Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-25 / 172. szám

KST Mferfí, HlttlAP / KÜIÖH / kiadása / A CPGLÉOi JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ VI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1962. JULIUS 25, SZERDA Eleven a versenymozgalom, de sok még a tennivaló Az elmúlt héten a termelő­szövetkezetekben folyó kong­resszusi munkaversenyt érté­kelő városi versenybizottság megtartotta első féléves érté­kelését. A versenybizottság tagjai a tsz-ek versenybizott­ságainak képviselői és a vá­ros szakvezetői. Részletekbe menő vitát folytattak, hogy a tsz-ek között a helyes sorren­det ki tudják alakítani. Igen nehéz volt a versenybizottság dolga, mert mind a hét tsz a tavaszi növényápolási, nö­vényvédelmi munkálatok so­rán mindent elkövettek annak érdekében, hogy az időszerű munkákat időben és jó minő­ségben elvégezze. Szinte egyöntetűen el lehet mondani azt, hogy valameny- nyi tsz tagsága és vezetősége jó munkát végzett és éppen ezért a versenyben a helyezé­sek eldöntését slokszor az is befolyásolta, hogy egyes tsz- ek szakvezetői az időszaki munkálatok elvégzéséről késve adták le jelentésüket, vagy egyáltalán elfelejtetlek jelen­tést adni. Ebből kifolyólag ko­moly hátránya származott a Petőfi Tsz-nek és a Dózsa Né­pe Tsz-nek, amelyek elvégez­ték ugyan határidőre és jó minőségben a munkát, de a a tsz főagromómusa a városi tanácsnak nem adott jelentést. A versenybizottság 17 szem­pont alapján értékelte a tsz- ek versenyét. Amennyiben a tsz-ek a megadott határidőre kifogástalan minőségben elvé­gezték például a kukorica el­ső vagy második kapálását, akkor 100 pontot kaptak, ha előbb végeztek, ahány nappal előbb fejezték be, annyi pont­tal kaptak többet 100 pontnál. Ha később végezték, akkor pedig annyi ponttal keveseb­bet kaptak. A verseny értéke­lésénél egyes munkálatok te­rületén igen nehéz volt az-ér­tékelés, mert a tsz-ek szoro­san. fej-fej mellett álltak. A vasárnapi számunkban a verseny értékelésének sor­rendjét már lényegében közöl­tük, azonban szükségesnek tartjuk ismét felidézni. Első a Lenin Tsz 1745 pont, 102 százalék; 2. Vörös Csillag Tsz 1666 pont, 98 százalék; 3. Kos­suth Tsz 1555 pont, 91 száza­lék; 4. Alkotmány Tsz 1544 pont, 90 százalék, 5. Petőfi Tsz 1507 pont, 88 százalék; 6. Táncsics Tsz 1486 pont, 87 százalék; 7. Dózsa Népe Tsz 1432 pont, 84 százalék. A helyezéseket értékelve meg ken állapítanunk, hogy a növényápolási munkált végzé­sében a Vörös Csillag Tsz volt az első helyen, azonban a ház­táji szerződéskötések értékelé­se során a Lenin Tsz-nek a 100 hold háztáji terület után szer­ződésileg lekötött hús mennyi­sége messze felülmúlta a Vö­rös Csillag Tsz-ét és vala­mennyi tsz-ét, így az összesí­tett verseny értékelése során első helyezést ért el. Vélemé­nyünk szerint meg is érdemli az első he­lyet, mert a Lenin Tsz- ben a tagok becsületes hozzáállása mellett, a tsz pártalapszervezete és ak­tívái is messzemenően fog­lalkoznak a versennyel és pontos kimutatással ren­delkeznek arról, hogy me­lyik tsz-tag hány darab hízómarhára, sertésre és baromfira kötött szerző­dést. Az Alkotmány és Kossuth tsz-ről is ugyanez elmondha­tó. Hiányosságként kell fel­vetni, hogy a Dózsa Népe, Pe­tőfi. Vörös Csillag és Táncsics tsz-eknél a pártalapszerveze- tek nem foglalkoznak megfe­lelő gonddal a háztáji terüle­tekről kötött szerződések nyil­vántartásával, és annak elle­nére, hogy területükről is a tsz-tagok nagymennyiségű ser­tés, hízómarha és baromfi ér­tékesítésére kötöttek szerző­dést, nyilvántartás hiányában az értékelésnél ezt nem tud­tuk figyelembe venni. Az utolsó helyezést elért Dózsa Népe Tsz-nél a lemara­dás okát az képezte, hogy pél­dául a kalászos vetések gyo- mosak voltak és a tsz magtá- rosa, valamint a szakemberek hibájából összekeverték a ve­tőmagokat. Nem készültek fel megfe­lelően a nyárj betakarítás­ra, nem javították ki az erő- és munkagépeket, nincsenek nyilvántartva a háztáji gazdaságokból tör­tént szerződéskötések. Hiába értek el kiváló ered­ményeket a szőlőműveléssel és egyéb területen, ha a fenti hiányosságokból kifolyólag, az utolsó helyre kerültek. Ha­sonló a helyzet a Táncsics Tsz-ben is. ahol például a lu­cerna első kaszálásának be­hordott szénáját nem kazlaz- ták be időben és ezért 0 pon­tot kaptak. A fentieken kívül, hiányos­ságként kell még megemlíte­ni azt is, hogy egyes verseny­bizottsági tagok nem jelentek meg az értékelésen. így a tsz-erk egyes területeken hát­rányt szenvedtek, mivel az ér­tékelés során nem tudták fel­hozni olyan ellenérveket, ame­lyek az értékelésnél figyelem­be véve, jobb helyezést bizto­sítottak volna a tsz-nek. A tsz-ek kongresszusi ver­senyét értékelő bizottság ér­tékelése már lényegesen ala­posabb. mélyrehatóbb | volt, mint az első negyedévben. Mind a tanács mezőgazdasági osztálya, mind á tsz-ek ko­molyabb felkészültséggel je­lentek meg ugyanis az érté­kelésnél. Ezenkívül tsz-eink- ben a szocialista munkaver­seny mind elevenebbé válik, amire példa a Lenin Tsz ver­senybizottságának eleven te­vékenységé mellett a Vörös Csillag és a Dózsa Népe tsz- nél folyó helyes értékelés az egyéni, brigád- és üzemegy­ségversenyek. A városi versenybizottság ezen értékelése még további lendületet kell hogy adjon va­lamennyi tsz-ben a munka­versenyhez, mivel alapul szol­gál ez az értékelés a Nagykő­rös várossal folytatott páros versenyünkhöz és megyénk járásai és városai között fo­lyó verseny értékeléséhez is. A versenybizottság megállapo­dott abban, hogy a következő értékelésnél nyolc szempont szerint ABONYBÓL Az elmúlt tanévben az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyát 238 tanuló végezte el. Kü­lönböző technikumokba 17, gimnáziumba 42, gyors- és gépíró 2 éves tanfolyamra 11 tanuló jelentkezett. A községi tanács vb határozatot hozott a helyes pályaválasztás kialakí­tására. E kérdéssel csupán is­kolai szinten foglalkozni nem lehet, feltétlenül társadalmi üggyé kell tenni. A gyermek képességeit ismerve megfele­lő neveléssel helyes irányba kell a pályaválasztást terelni. ★ A községi yersenybizottság értékelte az abonyi 'tsz-ekben Az első: Zsemlye János kombájnvezető Szinte hagyomány, hogy kombájnosaink évről évre ne­mes vetélkedést folytatnak a nagyobb teljesítmények eléré­séért. E vetélkedés a Ceglédi Gépállomás kombájnosainak versenyén túl országos mére­tekre is kiterjed és ebben Zsemlye János már több éven keresztül komoly eredménye­ket ért el. Ez évben a Dózsa Népe Tsz gabonatábláinak ké­sőbbi érése-miatt majd egy heti késéssel kezdett, a jó eredményeket elérő kombáj- nosok addig már 8—10 vagon gabonát takarítottak be. A múlt héten mégis az élre tört s jelenleg is a legjobb eredményt mondhatja magáé­nak. Július 22-ig, vasárnap es­tig 420 holdról learatott és el­csépelt 52 vagon terményt. Zsemlye János kiváló ered­ményét alapos szaktudásán és sok éves gyakorlati tapasztala­tán keresztül érhette el. Hoz­zájárult ehhez természetesen, hogy segédvezetője, Habonv József ipari tanuló is lelkiis­meretes munkát végez a kom­bájnvezető irányításával. Zsemlye elvtárs terve, hogy a hátralevő időben még leg­alább 200 holdon 25 vagon ga­bonát takarítson be. Beszélni kell arról is, hogy milyen lel­kiismeretes, kifogástalan, jó munkát végez. Nincs szüksé­ge sarokvágókra, mert maga levágja a sarkokat is. Ezenkí­vül a szemveszteség a legmi­nimálisabb, mivel naponta többször is ellenőrzi a végzett munka minőségét. Természetesen a jól végzett munkához hozzájárul az öntu­daton kívül az is, hogy a tsz a jól végzett munkájukat pre­mizálja a gépállomási fizeté­sen és premizáláson kívül. A betakarított gabonamennyiség 0,5 százalékát Zsemlye elvtárs a tsz-ektől prémiumként meg­kapja, ezenkívül az ebédért térítést nem kell fizetniük. Véleményünk szerint helyes ez a premizálás, mert a tsz- nek legalább két-három száza­lékot a minőségi munkával megtakarít a kombájnos. Sz EGYKOR ÉS MOST Ab ruhám néni­vel a hatodik dű­lőben találkoztam. Kosarat lengetett a kezében, a ko­sárban két edény, mindkettő gondo­san lefödve. Meg­szólítom. — Néni lesz még korán az ebéd? Az asszony rám­néz, a kérdés el­indítja a beszélge­tést. — Dehogy lesz. hiszen ennek az ebédnék még oda is kell érni, ahol az uram csépel. Ne tessék csodál­kozni, inkább el­mondom, hogy a gazdaság vontató­val viszi a cséplő­csapatok részére a friss ebédet, ne­künk egyéb gon­dunk sincs, mint­hogy elhozzuk ide, az üzemegység központjába és délután eljövünk az üres edényért. — Hát valami­kor nem így volt. öt gyerek mellett főztem meg az ebédet, utána gya­logszerrel 10—15 kilométerre 30—35 'foltos hőségben vittem ki az uram­nak az ételt. Ezt. a gondot is levette a vállunkról a gaz­daság. Közelebb hajo­lok a kosárhoz, rá­mutatok az edé­nyekre és csak úgy kíváncsian megkérdezem: — Mi főtt ma. — Zöldbableves füstölt hússal és töltött paprika. — Egy kis üveg sör is elkelne mel­lé. — Az js lesz hozzá. Már ment kifelé a határba a földművesszövet­kezet kocsiba sör­rel és bambival. — R — A törtcli Aranykalász Tsz részére tíz fiatal üsző érkezett az abonyi vasútállomásra továbbtenyésztésre. Csorba Já­nos állattenyésztő 32 liizómarhával foglalkozik és a most érkezett 10 üszőből szeretne jó fejősteheneket nevelni A járási tanács végrehajtó bizottsága a napokban tartott ülésén a járás termelőszövetkezeteinek fél­évi tervméréséről szóló jelentést tárgyalta meg az MNB. és a járási mezőgazdasági osztály együttes felmérése alapján. Ezen az ülésen tárgyalták meg a szakmai és állami okta­tásban részt vett tanácsi dolgozók tanulmányi eredményeit is a következő oktatási évre való felkészüléssel együtt. A járási tanácsnál létrehozott továbbképzési munkaközösség tervezett feladatait végrehajtotta, figyelemmel kísérte a tanulmányi előmeneteleket, felmérték és segítették megoldani a problémá­kat. Az elmúlt tanév folyamán egyetemen, gimnáziumban, technikumban, szakmai továbbképző iskolákon és különböző járási szakmai tanfolyamokon 28 községi vezető és 20 községi tanácsi dolgozó tanúit. A járási apparátus 18 főnyi vezető, il­letve ügyintéző dolgozóin kívül többen magán szorgalomból is tanultak. Az elért tanulmányi eredmény átlaga jó. Szakigazga­tási továbbképzésben 18 járási tanács dolgozó vett részt, köz­tük hárman szintén magán szorgalomból. Az oktatásra jelentkezők közül a lemaradók ‘százaléka csekély. A következő tanévben a továbbképzési munkaközös­ség még szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatot a szálánál és állami oktatásban résztvevő dolgozókkal. (Pcresztegi) Az új élet alapja: a munka Cigánygyűlés Albertirsán fogja értékelni a tsz-ek között folyó versenyt. Kalászosok aratása VII. 30- ig, cséplés befejezése VIII. 15- ig, szalmakazlazás befejezése VIII. 15-ig. tarlóhántás befe­jezése Vili. 5-ig, tarlóvetések befejezése VII. 30-ig, nyári mélyszántás befejezése VIII. 30-ig és a kenyérgabona kö­telező. valamint szabad érté­kesítésének befejezése VIII. 20-ig, nyári istáliótrágyázási terv befejezése VIII. 30-ig. A továbbiakban megálla­podtak abban, hogy a városi versenybizottság még július hó folyamán átmegy Nagykő­rösre, ahol részt vesznek a Nagykőrös város tsz-einek versenyértékelésében. Szabó János, városi pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője JELENTJÜK folyó mezőgazdasági munka- verseny első félévi helyzetét. Első helyezést a József Attila Tsz ért el 2276 pontszámmal, második a Kossuth Tsz 2083, harmadik az Űj Világ Tsz 1832 8, a negyedik helyezést pedig a Lenin Tsz érte el 1665 ponttal. Községi összpont ered­mény 2294. ★ A kedvezőtlen időjárás elle­nére megfelelően alakultak a tsz-ek gazdálkodási eredmé­nyei. A félévi tervfelmérés alapján a József Attila Tsz-nél egy munkaegység forintértéke jelenleg 23 forint, a Kossuth Tsz-nél 42,20, a Lenin Tsz-nél 31,30, az Üj Világ Tsz-nél 30,30 forint. Amennyiben a kapas- növényeknél kiesés nem lenne, a betervezett munkaegységér­téket tsz-eink elérik. Sz. L. LÁTOGATÁS PÉCSETT A Ceglédi Földművesszövet­kezet dolgozóinak egy csoport­ja vasárnap a szakszervezeti bizottság rendezésében jól si­került kiránduláson vett részt. A kirándulók hajnali 3 órakor indultak Ceglédről. Útközben Dunaújváros nevezetességeit tekintették meg, majd folytat­ták útjukat Pécsre. Pécsen megtekintették a vá­rost és annak egyik újonnan épült részét, az úgynevezett Uránvárost. Délután a Mecsek egyik leglátogatottabb pontjá­ra indultak: a Misinatetőről gyönyörködtek az alföldi láto­gatók a város szépséges pano­rámájában, majd visszafelé a „Tettyén” szórakoztak. A kirándulás mindvégig jó hangulatban zajlott le. A ceg­lédiek sok kedves élménnyel tértek haza Pécsről, hogy is­mét megkezdhessék hétköznapi munkájukat. (Kecskeméti) Hétfő délután a művelődési otthonban cigánygyűlést tar­tottak. Hogy miért kivételes esemény ez? Azért, mert a párt és a kormány egyik köz­ponti feladatának jelölte a cigánykérdés sürgős megol­dását. Aktuálissá tette ezt szocialista társadalmunk er- köcsi igénye és az a hatal­mas fejlődés, amely megerő­södött — becsületes építőmun- ka árán — az emberek politi­kai és kulturális életében. A gyűlésen megjelentek a községi tanács, a párt, a ter­melőszövetkézetek. a vörös- kereszt és a rendőrség kép­viselői. A széksorokban a ci­gánycsaládok felnőtt tagjai foglaltak helyet. Simo Mátyás vb-elnök volt az első felszólaló. Be­szédében többek között eze­ket mondta: — Albertirsán 110 cigány él. Központi párthatározat értelmében az a célunk, hogy a községünkben élő cigányság problémáival foglalkozzunk. Nagyon értékes figyelmessége ez a társadalomnak. De hadd jegyezzem meg: ez a segítőkészség csak akkor lesz eredményes, ha megfelelő akaraterő­re, a változást igénylő ambícióra talál a cigányok körében. Mert változtatni kell a jelen­legi, társadalmunkhoz nem méltó, fekélyes életmódon. Me­lyek ezek az útkövek? Az el­ső és legfontosabb: a munka. Az a célunk, hogy a 110 ci­gány lakos közül ne csak né­hányon (azok is ideiglenesen!), hanem valamennyien munka- viszonyban álljanak. Mint ren­des magyar állampolgárok­nak, jogaik és kötelességeik vannak. A munka is ez utóbbi értelmezésbe tartozik. Példának említem meg: Kun József cigány évek óta a tsz- ben dolgozik, és azóta már felverekedte magát a becsü­letes, dolgozó emberek közé. Társadalmunk kínálja a lehe­tőséget. A közeljövőben nagyfo­kú támogatást ad a ház­építésre, új életmód kez­désére. A gyerekek előtt nyitva áll az iskola, óvoda, bölcsőde és az a nagyszerű lehetőség, hogy ők már normális körülmények között nőhetnek fel. Rajs József párttitkár a következőket mondta: — Célunkat csak közös erő­vel tudjuk valósággá ková­csolni. Mi azt akarjuk, hogy a cigányság felsorakozzon a felelősségteljes 'munkából élő emberek közé. Ha ez sike­rült, akkor már nem lesz megpecsételő név a „cigány”. Kocsis Lajos pedagógus fel­szólalásából idézzük: — Uj világban élünk és en­nek a szebbé tétele, megőrzé­se. becsületesen munkálkodó embert kíván. Iskoláinkban analfabéta-tanfolyamot indí­tunk, hogy a cigányok kezébe is letegyük a nagy kincset és erőt: az írni-olvasást. Ezután Rívó István és Du­dás Mihály, a Szabadság, il­letve a Dimitrov tsz elnöke szólalt fel. Elmondották, hogy készek segíteni és mun­kát biztosítani a cigá­nyok részére. To3' < t T T i-T -HfYn — A TERMÉNYFORGAL­MI Vállalat eddig száz vagon árpát vett át a város és a já­rás termelőszövetkezeteitől. Ebből a szállítmányból leg­jobban a ceglédi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet vette ki a részét. A száz vagonnak mintegy 90 százalékát ceglédi termelőszövetkezetek szállí­tották be. — A VÁROS hét termelő- szövetkezetében a tarlóhántást 52 százalékban, a tarlóvetést 50 százalékban, a rozs aratását 95 százalékban és a búza ara­tását 78 százalékban végezték el a mai napig. — VASÁRNAPTÓL folya­matosan szállít a ceglédi Dó­zsa Népe Termelőszövetkezet piaci elárusító helyére paradi­csomot és paprikát. — MOLNÁR JÓZSEF elv- társ, a városi KISZ-vb titkára jó munkája elismeréséül dele­gálva van a Helsinkibe induló magyar VIT-küldöttségbe. — A CEGLÉDI Petőfi Tsz — a város területén elsőnek — július 22-én, vasárnap be­fejezte az aratást. — CSÜTÖRTÖKÖN többek között a város közlekedési helyzetét, a közlekedési üze­mek munkáját tárgyalja a városi párt-vb. A becsületesen megszerzett javak, a két kéz munkájával elért munkabér alapja lehet a gyors felemelkedésnek. A felszólalások után egy­mást követve álltak fel a ci­gányok, és őszintén feltárták nehézségeiket és kértek se­gítséget elhatározásuk megva­lósításához. Ok is belátták: másképpen kell élni. A putri és a koldulás nem életalap. A lélek és a test tisztasá­ga, a becsület és a munka — ez biztosítja csak a normális beilleszkedést a szocialista társadalom mű­velt emberei közé. Egyszerre és nagy lelkese­déssel hangzott az elhatáro­zás: holnaptól kezdve minden­ki munkába áll. ■ Most már csak a tetteken a sor. Kohlmayer Adam

Next

/
Thumbnails
Contents