Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

A kcnrt'rgabona- és> a ÉakarniánybáziN mrgferemléséérá Borbás Lajos elvtárs — a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője — széles­körű áttekintést adott a me­gye, ezen belül a járás ötéves mezőgazdasági tervéről, az előttünk álló feladatokról, a megyei tanácstagok járási cso­portjának értekezletén. Elsőrendű és országos érdek a kenyérgabona-szükséglet megteremtése, e célból évről évre növelni kell a különféle nagy termőképességű bÚK:faj­ták vetésterületét. Kukoricára nem minden talaj alkalmas — ide' sorolható Monor környé­kének egy része is. Ezeken a helyeken inkább az őszi árpa vetésterületének növelése vol­na gazdaságos. A takarmány alapját a siló­kukorica képezi, de ez csakis az őszi takarmánykeverékkel párosítva biztosítja a szükség­letet. , Az állattenyésztésnél igen hasznos a takarmány-cu­korrépa termesztése. A pil­langósok vetésterülete eddig is örvendetesen megnövekedett, de ezt még állandóan növelni kell és az állványos szárítási módszerrel nagyon sokat tu­dunk segíteni a takarmány­hiányon. A rét- és legelőgaz­dálkodás nagy általánosság­ban nem kielégítő, sok helyen elhanyagolt. Műtrágyával és öntözéssel kell segíteni a hely­zeten. A megyei programban az öntözéses gazdálkodás fej­lesztése első helyet kapott. A szarvasmarha-tenyésztésnél _ a fő súly a tej hozam emelésén; a sertéstenyésztésnél pedig a szaporításon és a hizlalási idő megrövidítésén van. A juhál­lományt meg kell kétszerezni, a baromfi- és tojástermelésnél pedig nem lehet felső „ határt szabni. A szakmunkásképzés megyénkben eredményesnek mutatkozik. A szakértelem ér­vényesülése a tapasztalatok szerint — a termelési költsé­gek csökkenését eredményezi. (—ty) Fiatalkorúak gará&dálk adása Szerda virradóra Kovács Mi­hály, az üllői Kossuth Tsz tagjának háztáji területén fel­téptek százötven. Erős Pálnak kilencven bokor burgonyát. Ezeknek a kártokozó cselek­ményeknek, hogy elejét ve­gyék, a rendőrség erélyes nyo­mozást kezdett és a tett elkö­vetése után pár órával már elő is állította a tetteseket V. I.. V. K. és L. J. kiskorúak személyéiben. Lerészegítés, légpuskázás és egyéb szabálysértések OrcLasi János, Gomba, Isko­la utca 57. szám alatti lakos Boda Sándor budapesti lakos részére szeszesitalt rendelt és vitt, annak ellenére, hogy ne­vezettet ittassága miatt már előzőleg nem szolgálták ki. 60 forintra bírságolták. ■k Besötétedés után kivilágítat- lan lovaskocsival közlekedett Üllő község belterületén Jan- csó Benjámin, Nefelejts utca 32. szám alatti lakos. 300 fo­rintra bírságolták. ★ Légpuskával lövöldözött Ve- csés belterületén Szabó Lajos Tó utca 15. szám alatti lakos. 200 forintra bírságolták. •k Erősen ittas állapotban Mo­noton, a Vigadó Étterem előtt verekedést kezdeményezett, majd zsebkéssel fenyegetőd- zött Rézics József, Gomba, Ibolya utca 41. szám alatti la­kos. 150 forintra bírságolták. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Húsz évre egymástól. Gomba: ígéret földje. Gyömrő: A bosszú. Matiné: Neveletlen kis­kacsa. Maglód: Mindenki ártat­lan Matiné: Timur és csapata. Mende: Halászlegény frakkban. Monor: Amíg holnap lesz (szé­les). Matiné: Mágnás Miska. H: Kétszoba összkomfort. Nyáregyhá­za: Rátarti fickó. Pilis: Apát ke­resünk. Matiné: Kocsubej. Tápió- sáp: Roccó és fivérei. Tápiósüly: Torpedó visszalő. Úri: Májusi fagy. Üllő: Felmegyek a minisz­terhez (széles). Matiné: Kis ponty kalandjai. Vasad: Vadállatok a fedélzeten. Matiné: Cíca-Mica és más mesék. Vecsés: Útközben I— II. Matiné: Találkozás az ördög­gel. H: A rendőr. H0H0B*7IDf * A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • IV. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1062. JÚNIUS 24, VASÁRNAP Kiemelt műsor a monori filmszínházban Az utóbbi időben több pa­nasz hangzott el a monori filmszínházzal kapcsolatban. Kifogásolták olvasóink, hogy régi, kevésbé szórakoztató, se­matikus filmek kerülnek vá­szonra. Kevés az igazi, mai életünket bemutató, érdekes filmalkotás! Szóvá tették a filmszínház­ban uralkodó állapotokat is! Korszerűtlen a szellőztetés, té­len nagyon hideg, nyáron na­gyon meleg a nézőtér; a szé­kek nyikorognak. Nemegyszer hangzott él olyan észrevétel is —, hogy beázik a nézőtér! Megvizsgáltuk a panaszokat. Meg 'kell mondani őszintén, ha kissé eltúlzottak is, de való­ban fennállnak. A monori filmszínház ez év február óta. a Pest megyei Moziüzemi Vállalat hatáskö­rébe tartozik. Azelőtt, mint tudvalevő: tanácsi kezelés alatt állott. A Monori Községi Tanács, a volt katolikus egylet épületére — az új filmszínház átalakí­tási munkálataira mintegy 500 ezer forintot költött! Egy korszerű szellőztető be­rendezésre már nem futotta a községfejlesztési pénzügyi keretből. A jelenlegi szellőz- tetőnek nevezett nyüás, kor­szerűtlen, a két ventillátor se­gítségével sem bírja biztosí­tani a hatalmas filmszínház nézőterének szellőztetését, il­letve friss levegővel való ellá­tását. A probléma végleses megoldását egy olyan korszerű szellőztető berendezéssel le­het megoldani ami csendben, üzemeltetés (filmvetítés) köz­ben is működik. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával foly­tattunk ez ügyben beszélgetést, ígéretet kaptunk, hogy meg­vizsgálják a panasz eredetét, s BOLDOG GYERMEKEK Nagy volt a forgalom pénte­ken délelőtt a monori tanács­házán. Az ügyfelek többsége gyerek. Vidám beszédük, ne- vetgélésük, kedves tolongásuk betöltötte a folyosót. Sziliháti Dóra gyermekvédel­mi felügyelő adta át a monori állami gondozott gyerekeknek a szép, új, nyári szandálokat. A nyári ruhákat már koráb­ban megkapták. Antal Mihály, Tamás Erzsébet, Tokaji István és Nagy József még sokáig ott maradt és kíváncsian érdek­lődött Dóra nénitől a nyári üdülésről. — Mit kell vinni? Sokat utazunk? Fürdünk majd? — hangzottak egymás után a gye­rekek kérdései. Szilháti Dóra sok szeretettel és nagy türe­lemmel válaszolgatott kíváncsi gyermekeinek. Miközben a kérdésekből ki­fogytak és figyelmük a szép új szandálokra terelődött, a gyermekvédelmi felügyelő tá­jékoztatott, hogy június 29-én a járásból mintegy 50 nagyobb állami gondozott gyereket visz kéthetes üdülésre a Duna mel­lé. A gyerekek teljes ellátásá­ról államunk gondoskodik. Még sok kérdésem lett vol­na, de máris ostromolták Dóra nénit újabb és újabb kérdé­sekkel. s türelmetlenül várták rá a választ— Ml ÚJSÁG A HATÁRBAN ? Aratásra készülnek, napirenden a szénagyűjtés, a borsószedés A múltkori esőzések és az azt követő nyári kánikula nagyban hozzájárul a gabona­fajták érleléséhez. Rohamosan közeledik a legnagyobb nyári munka, az aratás — cséplés. Igen sok függ attól, hogy ezeket a munkákat időben el­végezzék. Hayt Ferenc elvtárs­tól — a gyömrői Petőfi Tsz elnökétől — kérdeztük meg, hogyan készülődik a szövetke­zet a kalászosok betakarításá­ra. — Ebben az évben is a ta­valyi esztendőben szervezett tsz arató-cséplöbriigád vesz részt ebben a munkában, azon­kívül a gépállomás egy bri­gádja is itt fog dolgozni. 100 holdat kézzel aratunk le, a többit a gépállomás gé­pei, illetve a tsz aratógópe vágja le. — Jelenleg milyen munka folyik a tsz-ben? — A kertészeti brigád nö­vényápolással foglalkozik. Igen szép a paradicsom, zöld­paprikát pedig már értékesí­tünk is. Azonkívül el szeret­nénk kerülni a takarmánygon­dokat, folyamatos munkaként említem meg a szénagyűjtést. Ügyszintén állandó munka napjainkban a borsószedés. Jövő héten 50 ezer csomó zöldhagymát is adunk át a MÉK-nek. — Az állattenyésztés terü­letén? — A Gödöllői Kísérleti Gaz­daságiból hozattunk 2000 na­poscsibét. Ebből válogatjuk ki a 600—050 baromfiból álló törzsállományt. Gyarmati Sándor OSI FALVAINK IV. MENDE Nevét a járás kultúrtörté­neti monográfiája a török mendöle szóból származtatja s feltételezi, hogy ezt a ne­vet a török, hódoltság korá­ban kapta. Mendöle magyarul bárányt jelent. Forrásaink a név időbeli eredetét határozottan meg­cáfolják, ugyanis már 1467- ben ily néven említik. Ekkor a Nyársapáthy-család birto­kában találjuk. 1507-ben a Nyársapáthyaktól örökség ré­vén Kusalyi Jakes János, majd vétel útján Werbőczy István szerzi meg. 1559-ben a török adólajstrom 6 házat említ Mendén. Ezután, ha­sonlóan a környező közsé­gekhez (Bille, Farkasd. Osz- lár stb.), elpusztult, mert 1580-ban mint a Toldi-csa- lád pusztáját említik. A XVII. században a. Bosnyákok és Koháryak birtoka. A templomot Koháry Ist­ván építtette 1736-ban, ez4 azonban 1833-ban lebontot­ták. A jelenlegi katolikus templom 1831-ben, Kegle- vich István — az új bir­tokos — támogatásával épült. 1727-ben még pusztaként em­lítik, betelepítése valószínű­leg a templom építésével egy időre esik. Az új lako­sok szlovákok voltak, aki­ket Koháry felvidéki bir­tokairól hozott ide. Az 1770-es urbárium sze­rint 21 féltelkes jobbágy és 7 házas zsellér lakik itt, míg 1828-ban 9 háromnegyed tel­kes, ■24 háromnyolcad tel­kes jobbágy és 19 házas zsel­lér. 1844-ben Ferenczy Jó­zsef monográfiája már em­líti az evangélikus templo­mot és a praedikátort. La­kossága lassan gyarapodott, 1844-ben 559. 1876-ban 805 fő volt. Gecsényi Lajos Rossz ebéd Juj már megint ez a zöld! Miért termi ezt meg a föld? Ez nem, jó meglepetés. Ma nem lesz ebédelés. Hogy is mondja Anyuka? Ettől nő a Józsika! Es nőni ki nem szeret? rövid időn beiül korszerű- ^ sitik a filmszínház szellőz- í y tetű berendezését. Nem megnyugtató télen a ^ nézőtér fűtése sem! Hideg a ^ terem, így kényelmetlen a szó- í rakozás! Bár ígéretet nem < kaptunk, de rövidesen ezen az £ állapoton is változtatni kell. ^ A legelőnyösebb lenne — amíg ^ pénzügyi 'keret nem áll ren- ^ delfcezésre, a gőzfűtés beveze- ^ tésére — olajkályhákkal fűte- ^ ni. Az egyenletes, kellemes Ihő- 4 mérsékletet biztosítana! | A vállalat igazgatója a mű- ^ sorpolitika-tervről, röviden ^ úgy tájékoztatott: A Pest me- ^ gyei Moziüzemi Vállalatnak az ^ a törekvése, í y hogy kiemelt műsort biz- ^ tosítson Momomak. í , ? Az utóbbi időben — a televízió 6 térhódítása folytán — erősen 2 megcsappant a mozilátogatók ^ száma. Következetesen a film- ^ műsort, már a versenytársi kö- ^ vetelményeknek figyelembe- ^ vételével állítják össze. A kö- ^ vetkező hét műsorában olyan | filmek várnak bemutatásra:2 mint a Fekete Orfeusz tfolasz— ^ francia) és Amíg holnap lesz | című (magyar) filmalkotás! ^ S végezetül elmondták a monori filmszínház vezetői, hogy varrnak olyan moziléto- gatók. akik fegyelmezetlenül viselkednek a nézőtéren! A támilásszékekről leszedik a gu­mi hangtompítót, ami nélkül a székek zajt csapnak — ron­gálódnak. Ehhez csak annyit teszünk hozzá: a legszigorúbban el kell járni a rendetlenkedőkkel szemben! Hörömpő Jenő Nem megy le semmiképpen, Valami mást kérek szépen... Ferenczy Hanna Hideg riport a monori jégüzemből Nyakunkon a kánikula. A hőmérséklet 30 fok körül mo­zog. A nagy hőségben jól­esik egy pohár jégbehűtött sör, vagy fagylalt — hála a hófehér jégkristályok készítői­nek! Mert nem lehet minden­kinek villanyhűtőszekrénye! S mit csinál akkor: elmegy Mo­Az erdők bölcsőjében A rekkenő nyári hőségben is szorgos munka folyik a mended csemetekertben.. Szor­galmas lányok, asszonyok és iskolások féltő gonddal gyom­lálják, ' kapálják a hosszú egyenes csemetesorokat. A sorközöket a „Fürge” rotá­ciós kapa porhanyítja. A víz­tároló mellett méltóságtelje­sen dohog a szivattyú, ontja a vizet az apró gyenge cse­metéknek. Szép, nagyon szép a kert, ezt bárki látja, még a szak­ember Danszky István — a csemetekert vezetője — is na­gyon elégedett. — A százholdas kert min­den. négyzetmétere haszno­sított, ha az időjárás ked­vező lesz, akkor a tavalyi jó eredményt is túlszárnyaljuk — mondja. Tavaly 3 és fél millió cse­metét, közel 3 millió nemes nyár dugványt adott a cse­metekert az erdősítésekre, utcák, terek, termelőszövet­kezetek fásítására. Az or­szág egyik legnagyobb cse­metekertje szinte állandóan 40—50 munkást foglalkoztat. Főleg fiatalok, vidám KISZ- ista lányok dolgoznak itt, akik gyakran segítenek a szomszédos tsz-eknek is. A vezető Danszky István. aki már 47 év óta gyakorolja er­dész hivatását, most is fá­radhatatlanul dolgozik fegyel­mezett munkatársaival együtt, hogy őszre még több, jobb minőségű csemete kerüljön fásításra, és 20—30 év múl­va az erdővé fejlődött fásí­tások az ő munkájuk di­cséretét is zengjék majd. (Bognár) A gépíróiskolában A monori Móricz Zsigmond utca 4. számú ház nyitott ab­lakaiból sűrű írógépkattogás hallatszik, itt működik a mo­nora gépíró- és gyorsíróiskola. Meg is érdeklődtük az iskola tanárnőjétől. Szilágyi Imréné- tőL, hogy az ő növendékei mi­kor mennek vakációra? — Július első napjaira tűz­te ki a Művelődési Miniszté­rium az oktatás befejezését, előzetesen közölni fogják a na­pot, amikor a technikumi osz­tály vezetője kijön hozzánk a vizsgák megtartására. — Hányán vizsgáznak? — Két tanfolyamunk van. Az I. évesek 21-en vannak, ezek közül 18-an bocsáthatók vizsgára; a II. évesek mind a 11-en vizsgáznak. — Mik a tantárgyak? — Természetesen a gyorsi- és gépírás, azonkívül a ma­gyar nyelv. A II. évfolyamot eredményesen végzett növen­dékeink állami képesítő bizo­nyítványt kapnak, amely ad­minisztrátori munkakör betöl­tésére nyújt képesítést. Beszélgetésünk során ki­tűnt. hogy a járás majdnem valamennyi községéből járnak ide 8 általánost végzett lányok gép- és gyorsírást tanulni. Az iskola egyik legjobb növendé­ke Raczki Margit, az iskola KlSZ-titkára. A szintén kitű­nően tanuló Kása Katalin Ceglédbercelen már dolgozik. Jávorszky Máriának a vizsga sikeres letétele után már szin­tén van munkahelye Vasadon a tsz-irodában. Tóth Mária a tápióbicskei tanácsnál kapott munkahelyet. A monori lá­nyok közül Kovács Mária és Fülöpp Mária szerepelnek a másodévesek vizsgázói között, remélhetőleg ők is jó ered­ménnyel fogják megállni a he­lyüket. — Iskolánk részt vett az or­szágos gyors- és gépíróiskolai versenyen, most mindnyájan velem együtt — mondja a ta­nárnő — izgulva várjuk az eredményt. Tavaly a résztvevő 70 iskola között a tizedik he­lyen végeztünk, reméljük az idén jobb helyezést tudtunk elérni. — A jövő tanévre is jelent­keztek már? — A már eddig jelentkezet­tek száma meghaladta a ta­valyi létszámunkat. Örülünk, ha minél többen jönnek ta­nulni hozzánk. H. K. noron a Bajcsy Zsilinszky utcába —, az Üllő és Vidéke Fmsz jégüzemébe — ott meg­vesz egy tábla jeget 4 forin­tért és konzerválja másnapra áz ételt, vagy húsfélét! A legjobban talán a házi­asszonyok tudják értékelni a hideg, fehér jégtáblákat. Ügy is van! — mondja Lakrovics Sándor a monori jégüzem vezetője. A leggyako­ribb vásáfiőirii a háziaSsZő* nyok. Először hozzám jönnek* s aztán a húsért. Zúg a 14 ló­erős motor a kis helyiségben — a jégüzem „lelke”. A víz­zel feltöltött tartályok körül cirkulál, kering a sóié — ame­lyet fokról-fokra hűt le, a le­csapódó cseppfolyós ammóniák gáz, hogy megdermessze, jég­kristályokká fagyassza a vizet. Csodálat neked technika! Az ember áll kint a 30 fokos ká­nikulai melegben, aztán be­nyit egy kis helyiségbe, s úgy érzi: a csontjai hideget lehel­nek! Nehogy náthát szerezzek, Lakrovics Sándor, pufajkát adott rám! Ceruzám sehogy- sem akart dermedt kezeim között mozogni! Alig vártam, hogy kilépjek a melegre! Ott aztán megtudtam: a kis üzem 8 órai kapacitása 10 má­zsa jég! A jégtáblákat a ven­déglátóipar, népbolt, fmsz, va- valmint privát vevők viszik el. — Sajnos az üzem defici­tes: drága az áramtarifa* Jog­gal panaszkodnak ezért az fmsz vezetői, a budapesti ol­csó áramtarifára hivatkozva. Reméljük azonban nem for­dul eiő az a helyzet, hogy ezt a hasznos kis üzemet felszá­molják! Nagy kár lenne érte! ___________ (H. J.) L j berendezést kapott a 64. számú Zöldség- és Gyümölcsbolt Gyomron. Egy éve — mióta megnyílt az üz­let — kínlódott a kiszolgáló a régi elavult pult mögött, ahol az árukat sem tudták kirakni a vevők elé. Többször kifogásolták már a vásárlók, hogy az árut nem tudják alaposan megnézni, sokszor gyengébb minőségű árut vettek. Köze] egy év kellett a Cég-, léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak a probléma megoldására. ÜGYELETES ORVOS Gyömrö: dr. Túri Mária, Monor: dr. Balogh József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents