Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

LAP KÜLÖNKIADÁS TI. ÉVFOLYAM, 134. SZÄM 1902. JŰNIUS 10, VASÄRNAP A Hunyadi Termelőszövetkezetben jártunk Még több sertést kell hizlalni Lemaradás a cukorrépa kapálásnál Elkészül a 10 tonnás mérleg Kibővített vezetőségi érte­kezletet tartott a Hunyadi Termelőszövetkezet. A vezető­ségi tagok a pártaktívákkal együtt, teljes létszámban részt vettek az értekezleten. A bevezetőben Huszár Kál­mán elnök bejelentette a so- ronkívüli közgyűlés összehí­vásának szükségességét. A to­vábbiakban az eddig felmerült munkákkal foglalkozott. Szólt az elmúlt évi áruszintről, a sikeres sertéshízlalásról, az ezzel ,kapcsolatos tervtúltelje- sítésről és az állam által elen­gedett 45 000 forintos hitelről, amelyek együttvéve a jó mun­kaegységet eredményezték. — Ha ebben az évben is el akarjuk érni — mondotta — ezt az eredményt, még több sertést kell hizlalnunk. A sertéshizlalási akció keretében a tagoknak a termelőszövetke­zeteken keresztül kötött hizla­lás szerződések igen sok előnyt biztosítanak. A terme­lőszövetkezet is, a tagok is jól- jámak. A megkötött szerződések­től függően, a meghízott sertések minden kilója után 50 fillér, illetve 1 fo­rint nagyüzemi felárat kapnak a. szerződő tagok.­Emellett állami beszerzési áron kapják a takarmányt is. A sertéshizlalással kapcso- j latban, az eddigi jó munkája ) elismeréséül megdicsérte Ban­ka László seriéstfondozót. A sertéshizlalás iután a nö­vényápolásról voll szó. — Rossz idő miatt a nö­vényápolási munkák is össze­torlódtak. A cukorrépa-kapá­lást még sokan nem végezték el. Az elpusztult, vagy hiányo­san kezelt növényeket — a ku­koricát is — ha késve is, de ki kell foltozni. A gépállomás munkája nyomán egész kuiko- ricasorok üresen maradtak. A nyárkútréti lucernavetésben szintén „ludas” a gépállomás. Szólnom kell arról is, hogy némelyek lelkiismeretlenül ke­zelik a szerszámokat, gépeket. Kint hagyják szerteszéjjel a földeken, napokra is. A jövőben átvételi elis- mervénnyel, leltárként kapnak a tagok szerszá­mot vagy gépet, természe­tesen anyagi felelősség mellett. örömmel jelentette az el­nök, hogy a beszerzett 10 ton­nás mérleg beépítése hamaro­san megtörténik. Az állami gazdaság árajánlatát mint leg­kedvezményesebbet fogadta el a termelőszövetkezet. A mér­leg beszerelése 6225 forintba kerül. Az iróda elé szerelt hídmérleg alkatrészei fölé lé­tesítendő kis évületet már házi erőből is felépítik, majd a jövőről is szó esett. Tanulókat vesz fel a terme­lőszövetkezet. Ezenkívül meg­szavazta az értekezlet 1300 da­rab törzsállományú tyúk meg­tartását, tojástermelés céljá­ból. — A hízómarha-tervet alap- anyaghiány miatt nem sike­rült teljesíteni. Helyette — folytatta az elnök — pótlás­képpen lefejő teheneket ve­szünk, mintegy 30 darabot. Bizonyos ideig tejet is adnak, és utána hízóba lehet állítani. Gyermeknap Feketén A Szabadság Termelőszövet­kezet feketei üzemegységéiben szombaton jól sikerült gyer­meknapot tartott a nőtanács,'' amelyen szüleik kíséretében közel 150 gyerek vett részt. Kint a szabadiban rendezték, igy a gyerekek, a gazdag uzsonna után vígan játszottak. Röppent a labda, lendült a hinta, s boldog gyermekkacaj verte fel a csendet. Jól érez­ték magukat a gyerekek, s a sok-sok szendvics, amelyet gondos kezek részükre készí­tettek, mind elfogyott. A kellemes délután bele nyúlt az estébe, s a nötanács boldog volt, hogy örömet sze rezhetett a gyerekeknek. Az osztályközösség jelesre vizsgázott K edves ismeretlen! Talán emlékszik, szerdán egy óra felé ott kerékpározott a gimnázium előtt. Amikor be­fordult a Losonczy utcába, látta, amint a gimnázium ud­varéról egy futball-labda re­pült ki az utcára. Felkapta a labdát és eikarikázott vele együtt, majd amikor észrevet­te. hory meglátták, lefordult az egyik mellékutcába és eltűnt szemün k élők Készülés az aratásra a Szabadság Termelőszövetkezetben »4 *»*<>» Még zöldek a már kalászba szökkenő gabonafélék, de a gondos termelőszövetkezetek már az aratásra gondolnak, ! s végzik az előkészületeket. A Szabadság Termelőszö­vetkezetben is készítik a gé­peket, megszervezik a mun­kaerőt. A termelőszövetkezetnek az összes aratandó területe 1837 hold, amelyet részben gép­pel. részben pedig vállalás alapján aratnak majd. Kézi aratással elvállaltak 1059 holdat, géppel 331 hol­don aratnak, s 497 holdat kom­bájnnal aratnak le a terv alapján. Az 1059 holdat a tagok vál­lalási szerződés alapján kap­ták, önkéntes vállalások alap­ján. A helyi gépállomás károm kombájnt, amelyből két SZK —3-as és két gumikerekű ké­vekötő aratógépet bocsát a termelőszövetkezet rendelkezé­sére. A gépeket a múltkori gép- szemle alkalmával a termelő- szövetkezet vezetői megtekin­tették, és üzemképes álla­potban, kijavítva várják az aratást. — A HUNYADI Termelőszö­vetkezetben 650 hold gabona vár aratásra, Úgy tervezik, hogy 60—70 százalékát géppel végzik: egy saját aratógéppel, egy kombájnnal és egy arató­gépet ad a gépállomás. Az a labda a gimnázium tu­lajdonát képezte és az árát három tanulónak (köztük két kollégistának) kellett volna megfizetni. Ez körülbelül 100 —100 forintot jelentett volna nekik. A tanulók szülei is fá­radságos munkával szerzik meg ezt a pénzt. Ön, aki bizonyára elolvassa ezt a kis cikket, ne tegye most le az újságot, hanem hallgas­sa meg, hogyan segített ezen a három fiún az osztályközösség. P énteken osztályfőnöki óra volt a gimnázium Il/a osztályában. Felvetődött ez a törlőmet és az osztály egyönte­tűen elítélte magát. Majd az egyik tanuló javaslatára az osztály a közös osztály pénzből .kisegítette kényes -helyzetéből a három fiút; ’ A tanulók ezt a pénzt közös munkával keresték. A Il/a osz­tály — amely pedig a gimná­ziumnak nem a legjobb híré­ben álló osztálya — egyetlen ellenjavas’at nélkül megsza­vazta a szükséges pénzt. Szép példáját adták annak az er­kölcsnek, amelyet kommunista erkölcsnek neveznek. A közelgő vizsgák előtt Il/a osztály osztályközössége jelesre vizsgázott, de ön, ked­ves ismeretlen, megbukott. Balogh Géza Kecskeméti u. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN LÁTTUK W Kétszáz sertést gondoz ifj. Szraplui István a kocséri Pető­fi Termelőszövetkezetben Kőházi-Kiss József permetezéshez készül a Szabadság Termelőszövetkezetben í"!1:',r v.v wmmtmwk Politechnika a Petőfi Termelőszövetkezetben. Társi Mária és Deák Eszter, a gimnázium tanulói, melcgágyi keretet hordanak (Foto: Fehér—Székely—Tamasovszky) — HATSZÁZEZER forint értékű építési és karbantartási munkát végez ez évben az Épület- és Lakáskarbantartó Ktsz a város általános iskolái­ban. A karbantartási munká­kat már megkezdték^ — KASZÁLJÁK a lucernát a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben 40 holdon. Kaszálás után állványozzák a lucernát a ma­gasabb tápérték megőrzése mi­att. A munkát rövidesen befe­jezik. \ Csatát nyert a palántázó gép jük a pradicsomot palántáim, de jobb és tarackmentesebb földbe. Azokat az asszonyokat ke­restem az Arany János Ter­melőszövetkezet földjein, akik az állami gazdaságtól kölcsön,^ kapott paradicsompalántázó ^ gépeken ültek, és így ültették^ be a 20 holdas paradicsomtáb- f lát palántákkal. A nyolc asz- J szony közül többen még nem } ültek ilyen gépen, sőt néme- } lyik nem is látott ilyent. Árvái Balázsnét a kocséri £ úttól jobbra az alsójárási dü- ^ lőben elterülő hatalmas zöld- £ borsó táblán találtam. Papír- £ zsákokba, kézzel szedték a f borsót a férjével, távolabb} Benke Ambrusné, Fokti 1st- } vánné, Sober Balázsné és Bo- } ros Ferencné a bokrosodni} kezdő uborkát kapálhatták. j — El nem tudtam képzelni, \ hogy palántázhat egy gép, mi- \ kor nincs keze — mondja Ár-; vainé. — Pedig így milyen; egyszerű és hihetetlenül gyors } a munka. Egy gépen négy asz-} szony foglal helyet kényelmes ; ülésen. Mindegyik mellett egy ! láda pa~adicsompalánta. A: gépnek négy „kezébe” (ko- i rong) minden asszony ügyesen 1 és gyorsan egy-egy palántát! ad. A többi a gép dolga. — Nagyszerű találmány! \ Két napig ültem rajta. Ez- j alatt készen lett a húsz hold \ paradicsom. De elültem volna j rajta egy egész hónapig is. \ — Nekem még azért is kü- • lön élményem volt ez a mun- ; ka, mert az összes palántákat: én neveltem. Nagyon meg tét- ' szett nekünk is. de a termelő- : szövetkezetnek js ez a munka-; módszer. Jövőre is géppel fog­j városunk körüli öregsző- /l lök, a Tormás, Lencsés, Világos, Tázerdö, Bokros. Hosszúhát, Zsiroshegy, Kál- mánhegy, Temetőhegy több mint fél évezred óta szőlő és gyümölcsös terület. Idegen ember erdőnek nézi. Valóban az is. Vörösszilva-, meggy-, barackerdő, legfeljebb néhány diófa, körte- és almafa jelent változatosságot. Egy embernek sem volt nagy darab szőlője. Legalább is a szegényebbnek egy-két pasztánál nem volt több. A felmérését sem holdakban vé­gezték, hanem hogy hány ka­pa nagyságú. Egy kapa szőlő akkora volt, hogy egy ember egy nap megkapálhatta. A szőlő útja nem volt egye­nes. Az út- és tőketávolság is különböző. Nyitáskor a hegyes nyitókapa görbeútú szőlőben is megtalálta a tökét tavasszal. A szőlőmunka gépesítése még álmában sem jutott eszé­be egy körösi embernek sem. Arra sem gondolt senki, hogy a sok fa árnyékolása miatt ke­vés termést hoz a kadarka. A vörösszilvából cefre lett, a ba­rack egy részéből is. A cefré­ből meg jó kisüsti pálinka. Te­remtek is az öregszőlők, ha a fagy el nem pusztította, volt itt bor elég. ■ A szőlőbetegségek behurco­lás Aval az öregszőlőket is ve­szély fenyegette és a múltszá­SÉTA A VAROSBAN BESZÉLGETÉS AZ ÖREGSZŐLŐKRŐL ,»vxxx v«vx«xx\VVV\V\XX\\\\\\\\\\\\\XV>\\\v t 4 kiérve levetette, hogy ne köp- \ jón. ! A nyárfából készült ládás-; zi. talicska volt akkor hasz-\ nálatos. A „talyigát” (tragacs), j csak az lS90-es évektől kezdik í mind gyakrabban használni és \ a századforduló után válik ál- \ talánossá. A szüreteket akkori is megszabott időben tartót- ! ták. A szőlőt szekerekre tett \ kádakban hordták a városba, ; A háznál a taposókádba ön- \ tözték. Szőlődaráló még nem \ volt, úgy kellett kitaposni a j mustot. Elég kevés volt a pin- j ce. Kamrákban álltak a boros- l hordók. i Bányay bácsi még B. Tóth j Ferencet is ismerte. Ügyes gaz- j da volt — mondja. Csemőben \ magas homokbuckákat horda- 1 tott szét és az elegyengetett I földet betelepítette szőlővel. \ Ügyes és rafinált fogástól sem: riadt vissza, hogy a korsze- \ rűbb szőlőművelést elsajátít- \ sa. Bihardiószegen alakult az ] első szőlészeti szakiskola. In- \ nen kért szőlésztanulókat sző- \ lötelepének betelepítésére. \ akiktől elsajátította a tudó- ' mányt. Az öregszőlők kora lejárt. Művelésük emlékei a néprajz í körébe tartoznak. Helyükre korszerűen ültetett szőlők és gyümölcsösök valói:, neme vesszők, nemes fák, nagy sza­bályos táblákon. Dr. Balanyi Béta — NYOLCEZER zöldpapri­kát adott el eddig a Szabad­ság Termelőszövetkezet. — A PETŐFI általános iskola nyolcadik osztályos ta­nulói csütörtökön a gyakorlati oktatás keretében megtekin­tették a jégüzemet és a Toldi ; Miklós élelmiszeripari iskola ; péküzemét. ! — A RÉTEK KASZÁLÁ­ÍSÁT folyamatosan végzik a ; Petőfi Termelőszövetkezetben. » í — banki kálmAn pozso- ; nyi u. 10 szám alatti lakos őri- ; zetlcn hagyta kerékpárját. 60 'forint bírságot fizetett gondat- ; lansága miatt a szabálysértési > hatóságnak | _ a VÁROSI KÓRHÁZ í belgyógyászati osztályán az el- j ső negyedévben 330, a gyer- ; mekgyógyászaton 212, a sebé- ! szeten 256 és a szülószet-nő- ! gyógyászati osztályon 416 be- ! teget kezeltek. A kiskörzeti mozi műsora ; Június 7—12-ig. Fatima, i Szovjet film. ! Június 14—19: Egy asszony l meg a lánya. Vittorio de Sica ; nagyhatású filmje. Csak 18 \ éven felülieknek, í Június 14—19-ig: Ifjúsági } előadás: - Néma romok. ; Június 21—26-ig: Neves- ,! sünk. összeállítás rjégi ameri- ; kai filmburleszkekből. 10 éven ^ felülieknek. } Június 28—július 3: Minden­í ki ártatlan? Maevar film. Í----------1------­O rvosi hír. Dr. Kelecsényi Miklós j megnyitotta fogorvosi rendelőjét, * Nagykőrösj Bálvány u< 2, alatt. öregeket meg nem kérdezzük 1 még egyröl-másról. T) ányay Bálint 92 éves ' Jj nyugdíjas állami vincel­lérrel folytatott beszélgetés 1 alapján mondhatók el a kö­vetkezők: Az öregszőlők az ő gyerekkorában semmiféle sza­bályosságot nem mutattak. A szőlőparcellák szabálytalan síkidomok alakját mutatták. Az út- és tőketávolság tetsző­leges volt. A szőlőmunka külö­nösebb tudományt nem képe­zett. Metszőolló sem volt. Aki a metszést végezte, összefogta a szőlővesszőket és rátaposott, majd a kaszahegyből készült kaszakéssel elvágta. Nem ol- ; vasták meg, hány szem ma­radjon. A szőlőbe az öregek szívesen jártak, rendszerint kint is nyaraltak. Egy-két tyúkalj csirke is felnőtt a sző­lőben. Az ilyen kintiakénak is a nagyobb munkában segítség kellett: a nyitás, kapálás, gyü­mölcsszedés, kötözés, szüret az egész család együttes munkája volt. A gyümölcsöt a szegényebb ember a hátán és kézben hord­ta haza. a módosabb ember kocsival ment érte. Mezítláb járt még akkor a nép. Aki papucsot húzott is* a városból zad vége óta nagy küzdelem folyik a termés megmentésé­ért. A város régi számadásköny­vei 1626-tól bőven emlegetik a bort, a gyümölcsöt, még az egyes gyümölcsféleségeket is. A bordézsma, a bormérés, a város kocsmái, a zugbormé- rök elleni harc számtalan ada­tával találkozunk. A török hó­doltság alatt talán a borunk és gyümölcsünk volt megmen­tünk. A török vallása tiltotta a borivást, de itt megitta, sőt követelte azt. Kecskemét vá­ros 1678—79-as robotlajstro­mába feljegyzett verses napló is bizonyítja. „8. February. Nem késik Kőrösön vitéz Ka­ra Haszán. Siet Kecskemétre, hogy jó bor az torkán Folyna, Nem gondolja, hogy végtére osztán, Zörgene csobolyó sze­génynek a hátán". A kurucok is jöttek, nekik is ital kell és étel. Ugyanez a forrás mondja: „28. január. Dobval és Zászlóval Kuruczok jövőnek. Étellel abrakkal meg- elégedének, Az Bíróra borért sokat üvöltének, Nagy száraz gégével Kőrösre ménének”. Az avult zsupfedeles, görbe­hátú öregkunyhós öregszőlők világa nem volna teljes, ha az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents