Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
1#«2. JCNIUS 17, VASÄRNAP «»t megyei xJííriaft P écs után most Budapesten is bemutatták Gosztonyi János és Kincses József közös alkotását, az Európa elrablása című új magyar musical co- medy-t. Nyomban el kell mondani, hogy a mű megérett a fővárosi bemutatóra, annak ellenére, hogy korántsem hibátlan alkotás. Legfőbb erénye — amellett, hogy megtalálható benne a musical minden ösz- szetevője: próza, zene, tánc — mai mondandója. így bemutatása feltétlenül előrelépést jelent a színház kétéves kísérletezésében. Ugyanakkor elgondolkoztató is: a mai téma is feldolgozható musical-formában. nem feltétlenül szükséges a régi nagy színpadi sikerek modernizálása. Nálunk, a mi viszonyaink között a jó musical titka nem a modernizálásban leer esendő — véleményem szerint —, hanem elsősorban a mai, mindenkit érdeklő és foglalkoztató témák szí npadrav i telében. , Gosztonyi—Kincses musical- ja napjaink Párizsába kalauzolja a nézőt. Történetének hőse egy fiatal magyar színész. aki tanulmányútj át töltötte a francia fővárosban. A tanulmányút véget ért, de az utolsó napig nem találkozott a nagy kalanddal. Párizs pedig kaland nélkül... Már eőre retteg a barátok, ismerősök gúnyos csipkelődésétől, amely odahaza várja majd, amikor váratlanul belebotlik a nagy kalandba. A nagy kalandot ezúttal egy bájos francia táncosnő személyesíti meg. aki szintén ezen a napon búcsúzik a várostól. Másnap már a világ egy más tájára repül, ahol ugyan gazdag férj várja, de ahonnan nincs többé visszatérés ifjúsága városába. (A musical harmadik szereplője a párizsi utca népét megszemélyesítő balettkar.) A váratlan találkozás és a hirtelen támadt szerelem sok jó ötletre, fordulatra ad lehetőséget, s Gosztonyi él is ezekkel. Jól szövi a darab meséjét, amely bár könnyed, de nem tartalmatian, sőt, olykor melyebbre is nyúl, gondolatokat ébreszt. Ami hibája: nagyón szűkmarkúan bánik az éneklehetőséggel. Mindössze két-három dalra futja erejéből, s ez — mivel musicalről van szó — nagyon kevés. A másik hiba: a táncképek aránytalansága. Míg a darab első részét szinte végig táncolja a balettkar, addig a második részben csupán egy igen ügyesen megoldott emlék- megelevenítésre és a záróképre futja. Dal is mindössze egy csendül fel, egy ismert néger spirituálé, de az is a színfalak mögüL Csak dicséret illetheti a zeneszerzőt, Kincses Józsefet. Zenéje mindvégig hűen szolgálja a darab mondandóját, nem aláfestője, kísérője annak, de szerves drámai kiegészítője. Katona Ferenc rendezése sikeres. Jó tempóérzékkel, mindvégig egyszerű, világos megoldásokra törekedve viszi színre a szerzők mondanivalóját. Hibája legfeljebb az, hogy a második rész próza-zene aránytalanságát nem' kísérelte meg helyrebillenteni, akárcsak azzal is, hogy visszajátszhat valamit a fiatalok megismerkedéséből. Dómján Edit a táncosnő szerepében kitűnő. Sokszínűén formálja meg Jaqueline jól megírt figuráját, lírában és drámában egyaránt hűen kelti életre. Jó Holl István játéka is. Ami még hiányzik az általa formált fiatal színész figurájából. az a bizonyos egyéni varázs, aminek hiányában a néző inkább érzi magához közelebb állónak a bájos táncosnőt, jóllehet ő áll távolabb tőlünk. K ülön dicséret illeti Eck Imre koreográfiáját és a nagyon tehetséges pécsi balettkart. Táncuk nemcsak látványos és modern, de tökéletesen illeszkedik a műhöz, kiegészíti azt. Remek szólistájuk, Bretus Mária, a kitűnően megkomponált emlékidéző táncképben hűen fejezi ki mindazt, amit Jaqueline szavakban már nem mondott el. Drégely László díszletei ötletesek. Prukner Pál Nyári szünet nélkül hány ember a művelődési házak termeiben. A népművelés és a kulturált szórakoztatás azonban nem lehet idényjellegű, nem lehet csak az őszi és téli hónapok programja. Az emberek szórakozási és művelődési igényeit — városon és falun egyaránt — folyamatosan kell kielégítenünk. Ez azonban évek óta vajúdó probléma. Az elmúlt hetekben a megyei szervek megvitatták a folyamatos működés lehetőségeit, s sok jó gondolattal, elképzeléssel igyekeznek majd segítséget nyújtani a járási, városi, községi művelődési házak vezetőinek. A célkitűzések nem lehetnek maximálisak. A nyári időszakban könnyedébb, színesebb, mozgalmasabb, éleve- nebb kulturális életet kell biztosítani. Ez pihentetobb annak, aki egész heti nehéz fizikai munka után szórakozni akar, másrészt a szabadságukat töltő bejáró munkások is pihenni, szórakozni szeretnének. A szünidejét élvező tanuló ifjúság is inkább vonzódik ilyenkor a könnyebb műfajhoz. Azokban a községekben könnyebb a helyzet, ahol jól megépített, állandó jellegű szabadtéri színpad van. A vidékre járó színészek, művészegyüttesek, zenekarok, kórusok fellépésével minden hét végére gazdag program biztosítható. Nagyobb szerepet kapnak a kirándulások, a közös utazások, a túrák, amelyek szervezésénél egyaránt számíthatunk mind az öregekre, mind a fiatalokra. A nyári hónapokban zavartalanul működhetnek a klubok, ahol mindenki megtalálhatja a maga elfoglaltságát, olvasnivalóját, szórakozását, beszélgető vagy játszópartnerét. Az idén januártól kezdve jó néhány városi és községi művelődési ház bevezette a gyermekfoglalkoztatást. A legtöbb helyen ennek nagy sikere van. A nyári hónapok nagyszerű alkalmat adnak a további munkához, kísérletezéshez, újabb gyermekszakkörök létrehozásához. A nyári időszakban talán munkájuknak ebben az ágában léphetnek leginkább előre a művelődési házak. Természetes, hogy a nyári időszak tevékenysége sem nélkülözheti a tervszerűséget. Az ötleteket, elképzeléseket tanácsos időrendbe rakni, az összhangot megteremteni, hogy ne legyen se torlódás, se pangás, hanem egyenletes, kiegyensúlyozott, magabiztos munka. Ezeknek az elképzeléseknek végrehajtását nagyban megnehezíti, hogy a nyári időszak elején, a „lélektani fordulópont” napjaiban a népművelési szakemberek évi továbbképzése miatt szinte gazda nélkül maradnak a művelődési házak. Bár ez csak ott okoz komolyabb zökkenőt, ahol hiányzik az aktívahálózat, ahol egész évben mindig és mindent az igazgató végez. Tenkcly Miklós Jana Breichova. í A napokban megnyílt Karinvy x | Vary-i filmfesztiválon a «B\ dög látó csehszlovákok a Mffca3 '/ chausen báró című filmet y matatták be. A fűm női fócneí 2 replője a miiünk Ja jói lomért, -S tehetséges fiatal iním'n—fi: í. Jana Breíchova. 11 mm Ifi 11 ii Zj | Csávossy György: ÓDA Nagy sikerrel játsszák filmszínházaink a Két szoba összkomfort című szovjet filmvígjátékot Virgács Az iskolában névsorolvasást (roll-call) szoktak tartani; így ellenőrizték, hogy jelen van-e valamennyi diák. Valami csíny miatt dr. Keate az egész osztályt arra ítélte, hogy az órák után maradjanak továbbra is benn a tanteremben: névsorolvasás lesz. A fiúk igazságtalannak tartották az ítéletet és ette őket a méreg, hogy szabad idejüket így megkurtították. összedugták a fejüket és határozatba ment. hogy a névsorolvasáson egyikük sem fog megjelenni. Dr. Keate-nak éppen vendégei voltak ebédre, amikor a lázadást hírül hozták. Azonnal szétküldte a pedellusokat, ezek összeszedték a zendüiő- ket, a doktor pedig otthagyta az ebédet, és hozzálátott a forradalmi láz lecsillapításához.-ír-Z Nyolcvan diákot virgácsoit meg sajátkezűleg — azután visszatért a vendégeihez, s amint hírlett. elbűvölte őket szeretetreméltó társalgásával. Másszor csak egyetlen bűnös diákot, egy Smith nevűt kellett volna megcsapnia, de az eloldalgott, és nem sikerült előkeriteni. A doktor türelmetienkedett, a virgács is már szinte rángatózott a kezében. Véletlenül ekkor egy idegen fiú kukkantott be a tanterembe. — Hát te ki vagy? — riadt rá. — Hogy hívnak? — Smith. — Ügy? Gyere csak ide. És a balsorsú Smith II. megkapta Smith I. helyett az ennek kijáró adagot. Nem tesz semmit: a bűnért megtörtént a bűnhődés, s a megsértett jogrend helyreállt. Keate doktor leghíresebb ténykedése a konfirmációra készülő diákok névjegyzéke körül történt. A lista összeállításával megbízott tisztviselő az első keze ügyébe eső cédulára jegyezte fel a neveket: ez azonban ugyanolyan szabályos formájú és méretű cédula volt. amilyenre a megvesz- szőzendő növendékek neveit szokták naponként felírni. A doktor bejön a terembe, kezébe veszi a jól ismert cédulát. nyúl a virgács után és sorjában szólítja elő a listába foglalt fiúkat. Hiába tiltakoznak azok. hogy ők ártatlanok. ők konfirmációra készülnek: a lista, az lista — a doktor végigverte valamennyit. Mire az igazság kiderült, már csak a tévedés emlékét tapogathatták. Keate doktor viselt dolgainak csattanója a következő kis anekdota: Egy bennlakó fiú kimenőt kért tőle. A doktor a fejét csóválta: — Nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna az áb- rázatodat. A fiúból kiszaladt a válasz: — A hátulsó arculatomra bizonyosan jobban tetszenék £ emlékezni. Sir. | K eate a hóhérmunkánál fé- ^ leimet gerjesztően szó- £ kott rikácsolni, mint az áldó- £ zatára lecsapó vércse. Ellen- í léte volt egy Mulcaster nevű ^ tanár, ez derűsen és tréfálkoz- Z va kezelte a virgácsot. £ Egyik órán a házasságkötés ^ körüli szertartásokról volt ^ szó. miközben valamely okból ^ esedékessé vált egyik diák- ^ nak az elfenekelése. A tanár ^ mókásan ezt a szózatot intéz- ^ te az osztályhoz: „Ezennel kihirdetem, hogy az itteni plébánia területén la- % kó Alfél úr, valamint az $ ugyanide tartozó Virgács kis- % asszony házasságot szándékoz- % nak kötni egymással. Ha va- % lakinek házassági akadályról £ van tudomása, jelentkezzék, í különben a frigyet myomban í VXNXV“X'VXXXNXVvX>X^XX'X'XX>‘XX-XVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>NXWXVXXXXX\XXXXXX'^XXXXXXVW\.XVVXXXXXXVXXXXXXXXXVVX>XXXXXV,.VyXXXN>XXXNX>X>>XXXX'^ A ki takarékoskodik a ff*- vesszővel, nem szereti a fiát. Aki szereti, idejében megvesszőzi”. A mondás Bölcs Salamontól származik, mindazonáltal kevés benne a bölcsesség. Mégis ebbe kapaszkodott a régi pedagógia. s ezzel az indokolással tessékelte be az iskolába a virgácsot. Tanár és szülő megegyezett abban, hogy a virgács a nevelésnek egyik legüdvösebb intézménye. s minél bőségesebb alkalmazása ajánlatos. Nem látták, vagy nem akarták meglátni, hogy a megalázó verés az önérzetet is kiveri a gyermekből, ravasszá és képmutatóvá teszi, s tulajdonképpen nem is egyéb, mint dur- valelkű iskolamesterek hirtelen haragjának levezetése. Az angol pedagógusok nem keresgéltek indokolást a salamoni bölcs mondások közt. Ök maguk gyártották a virgácsolást igazoló bölcsességeket. Például: „A gyermek olyan, mint a marhaszelet: mennél jobban verik, annál puhább lesz’’. Vagy ez a másik: „A virgács ugyanazt a célt szolgálja, mint a szita: kiválasztja az ocsuból a tudás tiszta búzáját”, A nagymúltú angol iskolák egyszersmind internátusok is. A legelőkelőbb köztük Eton, ide csak az igen jómódú szülők küldik a* fiaikat. A tandíj magas, az ellátás drága. A vesszőzési korszakban minden diák számlájának volt egy sajátságos tétele: „fél guinea (10,5 shilling) nyírfavirgács beszerzésére”. F zt az ..ellátmányt’ legsürgősebben dr. Keate vette igénybe. (1809-től kezdve egészen esy negyedszázadig!) Csúcsteljesítményének ez a története: Hatalmas ég, hatalmas föld, hatalmas ember, nagy háromsága a világnak, k| vagy: valóság, végtelenség, élet. Dicsőség néked! * Beláthatatlan ég. szétronthatatlan föld, nagyságodnál is több a véges ember, ki szeghetetlen szárnyakkal lobog, gyúlékony vággyal, gyújtó értelemmel, ki nemcsak a föld vonzógyűrűjéből, hibái örvényéből is kitört s a port, mit átokként mindmáig örökölt, immár megdönthetetlenül megnyerte! Dicsőség néked, ember, ki űrbe futó sugárutakon ragadtad meg a csillagok kormánykerekét és sorsod útján is bíbor csillagnak boldogság-fényét hinted szerte szét, ki a hibátlan anyagi rend tükrén megalkottad saját bölcs rendedet s új világod, mint okos szerkezet, hol tengely tengelynek nyújt társkezet, hol minden együtt s egymásért pörög, iramában, mely roppant és örök, a messzi lengett álmott is beéri. Dicsőség néked, tavasz, mely Keleten tépted a rianást, a rabbá dermedt népek tengerén s most Kárpátjaink morajos egén lobogsz a hajnal olvasztó tüzében, bimbók petárdáit gyújtod az ágon: virágba borult máglyák mind a fák, s elhoztad izzó, élő áradásban a küzdő ember legszebb korszakát! örvendezz, föld, ünneplő nagy hazám, hol minden csöpp tanyán győzelmet ül e hódító tavasz s a parttatlan mezőn, ha száll a dal, a győzelem ujjongó dala az, hogy eljött, eljött ez a kor, hogy igavonó szolgasors, nyomor nem sorvaszt többé izmot és agyat és levélzászlós fűzágak alatt i fénnyel csiszolt, fénybevont patak. ég. föld, és ember mosolyának tűkre. Mosolygó ég, mosolygó föld, mosolygó ember. ki vagy igazság, békesség és élet, dicsőség néked! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxíxxxxv<xvxvrcwji«TOR.vy^v«i«vxvw.xxxxxxxx szentesítem”. $ S a virgács magasra emel- ^ kedett. : Le is csapott volna, ha egyik ^ cimbora közbe nem kiált: — Tiltakozom! — Aztán miért, te tacskó? ^ — Mert hiányzik a két fél ^ megegyezése. | A virgácsot tartó kéz leha- ^ nyatlott. A tanár nevetett, £ megadta magát, és a vőlegény £ megint visszabújhatott a nad- ^ rágjába. ^ Ráth-Végrh István gyűjtése Izgalmas kémtörténet a Ha velem tartanál című szélesvásznú NDK film % Több éves szokás, hogy a kul\ turális seregszemle megyei ! rendezvényei után hosszú pi- ; henő. hónapokig tartó szünet ! következik. A színjátszó együt- í fcesek, tánccsoportok és ze- í nekarqk tagjai ugyanis a se- : regszemle megyei bemutatóit ; tekintik az „évad” utolsó, ! nagy erőpróbájának. Ha si- ; kerül az előadás, akkor a ! jól végzett munka derűs nyu- ! galmával ülnek néhány hó- ; napig babérjaikon. Ha balul : ütött ki a verseny? Úgyis : utolsó fellépés volt, majd ; jövőre másként lesz. Az öntevékeny művészeti i együttesek pihenőbe vonu- ; lásával pangás áll be a mú- \ velődési házak zömének munkájában is. Talán azért, mert sok községben ez képezi a művelődési ház tevékenységének gerincét? Vagy az iskolai tanítás időrendjéhez igazodnak, lévén a népművelők zöme pedagógus? Ez a két ok játszhat inkább szerepet, s bizonyára senki ; sem gondolja, hegy a művelődési házak azért tartanak nyári szünetet, mert ilyenkor a színházak is bezárják kapuikat... Azt sem tételezi fel senki, hogy még él ez a tévhit: a falusi embert nyáron semmi sem érdekli, csak a munka! Nehéz leqne megmagyarázni, hogy miért alakult így a népművelési tevékenység. A tény azonban az, hogy évről évre bekövetkezik hivatalosan vagy nem hivatalo- ; san az „uborkaszezon”, amikor alig-alig fordul meg né£urópu eirctíiúóct Lj musical comedy a Petőfi Színházban
