Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

1962. JÚNIUS 24, VASÁRNAP «ÜT Hfc.rei Felesleges aggodalom Alig győztem a dánszent- miklósi termelőszövetkezet eredményeit jegyezni: — Tavaly 34 forintot osztot­tak munkaegységenként. Idén is annyit terveznek. — A tagság megszokta már a közöst, bíznak a vezetőkben is. Ilyen gondos növényápolás, mint az idén, még soha nem volt. — Nézzék csak meg a tehe­neiket és a gyümölcsöst. Hat­száz süldőt állítottak most be! Kerekes László tanácselnök­helyettes és Papp Ferenc vb- titkár már nem is felváltva, hanem egymás szavába vágva sorolják a tsz eredményeit. Az egész falu ismeri ezeket a szá­mokat és minden ember szá- montartja a szövetkezet fejlő­dését. A lakosság nagy része a közös gazdaságból él, nem közömbös számukra mi történik a szövetkezetben. — És a tanács? — tudakozó­dunk. Tüd-e segíteni a tsz- nek gondjai legyűrésében? — Természetesen, tud. Máris tényekkel bizonyítják állításukat. Nincs olyan ta­nácsülés, hogy ne esne szó a szövetkezet dolgairól. Leg­utóbb a káderhelyzetről ta­nácskoztak. Mindig segítenek a tervek készítésében. Ellen­őrizték: törvény szerint osz­tották-e fel a háztáji földe­ket? Kaptak-e és mennyit a nyugdíjasok? — Ketten látogattuk meg Retemen tsz-elnök'kel a nyug­díjasokat — újságolta Kerekes Tászló elnökhelyettes. — Ha pedig már ott jár­tunk. észrevettük, hogy egyik helyen rossz a szalmatető, má­sutt kevés az élelem, nincs elegendő fa. Nyomunkban az­után megjelentek a cserepe- zők, segített a szövetkezet és a tanács is egy kis pénzzel, élelemmel is. _ A tanács vigyáz arra. ne­hogy valami törvénybe ütkö­zőt kövessen el a tsz, hiszen a rendekttoketüv:fi hat árpia tokát mi jobbano4stn<*iüfe iótS»$' szünk időben - szólni, ha vélet­lenül valami szabálytalanságot látunk. , , ... — A tanács- és a végrehajtó bizottsági üléseken mindig megbeszélj ük: mit tehetünk az aratás, a cséplés és más fontos munka idején, a zavartalan ellátásért. A zar- számadáskor például tudtuk, hogy megnő a forgalom. Ezért valamennyi ' üzletünket jól megtömtük áruval. Nem is volt semmi baj. — Azelőtt egy üzlet is eleg volt a községben. Most négy.. élelmiszerboltunk, eszpresz- szónk, italboltunk, zöldségüzle tünk van. Ebben az esztendő­ben már 32 vagon szén és 600 mázsa fa kelt el utalványra! — Aratásra mozgóboltról gon­doskodunk, nehogy hiány _ gyen bambiból és cigarettából. A község fejlődéséről sok más is árulkodik: orvosi rönt­sen máskor hangos viták vol­tak. A legutolsón azonban egy ellenvetés sem hallatszott. A tanács nem győzött intézked­ni: két napig megállás nélkü! szállítottuk a bútort a város­ból. Még a TEFU-t is igénybe kellett venni. Beszélgetés közben kiderült, hogy a szövetkezet és a tanács vezetői olykor vitáznak is. A tanács vezetői például javasol­ták. hogy a tsz vessen burgo­nyát, hiszen nemcsak az or­Ezek a viták azonban, ha hevesek is, nagyon hasznosak, így nyilatkozott Kelemen elv­társ is. Azt mondta, hogjr a közös gazdaságnak csak ejőnye származott eddig a szoros kapcsolatból. Amikor Kelemen tsz-elnök erről beszélt, jutottak eszembe Revák József tanácselnök alig egy esztendeje elhangzott sza­vai. Revák József akkor azért Több, mint virtus Hogy múlik az idő! Még nem is olyan régen volt, ami­kor új, nagyszerű kezdeménye­zés indult el az üzemekben: a szocialista brigádmozgalom, s már tö'bb mint kéte&ztendős i múltja van. — Mégpedig sikeres múltja — toldja meg Bernáth György elvtárs, a Prés- és Kovácsolt- árugyár szakszervezeti bizott­ságának termelési felelőse. Magyarázatul hozzáteszi: — Gyárunkban ez ideig három fizikai munkás és egy műsza­ki brigád nyerte el a megtisz­telő címet. Példájuk nyomán mind többen kapcsolódtak be a mozgalomba: jelenleg tíz fi­zikai és öt műszaki brigád ver­senyez. Mutatja a brigádszerződése­ket. Az egyiken jóformán meg sem száradt a tinta: a napok­ban írták alá a most alakított műszaki-közgazdasági brigád tagjai. — Milyen feladatokat vállal­tak? Mátyás János brigádvezető így összegezi: — A hulladékfelhasználás ügyviteli rendjének kidolgozá­sát, a gyártmányfejlesztés és a műszaki fejlesztés költségei­nek felülvizsgálását, s e költ­ségek kihatásainak rendezését. Szerepel feladataink között olyan újítás kidolgozása, amely lehetővé teszi a forgácsoló szerszámok felhasználásának csökkentését. Vállaltuk, hogy valamennyien részt veszünk a szervezett politikai oktatásban és — a képzettségünknek meg­felelő szintű — szakmai to­vábbképzésben. Kerekes László, Papp Ferenc, Kelemen és Pálinkás elv­társakkal most is a baromfitenyésztésről vitáznak szag érdeke kívánná ezt. ha­nem a község lakosságáé is. Kelemen tsz-elnök és a veze­tőség többi tagja pedig azzal érvelt, hogy nekik fontosabb a takarmány termesztés, mint a burgonya. Vitáztak a baromfitenyész- tés^miatt is. A tanács vezetői Ugyanis"rosszállták',''hogy a la­kosság még • hhetá-fi bátí ■, l sóm sZeVzödött úgy, mint más évek­ben ... aggályoskodott: vajon szükség lesz-e az átszervezés után a tanács munkájára. Félt, hogy a tanács nem találja meg majd az új helyzetben tennivalóját. Akkor csak üres szólamokkal biztatgatták: a kommunisták minden helyzetben feltalálják ; maguk^i|!...Mára ^^dtiban.ők té- WPÁfkel' A- • %WR? munásták szava Valósággá lettí S. A. Itusz orssúffluíl érUcstvh n&twaósak a budapesti nemzetközi borversenyre Az augusztus 16 és 25 kö­zött, a városligeti Vajdahu- nyad várban megrendezésre kerülő nemzetközi borverseny­re húsz országból érkeztek ed­dig nevezések. A borverseny­nek több „újonca” is lesz. Az idén bírálnak először japán, portugál, spanyol borokat, va­lamint két pezsgő- és két desz- szert-borfajtát az amerikai Egyesült Államok Michigan államából. A szocialista orszá­gok mellett, amelyek borásza­tuk gazdag választékát mutat­ják be, eddig 119 tőkés cég jelentkezett, 323 borfajtával. (MTI) Minden mozgalomnak meg­van a bölcsője, ahonnan el­indult. A Prékó-ban kétségkí­vül a forgáesolóüzemet kell a szocialista brigádmozgalom bölcsőjének tekinteni. 1960-ban itt íkezdődött el két brigáddal az, ami 1962-ben tömegmozga­lommá fejlődött: a TMK egyik részlegében jelenleg negyven munkás versenyez a szocialis­ta- műhely címért! Itt, á for- dolgozik az a hi^W'-ffiákál^brígád. amely­ből kettő kétszer, a harmadik egyszer nyerte el a szocialista brigád címet. Az egyik a kétszeres nyertes közül a Kossuth-brigád. La­pozgatom a brigádnaplót. Ele­jén a névsor — tizennégy tag­ja van — utána a vállalások hosszú listája. Majd egy be­jegyzést találok, ezzel a cím­mel : selejtmentesen dolgoz­tak. Alatta csaknem a teljes brigádnévsor. A bejegyzés a későbbiek során gyaiksran is­métlődik. — Ha a valóságot akarja is­merni a brigádról, ahhoz ke­vés ez a napló — figyelmez­tet Király László brigádvezető. — Ebben csalt az áll. hogy mit csináltunk januártól mostaná­ig. De az, hogy honnan indul­tunk, s mit értünk el, nincs benne. — Látja ezt? — mutat az áp­rilisi feljegyzésekre: — a bri­gád selejtje midössze 0,02 szá­zalék volt. Ez magában nem mond sokat. De ha hozzátesz- szük, hogy 1960-ban négy és fél százalék volt a selejtünk, most pedig állandóan alatta marad a brigádszerződéstoen vállalat fél százaléknak, úgy mindjárt érdekesebb! S még érdekesebb, ami a százalékok, a számok mögött van: az em­berek. Tóth Ignác esztergályos például, aki tavaly egész év­ben selej Imentesen dolgozott; meg a többiek, akik már hat hónapja hibátlan munkát vé­geznek. Becsukom a naplót. Király Lászlónak igaza van: az ember érdekesebb. Az ember, aki bri­gádba tömörülve többre ké­pes, mint azelőtt, egyedül... Tavaly ilyenkor még egyet­len tagja végzett a brigádnak társadalmi munkát, az egyik alapszervezeti párttitikár. Most pedig már van közöttük mű­helybizottsági elnök, KISZ- propagandista, szakszervezeti bizalmi, segélyezési aktíva, és KISZ faliújságfelelős. Néhány évvel ezelőtt még ritkaság számba ment a kiváló dolgozó. Ma pedig a brigád négy tagja háromszoros kiváló dolgozó, egy pedig a kohó- és gépipar jelvényes kiváló dolgozója. Amikor megalakították a Kossuth-brigádot, nem is ér­tették pontosan, mit jelent: szocialista módon dolgozni, ta­nulni és élni. Aztán teltek a hónapok, évek és megértették, hogy azt jelenti: megtanulni a különböző gépek kezelését, hogy szabadságolás, vagy be­tegség esetén helyettesíteni tudják egymást. Azt jelenti, 1 hogy Gócza János fiatal szak­munkással addig foglalkoztak, amíg 80—90 százalékról 104 ! százalékra emelkedett a telje- j sítménye. Vagy azt jelenti, i amit a Puskás-brigád esete bi- ; zonyit. Ezt a brigádot január ! óta patronálják a Kossuth tag­jai. s azóta a nyolcadik-tizedik helyről a negyedikre küzdötte fel magát a műhelyben! — Persze, gondjaink is van­nak — mondja őszintén Ki­rály László. Négy újítást kelle­ne kidolgoznunk év végéig, s eddig még egyet sem sikerült. Időnként apróbb lazaságok is i előfordulnak, késés, vagy ha- j sonló. Nem túlozzuk el e prob­lémákat. de nem tartjuk őket bocsánatos bűnöknek sem: tü- ! relmes meggyőzéssel vesszük fel a harcot ellenük. De min- I dig a hibák, sosem az ernbe- | rek ellen. Hadd mondjak erre i — befejezésül — egy példát, j Az ugyancsak kétszeres szocia- I lista R ákóczi-brigád példáját. í Nemrégiben ötnapos igazolat- ! lan hiányzásért az igazgató- ! ság elbocsátott egy munkást. ( Ezt az embert a Petőfi-brigád adta „kölcsön” beáliítónak, a Rákóczi-brigádiba. A rákóczis- ták tudták, hogy megérdemel­ten kapott ilyen súlyos bünte­tést. Mégis, azt kérték az igaz­gatóságtól: vonja vissza az el­bocsátást, adjon időt ennek az embernek, megváltozni, ők fe­lelősséget itáliainak érte,.. Hát én minden eredmény kö­zött. amit a mozgalomban el­értünk, ezt tartam a legérté­kesebbnek. Mert a munkára „rákapcsol” az ember virtusból is, meg a több keresetért is. De felelősséget érezni és vál­lalni másakért, egymásért, ez több. mint virtus. Ehhez em­berség kell. Nyíri Éva Mintegy 600 új szakmunkás vizsgázik az éleimiszeriparban A kővetkező tanévre 8ö0 elsőéves tanulót vesznek fel Nyolc élelmiszeripari-tanu­ló iskolában mintegy 600 új szakmunkás vizsgázik a most zárult tanévben. Közülük kö­rülbelül négy és félszázan az élelmiszeripar két fontos ágát, a hús- és konzervipart erősí­tik. Fiatal szakmunkások ke­rülnek a malom-, a hűtő-, az édes-, a tej- és a sütőiparba is. A most vizsgázó élelmiszer- ipari tanulók közül majdnem se­k\X\\\\\\VV\\VV\VVVW\\\V\WV\\\\\V\WVVV\\\’ t gítö erő követeléseink kivívd- '• sánál az, hogy erre hivatkoz- \ hatunk: Magyarországon pél-\ damutató szociális intézmé- \ nyék, és intézkedések könnyí- j tik a dolgozók életét. Nagy eredményként kong-1 vették el az osztrákok, hogy ', a legutóbbi vasutassztrájk- j nál kivívták az azonnali táp- \ pénzfolyósítást. Eddig ugyan- i is a betegség bekövetkezésétőlj számított három napig nem, járt táppénz. Most már ez is\ úgy van, mint Magyarorszá­gon. A nyugdíjhatár viszont az itteni hatvan helyett ott hat­vanöt év. Általános megállapí­tás volt, hogy Magyarországon kiegyensúlyozottabban lehet biztosítani a megfelelő életkö­rülményeket. Igaz, hogy az osztrák munkások általában jobban keresnek, de ezt sok­szor igen sok túlórával érik el. Viszont Ausztriában a. jövede­lem növelcedésévei progresszí- ve 30—10 százalékra emelke­dik a kereset után befizetendő adó. Az alapfizetésből legke­vesebb 17 százalék az adólevo­nás. A vendéglátók és a ven­dégek jó barátságban váltak el egymástól. A küldöttség tagjai között volt olyan is. aki idefe- lé induláskor azon gondolko­dott. egyáltalán nekivágjon-e az útnak. Most nemcsak azt vallotta meo delegációjuk ve­zetőiének. hogy kellemesen csalódott, s örül, hogy itt van. hanem azt is hogy nem fogja elmulasztani az alkalmat, ha legközelebb ismét Magyaror­szágra jöhet. T. Gy. százan érettségi után kezdték el a szakmát tanulni. Közülük legtöbben, hetvenhatan, a kon­zervipart választották hivatá­sukul. A következő tanévben 850 elsőéves ipari tanuló felvételét tervezik. Változás a múlthoz képest, hogy az idén először a hűtőipari szakmába is vesz­nek fel fiatalokat az iparitanu- ló-iskolák. Hűtőipari szakokta­tás csak Budapesten folyik. Az iparágak műszaki színvonalá­nak gyors fejlődése szükséges­sé tette, hogy az érettségi vizs­gával rendelkező fiatalok szak­oktatását az eddigi egy évről kettőre emeljék. Kivétel a konzervipar, ahol az érettsé­gizettek továbbra is egy év alatt szerezhetnek szakmun- kásbizonyitványt. A felvételek még folynak. Budapesten három élelmiszer- ! ipari-tanuló iskola várja a fia- ! talokat. Az egyikben csak ma- : lomipari, a másikban hús-, i konzerv- és hűtőipari a har- ; madikban pedig sütő-, édes- i és tejipari szakembereket ké- i peznek. működik azonban élel- : miszeripari-tanuló iskola i Nagykőrösön, Sátoraljaújhe- I lyen, Kaposvárott, Debrecen- ; ben és Szegeden is. A konzerv- \ és sütőiparban a tavalyi 250 ; tanuló helyett több mint há- ; romszázat vesznek fel a követ- ! kező tanévre. Ebben a két ! iparágban korlátozás nélkül j jelentkezhetnek lányok is, fő- > leg Budapesten. (MTI) I í Színjátszó rendezőképző esti tanfolyam í A Népművelési Intézet szep- ; temberben kétéves esti tagoza- \ tű színjátszó rendezőképző tan- l folyamot indít. A felvételi ! vizsgákat augusztusban tart- ; ják, s az anyagot a jelent.ke- í zők postán kapják meg. Jé- ! lentkezni július 31-ig lehet ; írásban, KISZ. szakszervezeti, ! üzemi, vagy iskolai ajánlással j — a Népművelési Intézet mű- í sorpolitikai osztályánál: Buda- ! pest. I., Corvin tér 8. szám. ’> (MTI) Érdemes megemlíteni a ná­lunk is többé-kevésbé ismert osztrák lakbérviszonyokról a következő példát. Egy jobb módú vállalkozó hatszobás la­kásáért 60 schillinget fizet ha­vonta, mert az úgynevezett ré­gi bérű ház. Az új bérű épü­letben kétszobás lakásért egy munkás 560 schillinget fizet! A beszélgetések során, jó baráti hangulatban, hamaro­san kiderült, hogy országhatá­rok ugyan vannak. a határok mögött élő emberek társadal­mi rendje és körülményei azonban nem maradnak hatás­talanul a szomszédra. Egyön­tetű megállapítás volt ez a de­legáció kommunista, szocialis­ta és szimpatizáns pártonkívnl- li részvevőitől egyaránt. Íme egy idézet a felszólalások kö­zül: — Nem is tudom megmon­dani. mennyit segítenek ne­künk a magyarországi vívmá­nyok. Hallottunk már ezek­ről. bár amit itt láttunk, az olcsó étkezés, munkásszállás, üdülés és más juttatás tükré­ben ez még gazdagabb az el- képzélteknél. Miért fontos ne­künk mindez? Mi már mond­hatjuk követeléseink támoga­tására a munkaadónak, hogy így és így él a munkás a ’szom­szédban. Nem is képzelitek, hogy milyen kényszerítő, se­vezető titkárnőjével. Keveslem a fizetését, úgy gondolom, érettségivel többet érdemelne. Azt is megmondhatom, kedves barátaim, hogy az az útmun- kás, akivel szintén összehozott a jószerencse, nem keres va­lami nagy pénzt. Általában el­mondhatom, hogy az osztrák munkások jövedelme nagyobb, mint a magyar dolgozóké. Ez a dolog egyik oldala. De hall­gassák meg, mi áll e téma má­sik felén. Az én útmunkás ma­gyar barátom gyermekei jó­formán ingyen tanulnák. A kétszobás lakás bére itt 150 forint. Ausztriában nem ilyen kedvező a helyzet. S amit még igen fontosnak tartok hogy itt Magyarországon összehason­líthatatlanul nagyobb a ke­nyérbiztonság ... A beszélgetés sokfelé Ka­landozott. Ide sorolhatjuk a családi pótlék témáját. Erről ezt mondta a vendég: — Négy gyermekkel 785 schilling családi pótlékot ka­pok. Azt hiszem, ez jóval több. mint amit nálatov- fizet­nek. Ám az én nagyobbik lá­nyom tanítónőnek készül. Ilyen iskola nincs a környé­künkön. El kell helyeznünk öt. Már kiszámítottuk, s tud­juk, hogy ez havonta 1000 . schillingbe kerül. így mérnem is olyan sok, igaz? — kérdezte ■ mosolyogva, aztán leült. Nemrégiben osztrák vendégek járták a megyét. A DCM és a százhalombattai építkezés volt kétnapi prog­ramjuk. Űtjukról már tudósí­tottunk, mégis érdemes vissza­térni rá, hiszen a látogatások : és eszmecserék folyamán egy ; sor, mindenkit érintő kérdésre i kerestek, s találtak választ a ; vendégek és vendéglátók. ■ Már a Dunai Cement- és ■ Mészmű látogatásánál egyre l erősebben jelentkezett az az \ igény, hogy ne csak kísérettel, \ s közös program szerint járja- i vak, de legyen módjuk az ! osztrák építőipari munlcások- í nak arra, hogy magyar ikollé- ! gáikkal kettesben, hármasban ! is beszélgethessenek. A kérés í jogos volt, s természetesen í senki sem támasztott akadályt ; teljesítése elé. A százhalombat- {tai erőmű látogatásánál mód is f nyílott erre. A huszonegy tagú í delegáció „szétszóródott’’, ki- í sebb csoportokba verődött, s i mindenki megtalálta a maga í beszédtársát. Többen beszél- Í ték, vagy törték a németet a í magyar munkások és műszaki- } ak közül. De olyan eset is élő- % fordult, hogy a nehezen döcö- % gő német fogalmazás egyszer­re csak átcsapott szlovákba, % mert kiderült, hogy a kérde- ^ zett, s a kérdező valamikor ^ eavazon tájon lakott. j Milyen tanulsággal jártazitt- $ tartózkodás? Általánosságok £ helyett hadd idézzék a Durta- £ menti Hőerőmű építésvezető- ^ séoénél megtartott ankétot. f’ Liedauer Alois, harmincöt- ^ éves fiatalember, odahaza asz- ^ talos. így kezdte: ' — Beszélgettem a főépítés Pap Ferencet már a tsz borjai is ismerik gengéppel büszkélkedhetnek. Orvoson kívül körzeti ápoló­nőjük, egy bábájuk, védőnőjük is van. 1960-ban gyógyszertá­rat is építettek. A községben már 32 család vásárolt televíziót és négyszá­zan hallgatják saját rádióju­kat. Szavaik nyomatékéül elmon­dották: — A zárszámadó közgyűlé­így élünk! Osztrák építőmunkások a két ország életkörülményeiről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents