Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-19 / 167. szám
PEST MEGYEI Jk VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f »pV f K/Curlan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. JÜLIUS 19, CSÜTÖRTÖK Ragadjuk üstökön a szerencsét Rendszeresen járom a megye termelőszövetkezeteit. így ismerem azokat a problémákat, amelyek a termelőszövetkezetek vezetőit, tagjait foglalkoztatják. Tudom, hogy a legnagyobb gond ma a szövetkezeti gazdaságokban a takarmányhiány. Kevés a takarmány. Hosz- szú ideig tartott a tél, elfogyott a tartalék. Későn serkent a fű a legelőkön, felélték az állatok az őszi takarmánykeverékeket. A vártnál kisebb termést adtak a kaszálók, gyengébben fizettek a pillangósok. Egyes szövetkezeteikben a hiány — amit a tervhez mérnek — több vagonra rúg. Kevés a takarmány, az állatállomány pedig mind jobban fejlődik a közös gazdaságokban. Azt szeretnénk, ha a háztáji gazdaságok állat- tenyésztése legalább a mostani szinten maradna. Takarmány nélkül pedig semmi körülmények között nem valósíthatjuk meg elképzeléseinket, azt hogy több tejet, vajat, tojást, húst adjon a mezőgazdaság. Az év első felében mostoha volt az időjárás. Őszintén meg kell azonban mondaná, hogy ennek a hajtogatásával, a magyarázatokkal, az érvelésekkel nem megyünk sokra. Merész, bátor tettek kellenek most, ez segíthet a gondon. Igaz, az időjárás megrövidített bennünket, de most éppen az időjárás az, amely lehetőséget ad arra, hogy kilábaljunk a bajból. Amint mondani szokás „ha üstökön ragadjuk a szerencsét”, nemcsak idei gondjainktól menekülhetünk meg, hanem egyszer s mindenkorra megszabadulhatunk a takarmányhiány krónikus betegségétől. De cselekedni kell. Annyi takarmánynövény magját kell elvetni, amennyi csak van. A megyei terv 50 ezer hold. Temérdek takarmány terem ekkora területen. De még több terem, ha ennél is nagyobb területen vetnek másodnövényt a termelőszövetkezetek. Joggal gondolhatnék, hogy a termelőszövetkezeti vezetők, akik annyi mindent tesznek a közös gazdaság felvirágoztatásáért, most igyekeznek „üstökön ragadni a szerencsét”. Sajnos, a tények nem ezt mutatják. A hét elejéig mindösz- sze 15 000 holdon került földbe a másodnövények magja. Néhol azon vitatkoznak, vajon beválik-e a másodvetés, és itt a „sok évi” tapasztalatokra hivatkoznak. A vitánál nem veszik figyelembe, hogy az idei tavasz is eltért a „sok évi” átlagtól és a „sok évi” átlagtól eltérő helyzetet teremtett. Hosszúra nyúló vitára nincs idő, cselekedni kell. A termelőszövetkezetek anyagi helyzetén — abban az esetben is, ha „netán” nem sikerülne a másodvetés — nem sokat ront az a néhány mázsa mag, amit a földbe tesznek. A másodvetéssel egyet nem értő vezetők hát vessenek „meggyőződésük” ellenére. csak nyerhetünk ezzel is. Hogy kinek lesz igaza, majd ráérünk eldönteni a hosszú téli estéken, amikor a „meggyőződés ellenére” vetett takarmány birtokában nem nyomja vál- lainkat az átteleltet és gondja. Mihók Sándor A megye zöldség- és gyümölcsellátásáról | Egy tizede társadalmi munkával épült A FÖLDMUVESSZOVETKEZETEK A FALU KULTÚRÁJÁÉRT A JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR 1965-ig: talajjavítás 20000 holdon Bemutató telep Dunakeszin és Inárcson — Küzdelem a homok és a szikesek ellen Pest megyében Megyénk szántóterületének csaknem a fele gyöngébb ter- mőképesiségű, javításra váró talajokból áll. ’A legtöbb gondot talán a homok okozza, amely különösen a dabasi, a ceglédi, a monori és a ráckevei járásokban nyirbálja meg a termésátlagokat. A szobi, a váci, a budai és a szentendrei járásokban sok ezer holdat tesz ki a savanyú erdei talaj, míg a dabasi és a ceglédi járásban jelentős területen szikesekkel kell számolnunk. Kormányzatunk intézményesen is foglalkozik a terméketlen, vagy gyöngébb termőképességű talajok javításával. Megyénkben is tekintélyes összeget áldoz e célra az állam. Felkerestük a Talajjavító Vállalat budapesti kirendeltségének vezetőjét, Gál Sándort (ő irányítja a megyénkben folyó talajjavítási munkálatokat) megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit, milyen ütemben halad Pest megyében a talajjavítás, milyen módszerekkel javítják a homok, a savanyú erdei és a szikes talajokat. Gál Sándor elmondotta, hogy Pest megye területén 1954 óta végez talajjavítást a Talajjavító Vállalat. Ha kezdetben a javításra szoruló területekhez viszonyítva csekély mértékű munkát tudtak is végezni, most már évről évre nagyobb területet hódítanak vissza *az eredményesebb mezőgazdasági termelésnek. 1960-ban például 2243 hold, tavaly már 3200 hold, s az idén legalább 4000 hold terméketlen, vagy gyenge termőképesságű talajt hoztak helyre. Az ötéves terv végéig a vállalat körülbelül 20 000 hold talajjavítási munkát szándékozik elvégezni megyénkben. Hogyan történik a talajjavítás? Legelőször is az Országos Mezőgazdasági Minőség- vizsgáló Intézet (díjmentesen) magállapítjá, milyen talajfé- leságekről van tulajdonképpen szó, s meghatározza a javítás módszerét, egyben előírja a holdanként szükséges javítóanyag mennyiségét. Az állam az ehhez szükséges javítóanyagot ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek részére. A homokos területek javítására szerves trágyát, lápföldes lignitporos keveréket használnak. A savanyú erdei talajokat cukorgyári m észiszappal, őrölt mészkővel, lápmésszel „gyógyítják”. A szikes területek javítóanyaga a gipsziszap, vagy a lignitpor. A homokos területek javítása holdanként ha a vállalat végzi — kő rülbelül 2200—2300 forintba kerül. A savanyú talajok holdanként! javítási költsége 700 —1000 forintra rúg. míg a szikes talajoké 1500 forint. A termelőszövetkezetek középlejáratú hitelt kapnak a talajjavítási munkálatokhoz. Általában 25—30 százalékos termésnövekedés mutatkozik megyénkben a megjavított homokos területen. örvendetes, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol már meggyőződtek a talajjavítás előnyeiről, mind nagyobb mértékben végeznek talajjavítást akár saját erőből, vagy pedig a vállalattal. A múlt évben 33 Pest megyei termelőszövetkezetben végzett különféle talajjavítási munkákat a Talajjavító Vállalat. Ebben az évben ötvenöt termelő- szövetkezettel áll szoros kapcsolatban a vállalat. Jelenleg nagyszabású talajjavító munkálatokat folytatnak Túrán, a Galgamenti Termelőszövetkezetben, ahol 500 hold homokos és savanyú talajt hoznak helyre. Nagykőrösön a Petőfi és a Hunyadi termelőszövetkezetben, Nyársapátok a Haladás Tsz-ben. Albertirsán pedig a Dimitrov Termelőszövetkezetben folynak nagyobbszabású talajjavító munkálatok. A Dabasi Járási Pártbizottság és a tanács különösen nagy figyelmet fordít erre a fontos munkára. Pontosan felmérték a talajerő helyzetet, s elkészítették a távlati talajjavítás intézkedési tervét. A Pest megyei Pártbizottság szoros kapcsolatot tart fenn a Talajjavító Vállalattal, s a jó együttműködés következtében mind eredményesebbé válik a talajjavítás negyénk területén. 2 A közelmúltban Dunakeszin £ bemutató telepeket létesített a ^ Talajjavító Vállalat, ahol a ^ gyakorlatban is meggyőződhet- ^ nek az érdeklődők, mire képes a javított termőtalaj. Rövidé- ^ sen Inárcson is átadják rendel- ^ tetésének a húszholdas bemu- ^ tatótelepet. 8. P. á Domonyban a közelmúltban adták át rendeltetésének a képen is látható szép kultúrotthont. A megyei tanács mintegy háromszázezer forinttal járult a kultúrotthon építkezéséhez, a községfejlesztési alapból 150 000 forintot fordítottak erre a célra. A lakosság 46 000 forint értékű társadalmi munkát végzett az építkezésnél (Mihók felv.) a\J\\\\VOÍWCv\\\\\\\\\\\>A\\\\\\\V\\\\\^^ Kellemes szórakozás — hasznos tanulság Mit láthatunk az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Rekorderek bemutatója — Négyszáz növény Kedvezményes belépő Az aratást, s a betakarítást is elvégzik a mezőigazdaság dolgozói, mire a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár kapui kinyílnak, de máris gyakran kérdezik falusi emberek: mi mindent láthatnak, milyen tapasztalatokkal gazdagodhatnak idén szeptemberben? Bizonyára nagyon sokan érdeklődéssel figyelik majd a nagyüzemi baromfitenyésztési bemutatót, hiszem a termelőszövetkezetekben egyre népszerűbb és jövedelmezőbb a nagyüzemi gazdálkodásnak ez az új ága. Mivel éppen e területen nincsenek kiforrott nagyüzemi tapasztalataink, a kiállítás hasznos segítséget, érdekes látnivalót nyújt majd az érdeklődőknek. A két tojóház egyikét automata-etetővel, önitatóval és tojófészekkel szerelik fel, a másik tojóház közepén etető és tojásbegyűjtő kocsik közlekednek. Mindkettőben természetes és mesterséges fényforrás lesz, villanyfénnyel hosz- szabbítják a napszakot. Az egyik tojóházat meleg levegő befúvásával, a másikat ezzel és parabolatükrös megoldással kombinálva fűtik. Bemutatják, hogyan lehet egy falusi ló-, illetve szarvasmarhaistállót ba- romfióllá alakítani. Megvilágított fóliák, fényképek, magyarázó szövegek és szabadtéri bemutatók teszik teljessé a kiállításnak e részét. A termelőszövetkezetek, állami és kísérleti gazdaságok 400 növényét fogadta el bemutatásra az illetékes szakbizottság. A kiállítás vendégei láthatják majd például aPan- kotai Állami Gazdaság őszi búzáját, amely 920 holdon átlag 26.90 mázsát termett, a székesfehérvári Szabad Élet Tsz-ét, amely 535 holdon 24,05 mázsa- termést adott. Jó eredménnyel zárultak az I. és II. fokú állatbírálatok, annak ellenére, hogy a korábbi kiállításokénál lényegesen magasabbak voltak a követelmények. Békés megyében például a bírált tehenek 50 százaléka 7000 kilónál több tejet adott egy laktáció folyamán. Bács-Kis- kun megyében 10 537 kiló és 4 zsírszázalékos tejet adó és 90 küllemi pontszámú egyedet is bíráltak, s a Vas és a Pest megyei termelőszövetkezetekben is találtak ehhez hasonló kiváló teheneket. Nemcsak az itthoni kiállításra készülődünk, hanem az immár hagyományossá vált lipcseire is. ahol idén a növénytermesztő jellegű gazdaságok közül a kővágóörsi Béke, az állattenyésztők közül a ceglédi Vörös Csillag gazdálkodását mutatjuk be színesen, érdekesen, változatosan. A karcagi termelőszövetkezetek közös baromfikeltető állomását a termelőszövetkezeti összefogás példájaként ismerhetik meg a látogatók. Már most érkeznek hírek arról, hogy egyes gazdaságok csoportos látogatást akarnak szervezni: e csoportoknak az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda különböző segítséget nyújt. A belépő- és sorsjegyeket idén is elővételben, s a helyszínen lehet megvásárolni. Idén először bocsátanak ki két látogatásra szóló kombinált jegyet tíz forintos árban — az egyszeri belépésre jogosító elővételi jegy ára 7 forint lesz —, hogy ezzel az alaposabb tanulmányozást biztosító többszöri látogatásra lehetőség legyen. Bizonyára idén is népszerű lesz a kiállítás sorsjegye, amellyel a vásárlási utalványokon kívül hat főnyeremény nyerhető. Szobabútor, 250 köbcenti Pannónia motor- kerékpárból, zeneszekrényből, televízióból, magnetofonból, lengyelországi társasutazásból, hűtőgépből, robogóból. NDK- konyhabú torból áll a hat főnyeremény. A mezőgazdaság dolgozóinak százezrei kellemes napokat tölthetnek majd a kiállításon. Sok hasznos tudnivalóval gazdagodhatnak s szórakozva ismerkedhetnek meg a szocializmus útjára tért mező- gazdaság eredményeivel, Gonda Irén Hol szabad fürdőruhában — enni ? kirándulók szeretnek megfeledkezni, A rendőrség felkérésére most a Dunakanyar vendéglátóipari vállalatai figyelmeztető táblával jelölik meg a tilalmas és az engedélyezett helyiségeket. A vállalatoknak egyformán kedves a vendég, akármilyen az öltözéke, éppen ezért akarják megkímélni a kedves fürdőruhás vendégeket esetleges kellemetlenségektől. — Nem szolgálják ki őket? — Nemcsak erről van sző, de még a rendőr is kötelesség- szerűen közbeléphet, és akkor nagyon drága lesz a kispörkölt. a fagylalt, vagy az egy pohár sör. — Apropó sör. Nincs benne hiány? — Ne tessék gúnyolódni! Ilyen nyáron? Annyi a sör. akár Dunát lehetne rekeszteni vele! — A fürdőruhás vendég pedig kevés. — Egyelőre Reméljük azonban. véglegesen kimelegszik az idő és sokan lesznek, a sör pedig megint kevés. Ha végre eljön a nyár... (—y —e) Ezt a kérdést, tekintve, hogy évről évre sok dunakanyari étteremben, eszpresszóban, cukrászdában gyűlik meg a baja az oda betévedő fürdő- zőknek, csónakkirándulóknak, sportevezősöknek, Niedermann Mártonhoz, a megyei tanács kereskedelmi osztálya áruforgalmi osztályvezetőjéhez intéztük. — Tegyük fel — hangzott válasza — Visegrádon úszónadrágba. fecskébe öltözött férfiak, de még a legelbájo- lóbb fürdődresszbe öltözött nők sem térhetnek be a Vár Étterembe, rendelkezésükre áll azonban két másik nartmenti helyiség — kerthelyisége. — Esőben megáznak ott. — Mindenütt van valami tető, de az épületbe, akkor sem léphetnek be. Leányfalun a Gyöngyszem tilos, a Hableány kertje szabad terület számukra. Horány szintén az. Általában, ahol a strgndon. vagy annak tőszomszédságában áll valamilyen vendéglátóipari helyiség, ott az utcai ruha , nem kötelező”. Erről a régi szabályrendeletről az üdülők, A kerületi spartakiáddöntőkről
