Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-03 / 128. szám
1 1962. JÚNIUS 3, VASÁRNAP ""'^Mirhán 9 KATONAI FELKELÉS VENEZUELÁBAN sorún kerültek amerikai megszállás alá, s a 800 ezer lakosú (3200 négyzetkilométer területű) szigetcsoportot az Egyesült Államok uralma alá helyezték. Az 1951-ben Sah Franciscóban megkötött amerikai—japán különbékeszerző- dés értelmében Japán átengedte az USA-nak a Ryu- Kyu-szigeteknek az északi szélesség 29. fokától délre eső részét, továbbá az Amahogy a községi irodának már nem állt módjában előre megbeszélni az ügyet a földtulajdonosokkal. Az egyik paraszt, aki már napkeltekor kint járt- a földjén, rémülten vette észre a földgyalukat, amelyek majd egész birtokát egyetlen úttá változtatták. A hír gyorsan elterjedt. A parasztok egy csoportja kisietett a határba és kérlelte a katonákat, hogy függesszék fel átmenetileg a munkát, de próbálkozásuk Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint a venezuelai Puerto Cabello város tengerészeti támaszpontján egy katonai egység fellázadt Betancourt elnök kormánya ellen. A felkelők létszámát egyes jelentések 400-ra, mások 1200-ra becsülik: élükön Pedro Medina Silva fregattkapitány, a támaszpont parancsnokának korábbi helyettese áll. Puerto Cabello Venezuela legnagyobb tengerészeti támaszpontja, Caracastól mintegy 200 kilométerre nyugatra fekszik, Az ünnepi könyvhét minden újdonságát megvásárolhat|a A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETBEN! Amerikaiak Okinawán A Laosszal kapcsolatos thaiföldi amerikai csapatmozdula- tok ismét felhívták a figyelmet az USA kelet-ázsiai támaszpontjaira, amelyekről katonai alakulataikat hajókkal és repülőgépekkel rövid idő alatt Thaiföldre szállították. Egyik ilyen fő támaszpontjuk a Japántól 1945-ben elszakított Okinawa, amfely azóta is fontos szerepet játszik az amerikaiak kelet-ázsiai stratégiájában. 15 rakétakilövő-állomás „Okinawa az Egyesült Államok legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb kelet- ázsiai támaszpontja” — írta április 27-i számában a nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung és hozzátette: A huszonöt szigetből álló Okinawa szigetcsoport Dél- Japántól Tajvanig húzódik, s így valóságos reteszt képez a kommunista Kína partjai előtt.'A 40 000 főt foglalkoztató katonai támaszpont a legnagyobb szigeten terül el, ahol 15 rakétakilövő állomást építettek. Egyes kilövő- állomásokról messzi kínai, észak-koreai és délkelet-szibériai célpontok érhetők el.” A frankfurti lap világosan fogalmazott az Okinawán létesített amerikai haditámaszpont igazi céljait illetően. Ehhez hozzátehetjük Duties volt amerikai külügyminiszter egyik elszólását, amely szerint Okinawáról gyorsan dobhatnak amerikai tengerészgyalogságot a „veszélyeztetett délkelet-ázsiai térségekbe’’. Kennedy elnök néhány héttel ezelőtt éppen a dullesi recept szerint járt el, amikor amerikai csapatokat vezényelt a laoszi határokhoz — a Fülöp-szigetskről, Hawaiból, Japánból, s természetesen Oki- nawából. Okinawán rendezték be az amerikaiak „ázsiai Fort Braggjukat”, ahoi szabotázs- cselekményefcre, gerilláhírC- ra képezik ki különleges egységeiket. Ezek az osztagok harcolnak jelenleg Dél-Viet- namban a hazafias partizánok ellem, a „feil perzselt föld” taktikájával, s Okinawán kiképzett amerikai katonai tanácsadók oktatják a Kosa- van-féle laoszi katonai egységeket Amerikai közigazgatás A Okinawát is magában foglaló Ryu-Kyu-szigetek 1945- ben, a második világháború mi-gunto szigetcsoportot (ez 1953-ban visszakerült Japánhoz), a Bonin és a Volcano- szigeteket, a Rosario, a Porece Vela és a Marcus-szigetet. A békeszerződés értelmében ezek a szigetek ideiglenesen amerikai közigazgatás alatt állmait, amíg az ■ Egyesült Államok nem kéri ENSZ" gyámsági területté nyilvánításukat. A Szovjetunió nem ismerte el ezt a szerződést, Okinawán pedig hatalmas méretű tömegmozgalom bontakozott ki az amerikai megszállás ellen, s ez a mozgalom átterjedt Japánra is. Olyannyira, hogy hivatalos japán személyiségek is kénytelenek voltak kifejezni a közvélemény követelését. Az amerikaiak nem szíveeredmónytelen maradt. Erre megkondult a vészharang. A harangszóra odasereglett falusiak kétségbeesetten ellenálltak: leültek közvetlenül a földgyaluk elé, hogy a munka beszüntetésére kényszerítsék őket. Egy óra múlva négy vagy öt teherautó érkezett fegyveres amerikai katonákkal, akik rohamsisakban, feltűzött szuronnyal nyomultak előre. Bekerítették a parasztokat. Még alig hangzott el a parancsnok rövid felszólítása, a katonák nyomban rá támadtak a védtelen emberekre. Fegyverükkel maguk körűi csapkodtak, katonabakancsukkal össze-vissza rugdosták a parasztokat, és betaszították őket az árokba... A békés reggeli táj egyszeriben csatatérré változott. Az amerikaiak gépfegyvereket álA szovjet és kubai ifjúság barátsági nagygyűlése Moszkvában A japán parasztok harca megakadályozta az okinawai amerikai tengerészeti egységeket abban, hogy hadgyakorlatokat folytassanak a Fuzsijama hegység lábainál. Kétezer paraszt behatolt a hadgyakorlat színhelyére és nagygyűlést tartott. Tábláikon a következő feliratok voltak: „Adják vissza a földet!” „Tilos terület az amerikai csapatok számára!” sen látott vendégek a szigeten, s napirenden varrnak a nyílt összecsapások. Különösen. nagy akciókra került sor az amerikai katonai célokra történő földkisajátítások ellen, s mindenekelőtt követelik az amerikaiak távozását Okinawáról. Ezekről az összecsapásokról elevenítünk fel egy példát, amelyről Hirav.o Yositaro professzor, a japán békefoizottság főtitkára a következőkben számolt be: összecsapás egy faluban „Szusi .falu községi irodája értesítést kapott a katonai hatóságoktól a küszöbönálló földkisajátí fásról. de olyan rövidre szabták a határidőt, ■ VI.w OTt* n A Ranger amerikai repülőgépanyahajó az okinawai partok előtt Irtottak fel és felkészültek a könnygáztámadásra.” Végetvetni az amerikai gyarmati uralomnak / Ilyen módszereket használnak Okináwan az áménkáiak.' Azonban ez sem tudta megtörni az okinawaiakat, akik évek óta ismételten haladó és kommunista polgármestert választottak fővárosuk, Noha élére. Az idén „Véget kell vetni az amerikai gyarmati uralomnak Okinaioán!” jelszóval bontakozik ki mind szélesebben a függetlenségi mozgalom. Az oki- nawai. törvényhozó gyűlés plenáris ülése márciusban a lakosság hangulatát kifejezve egyhangú határozatot hozott. Ebben a gyarmatosítással kapcsolatos ENSZ-határozatra hivatkozva felhívja a tagországok figyelmét, hogy Japán e területén máig is fennáll a gyarmati uralom. A határozat követeli, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul ruházza át Okinawa igazgatásának jogát Japánra. Ez a határozat nyugtalanságot váltott ki japán kormánykörökben, mivel Ikeda miniszterelnök tavaly beleegyezett abba, hogy az amerikaiak továbbra is a szigeten maradhassanak. Az idén kibontakozó okinawai függetlenségi akcióra válaszolva Kennedy elnök is kénytelen volt nyilatkozni, elismerve, hogy a szigetcsoport Japán részét képezi. Arról azonban szó sincs, hogy Okinawa helyzete bármit is változna... S bár Kennedy némi engedményt helyezett kilátásba a közigazgatásira vonatkozóan, minden hatalom megmaradt az amerikai katonai kormányzó kezében. Okinawa olyan vulkán, amelynek tüzét az amerikai megszállók táplálják, s az Egyesült Államok korántsem érezheti magát nyugodtan ezen a tűzhányón... Sebes Tibor A Kreml kongresszusi palotájában szombaton nagyszabású szovjet—kubai ifjúsági gyűlést rendeztek abból az alkalomból. hogy ezer kubai fiatal elsajátította a mezőgazdasági gépkezelés szakmáját, és hamarosan visszautazik hazájába. Az elnökségben helyet foglalt Nyikita Hruscsov miniszterelnök, Jurij Gagarin és German Tyitov űrhajóspilóták, Szergej Pavlov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára és a szovjet ifjúsági szervezet, inás vezetői. A gyűlésen sokan felszólaltak, Maxim Diaz Rodriguez a kubai fiatalok nevében elismerését fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Komszomol nak és az egész szovjet népnek azért, hogy a kubai fiataloknak lehetővé tették olyan szakma elsajátítását, amelyre hazájukban igen nagy szükség van. Rodriguez felolvasta azt az üdvözlő levelet. amelyet a fiatal kubaiak az SZKP Központi Bizottságának és Nyikita Hruscsovnak küldtek. A levél egyebek között így hangzik: — Amit a Szovjetunióban láttunk és tanultunk, lehetővé teszi számunkra, hogy méltóan járuljunk hozzá a szocializmus építéséhez és a forradalom eredményeinek megszilárdításához Kubában. A barátsági gyűlésen felszólalt Nyikita Hruscsov miniszterelnök is. Nagyszerűnek nevezte Fidel Castrónak azt a gondolatát, hogy fiatal kubaiakat küld tanulni a Szovjetunióba, s ugyanakkor lehetőséget nyújt szovjet fiatalokHruscsov beszéde nak arra. hogy Kubában dolgozzanak. A hamarosan hazainduló kubai ifjakhoz szólva, Hruscsov hangsúlyozta: inén nagy 'munka és harc vár rájuk, amelyet a belső ellenséggel és nehézségekkel káli megvívni- ok, és amely „az országban végbemenő folyamatok mély megértését követeli”. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy a kubai népnek valamivel könnyebb legyűrni a nehézségeket, mint ahogy forradalma után nincs egyedül, ahogy annak idején a szovjet nép volt. „A Szovjetunió ma segít Kubának, és a jövőre nézve is megígéri ezt a segítséget.” Hruscsov ezután a Szovjetunióban végrehajtott árrendezéssel kapcsolatosan arról beszélt, hogy egyes élelmiszercikkek árának felemelése szükséges. de ugyanakkor ideiglenes jellegű intézkedés, amely elősegíti a mező- gazdaság gyors fellendülését. A miniszterelnök kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy a Szovjetunióban létrejön az élelmiszercikkek bősége. Mint rámutatott, a szocializmus ellenségei azt szeretnék, ha a szovjet kormány másfajta döntést is hozna: csökkentené a honvédelmi kiadásokat és ezzel olyan feltételeket teremtene, amelyekre az ellenség hiába vár. — . Hozzátette, hogy egyetlen öntudatos munkás, egyetlen öntudatos paraszt és értelmiségi dolgozó sem egyezne bele a jelenlegi körülmények között, a védelmi kiadások csökkentésébe. A gyűlés résztvevői sokáig éltették a szovjet kormányfőt, | maid az Internacionálé ének- 1 lésével a gyűlési véget ért. Befejezte munkáját az SZVSZ végrehajtó bizottságának 25. ülése A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának 25. ülése szombaton befejezte munkáját. A Gellért- szállóban lezajlott háromnapos ülés eredményeképpen az SZVSZ végrehajtó bizottsága több fontos határozatot fogadott el, s a tanácskozás eredményét összegező záröközle- ményt adott ki. Az SZVSZ végrehajtó bizottsága — a Moszkvában, júliusban sorra kerülő leszerelési és béke-világkongresszus előkészítése érdekében — felhívást intézett a Világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez a békéért és a leszerelésért folytatott harc fokozására. Az SZVSZ végrehajtó bizottsága végül határozatot hozott arra, hogy 1963-ban összehívják a dolgozó nők második nemzetközi konferenciáját — AZ AP KÖZLÉSE szerint Grivasz tábornok, a ciprusi görög ellenállási mozgalomnak, az EOKA-nak volt vezetője, aki nyolchónapos svájci látogatás után most visszatért Athénbe, bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől és befejezi emlékiratainak második kötetét — KAJSZUNI, az EAK gazdaságagyi minisztere és a kairói amerikai nagykövei pénzügyi megállapodást írt alá. A megállapodás értelmiben az EAK 20 millió dollár kölcsönt kap amerikai árucikkek vásárlására. — AZ UJ KÍNA hírügynökség Kuala-Lampurból jelenti, hogy május 30-án sikeresen véget ért a gumiültetvényem dolgozó 900 munkás sztrájkja. A Maláj Államszövetség munkaügyi minisztériumának nemrégi jelentése szerint áprilisban 12 sztrájk zajlott le az országban. — PÉNTEKEN a Népek Barátsága egyetemen, amely Patrice Lumumba nevét viseli, e nemzetközi felsőoktatási intézet előadói és diákjai nagygyűlést tartottak. Hetvenhat ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország ifjú képviselői határozatban követelték az ENSZ-től, tegyen erélyes intézkedéseket Antoine Gizenga törvényes jogai védelmében és az imperialisták kongói beavatkozásának megszüntetésére. — SZÖKŐÁR öntött el a szombatra virradó éjjel egy mexikói falucskát, öt ember életét vesztette. A fasiszták gránátot dobtak az Olasz Kommunista Párt monzai székházára Gránátot dobtak az Olasz Kommunista Párt és a munka- kamara monzai székházára. A robbanás megrongálta az épületet Az újabb fasiszta terror- cselekmény a közvélemény felháborodását vonta maga után. Kiutasították Irakból az amerikai nagykövetet Az iraki kormány szombaton felkérte az Egyesült Államok bagdadi nagykövetét, hagyja el az országot és saját washingtoni képviselőjét hazarendelte Bagdadba. Az iraki - kormány szóvivője szerint e lépés annak következménye. hovgy az Egyesült Államok elismerte Kuwaitot. i
