Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-20 / 168. szám

PEST MEGYEI GYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJÉTEK* VI. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM ÁRA 50 FII.1.ÉR 1962. JULIUS 20, PENTEK A KGST állandó bizottságának ülése Moszkvában július 16—18-án megtartották a KGST állandó bizottságának soron levő ülé­sét. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus ' Körtár­saság, Románia és a Szovjet­unió küldöttségei vettek részt az ülés munkájában. \ A^ bizottság megvitatta a tanács 16. rendkívüli ülés­szakának határozatából eredő feladatokat, munkatervének megfelelően foglalkozott több kérdéssel és megfelelő ha­tározatokat fogadott el. Az ülés a testvéri egység és a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Mikojan Indonéziába utazott Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökihelyettese csütörtö­kön Sukarno indonéz elnök meghívására jószolgálati kül­detéssel Djakartába repült. Az iráni sah volt szárny- segédjét nevezte ki miniszterelnökké Az iráni sah csütörtökön Asszadollah Alarmot nevezte ki miniszterelnökké a lemon­dott Ali Amini helyébe. Az új miniszterelnök szoros barát­ságban áll a sahhal, akinek szárnysegéde volt. Az új mi­niszterelnök elődjével. Ámimi- vel ig baráti viszonyban áll. Álam a dúsgazdag iráni föld- birtokosok egyike. Az új miniszterelnök előre­láthatólag még a sah július 26-án kezdődő afganisztáni út­ja előtt megalakítja kormá­nyát JÓ ÜTEMBEN ARATNAK Lassan halad a nyári mélyszántás és a másodvetés! Járási és városi párttitkárok megbeszélése FEHER TENGER Virágzik a mák, kötözik a nemesített paradicsomiaj- tékát az Országos Vetőmagfeliigyelőség Növényfajta Meg­állapító Intézetének monori telepén. „Fehér tenged borítja a monori telep 3 holdas máktábláját. Kivirágzott az elit magtermasztés céljára vetett hatvani zártfokú mákfajta. Hasonlóan az ország más vidékeihez, megyénk területén is megfelelő ütemben, jó len­dülettel végzik a kalászosok betakarítását. Vége felé közeledik az őszi árpa aratás, a búza és a rozs húsz százalékát is levágták már. A betakarítás tehát lépést tart az éréssel, minden re­mény megvan arra, hogy le­hetőleg szemveszteség nélkül, a tervezett időre végezzenek, a tsz-ek és az állami gazdasá­gok ezzel a fontos munkával. Ha az aratás bíztató len­dülettel halad is, korántsem lehetünk megelégedve a nyá­ri mélyszántás, különösképpen pedig a másodvetések ütemé­vel. E munkák megyorsításá- ról, az időszerű mezőgazdasá­gi tennivalókról tanácskoztak tegnap délután a megyei párt- bizottságon a járási és a vá­rosi párttitkárok. Részt vett az értekezleten Horváth And­rás élvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára, a legfon­tosabb tennivalókat Király László elvtár», a megyei párt- bizottság titkára ismertette. Elöljáróban Király elvtárs a növényápolás helyzetéről, valamint az aratásról beszélt. Megállapította: a kapásnövé­nyeket termelőszövetkezeti tagjaink idejében és gondo­san ápolják. Sok helyütt har­madszorra is bekapálták már a kukoricát és a burgonyát — tanácsolta, ahol erre lehe­tőség kínálkozik és még har­madszorra nem végezték el a kapálást —, érdemes hozzá­fogni, hisz a várható termés­hozamokat ez előnyösen be­folyásolja. Az aratásról töb­Fasiszta jellegű törvényjavaslatot fogadtak el Görögországban Rendkívül heves viták után a görög parlament törvényho­zói bizottsága kormánypárti szavazattöbbséggel elfogadta „az ország biztonságát érintő kérdések rendezéséről” szóló törvényjavaslatot. A vita során az egész ellen­zék tiltakozott a törvényjavas­lat ellen és leleplezte annak fasiszta lényegét. A sajtó összegezve a tör­vényjavaslat körüli viták eredményét, ipegállapítja, hogy csak a kormányzó nem­zeti radikális unió képviselői szavaztak a törvényjavaslat mellett, amelyet a nép több­sége elítél; Vízügyi csoport alakult — Igen, dr. Boskó Iván va­gyok. — Ügy hallottuk, bővüli a megyei tanács építési osztá­lyának hatásköre. — így is mondhatjuk. Meg­változott aZ osztály neve, ezen­túl építési, közlekedési és víz­ügyi osztály a nevünk. Eddig osztályunkon a kisebb jelen­tőségű vízügyekkel a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság egy delegáltja foglalko­zott. A 36/1960. ÉM számú rendelet utasítása alapján ke­rült sor az átszervezésre. Há­rom munkatársból álló víz­ügyi csoportot alakítottunk. — Ennek a csoportnak tá- gabb a működési köre? — Természetesen. Ide tar­tozik az ivóvízellátás, a csa­tornázás, a szennyvíztisztítás, a helyi vízkárelhárítás, az ehhez szükséges anyagi és mű­szaki feltételek biztosítása, a tanácsi víz- és csatornázási művek irányítása, a vízügyi feladatok koordinálása. — Ezek válóban sokirányú teendők. S az új vízügyi cso­port felettes szerve? — Nem a Középdunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tarto­zunk, mint eddig, hanem köz­vetlenül az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz. Az átszer­vezés mindenképpen előnyös a megyének, mert ily módon valamennyi „vízügy” koncent­rálódott. Egy kézbe került a tervek felülvizsgálata, az in­tézkedés joga, ami minden­képpen meggyorsítja a szük­séges adminisztrációt. bek között megemlítette, hogy most már az északi fekvésű szobi járásban is meg­kezdték a kenyérgabona betakarítását, különösen jól halad ez a munka Cegléden és a nagyká- tai járásban. Eredetileg megyénk terü­letén júliusban, és augusztus­ban százezer hold nyári mélyszántást terveztek. Mint a legfrissebb jelentések is tanúsítják, e tekintetben na­gyon komoly elmaradás mu­tatkozik. Szövetkezeti. veze­tőink, a gépállomások, de a járási és megyei illetékes szervek is — mint Király elvtáms megjegyezte, rábízták a véletlenre, e fontos fel­adat végzését. „Megfeledkez­tek” az aratást követő fon­tos tennivalókról mert en­nék tulajdonítható, hogy napjainkig csak 9700 holdat szántottak fel. Indokolatlan ez a nagymérvű lemaradás, különösen most, hogy a takarmányféleségek­ből, de egyéb termények­ből is kisebb a terméshozam. Szeptember és október az amúgy is megkésett és össze­zsúfolódó őszi betakarítás és szántás-vetés időszaka lesz. Amikor a százezer hold nyári mélyszántást megyénk veze­tői tervbe yették, éppen eb­ből az elgondolásból indultak ki. Az elmaradás okait ele­mezve, megállapította Király elvtárs, hogy sok helyütt az aratással egyidőben fognak hozzá a szalma lehúzásához, vagy az aratógépek esetében a keresztberakáshoz. Helyen­ként gátolja a mélyszántás meggyorsítását a maradi szem­lélet, az előre nem látás, a szűkkörű prakticizmus. Az idő rohan, augusztus végén késő lesz már az elmaradás okait boncolgatni. Nincs he­lye a huzavonának, most kell körülnézni és azonnal intéz­kedni a szövetkezetek veze­tődnek. Szorosan összefügg a nyári mélyszántással a másodvetés problémája. Körülbelül ötven- ötvenegyezer holdon tervez­tek — figyelembe véve az idei szeszélyes időjárást, a ké­sei kitavaszodást, a takar­mányínséget — másodvetést A korai takarmánykeveré­kek helyébe silókukorica, s egyéb takarmányfélesé­gek vetését tanácsolták. Sajnos, e tekintetben még na. gyobb mérvű az elmaradás, mint a mélyszántásnál. Általában tizenöt-húsz szá­zalékát vetették be a tervezett területnek eddig a termelő­szövetkezetek. Még a „legjobb” járásokban is csak a harminc­harmincöt százaléknál tarta­nak. (Nagykőrös város har­minchat százalék, a szobi já­rás 34. az aszódi járás pedig 30 százalék.) Az elmaradás okai hasonlóak mint a mély­szántásnál, leginkább a gon­datlansággal, nemtörődömség­gel magyarázhatók. Király elvtárs felhívta a megjelentek figyelmét a másodvetések meggyorsí­tásának fontosságára. Annál inkább is, mivel köz­tudomású, hogy takarmány­helyzetünk nem a legjobb. Komoly veszteség mutatkozik lucernából. takarmánykeve­rékből és réti szénából is. Ha például a takarmánykeverék után elvetett siló-, vagy sze­meskukoricát a tervezett terü­leten másodvetésként földbe tudták volna tenni, nem ke­vesebb, mint tizenhárom mil­lió forint kiesést tudtak, volna pótolni. Király elvtárs azt ku­tatván, mi az oka a másod­vetésektől való húzódozásnak, megemlítette, helytelen az a szemlélet, miszerint azért nem érdemes másodnövényeket ter­meszteni, mivel tavaly sem vált be a másodvetés.' Megyénk területén ha nem is kifogástalan, de kedvezőbbek a csapadék- viszonyok. mint az elmúlt év hasonló időszakában. Feltehető, hogy a továbbiak­ban sem következik be aszály. Végezetül Király elvtárs nyo­matékosan hangsúlyozta a ta­karékosság fontosságát. A ti Utáni értekezlet résztve­vői közül többen felszólal­tak, elmondták, mi akadályoz­za, s hogyan gyorsíthatnák meg a legfontosabb mezőgaz­dasági tennivalót, a nyári mélyszántást és a másodvetést. <S. P.) A képen: Antal Judit laboráns rendszeresen ellenőrzi a máktáblát (MTI Foto: Bereth Ferenc felv.) Megkezdődött a gabonafelvásárlás A Terményforgalmi Vállalatok, a malmok és a takarmanykeverő üzemek felkészülten várják az új gabonát — Országszerte megszervezték a műszeres minősítést és az ütemesett átvételt Az idei termésű gabonafé­lék felvásárlási, szállítási és raktározási előkészületeiről, az első átvételek tapasztalatai­ról csütörtökön Ré/cai Gábor, az Élelmezésügyi Minisztérium malomipari és terményforgal­mi igazgatóságának vezetője tájékoztatta a sajtó képvise­lőit. Elöljáróban közölte, hogy az ez évi felvásárlási idény munkáit kedvezően befolyá­solja a terményforgalmi és a malomipari igazgatóság egye­sítése, valamint a keverékta- karmány-gyártás fejlődése. Az összevonás révén a termelőktől a felhasználó­kig most már csapán egyetlen szerv közvetít. Ezzel lényegesen megjavítot­ták a munkaszervezést, az árumózgatás gyorsabbá, terv­szerűbbé vált, az eddiginél jobban ki tudják használni a raktárak, a berendezések és a szállítóeszközök kapacitását. Az első félévi terveket a liszt­ellátásban teljesítették, a ta­karmánykeverékek gyártásá­ban túlteljesítették. A koráb­bi évek hasonló időszakához képest, 600—700 főnyi munka­erőt, továbbá három-négy szá­zaléknyi fuvarköltséget taka­rítottak meg. Ez utóbbi pénz- értéke 10—12 millió forint. A takarmánykeverék-gyártás a két év előtti 9600 va­gonról 70 000 vagonra bő­vül az idén, a jövő évi előirányzat pedig már 100 000 vagon. Az idei felvásárlás és a rak­tározás előkészületeiről szól­va, Rékai Gábor elmondotta, hogy a normális időjárású1 évekhez képest a felvásárlás késéssel indult. A múlt évi felvásárlásban ez idő tájt el­érték a 20 000 vagont — most elsősorban a szinte naponta is­métlődő zivataros esők miatt —, csak lassan, kis tételekben érkezik az új gabona. A gabonaraktárak, a mal­mok és a keverőüzemek mindenütt felkészülten, gondosan fertőtlenítve várják, hogy teljes erővel meginduljon a felvásár­lás. 514 gabonaraktár felújítására csaknem 30 millió forintot költöttek az idén, üzembe he­lyezték továbbá az újonnan épített, 1300 vagon befogadá­sára alkalmas mosonmagyar­óvári tárházat, valamint Nagykanizsán az újjáépített 1000 vagonos raktárai. Szük­ség esetén a gépállomási szí­neket, továbbá a malmok és keverőüzemek udvarán előké­szített cementburkolatú terü­leteket is igénybe veszik. Az idei felvásárlási idény­re 1228 állandó és 42 ideigle­nes átvevőhelyet jelöltek ki, ezenkívül 162 malom és 72 takarmánykeveröüzem is rend­szeresen vesz át kenyérgabo­nát, illetve takarmánygabo­nát. Az egész országban megszervezték a gabona­szállítmányok műszeres minősítését. A termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal min­denütt jó előre megállapod­tak, hogy a gabonáikat mikor és hol veszik át. Az első gabonaszállítmá­nyok átvételénél szerzett ta­pasztalatok szerint az idén a gabonák minősége általában kielégítő, a legutóbbi esőzések miatt azonban a szabályos 16 százalék helyett általában 17—19 százalék vizet tartalmaz­nak. Ezért a lehetőségekhez képest mindenütt meg kell szervezni a természetes és a mestersé­ges szárítást. Számos vidéken a Framer típusú gépekkel máris megkezdték a nedves gabonák szárítását. (MTI) Két hajószerencsétlenség Két folyami, hajószerencsét­lenség történt szerdán európai vizeken. A Wappen Von Hamburg ne­vű nyugatnémet hajó fedélze­téről a vízbe zuhant egy utas az Elba folyó torkolatának vi­dékén. A hajóról leeresztették a mentőcsónákot, amelyben 14 ember ült. A kis mentőha­jót egy erős oldalhullám fel­borította és utasait elsodorta. Közben a vízbe zuhant utast egy másik hajónak sikerült fe­délzetére venni. Viszont a csó­nak legénységéből eddig csak tizenkettőt tudtak kimenteni, kettő még hiányzik. Felrobbant és elsüllyedt Lisszabon közeiében, a Tajo folyón, a 2500 tonnás Pinhel portugál teherhajó. A robba­nás oka ismeretlen, a hajó személyzetét megmentették.

Next

/
Thumbnails
Contents