Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

KÜIÖNKIA VI. ÉVFOLYAM. 136. SZÁM 1962. JŰNIUS 1, PÉNTEK Üzemegység értekezleten hallottuk állványos lucsrnaszárítás - Másodvetés biztosítva 250 hold új gyümölcsös a Petőfi Termelőszövetkezetben Együtt ültek az üzamegyság- vezetök, nem hiányzott az. ér­tekezletről Rácz Sándor párt- titkár és Szerdahelyi Emil fő* állattenyésztő, valamint Szűcs István traktoros brigádvezető sem. Az idő sürgetett — sok a tennivaló a földeken így bi­zony csak tőmondatokban mcnditák ,el áz üzemegységve- zetőlk a legfontosaíbb észrevé­teleket. Az első szót S. Hegedűs László tőagronórnius Szerdahe­lyi Emilnek adta meg. — Hamarosan megszűnik a takaimányhiány — újságolta — a borsószedíéssel. Természe­tesen a borsótövet is, mint a lucernát állványos szárítással kell kezelni. A III. üzemegy­ség megkezdte a liueemaka- szálást. A borsó szárát a lu­cernával együtt .kell megda- rálni — és ezzel jó takarmány­liszthez jut a szövetkezet. — Azt hiszem — vette át a szót a föagronóm-us —, nem kell egy üzemegységvezatő előtt bizonyítani, a lucerna ágas szárításának jelentőségét. 10—50 százalékkal emeli a táp­értékét — és ez önmagáért be­szél. Ez csak egy töredéke a munkának. Itt van már a répaegyelés, kapálás ideje. Míg figyelmesen hallgattam — megtudtam, hogy a vihar­károkat pótolták, a földeken. A sárgarépát ú jra kell vetni és a zöldség helyére céklát és ret­ket vetnek. A kölesnél vegyszeres gyom­irtást végeznek — ezt ugyan megsínyli a köles — folytatta S. Hegedűs László —, de nem annyira, mint az elgyomoso- dást. A máscdvetéshez minden szükséges, mag biztosítva van. A napi sürgős feladatok mellett már a jövőről folyt a tanácskozás az üzemegységve­zetői értekezleten. így tudtam meg, hogy a II. üzemegység területén, ahol már eddig is jelentős teljesítés történt, 1963-ban 250 hold gyümölcsöst létesítenek, Kaj­szit, őszibarackot, aknát, kör­tét és cseresznyét szándékoz­nak ültetni. Ebből a tervből Versenyben a jobb ellátásért KÖSZÖN» AZ ÚJABB SZERZŐDŐKET A földművesszövetkezet most köti a baromfi- és tojás­szerződéseket a termelőszövetkezeti tagokkal. A szerződők szá­ma szépen szaporodik. Herpai Ferencné (Alsójárás dűlő újházi 30 darab pulyká­ra, 20 darab hízott libára és 30 darab hízott kacsára kötött szerződést. A baromfit szeptember, november és december hónapokban számítja leadni. 2450 forint előleget kapott a ne­veléshez. Húsz kilogramm csirkét és 15 darab hízott libát ad szer­ződésre özv. Szűcs Balázsné. Pálfái Bánom dűlő 3/a. alatti lakos. A földművesszövetkezet 600 forint előleget adott ki a neveléshez. 3000 darab tojást gyűjt szerződésre Nagy László Ko- csér XI. dűlő 65. alatti lakos. Széles Ambrusné az Esed dűlő­ben 30 darab pulyka átadását vállalta a szerződésben, ame­lyet november 30-ra ad át. 900 forint előleget kapott. Öt­ezer darab tojást ad szerződésre Aszódi József Alsófüzes dűlő 3. alatti lakos, a háztáji tyúkállomány termeléséből. Kiss Istvánná Fekete dűlő 103. alatti lakos 30 kilogramm csirke át­adására szerződött, amit június 10-re teljesít. Szalóki István hasznosnak tarjja a szerződéses baromfinevelést, éppen ezért 50 darab hízott liba leadását vállalta november 15-re. 2000 fo­rint előleget biztosított neki a földművesszövetkezet. Köszöntünk minden egyes szerződéskötőt, s további mun­kájukhoz sok sikert kívánunk. A RÁKÓCZI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Szedik a szamócát — Szépek a palánták 103 százalékos gyapjutermés A Rákóczi Termelőszövet­kezet központi irodája előtt, széles vízsugárban öntözi a víz a földet. Az új nagyüzemi ön­tözőkéit permetezőrendszerű, s közel egy hete működik, be­váltva a hozzáfűzött reménye­ket. A termelőszövetkezet nagy­üzemi kertészetét 20 holdon ütemezték be, paprikának, pa­radicsomnak. A paradicsom, és uborka ültetése és elpalán- tázásá megtörtént. Jelenleg paprikapalántázás folyik. Ter­mészetesen az ültetési munká­latot a termelőszövetkezet só­ját gépeivel végzi. A kisebb kertészeteiben a termelőszövetkezetnek is foly­nak a palántázási munkák, s 95 százalékban be is fejeződ­tek már. A 14 hold öntözéses új burgonya szépen fejlődik, s ha az idő is engedi, bő termésre van kilátás. A kukoricát is meghúzatták, s a cukorrépa sarabolását be­fejezték. A takarmányrépa sa- rabolása most folyik. A má­sodvetések 80 százalékban be­fejeződtek. — Májusi eső aranyat ér! — tartja a közmondás, s ezt mondják a Rákóczi Termelő- szövetkezetben is, ahol a jó esők után a kalászosok, őszi árpa és búza szépen fejlődik. A szőlőkben és gyümölcsö­sökben a szőlő sarabolása, és a permetezés tart. Gyönyörű a határ. Olyan, mint egy nagy színes szőnyeg. Mindenütt dolgoznak. Itt a lucernát tákarítják be, ott kaszálnak, szedik a sza­mócát, s nemsokára kezdhe­tik a borsószedést. Mindez a Rákóczi Termelő- szövetkezetben történik, ahol nagy lendülettel folyik a mun­ka. Míg a határban pezseg az élet,, az állattenyésztésben is serénykednek. Befejeződött a juhok nyí­rása, és fürösztése. A gyapjútervét a termelő- szövetkezet 103 százalék­ra teljesítette. A befogott hízósertések, és az erdőre kihajtott üszők szé­pen fejlődnek. A tejhozam szinte 100 százalékos emelke­dést mutat. Az istállóátlag 7.8. A fejési átlag 8,2 száza­lék. már ősszel 150 holdat valósíta­nak meg és a hátralevő 100 holdat tavasszal telepítik. A vizenyős területekre erdő­telepítéssel myárfacsemeték ke­rülnek. Végiül még egy dolgot hal­lottam, ízes. aromás étellel le­pik meg a fogyasztókat ha­marosan a piacom. Hagy mi az? Addig marad­jon titok! — bizonyára nagy sikere lesz. — f. sz. — „Községfejlesztésért" ezüst jelvény Mint már előzetesen hírt ad­tunk, a Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége a városi ta­náccsal egyetértésiben a leg­utóbbi tanácsülésem negyven­hat lakost tüntetett ki. A „Községfejlesztésért” ezüstjelvényt tizennégyen kap­tak. branzjelvényt pedig har- mincketten. A „Községiejlesztésért” ezüstjei vényt kapott Pa-iay Jó- zsefné. Arany János utca 34., Kecskeméti Imre konzervgyár, ifj. Mészáros György ládagyár, Leskó László konzervgyár, Horváth Lehel igazgató Sza­badság tér 6., Pusztai Ferenc városi tanács, Kiss László ipa- ritanuló-iskiola igazgatója. Amitől idegenkedünk: EZT LÁTTUK... Öntözik a paprikapalántákat vízágyúval a Dózsa Termelő- szövetkezetben Lepényevés a konzervgyár gyermeknapi ünnepségén A selyemhernyó-tenyésztés Közismert az életszínvonal állandó emelkedése. Az igé­nyek állandóan növekednek és a növekvő igényekhez meg kell teremteni az anyagi alapot. Bár a termelőszövetkezetek tagjai az osztalékon keresztül tisztességes megélhetést bizto­síthatnak maguknak és csa­ládjuk részére, szükséges a növekvő igények kielégítése érdekében a háztáji gazdaság­ban is olyan eredményesen gazdálkodni, högy a jó gaz­dálkodáson keresztül az anya­gi alaphoz a pluszt a termelő­szövetkezeti tag megteremt­hesse magának. A termelőszövetkezetek tag­jai a háztáji gazdaságokban foglalkoznak sertéshizlalással, tehéntartással, baromfite­nyésztéssel stb., de Nagykőrö­sön nem találkozhatunk egy háztáji gazdaságban sem a se­lyemhernyótenyésztéssel. A selyemhemyótenyész- tés kevés munkát igénylő és nagy hasznot bajtó munka. A tenyésztés Igé­nyelte munkát gyermekek is el tudják látni és a szükséges takarmány, az eperfalevél, minden tanyaud­varon megtalálható. Anyagi haszna mellett ezzel még népgazdaságunknak is jó szolgálatot teszünk. Nyersse­lyemiparunk nyersanyagát a selyemhernyótenyésztés bizto­sítja. A selyemhernyótenyésztés­sel és a hernyóselyem feldol­gozásával legrégebben Kíná­ban foglalkoztak, ahol ma öt­ezer éves múltra tekintenek vissza. Hogy a selyemhernyó­tenyésztést megtartsák Kíná­ban, halállal büntették azt, aki a selyemhemyótenyésztést ki akarta szolgáltatni más or­szágnak. Bármennyire is őrizték a titkot, az kiszivárgott és át­ment Koreába, onnan Japán­ba és időszámításunk után 551-ben Európába jutott. Hazánkban 1680 körül kezd­ték tenyészteni a selyemher­nyót Pellérden, Baranya me­gyében. Azóta jelentős te­nyésztési ággá és iparággá fej­lődött. A nyersselyem igen tetsze­tős és igen megbecsült textil­anyag. Azon kívül, hogy ruha­iparunk fontos alapanyaga, még ejtőernyőket és léggömb­burkolatokat is készítenek be­lőle. A Selyemtenyésztő Válla­lat minden községben — ahol legalább öt tenyész­tőre van kilátás — kikép­zett selyemtenyésztési fel­vigyázót alkalmaz, aki el­végzi a keltetést és a her­nyókat szétosztja. A felvigyázók a petéket a Szekszárdi, Kísérleti Intézettől kapják, kettős füllel lezárt do­bozban. Egy dobozban körül­belül 20—22 ezer darab pete van. A kikelt hernyóy sötétszür­ke színűek, fejük fénye feke­te, testüket sötét szőr borítja. így kerülnek a továbbtenyész­tőkhöz, akik ,tovább nevelik őket. A fiatal hernyókat kisebb- nagyobb szobában, vagy zár­ható helyiségben kell elhelyez­ni. A hernyók tenyészállvá- nyon nyernek elhelyezést, amely készülhet nádból, ve­nyigéből, kukorica-, vagy nap­raforgószárból. Költséges be­fektetést tehát nem igényeld A tenyészállványok 2 méter hosszú és 1 méter széles rá­csok, egymás felett 0,5 méter­re, polcszerűen elhelyezve. Nagyobbat nem célszerű ké­szíteni, mert nehezebben ke­zelhetők. Ezekre a polcszerűen elhe­lyezett rácsokra kerülnek a hernyók. A petéből való kibújástól számított 32. napon kez­dik meg a begubózást Az egyöntetűen fejlett her­nyók 1—2 nap alatt begubóz- nak. A gubókat nyolc nap után le lehet szedni és a be­váltó állomásnak át lehet ad­ni. Az országban körülbelül 100 beváltó állomás működik a te­nyésztés ideje alatt. A selyem t enyésztés rendkí­vül hasznos és gazdaságos — rövid, 32 napos tenyészidejű — ott, ahol a lehetőségek ad­va vannak, a tenyésztéssel va­ló foglalkozást ne mulassza el egyetlen termelőszövetkezeti tag sem Eszlári Ferenc ötvenhat kisdobost avattak a Kossuth-iskolában (Foto: Pavolek—TamasovszkV—Velényi) — A HUNYADI Termelő­szövetkezet a megyei termelő­szövetkezeti versenyben a he­tedik helyezést érte el. — 360 EZER FORINT tan­teremépítésre. A városi ta­nács legutolsó ülése 100 ezer forint községfejlesztési alapot biztosított a Kossuth iskolában két új tanterem, plusz politechnikai műhely lé­tesítésére, 130 ezer forintot a megyei tanács biztosít, és a felmerülő többi költséget a szülői munkaközösség társa­dalmi munkával pótolja. Tollhegyre szúrva : Egy hiba - két szerelő A Szabadság Termelőszö­vetkezet, hogy meggyorsítsák a tavaszi munkákat, vásárolt március 31-én az Agrokeren keresztül két UE. 28-as típu­sú erőgépet. Két műszakban dolgozott a két gép, de az öröm, melyet hozzáfűztek, még korai volt. Május 15-e körül az egyik gép leállt, s leállt vele a kétmű- szakos munka is. Az idő sür­getett, a gép állt, s a munka nem haladt. Jelentést tettek az Agroker- nél, ahol a szállító vállalat nyolc nap múlva leküldött a Csepel Autógyárból egy szere­lőt. — Az szétszedte a motort, megnézett mindent, majd ösz- szerakta, s így szólt: — A sebességváltóban van a hiba, viszont az nem hozzánk, a Csepel Autóhoz tartozik, ha­nem a Vörös Csillag Traktor­gyárhoz. Ezzel visszautazott, termé­szetesen . kiszállása a termelő­szövetkezet számláját nyomta. Az idő haladt, a munka sür­getett, megérkezett a Vörös Csillag Traktorgyár szerelő.je is, aki kis igazítással rendbe­hozta a hibát, s a gép azóta dolgozik. A _ termelőszövetkezetet nyomja természetesen még az a sok gond. méreg is, amelyet a hibás sebességváltó, s a meg javíttatására fordított idő okozott. — Nem lehetne egy cég sze­relőjével megoldani a garan­ciális javítást? — kevesebb pénzkiadás, méreg — és gyor­sabb elintézés lenne a dolog vége!? —s. k.— KÖNYV Ousack, Dymphma: Mondj nemet a halálnak Az író a mai ausztráliai iro­dalom egyik kiemelkedő alak­ja. Regényei, színdarabjai nagy páldányszámban jelennek meg Ausztráliában és Angliában, számos művét lefordították oroszra, kínaira, franciára, olaszra, japánra és más nyel­vekre is. Első magyarul meg­jelenő könyve megrázó erejű szerelmi regény. Amikor a két főhős szerelme végre révbe ér­ne, boldogságuk útját állja a leány betegsége, a tüdőbaj. A történet arról a hősies harcról szól, ámít a két fiatal a gyil­kos kór leküzdéséért vív. (Eu­rópa, 32 forint.) KÜLÖNVONAT VESZPRÉMBE Június 17-én különvonat in­dul Nagykőrösről Veszprémbe. Számozott kocsik, ülőhelyek. Részvételi díj 64 forint. Jelentkezni lehet június 6-ig az Arany János művelődési ház irodájában (emelet 38-as szoba). — BOTRÁNYOS részegség miatt 120 forintra bírságol­ta a szabálysértési hatóság Szuhanyik János, Tompa u* 12. alatti lakost. — TIZENHÁROM nap alatt tervezik elvégezni a cséplést a városban aratás után a ter­melőszövetkezetek. — A CIGÁNY lakosság kö­rülményeinek javítása érde­kében 20 ezer forint összeget szavazott meg a városi ta­nácsülés a községfejlesztési alap terhére. — AZ MSZMP városi bi­zottságának végrehajtó bi­zottsága rendes ülésén tár­gyalta a munkásőrség munká­ját és elismerését fejezte ki a személyi állomány és a pa­rancsnoki garnitúra lelkes, jó munkájáért. — AZ ARANY JÁNOS Ter­melőszövetkezet 223 darab hízott sertés átadására kötött szerződést ez évben. Síiics György—Bágya András: Elveszem a feleségem című zenés vígjátékát 3 felvo­násban a PeSt megyei Petőfi Színpad adja elő az Arany János művelődési házban jú­nius 9-én este fél 8 órai kez­dettel. Rendezte: Orbók Endre, díszlettervező: Bercsényi Ti­bor, zenei vezető: Maros Jó­zsef. Jegyek a művelődési ház pénztáránál kaphatók.

Next

/
Thumbnails
Contents