Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-08 / 132. szám
I 1962. JÚNIUS 8, PÉNTEK rr. a NEGYEI ^Jííiiap 3 Hajnal Nagykovácsiban UTAT NYITNAk A JÓLÉT FORRÁSAINAK s leadni ötven borjút, százhúsz kilós választási súlyban. Ellátják a két bika gondozását, de már az ezektől származó fogamzásért külön díjazás jár. E munkafeladatok elvégzéséért hárman hatvanhatezer hétszáz- hét forintot kapnak, ami havi ezernyolcszáz forint körüli jövedelemnek felel meg készpénzben. A növénytermelésben viszonylag kevesebb a havi jövedelem, ott azonban a többlettermelés huszonhét százalékát prémiumként kapják meg természetben. A készpénzjavadalmazást havonta kétszer fizetik: 26-án előleget adnak, s 11-én elszámolnak. A havi javadalmazáson kívül még zárszámadás után a többletnyereség arányában prémiumot osztanak. A jelek szerint erre az évre három-négy havi átlagkeresetnek megfelelő prémiumra számítanak. A kedvezőtlen időjárás ellenére is garancia erre a tagság munkafegyelme, s a biztos gazdasági vezetés. Nos, megint csak a munkafegyelemről szólunk. Szép példáit láttuk a Vörös Hajnalban az önkéntes munkafegyelemnek. Pálosi Lajos sertésgondozó helytállása áprilisban a fiaztatás idején, Vass Mihály tehenész és társainak időt nem sajnáló munkavállalása — dicséretes példák erre. Most csak őket említem azok közül, akikkel találkoztam, vagy hallottam munkájukról. A munkaidővel kapcsolatos problémájuk, azt hiszem, a brigádon belüli jobb munkaszervezéssel könnyen megoldható, és a vezetőség is segít nékik. Tapasztalat és ötlet kérdése ez is. Csupa szín, csupa illat EZERHÉTSZÁZ FAJTA A IV. RÓZSA KIÁLLÍTÁSON Előbbiben még fiatalok az újfajta jövedelemelosztás első évében, utóbbiban nagyon is gazdag a Vörös Hajnal. A kövekből is pénz csurog Nagykovácsiban nem köny- nyű gazdálkodni hagyományos módszerekkel. Ezért — helyesen — a szántóföldi termelés súlya fokozatosan a pillangós takarmánynövények termelésére tevődik át, minthogy itt az állattenyésztésnek van jövője. Idén ötszáz hízott sertést, huszonnyolc vemhes és szűz üszőt, negyvenöt hízott marhát adnak át a felvásárló kereskedelemnek. Már ebben az évben megvalósítják kh- ként az egy mázsa húsárutermelést. Hétszáz juhuk van, háromszázhatvan anyajuh, s a juhászatot is még tovább* fejlesztik. S mivel hizlalják meg például az ötszáz sertést? Nem játék a szóval, ha azt mondom: ötlettel. Hát igén. Budapestről naponta hozza a gépkocsi a „terciát”, a béltepertőt, moslékot. Külön tartályt készítettek e célra. Ugyancsak az ötlet szülte a mészégető üzemágat is. Még inkább a kőtörést. Gyűlt a sok, a mészégetésben gazdaságosan fel nem használható, apró mészkő. Valakinek eszébe jutott: zúzzuk össze, adjuk el parkosításhoz. Mint hallom, az Aszfaltútépítő Vállalat egymaga ezer vagonnal rendelt belőle. Hát igen, pénzt csavarnak a kövekből is. Máris két lábon áll ez a tsz. pedig még csak a hajnala pirkad a közös útnak Nagykovácsi felett. Ferencz Lajos Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma A Társadalmi Szemle legújabb számában az első helye» Sándor Józsefnek ..A 'szövetségi politika néhány időszerű kérdése” c. cikkét találjuk, amelyben a szerző elemzi a munkásosztály és a parasztság viszonyának problémáit, valamint az értelmiségeién végbement változásokat és a munkásosztálynak a társadalom más rétegeihez való viszonyát. Jánosi Ferenc és Sík György cikke sok érdekes, új gondolatot tartalmaz az ipar- fejlesztés távlati tervezésének módszereiről. A tudományos távlati kutatási terv készítésének eddigi tapasztalatait és e terv megvalósításának fontosabb problémáit Erdei Grúz Tibor tanulmánya ismerteti. Csizmadia Ernő cikké ' ä termelőszövetkezetek közös vállalkozásaira hívja fel az olvasók fiigyeimét. A folyóirat Eszmecsere rovatában dr. Páles Gyula és Ecsedi József szól hozzá a termelőszövetkezeti felhívás felhalmozás problémáiról folyó vitához. A Nemzetközi Szemle rovatban Péter József ír az Egyesült Államok Kommunista Pártja elleni hajszáról. Marx Értéktöbblet-elméletek c. művének 2. kötetét Mátyás Antal méltatja. (MTI) Mezedes, sűrű rózsaillat üdvözli már messziről a látogatót, aki a Kertészeti Kutató- intézet rózsakiállítására igyekszik. Szavakkal nehezen leírható látvány fogadja a kapun belépőt. A hatalmas parkban rózsák ezrei. Valóban ezrei, mert ezerhétszáz fajta különböző variánsai virítanak a sorokban. Megtalálható ott a vérpiros futórózsa, a sárga bokorrózsa, az apró rózsaszín vadrózsa, a selymes tearózsa és a porcelánfényű bimbók tízezrei. Márk Gergely, a Kertészeti Kutatóintézet dísznövény csoportjának igazgatója vezetésével 1949 óta foglalkoznak rendszeresen a rózsák nemesítésével. Kísérleteznek új fajták tenyésztésével, nemesítésével, s különböző fajtáknak a magyar talajhoz és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazásával. Benedek Sarolta, az intézet munkatársa tájékoztatta az érdeklődőket. A világon több mint hétezer rózsafajtát tartanak nyílván. Ennek csupán kis része az, amit mi ismerünk. A számunkra ismeretlen fajták egy része nem kedveli éghajlatunkat, mások viszont olyan ritkaságok, hogy megvásárlásuk devizanehézségbe ütközne. Az intézetben folyó nemesítés fő célja, hogy az eredetileg párás éghajlatot kedvelő rózsákat a magyar klímához alakítsák. A legszebb fajtákat Angliában és Franciaországban nevelik. Mégis, a kísérletek eredményeképpen nálunk Is kialakultak a modem formájú, hosszúbimbójú fajták, amelyeknek nem falcul a színe, s ellentáll a rózsa fő kártevőjének, a lisztharmatnak. A kiállítás állandóan nagy nézősereget vonz. Vasárnap például a rossz idő ellenére is több mint négyezerhétszáz látogatójuk volt.'A júniusban szokatlan hideget egyébként a virágok is megérzik, nehezebben nyílnak. A kiállítás büszkeségei a Modern Times nevű piros-sárga cirmos rózsa, a csodálatos téglapiros színű Comtesse Vandal, a sárga színű Tapestry, a mélypiros Éva Hark- ness. A bemutató vasárnap zárul, addig szakemberek, kertészek, virágkedvelők válogathatnak a csodálatosan szép virágok töveiből s jegyezhetik elő vásárlásukat. K. M. Takarékos apróságok és óriási tékozló fiúk a csillagok világában A csillagok sem örökéletűek — Pusztulnak a régiek, keletkeznek az újak Befejeződött az Uránia bemutató csillagvizsgáló előadássorozata, amelyben kiváló szakembereink adtak - tájékoztatót a csillagászat új eredményeiről. Az. utolsó alkalommai dr. Marik Miklós egyetemi tanársegéd számolt be arról, hogy milyen idősek a csillagok. Amint elmondotta, az égbolt „anyakönyvébe’1 bizony nem egyszerre, hanem nagyon is különböző időpontokban jegyezték be a csillagokat. Az egyes égitestek korának megállapítására a tudomány elsősorban „családias” hajlamaikat használja ki. A legújabb feltevések szerint Mdes Anna“ —1962 ra, rúzsra költhető jövedelem — szóval mindarra, ami szerinte okvetlenül szükséges egy tizenhét esztendős lánynak. Amióia Magdit ismerem, : mind gyakrabban gondolok ; Annára — az „Édes”-re. Pe- \ dig ők leetten aligha hasonlí- : tanok egymásra. Külsejük is : más, gondolkodásmódjuk is, ■felfogásuk az életről, a világ ; dolgairól. Minden. A két \leányt — az élőt és az irodal- \ mi alakot — egyetlen szál kö- í ti össze csupán, s ez is valószí- ; nűtlenül vékony, már-már el- \ szakadozó kötelék. Ha a negy- : venes évek derekán nem tör- : ténik az, ami történt — test- ; vérek is lehettek volna, közös ; sorsban osztozó húg és nővér, jígy azonban Anna nem jelent ! mást Magdi számára, mint egy l „érdekes film” hősnőjét (a ; novellát nem olvasta még). : Hogy közös vonás is akadhat ! kettőjüknél, arra jóformán lesak beszélgetéseink közben 1 eszmél rá, s hogy így van, Inem is csoda, hiszen Édes An- \ na cseléd volt, alázatos, riadt- í szemű, szerencsétlen kis te- j remtés, ő pedig ... í Ami a foglalkozását illeti, í Magdi is „helyben van”, más- aszóval háztartási alkalmazott \ egy orvoscsaládnál. Főz, mos, í takarít, bevásárol, vigyáz a Jíkéí gyerekre, s kap mindezért l ötszázötven forintot havon- I ként, lakást és teljes ellátást. \A pénzösszeg első hallásra ke- | vésnek tűnik, Magdi azonban '>t már sokszor csinált számve- tést s mindig ugyanaz az ered- í meny jött ki: nem jár rosszul. } A kézhez kapott pénzből íjnem kell lakbért fizetnie, íj kosztat vásárolnia és sok mást, $ami egy egyedülállónak is kell fa háztartáshoz. Ez az ötszáz- % ötven ruhára, cipőre, fodrászMásfél esztendővel ezelőtt Tiszabecsről utazott a fővárosba, nem azért, mert a szükség így követelte (otthon is akadt volna munka bőven, most is hívják mindig), hanem mert őt is, mint annyi más társát vonzotta a főváros. Hogy mégsem Budapesten helyezkedett el, hanem Sziget- szentmiklóson, annak az az oka, hogy rokonai élnek ebben a községben. Néhány hétig náluk lakott, párszor elment a közeli gyárba jelentkezni (maga se tudta, milyen állást szeretne, mihez volna kedve), aztán, hogy éppen akkor nem volt felvétel, szót fogadott a rokonoknak s elszegődött az orvosékhoz. A háztartási munka nem volt újdonság számára, otthon is gyakorolta éppen eleget. Eleinte azért minden este sírt. A rokonainál nem érezte, hogy ennyire távol esett hazulról, hogy még egy barátnője sincs. Töprengett, hogyan lesz majd, ha moziba megy, vagy táncolni akar, ha megéhezik anélkül, hogy a reggeli, vagy az ebéd ideje volna. Kicsit tartott is, hogy nem ízlik a főzte, nem tetszik a ruha, amelyet kimos, a szoba, amelyet kitakarít. Sok minden eszébe jutott a könnyáztatott párnán, csak az nem, hogy rossz bánásmódban, vagy megaláztatásban lehet része. Ezeknek a szavaknak igazi értelmét ugyanis Magdi nem ismeri s így fogalmat sem tud alkotni róla. Tel fék a napok, a sírás abbamaradt, s Magdi megszokta az új környezetet. A háziak hamar megszerették (Magdi is őket), a viszony közöttük cseppet sem hasonlít ahhoz, ami hajdan ilyen körülmények között szokás volt. Nemcsak azért, mert a fiatal házaspárnak jó és barátságos természete vai, hanem, mert akárcsak Magdi, ők sem tudjáJz elképzelni, hogy másként is lehetnének egymással. Anna késői utódja otthonosan mozog a három szobában, teszi a dolgát, papucscipőben, halásznadrágban, rövidre vágod, szőke hajjal. Sokat van egyedül (az egyik gyerek óvodába, a másik iskolába jár) s ilyenkor azt játssza, hogy saját lakásában tevékenykedik. Nem kell túlságosan nagy képzelőerő hozzá, amúgy is úgy osztja be a munkáját, ahogy akarja. Délelőtt rendszerint takarít, bevásárol, főz, délután a gyerekekkel megy sétálni, télen hógolyezni, nyáron fürödni a Dunára. Esténként edzésre rohan (beiratkozott a helybeli kézilabda-csapatba), vasárnaponként részt vesz a versenyeken, s ha hazajön, töviről hegyire elmeséli élményeiket. Rajong a táskarádióért, szó nélkül kifizeti a drágább holmikat is, ha kedvére valónak találja, s rosszalja, hogy leánypajtásai közül néhány későn megy haza az edzés utáni sétából. (Nem tudom, mit szól hozzá anyukájuk — mondogatja.) Ami a jövőf illeti, Magdiban csak halvány körvonalak élnek az elkövetkező évekről. Ha sétál, egyre sűrűbben pillant a füstölgő gyár- kémények felé. Nemegyszer elhatározta már, hogy gyárba megy, aztán meggondolta magát. Most legújabb terminusként az ősz megérkeztét tűzte ki. Ha panaszkodni akarna a mostani munkahelyére, nem mondana igazat. Jól érzi magát. Hogy miért akar mégis elmenni? Nem is tudná pontosan megfogalmazni. Érzi , hogy valami szakma kellene. Érzi, hogy a három szoba határa túlságosan szűk. Valami más után vágyik, közösség után, társak után, amit egyelőre még csak a sportegyesületben talál meg. S bár nagyon sok minden húz-: za vissza, mégis tudja, hogy egy szép napon leteszi majd: a partvist, a vasalót, s elindul: a csendből, a nyugalomból a i gyárkémények felé. Magdi és Anna. Négy év-; tizeddel ezelőtt akár testve- \ reiz is lehettek volna. A ket-\ tőjük közötti mérhetetlen \ különbség nem kisebb s nem \ nagyobb a két világ közötti- \ nél, amely regényt és való- \ ságot egyaránt másként —! másnak teremt. ! Bende Ibolya I sokkal jobban osztják be szű- ! kos kis vagyonkájukat., úgyhogy 1 élettartamúk százszor vagy I ezerszer is felülmúlja a „bohémabb” . társaikét. i Es a csillagászok éppen abból | következtetnek a halmazok, i társulások stb. korára, hogy van-e még bennük, és lljta igen, hány „tékozló fiú". De az elpusztult csillagok anyaga sem vész kárba. Az „élet” a csillagok világában is állandó körforgásban van. Például a mi Tejútrendszerünk i mintegy százmiliiárd csillagá- j nak együttes tömege körülbelül megegyezik annak az anyagtömegnek a mennyi- i Gégével, amely a Tejút haté- , í rain beiül por- és gázalak ban í létezik. Csillagok akkor ke- j ietkeznek, ha ezek a gázok ; valahol va lamilyen okból ösz- '• szesűrűsödnek. Amikor pedig egy-egy csil- : lag elpusztul, anyaga ismét porrá és gázzá hullik szét, ; hogy valamikor újabb csillag kialakulásának lehessen .nyersanyaga”. A csillagászok számos égitest : korát határozták már meg. A . tőlünk mintegy 2600 fényévnyi, : lóhát csaknem 25 000 millió : kilométeres távolságban levő ; M 67 jelzésű halmaz például j mintegy tízmilliárd éves, az í NGC 188 halmaz korát pedig : 16 milliárd évre teszik. A mi í Naprendszerünkről a geológu- ;sok már megállapították, hogy j „csupán 4—5 milliárd éve ala- j kult ki”. Ugyanakkor V. A. ; Ambarcumjan szovjet csálla- ! gász az éppen róla elnevezett i csillagtársulásokról derítette :‘ki, hogy semmi esetre sem jö- i hettek létre százmillió évnél :régebben. i A végkövetkeztetés tehát az, : hogy az égitestek nem egyetj ; len. valóban kozmikus méretű : esemény szülöttei, és nem is örökéletűek. hanem a legkü* lönbözőbb időpontokban szüj letnek és pusztulnak el — még napjainkban is. Az anyag azonban, amelyből felépülnek, valóban örökéletű, legfeljebb megjelenési formái változnak. Hogy a mait megelőzően milyen alakban „élt”, azt még éppen úgy nem tudjuk, mint azt sem. hogy jelenlegi formája mikor alakult ki. de a tudomány eszközeivel legalább néhányszor tízmiHiárd évre visszamenőleg sikerült már keresztülvilágítani az elmúlt időket borító homályt. (MTI) ugyanis csillag egyedül általában nem keletkezik.' hanem rendszerint halmazok, társulások vagy kettős csiba,„ok jönnek létre, de még a legrosszabb esetben is. (ha a csillagnak egyetlen ikertestvére sincs, legalább kész bolygó- rendszerével együtt alakul ki. A nagy családok tagjai azonban nem „élnek” egyforma gyorsan. Vannak köztük erős fényű, magas hőmérsékletű, nagy tömegű csillagok, amelyek azonban túlságosan pazarlóan bánnak óriási energia- készletükkel, hamarosan ei- tékozolják hatalmas „örökségüket” és elpusztulnak. Ezzel szemben kisebb tömegű, gyengébb fényű és viszonylag alacsony hőmérsékletű testvéreik A tsz neve Vörös Hajnal. Uj szövetkezet, százhúsz taggal, ezerháromszáz holdon. Nem sokkal több a község határa sem, a kétlakiak egy holdon aluli földje adja a többletet. Tehát együtt van e kis közösségben a falu egész mezőgazdasági lakossága. Az alig két és félezer lakosú község a Nagyszénás déli lejtője alatt, erdőkkel körülvett völgyben, a tengerszint felett 342 méter magasságban fekszik, a fővárostól nyolc kilométerre. Termőtalaja agyagos, köves, s jórészt a hegyi lejtőkön terül el. Ezek a földrajzi és talaj- adottságai határozzák meg a tsz gazdálkodásának jellegét. Négy vándorzászló — Mi az, csak nem vándor- zászlógyűjtéssel foglalkoznak? — így köszöntök rá a tsz elnökére, Kovács Lajosra. — Nem éppen azzal — mondja szerénykedve, de azért hangjából dicsekvésféle is ki- csendül. Méltán. Az állat- tenyésztésben, növénytermelésben és gazdálkodásban elért 1961. évi „kiváló eredményért” három zászlót kaptak a Budai Járási Tanácstól, a negyediken ez áll: „A járás legtisztább termelőszövetkezete”. S van egy oklevelük is. A tsz-ek múlt évi megyei versenyében második helyezést értek el. Az első három zászló az előző évben is náluk volt. Most arra törekszenek, hogy harmadszor is elnyerjék, akkor náluk maradnak véglegesen a zászlók. Miért kapták? Nem részletezem. Csupán annyit említek meg, hogy a múlt évben harminchat forintos munkaegység mellett közel egymillió, forintos vagyongyarapodást értek el. Ennek a kicsiny és fiatal tsz-nek van már száz férőhelyes tehénistállója, hetven, férőhelyes rjxv’exidékmar-. ha-istáilója, nyolcvan férőhelyes szabad’art ár,ns ‘növeíidék- martiaszáílásá, ötszáz férőhelyes juhhodálya, ötszáz férőhelyes sertéshizlaldája, harminc férőhelyes sertésíiazta- tója. Idén építenek egy háromszáz férőhelyes juhhodályt, egy tizenöt vagonos górét, egy gépszínt meg egy kocsiszínt. Saját erőből vásároltak egy négy és fél tonnás teherautót. Most vesznék” egy UE—28-as traktort, munkagépekkel, két kormos traktort a gépállomástól. A teljes gépesítést különben 1963-ra tervezik. — S a hitelek? — kérdem kíváncsian. — összes hosszú- és kö-, zéplejáratú hitelünk egy kh-: ra vetítve, mindössze négy- : száz forintot^tesz ki. Egyéb-: ként ebben, az évben közel ■ kétmillió forintos szerződéses; fedezetet nyújtottunk be aj bankhoz állati és növényi ■ termékekből. Mindent az ál-j lamnak adunk el, nem piaco-j zunk — mondja az elnöki I t Készpénz-javadalmazás, : anyagi érdekeltség Az eredményok nyitját ke- • resem. A munkafegyelemmel i kezdeném. — Ilyen problémánk ma j már nincs. Mindenkinek saját j érdeke, hogy rendesen dolgoz-; zék. Aztán megmagyarázza bő- i vebben is. Eltörölték a mun-; kaegységet, s bevezették a i készpénzjavadalmazást. A tag-; ság a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott normatívák alapján dolgozik. A vezetőség minden egyes taggal egész évre szóló szerződéses megállapodást kötött. Ez a megállapodás magában foglalja a tag tervfeladatát, s az érte ■'járó jövedelmet. A tehe-i neszeiben például hárman dolgoznak. A megállapodás szerint ötven tehenet kell gondozni, hetvenkilencezer liter tejet leadni, nyolcvanöt százalékos vemhességet kell elérni, MOTORKERÉKPÁR HENGERFÚRAS a Ceglédi Vasipari Ktsz Déli út 23/a sz. részlegében. Rövid határidővel.
