számítunk. — És ha készen lesz a kultúrotthon ? — Be fogja tölteni kulturális hivatását, s akkor már a Pest megyei Petőfi Színpad mellett néha az Állami Déryné Színház vendégszereplésére is számíthatunk. — Ezek szerint a kultúrotthon építése évekre leköti a község teljes anyagi erejét. Nincs is más fejlesztési programjuk? — Dehogynem. Nem kötjük le ugyanis a községfejlesztési alapunkat teljes összegében, másrészt számítunk a község lakóinak társadalmi munkájára és a felsőbb tanácsi szervek segítségére. — Mik hát a további tervek? — Szeretnénk komoly eredményeket elérni a parkosításban és fásításban. Terven felül máris parkosítottuk a község főterét, nyolc pad elhelyezése már folyamatban van. A lassan visszafejlődő piacot ideiglenesen a tér legtávolabbi sarkába helyeztük, a község középpontját csúfító árusító bódékat pedig már bontatjuk is. Az „öreg” községet átszelő műút teljes hosszában társadalmi munkában ugyancsak fásítunk. Fásítási és par- kixozási terveink vannak a to körül is. A volt homokbánya területén autóparkolót szeretnénk kiépíteni, számítva a strand autós látogatottságára. — 1965-ig a fontosabb útvonalakat, mintegy hat-hét kilométer hosszúságban, járdával látjuk el. A Fő utcában levő, szerencsétlenül sikerült járdát átburkolva tesz- szük hasznosíthat óvá. Úttestet kövezünk a központi iskola melletti Uj iskola^ utcában és — ha lesz kellő társadalmi segítség —r lekövezzük a nevét meghazudtoló Köves utcát is. — 1959-ben nyílt meg a j község korszerű, szép strand- \ ja, de — sajnos — szinte meg- \ közelíthetetlen. Mit haliba- \ tunk a stranddal kapcsolatos ; elképzelésekről? — A strandhoz vezető be- ; kötőutakra a járás szóbeli igé-: rétét bírjuk és várjuk is. A strand rendbehozatalára és bővítésére egész sor tervünk van. Szeretnénk kidomborítani a község régi üdülőhelyi jellegét és újra megteremteni az idegenforgalmat. — Ha már a közlekedésnél tartunk: a nemrég elkészült Vác—Veresegyház — Gödöllő műút után mit várhatunk a közlekedés tekintetében? — ígéret van rá, hogy a következő évben a szinte használhatatlanságig rossz Fót—Veresegyház közti, mintegy 11 kilométeres szakaszt is betonozzák és akkor minden irányban jó utaink lesznek. Vasúti közlekedésünk is javul, panaszaink vannak viszont az autóbuszközlekedésre. Olvastam a Pest megyei Hírlapban az ezzel kapcsolatos vitájukat az AKÖV-vel. Értheteilen, hogy miért pont Veresegyházon zárkóznak el — ahonnan több mint másfélezer dolgozó jár be — az Örszentmiklóst is bekapcsoló helyi busz elől. Olyan időnyereség lenne ez a dolgozóknak, ami anyagi áldozatot is megér nekik. Az országút elkészültéig, ahogy hallom, Ígéretet tettek arra, hogy Gödöllőt, de legalább Veresegyházat összekötik Váccal. Lehetetlen állapot, hogy vonat reggel negyed hattól háromnegyed nyolcig nem megy Vácra. A MÁV nem tud sűríteni, az AKÖV a július 20-án leközölt válaszában nem reagált a diákok és munkások nyolcórai kezdésének problémájára. Mi mindenesetre mindent elfogunk követni, hogy az AKÖV-öt jobb belátásra bírjuk. — Sok panaszt hallottunk a község villamosításával kapcsolatban. — Állami beruházásból fogunk keretet kapni erre a célra. Elsődleges feladatunk a hálózat bővítése, hogy távolabbi helyekre is eljusson a fény, s 1965-ig minden lakásban lehessen villany. Csak 1965 után tervezzük a közvilágítás korszerűsítését. — Az egészségügyi ellátás? — A község egyetlen orvosa, dr. Szotáczky József, több mint 5000 ember betegellátását biztosítja. Még akkor is túl lenne terhelve, ha nem vennék egyéb területen is (sorozás, helyettesítés stb.) igénybe. Itt tehát sürgős segítségre van szükség. A község jelentős mértékben hozzá tud járulni egy újabb, megfelelő orvoslakás vételéhez, s mindent elkövet ennek a kérdésnek a rendezése érdekében is. F. M. Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához Új sorozatot indít a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete. Több esztendős kutatás eredményeként hat kötetben közrebocsátják a második világháború előzményeire és történetére vonatkozó magyar diplomáciai okmányokat. A sorozat elsősorban a tudományos kutatás igényét kívánja kielégíteni, de érdekes politikai mondanivalójával számot tarthat a kor története iránt behatóbban érdeklődő nagyközönség figyelmére is. Az Akadémiai' kiadó gondozásában, Zsvgmond László szerkesztésében megjelenő sorozat első kötete — a Berlin— Róma tengely kialakulása és Ausztria annexiója 1936— 1938 — már a boltokban van. A könyv sokoldalúan mutatja be Németországnak az Anschluss megvalósítására irányuló törekvéseit. Om\éü\7Gr\ayr0 Mwawm^—w Szovjet vendégek Dánszentmiklóson A múlt hét végén kedves vendégeket fogadtak a Dán- szentmiklósi Állami Gazdaságban és a Micsurin Termelőszövetkezetben. A Szovjetunióból látogattak el mező- gazdasági szakemberek, hogy tapasztalatokat szerezzenek. A több mint harminc főből álló túristacsoport megtekintette az állami gazdaság gépesített tehenészetét, majd a gazdaság igazgatója ismertette velük termelési módszereiket. Ezután a Micsurin Tsz tábláin a mesterséges öntözést tanulmányozták és megizlélték a közös gazdaság kitűnő borait. Ludas:r a nagykőrösi MÉK-telep A nyársapáti Haladás Tsz | jóelőre szállítási szerződéssel biztosította gyümölcsének értékesítését a nagykőrösi MÉK-telepen. Addig nem is 1 volt különösebb baj az átvé- ] tellel, amíg kis mennyiségben, a primőröket szállították. Később azonban, ahogy j gyorsan ért a körte és a nyá- ! ri alma, a MÉK-telep ládahiányra hivatkozva az első- és másodrendű árut nem vette I át. A gyümölcs egy része meg- ! rohadt. A MÉK-kirendeltség arra hivatkozik, hogy létszáma rendkívül alacsony. Ez azonban a tsz-nek — és eset- j leg még más tsz-eknek is — beláthatatlan károkat okoz. Joggal türelmetlenek és bizalmatlanok ezek után a nyársapáti Haladás Tsz tagjai. Megfelelő intézkedéseket várnak, a fentiekhez hasonló esetek végleges kiküszöbölésére. magára. Koponyaalapi törést szenvedett. Üllő és Vecsés között a felüljárón ugyancsak súlyos baleset történt. Tóth István MÁV főintéző Debrecenből tartott hazafelé Skoda személyautóján. A kocsin rajta kívül felesége, négyéves kislánya és nyolcvannégy éves édesanyja ült. A vasúti felüljárón egy motorkerékpár „csa- linkázott” a gépkocsi előtt. Tóth István — hogy elkerülje a balesetet — félre rántotta a kormányt és gépkocsijával áttörve a korlátot, a mélybe zuhant. Felesége súlyos agyrázkódást, kislánya könnyebb sérüléseket szenvedett. Édesanyja és ő épségben maradtak. Első na üllői Kossuth Tsa Értékelték a monori járás tsz-einek versenyét. Eszerint az első helyre az üllői Kossuth Tsz került. Második a tá- piósülyi Virágzó Tsz. Harmadik lett az úri Béke Tsz. Az értékelés szerint a verseny három utolsó helyezettje a mag’ódi Micsurin, az ecseri Törekvés és a gyömrői Petőfi tsz. RITKA ZSÁKMÁNY A Nagykőrös környéki erdőben eddig még soha nem láttak vagy ejtettek vadmacskát. Most azonban Tóth László erdésznek ritka vadászszerencsében volt része. Kóbor kutyákat üldözött a Csókás erdőben, közben jókora vadmacskát pillantott meg. Jól- irányzott lövéssel leterítette a 105 centiméter hosszú, hét és fél kilós állatot. £g»SB«vineaas iíaieselek krónikája HŐSTETT VAGY VIRTUS? Szombat este súlyos szerencsétlenség történt a monon állomáson. Károly István karcagi vonatkísérőnek két vagon összekapcsolása közben mindkét lábát levágta a vonat. A balesetet a vonatkísérő figyelmetlensége okozta, valamint az a körülmény, hogy a baleset színhelyén sötét, kivi- lágítatlan a pályatest. Károly István sérüléseibe belehalt. Pilisen Retelica Sándor kilenc éves kisgyerek egy rosszul rögzített kétágú létrát rántott A minap hatalmas felhőszakadás űzte el az utcáról a járókelőket Nagykőrösön. Kihaltak, néptelenek lettek a járdák, két fiatalember azonban „dacolt.” az időjárással. Mezítláb, fürdőruhában élvezték a záport, majd a tanácsház előtti park egyik padjára telepedtek. A két virtuskodó nem számolt azzal, hogy akár életük is veszélyben forog. A villám ugyanis nem kíméli a virtuskodókat. akik — úgy véljük — ezúttal is meggondolatlanul cselekedtek és méltán kivívták a szemtanúk felháborodását. Magyar írók az ázsiai és afrikai népek függetlenségéért A függetlenségükért küzdő népek megsegítésére alakult magyar szolidaritási bizottság — mint köztudomású — gyűjtési akciót szervezett az ázsiai és afrikai népek támogatására. Az akcióban — amelynek célja, hogy Ázsia, Afrika és Latin-Amerika szabadságáért és függetlenségéért küzdő népei iránt a magyar dolgozók is kifejezésre juttassák együttérzésüket ■— résztvett az írószövetség is. A szövetség eljuttatta tagjaihoz a szolidaritási bizottság felhívását és már eddig 62 magyar író továbbította anyagi hozzájárulását a bizottság címére. (MTI) pet. Ezek a vágyaim azonban nem sikerültek. Végül is itt kötöttem ki a szentendrei járási Cipész Ktsz-ben. Nem bántam meg, mert ez is szép munka és érdekes is. * — És mit csinál a műhelyben? — Felsőrészeket. Csak az a baj, hogy nálunk elég egysíkú a munka. A legtöbb rendelés csizmából érkezik. — Mestere? — Róth István. Nagyon sokat tanultam tőle. Csak hálás lehetek. Jövőre egyébként már segéd leszek. Eddig, ha jól számolom, háromszáz pár felsőrészt készítettem. — És hány pár cipője van? — Öt, vagy hat. — Van olyan is, ami saját készítmény? — Sajnos, nincs, mert nálunk csak a régimódi kerek orrú kaptafák vannak i műhelyben. Most p— dig a hegyesorrú. vagy a vágott orrú cipő a divat. Ilyea moderneket azonban csak a cipőgyárakban készítenek, olya n kis műhelyben, mint a miénk, nem. Éppen ezért szívese n dolgoznék gyárban is, de hált a szívem ide húz Szentendréhez. Itt születtem, it: is lakom és továbbra is itt szeretnék élni és szabad időmb"'i olvasgatni a DuvC partján. Sok szét hely van az országban, de ez a szent1 endrei táj a leaked1 vesebb. M. K. „Regényes" pillanat ; \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ : Szentendrén talál- \ koztunk. A Duna- f parti sétányon. Ült a 5 pádon és egy Mora- \ via-regényt olvasott. í — Neve? \ — Mezei Györgyi l vagyok. í — Életkora? t — Tizenhét év. ; — Foglalkozása? \ — ipari tanuló a \ szentendrei járási Ci- \ pész Ktsz-ben. Ki- % használom a déli % ebédidőt. Kiszöktem ( egy kicsvt ide a Du- í na-partra olvasni. \ Kérdezzen, mi érdek- Í li még? — Miért választot- % ta éppen ezt a' pá- % lyát? J — Eredetileg cuk- £ rász szerettem volna f lenni, mert nagyon Í szeretem az édessé- Í get. Aztán fényké- % pészr Azért, mert na- f gyón szeretem a szé- % pet. Később kozmeti- % kus, aztán fodrász J akartam lenni. % ugyancsak azért, í mert kedvelem a szé-
