Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-20 / 168. szám

1962. JULIUS 30, FENTEK reanr M Bevet kMirSan Nagyobb szervezettségre, körültekintőbb munká A kis- és a nagykereskedelem a zöldség- és gyümölcsellátás hiányosságairól A zöldség- és gyümölcs- ébátás elégtelensége miatt pa­naszkodó fogyasztók nevében — egy sereg bolt végig] át oga- tása után — bekopogtattam a Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lathoz. Megkértem Bernát Endre áruforgalmi osztályve­zetőt és Hajdú József elő­adót, mondják meg. vélemé­nyük szerint hol a hiba. Későn és keveset — Vállalatunk többféle áru­cikkre kötött szerződést a MÉK-lkél. A harmadik ne­gyedévre például 60 vagon burgonyára, két vagon zöld­babra, hét vagon zöldpapri­kára, nyolc vagon paradi­csomra szól a szerződésünk. Ez nagyjából fedezi terüle­tünk szükségleteit. A szerző­désen beiül a napi szükségle­tet 48 órával előbb külön megrendeljük a MÉK-nél központilag, ezenkívül min­den boltunk ugyanilyen határ­időn belül közvetlen megren­delést ad egyenesen a MÉK- kirendeitségnek. Ehhez ra­gaszkodik a MÉK, hogy a ki- rendeltség biztosíthassa az igényelt árumennyiséget. Úgy látszik azonban, nem tudja biztosítani, mert sok minden­ből semmit, vagy lényegesen kevesebbet szállít. A szállí­tást délelőtt 11 óráig lenne köteles befejezni. ehelyett gyakran csak késő délután viszik ki az árut egyes bol­tokba. A múlt héten a du­nakeszi 86. számú boltunk, amely öt órakor zár, három­negyed ötikor kapta a szállít­mányt. Persze, visszaküldte, hiszen aznap már nem érté­kesíthette. Reggelre a bezárt bolthelyiségben befülledt vol­na a már különben sem túlsá­gosan friss áru. Felesleges szállítgatás — Frisset nagyon- ritkán kapnak a boltok. A váci ÍMÉK- kirendeitség által felvásárolt áru bemegy Pestre a MÉK Duna-parti telepére, onnan jön vissza és aztán Vácról kiszál­lítják a boltokba. így sok­szor két-háromnapos áru ke­rül a fogyasztókhoz. Nem be­szélve arról, .hogy esetleg kétszer is átfuvarozzák ugyan­azon a községen, ahová a har­madik fuvar végre a boltba viszi. Egy-egy, három és fél tonnás teherautó egyszerre 15 —20 boltba szállít, így a napi szállítási határidőt nem is teljesíthetik. — Sok árucikkből nap mint nap csak a megrendelt meny- nyiségmek felét, negyedét kap­ják a boltok, némelyikből semmit sem. Az áruelosztás­nál kell lenni a hibának. Elő­fordul viszont, hogy valami­ből a megrendelt mennyiség sokszorosát szállítja a MÉK. Június második felében pél­dául fejessalátából több na­pon át annyit kaptak a bol­tok, hogy el sem tudták adni. — A MÉK-nek a termelő ál­lami gazdaságokkal és ter­melőszövetkezetekkel kötött termelési szerződése csak a szállítás végső napját köti ki. Ha határidőn belül a ter­melő semmit vagy csak keve­set szállít, ellene akkor sem léphet fel a MÉK. Szabato- sabb szerződéssel kellene vál­toztatni ezen. — A felvásárlási árat keves­lik a termelők. Nem lenne cél­szerűbb a közvetítőt kiiktatni, s a kiskereskedelmi vállalat­nak közvetlenül vásárolni, hogy a nagykereskedelmi ár­réssel, ami elég magas, meg­növekedhessen a termelői ár? — Kérem, mi csak a MÉK- től vásárolhatunk. Egyébre nem is vagyunk berendez­kedve. Mit mond a MÉK? — A zöldség-gyümölcs ellá­tásra sok a panasz. — Csak volt — vág a sza­vamba Vándor László, a váci MÉK-kirendeltség vezetője. — Most már például legké­sőbb reggel 10 órára minden boltban ott az áru. — Dunakeszin ma reggel mást tapasztaltam. — Ez kivételes esett lehe­tett, végtére valami késés néha előfordul. — De a délutáni szállttá-. sok? — Ilyesmiről már szó sincs. — Ma reggel 10 órakor a váci 76. sz. bolt, Kisvácon van, telefonált önöknek, sür­gette az árut. Azt a választ kapta, a kocsi már útban van. Tizenegykor önök hívták fel, s közölték a bolttal, csak dél­után tudnak szállítani. — Mikor kapják Budapest­ről az árut? — Nem onnan kapjuk. — De... — Hát néha előfordul. Sok mindent csak onnan szerez­hetünk be. Máskülönben Nagykátáról, Ceglédről és többi megyei kirendeltségünk­ről érkezik az áru. A váci já­rásban a termelőszövetkezetek vontatottan tesznek eleget szerződéseiknek. Egyedül a fó­ti tsz a kivétel. A többi saját boltjaiban, vagy a pesti pia­con drágábban árusít. Ami­kor aztán egy-egy zöldségfé­léből már telített a piac, csak akkor kezd szállítani nekünk és akármilyen sokat szállít egyszerre, kénytelenek va­gyunk mindent átvenni. Most például főzőtökkel árasztanak .el. El is rendelték nekünk a tök kényszerterítését. Amikor a sok se jó Ez a csúnya, magyartalan kifejezés annyit jelent, hogy kötelesek elárasztani tökkel a boltokat. Megjegyzem: — Most már értem, miért kapott ma az egyik bolt a megrendelt harminc kiló he­lyett hatvannyolc kiló tö­köt. — Holnap a tok nagyon ol­csó lesz. Az első osztályú fel- vásárlási ára kilónként már ma negyven fillér, a másod- osztályúé harminc. Holnap a nagykereskedelmi ár hatvan, a fogyasztói ár hetven fillér lesz. — De a ma kiszállított és még 1,20 forintos sok tök ott­marad a boltiban holnap is. — Majd leírja a boltos. A kereskedőnek kockázatot is kell vállalni. De persze ezt nem szeretik. Nem mernek rendelni. Ha mindegyik bolt naponta egy egész autóra­komány árut rendelne, gyor­sabb lenne a szállítás. __ A bolt nem rendelhet t öbbet, csak körülbelül ameny- nyit elad, hiszen a friss zöld­árut nem lehet napokig rak­táron tartani. Zöldbabból azt hiszem több mázsát is átven­ne a legkisebb forgalmú bolt is. — Meghiszem azt, csakhogy zöldbab kevés van. Viszont káposztával, karalábéval tele a raktár. —< Az emberek nemcsak káposztát, karalábét akarnak enni. Például újkrumplit is. — A burgonyakészlet felett felsőbb szerveink diszponál­nak. Nem megoldhatatlan probléma Ez hát a helyzet. Megold­hatatlan probléma lenne az ellátás megjavítása? Nem hi­szem. Sokat segíthetne a szál­lítás jobb megszervezése, úgy­látszik nem ártana a terme­lői szerződésekben kikötni azt sem, hogy a szállítás ne a határidő utolsó napjaiban, ha­nem addig is folyamatosan történjen. Minderről pedig, amíg a zöldség- és gyümölcs­nagykereskedelmet a MÉK bonyolítja le, néki kellene gondoskodni. Szokoly Endre Beszélgetés kétezer dolgozóval | A Váci Városi Pártbizottság újszerű kezdeményezése \ A Magyar Szocialista Mun­káspárt váci városi végrehajtó bizottsága május 28-i ülésén határozatot hozott a városban végzendő közvéleménykutatás­ra A kezdeményezés Pest me­gyei viszonylatban újszerű, bár a fővárosban, a X. kerület­ben végeztek hasonló közvéle­ménykutatást a kőbányai üze­mekben és a környék lakossá­gánál. A cél: a párt és a tömegek közötti kapcsolat kiszélesítése, a közvélemény megismerése úgy a helyi problémák, mint a világpolitikai és belpolitikai kérdésekkel kapcsolatosan. Széleskörű előkészítő mun­ka előzte meg a most már harmadik hete folyó be­szélgetés-sorozatot. A végrehajtó bizottság a leg­jobb, legöntudatosabb aktivis­tákat állította erre a felelős­ségteljes posztra. A beszélgetés húsz fős csoportokkal történik, esetenként két-három órás idő­tartalommal. A szervezés az alapszerveze­tek feladata. Ök gondoskod­nak arról, hogy a pártonkávü- liek is mintegy háromnegyed, részben képviselve legyenek a megbeszéléseken, Meghívnak a tanácskozásokra jó kritikai készséggel rendelkező embere­ket, akiknek hasznos javasla­taik, észrevételeik a múltban is komoly segítséget jelentet­tek a helyi közéletben. A csoportok a legváltoza­tosabb rétegekből tevőd­nek össze. Például a munkásokon belül külön kérik ki a szakmunká­sok. a segédmunkások és a női munkások véleményét. Az ér­telmiségiek között elbeszélget­nek a pedagógusokkal, az or­vosokkal, egészségügyi dolgo­zókkal, i közalkalmazottakkal stb. A véígrehajtó bizottság ja­vasolta a mezőigazdaság, a közlekedés, a kereskedelem és az egyes városrészekben élő dolgozók meghallgatását is. Mi az elmúlt hetek tapaszta­lata? A párt őszinteséget, bi­zalmat kórt a megihallgatottak- tól. Az eddigi megbeszélése­ken fesztelen, kötetlen légkör alakult ki; a hozzászólók őszin­tén. spontán mondták el észre­vételeiket, javaslataikat. Az érdeklődésre jellemző, hogy a közel százra terve­zett összejövetelből eddig mindössze egyet kellett el­halasztani. Véleményeket hallottunk a népgazdaságunk szerkezetében 1958 óta végbement politikai és gazdasági változásokról. Ter­mészetesen sok szó esik város- fejlesztési, kulturális vonatko­zású témákról; de párttagok és pártonkívüjiek százai mondjak el, hogy ml az ő egyéni véle­ményük a XXII. pártkongresz- szuson elhangzottakról, vagy a most lezajlott moszkvai lesze­relési és békekongresszusról. A világpolitika nagy ügyei Mikor látogathatják fiatalkorúak az italboltokat? A Belkereskedelmi Minisztérium módosító rendelkezése Az elmúlt évben a Belkeres­kedelmi Minisztérium rende­letben szabályozta, hogy mikor látogathatják fiatalkorúak a vendéglátóipari szórakozóhe­ly eltet. A tavalyi rendelkezést most módosították. Eszerint a 16. életévüket még be nem töl­tött fiatalkorúak italboltba, italbolt jellegű üzletbe — sön- tésbe, poharazőba, borozóba, sörözőbe és bárba vagy mula­tóba egyáltalán nem léphetnek be. A már hatályba lépett ren­delkezés azonban kimondja, hogy a szigorú előírás nem vo­natkozik a kirándulóhelyeken működő italboltokra és italbolt jellegű üzletekre, ha a fiata­lok szüleik vagy nevelők tár­saságában vannak. Nem vonatkozik a rendsza­bály az olyan helyen működő italboltra sem, ahol más ven­déglátóüzlet nincs, ha a fiatal­korú — legkésőbb este nyolc óráig — nem szeszesitalt vásá­rol, s a vásárolt árut nem az üzletben fogyasztja el-, (MTI) összefonódnak itt az alsóvéro- \ sí, vagy a deákvári lakosok | egyéni ’ gondjával-bajával. Az | emberek szívesen mennek a ^ hívó szóra. A fonógyárban és ^ a hajógyáriban négy helyen £ kellett tartaná összejövetelt; a ^ bírók, ügyvédek és ügyészek £ bárom és félórán keresztül | mondták el problémáikat, vé- £ leményüket. | Hatalmas ' munkát jelent 5 majd a megalakult szerkesztő- 2 bizottság számára a beérkezett | jelentések, javaslatok feldolgo- | zása. Nemcsak a felsőbb szer- 4 vek, de a helyi párt vb és a ^ tanács számára is hasznos, ta- ^ nulságos lesz a közel kétihó- ^ napos munka rendszerezett ^ eredménye. S ha a javaslatok ^ nyomán megfelelő intézkedé- ^ sek születnek; a kétezer váci ^ dolgozó meghallgatása nem ^ volt hiábavaló. __ ^ ^a^i> ®eZS° CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWÍXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Jelenet a filmből (MTI foto Pálfai Gábor félv.) HOL TART IPARUNK A DIESELES1TESSEL ? Két motorcsalád a fejlődés útján - Az idén befeje* ződik a diesel-beruházási program - Magyar motor- vonatok sikere külföldön öt-hat évvel ezelőtt nagy­szabású elképzelések, tervek kerültek hivatalos fórumok, majd a közvélemény elé is, o Diesel-motorok, vonatok, mozdonyok gyártásának fej­lesztésére. Mi történt azóta, hol tartunk a dieselesítéssel, mi tette szükségessé a gép* iparról szóló párthatározat­nak azt az intézkedését, hogy új dieselesítési programot kell kidolgozni? — ezekre a kérdé­seimé a következőkben vála­szolt Kincses István kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes: — 1953-ban, amikor felme­rült a nagyarányú dieselesí­tési program terve, az volt a cél, hogy a motorok és a vas­úti járművek gyártásában is­mét nemzetközi szintre emel­kedjünk, pótoljuk évtizedes lemaradásunkat. Jendrassik típusú motorjaink abban az időben már nem tartoztak a legkorszerűbbek közé, a má­sodik világháború alatt és azt követően, • számira ipari ország sokkal gyorsabban fejlesztet­te Diesel-gyártmányaik mint a magyar ipar. A jó szándé­kú elgondolás végrehajtásá­ban azonban az volt a hiba, hogy az új programot nem ala­pozták meg kellően, s olyan tervek születtek, amelyeknek teljesítésére nem volt meg minden adottságunk. Az akkori koncepció szerint négy motorcsaládot kellett ki­alakítani, egy családon belül nagyrészt azonos alkatrészek­kel, hogy a korszerű motorok alkatrészeit sorozatban gyárt­hassuk. A négy család a ná­lunk gyártott hajó, mozdony, motorkocsi és vonat motor­jait magában foglalta volna. Azóta kitűnt, hogy a tervek ebben a formában nem va­lósíthatók meg. A hajók és a nagy teljesítményű moz­donyok motorjainak család­ját műszaki okok miatt nem sikerült kialakítani. A hajó­motorokat „családon kívül”, de új, korszerű eljárással, táv­vezérléssel jelenleg a Láng Gépgyár készíti, a hiányzó mennyiséget pedig baráti ál­lamokból szerezzük be. A 200 lóerős motorok és mozdonyok gyártását ugyancsak le kel­lett venni a napirendről, egyelőre 400 és 600 lóerős Diesel-elektromos, illetve hidraulikus mozdonyokat készítünk. Jelenleg két motorcsalád fejlesztésére koncentrálja ere­jét iparunk, hogy mozdonya­inkat, vasúti kocsijainkat és vonatjainkat műszakilag ki­fogástalan, a nemzetközi ver­senyben is helytálló moto­rokkal láthassuk el. Az or­szág jelentős anyagi erőket bocsátott a dieselesítéssel fog­lalkozó üzemek rendelkezésé­re, s ez év végén lényegében befejeződnek a dieselesítéssel kapcsolatos beruházások, ame­lyeknek együttes értéke meghaladja az egymiUiárd fo­rintot. Üj csarnokok épültek a Gan z-MÁ V AG-ban, a Győri Szerszámgépgyárban, a Klement Gottwald villamos- sági gyárban, a Kismotor- és Gépgyárban, felújították a Lenin Kohászati Művek ko- vácsolóüzeunét, s az említett gyárakban nagyértékű, kor­szerű gépeket helyeztek üzem­be. A dieselesítés eredményei jó ideig nem álltak arányban e jelentős beruházásokkal. Hosszú ideig tartott, amíg a Ganz-MÁVAG és a Wilhelm Pieck-gyár a motorokat üzem­biztossá fejlesztette. A nehezén már túljutot­tunk. Sikerült kidolgozni a megfelelő technológiákat és megszilár­dítani a technológiai fegyel­met. Hosszas kísérletek után kialakították a motor gyártá­sára legalkalmasabb öntvé­nyeket, a Ganz-MÁVAG a Lenin Kohászati Művekkel kö­zösen megoldotta a főtenge­lyek gyártását, míg a Kőbányai Vas- és Acélöntődé a motorok­hoz szükséges hengerperselyek gyártására tért át. Az újfajta motorok előállí­tása tehát stabilizálódott. Diesel-gyártmányaink választé­ka nem nagy ugyan, de minő­ségben jelentősen megjavult. Egyiptomi, jugoszláv, argentin, burmai és többi vásárlóink meg vannak elégedve termé­keinkkel. Jugoszláviában pél­dául a legújabb jelentések sze­rint valamennyi magyar gyárt­mányú új motoros vonat üzemben van. Pedig minden egyes szerelvény havonta 25— 26 napig közlekedik, alig öt­hat nap a pihenőjük. Argen­tínában már Salta, Tucumán, Cordoba, Santa-Fé és Güemes városok vasúti csomópontjain is megjelentek a Ganz—MÁ- VAG motorvonatok, amelyek naponta több mint ötszáz ki­lométernyi utat tesznek meg. A második ötéves terv idő­szakában a mozdony gyártást kisebb mértékben, a motoros kocsik és motorvonatok terme­lését azonban körülbelül két­szeresére fokozzuk. Nemzetközi szerződéseink lehetővé teszik, hogy ezt a nagyobb mennyisé­gű termékét is elhelyezzük a piacon. A Diesel-gyártmányok fejlesztése természetesei),. to­vább folytatódik, ezt a célt szolgálja az új terv, amit a párthatározat alapján készí­tünk majd el és amely az 1965 utáni időszakra szabja majd meg a dieselesítés programját, Ezzel kapcsolatban még csak most kezdődnék a tanácskozások, a sok el­képzelés közül természe­tesen a leghasznosabbat választjuk. Egy fontos új lépésről azonban, máris beszámolhatunk, mely­nek az a lényege, hogy úgyne­vezett feltöltéses módszerrel tovább növeljük a motorok teljesítményét, s ennek megfe­lelően a motor különféle alkat­részeit, így a motorházat is megerősítjük. Bár nem tarto­zik szorosan a dieselesítéshez, mégis említésre méltó a vasúti vontatás szempontjából, hogy iparunk egyre inkább rátér korszerű villanymozdonyok gyártására. Az 1300 és a 2000 lóerős Ward—Leonard-rendsze- rű villanymozdonyokon kívül 1963-ban külföldi licenc alap­ján megkezdjük a 3000 lóerős silicium egyenirányítós elekt­romos mozdony gyártását, amely a maga nemében világ- viszonylatban is a legkorsze­rűbbek közé tartozik — mon­dotta Kincses István minisz­terhelyettes. AZ ARANYEMBER ÚJHARTYÁNBAN A háromszáz nézőt befoga­dó újhartyáni községi kultúr- házat az elmúlt évben építet­ték. kizárólagosan a-községfej- lesztési alap bevételéiből és a lakosság által felajánlott és végzett mintegy nyolcvanezer forint értékű társadalmi mun­ka segítségével. Azóta élénk kulturális élet zajlik az épület falai között. Még a nyári hó­napokban sem szünetel a munka. Ezt bizonyítja, hogy a munkásokból, parasztokból* iparosokból és iskolásokból ál­ló helyi kultúrcsoport július 21-én és 22-én, szombaton és vasárnap, este 8 órai kezdettel ismét bemutatja a nagysikerű Aranyember cimű négyfelvo- násos drámát. Virág József tanácselnök I Gazdátlan nyeremények i A júliusi lottó tárgyinyere- i ményhúzásom 771 tárgyat sorsoltak ká. A nyertesek nagyrésze már jelentkezett, több nyeremény azonban még nem talált gazdára. Nem je­lentkeztek például négy Pan­nónia motorkerékpárért, két piaminóért, sőt, a Flórian téri lottóház egyik öröklakása és egy Warszava személygépko­csi nyertese sincs meg. | CSUDAPEST ^ „Csuda-pest“ címmel to revűfilmet készít a Magyar % Televízió. A film rendezője Deák. István, operatőr Mestyán $ Tibor. A stábbal a Lánchíd pesti hídfőjénél és a Városliget- 6 ben találkoztunk. £

Next

/
Thumbnails
Contents