Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

1#«2. JCNIUS 17, VASÄRNAP «»t megyei xJííriaft P écs után most Budapesten is bemutatták Gosztonyi János és Kincses József közös alkotását, az Európa elrablása című új magyar musical co- medy-t. Nyomban el kell mon­dani, hogy a mű megérett a fővárosi bemutatóra, annak ellenére, hogy korántsem hi­bátlan alkotás. Legfőbb erénye — amellett, hogy megtalálható benne a musical minden ösz- szetevője: próza, zene, tánc — mai mondandója. így bemuta­tása feltétlenül előrelépést je­lent a színház kétéves kísérle­tezésében. Ugyanakkor elgon­dolkoztató is: a mai téma is feldolgozható musical-formá­ban. nem feltétlenül szükséges a régi nagy színpadi sikerek modernizálása. Nálunk, a mi viszonyaink között a jó mu­sical titka nem a modernizá­lásban leer esendő — vélemé­nyem szerint —, hanem első­sorban a mai, mindenkit ér­deklő és foglalkoztató témák szí npadrav i telében. , Gosztonyi—Kincses musical- ja napjaink Párizsába kalau­zolja a nézőt. Történetének hőse egy fiatal magyar szí­nész. aki tanulmányútj át töl­tötte a francia fővárosban. A tanulmányút véget ért, de az utolsó napig nem találkozott a nagy kalanddal. Párizs pedig kaland nélkül... Már eőre retteg a barátok, ismerősök gúnyos csipkelődésétől, amely odahaza várja majd, amikor váratlanul belebotlik a nagy kalandba. A nagy kalandot ez­úttal egy bájos francia táncos­nő személyesíti meg. aki szin­tén ezen a napon búcsúzik a várostól. Másnap már a világ egy más tájára repül, ahol ugyan gazdag férj várja, de ahonnan nincs többé visszaté­rés ifjúsága városába. (A mu­sical harmadik szereplője a párizsi utca népét megszemé­lyesítő balettkar.) A váratlan találkozás és a hirtelen támadt szerelem sok jó ötletre, fordulatra ad le­hetőséget, s Gosztonyi él is ezekkel. Jól szövi a darab me­séjét, amely bár könnyed, de nem tartalmatian, sőt, olykor melyebbre is nyúl, gondolato­kat ébreszt. Ami hibája: na­gyón szűkmarkúan bánik az éneklehetőséggel. Mindössze két-három dalra futja erejé­ből, s ez — mivel musicalről van szó — nagyon kevés. A másik hiba: a táncképek aránytalansága. Míg a darab első részét szinte végig táncol­ja a balettkar, addig a máso­dik részben csupán egy igen ügyesen megoldott emlék- megelevenítésre és a zárókép­re futja. Dal is mindössze egy csendül fel, egy ismert néger spirituálé, de az is a színfalak mögüL Csak dicséret illetheti a ze­neszerzőt, Kincses Józsefet. Zenéje mindvégig hűen szol­gálja a darab mondandóját, nem aláfestője, kísérője annak, de szerves drámai kiegészítője. Katona Ferenc rendezése si­keres. Jó tempóérzékkel, mind­végig egyszerű, világos megol­dásokra törekedve viszi színre a szerzők mondanivalóját. Hi­bája legfeljebb az, hogy a má­sodik rész próza-zene arányta­lanságát nem' kísérelte meg helyrebillenteni, akárcsak az­zal is, hogy visszajátszhat va­lamit a fiatalok megismerke­déséből. Dómján Edit a táncosnő sze­repében kitűnő. Sokszínűén formálja meg Jaqueline jól megírt figuráját, lírában és drámában egyaránt hűen kelti életre. Jó Holl István játéka is. Ami még hiányzik az általa formált fiatal színész figurájá­ból. az a bizonyos egyéni va­rázs, aminek hiányában a né­ző inkább érzi magához kö­zelebb állónak a bájos táncos­nőt, jóllehet ő áll távolabb tő­lünk. K ülön dicséret illeti Eck Imre koreográfiáját és a nagyon tehetséges pécsi balett­kart. Táncuk nemcsak látvá­nyos és modern, de tökélete­sen illeszkedik a műhöz, ki­egészíti azt. Remek szólistá­juk, Bretus Mária, a kitűnően megkomponált emlékidéző táncképben hűen fejezi ki mindazt, amit Jaqueline sza­vakban már nem mondott el. Drégely László díszletei ötlete­sek. Prukner Pál Nyári szünet nélkül hány ember a művelődési há­zak termeiben. A népművelés és a kulturált szórakoztatás azonban nem lehet idényjellegű, nem le­het csak az őszi és téli hó­napok programja. Az embe­rek szórakozási és művelődési igényeit — városon és falun egyaránt — folyamatosan kell kielégítenünk. Ez azonban évek óta vajúdó probléma. Az elmúlt hetekben a me­gyei szervek megvitatták a fo­lyamatos működés lehetősé­geit, s sok jó gondolattal, el­képzeléssel igyekeznek majd segítséget nyújtani a járási, városi, községi művelődési há­zak vezetőinek. A célkitűzések nem lehetnek maximálisak. A nyári idő­szakban könnyedébb, színe­sebb, mozgalmasabb, éleve- nebb kulturális életet kell biztosítani. Ez pihentetobb annak, aki egész heti nehéz fizikai munka után szóra­kozni akar, másrészt a sza­badságukat töltő bejáró munkások is pihenni, szóra­kozni szeretnének. A szün­idejét élvező tanuló ifjúság is inkább vonzódik ilyenkor a könnyebb műfajhoz. Azokban a községekben könnyebb a helyzet, ahol jól megépített, állandó jel­legű szabadtéri színpad van. A vidékre járó színészek, mű­vészegyüttesek, zenekarok, kórusok fellépésével min­den hét végére gazdag prog­ram biztosítható. Nagyobb szerepet kapnak a kirándulások, a közös uta­zások, a túrák, amelyek szer­vezésénél egyaránt számít­hatunk mind az öregekre, mind a fiatalokra. A nyári hónapokban za­vartalanul működhetnek a klubok, ahol mindenki meg­találhatja a maga elfoglaltsá­gát, olvasnivalóját, szórako­zását, beszélgető vagy ját­szópartnerét. Az idén januártól kezdve jó néhány városi és községi művelődési ház bevezette a gyermekfoglalkoztatást. A legtöbb helyen ennek nagy sikere van. A nyári hóna­pok nagyszerű alkalmat ad­nak a további munkához, kísérletezéshez, újabb gyer­mekszakkörök létrehozásához. A nyári időszakban talán munkájuknak ebben az ágá­ban léphetnek leginkább elő­re a művelődési házak. Természetes, hogy a nyári időszak tevékenysége sem nélkülözheti a tervszerűsé­get. Az ötleteket, elképze­léseket tanácsos időrendbe rakni, az összhangot megte­remteni, hogy ne legyen se torlódás, se pangás, hanem egyenletes, kiegyensúlyozott, magabiztos munka. Ezeknek az elképzeléseknek vég­rehajtását nagyban megnehe­zíti, hogy a nyári időszak elején, a „lélektani forduló­pont” napjaiban a népművelé­si szakemberek évi tovább­képzése miatt szinte gazda nélkül maradnak a művelő­dési házak. Bár ez csak ott okoz komolyabb zökkenőt, ahol hiányzik az aktívaháló­zat, ahol egész évben min­dig és mindent az igazgató végez. Tenkcly Miklós Jana Breichova. í A napokban megnyílt Karinvy x | Vary-i filmfesztiválon a «B­\ dög látó csehszlovákok a Mffca­3 '/ chausen báró című filmet y matatták be. A fűm női fócne­í 2 replője a miiünk Ja jói lomért, -S tehetséges fiatal iním'n—fi: í. Jana Breíchova. 11 mm Ifi 11 ii Zj | Csávossy György: ÓDA Nagy sikerrel játsszák filmszínházaink a Két szoba össz­komfort című szovjet filmvígjátékot Virgács Az iskolában névsorolvasást (roll-call) szoktak tartani; így ellenőrizték, hogy jelen van-e valamennyi diák. Valami csíny miatt dr. Keate az egész osztályt arra ítélte, hogy az órák után maradjanak tovább­ra is benn a tanteremben: névsorolvasás lesz. A fiúk igazságtalannak tartották az ítéletet és ette őket a méreg, hogy szabad idejüket így meg­kurtították. összedugták a fe­jüket és határozatba ment. hogy a névsorolvasáson egyi­kük sem fog megjelenni. Dr. Keate-nak éppen vendé­gei voltak ebédre, amikor a lázadást hírül hozták. Azon­nal szétküldte a pedellusokat, ezek összeszedték a zendüiő- ket, a doktor pedig otthagyta az ebédet, és hozzálátott a for­radalmi láz lecsillapításához.-ír-Z Nyolcvan diákot virgácsoit meg sajátkezűleg — azután visszatért a vendégeihez, s amint hírlett. elbűvölte őket szeretetreméltó társalgásával. Másszor csak egyetlen bű­nös diákot, egy Smith nevűt kellett volna megcsapnia, de az eloldalgott, és nem sike­rült előkeriteni. A doktor tü­relmetienkedett, a virgács is már szinte rángatózott a ke­zében. Véletlenül ekkor egy idegen fiú kukkantott be a tanterembe. — Hát te ki vagy? — riadt rá. — Hogy hívnak? — Smith. — Ügy? Gyere csak ide. És a balsorsú Smith II. meg­kapta Smith I. helyett az en­nek kijáró adagot. Nem tesz semmit: a bűnért megtörtént a bűnhődés, s a megsértett jog­rend helyreállt. Keate doktor leghíresebb ténykedése a konfirmációra készülő diákok névjegyzéke körül történt. A lista összeál­lításával megbízott tisztviselő az első keze ügyébe eső cédu­lára jegyezte fel a neveket: ez azonban ugyanolyan szabá­lyos formájú és méretű cédu­la volt. amilyenre a megvesz- szőzendő növendékek neveit szokták naponként felírni. A doktor bejön a terembe, kezébe veszi a jól ismert cé­dulát. nyúl a virgács után és sorjában szólítja elő a listába foglalt fiúkat. Hiába tilta­koznak azok. hogy ők ártatla­nok. ők konfirmációra készül­nek: a lista, az lista — a dok­tor végigverte valamennyit. Mire az igazság kiderült, már csak a tévedés emlékét tapogathatták. Keate doktor viselt dolgai­nak csattanója a következő kis anekdota: Egy bennlakó fiú kimenőt kért tőle. A doktor a fejét csóválta: — Nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna az áb- rázatodat. A fiúból kiszaladt a válasz: — A hátulsó arculatomra bizonyosan jobban tetszenék £ emlékezni. Sir. | K eate a hóhérmunkánál fé- ^ leimet gerjesztően szó- £ kott rikácsolni, mint az áldó- £ zatára lecsapó vércse. Ellen- í léte volt egy Mulcaster nevű ^ tanár, ez derűsen és tréfálkoz- Z va kezelte a virgácsot. £ Egyik órán a házasságkötés ^ körüli szertartásokról volt ^ szó. miközben valamely okból ^ esedékessé vált egyik diák- ^ nak az elfenekelése. A tanár ^ mókásan ezt a szózatot intéz- ^ te az osztályhoz: „Ezennel kihirdetem, hogy az itteni plébánia területén la- % kó Alfél úr, valamint az $ ugyanide tartozó Virgács kis- % asszony házasságot szándékoz- % nak kötni egymással. Ha va- % lakinek házassági akadályról £ van tudomása, jelentkezzék, í különben a frigyet myomban í VXNXV“X'VXXXNXVvX>X^XX'X'XX>‘XX-XVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>NXWXVXXXXX\XXXXXX'^XXXXXXVW\.XVVXXXXXXVXXXXXXXXXVVX>XXXXXV,.VyXXXN>XXXNX>X>>XXXX'^ A ki takarékoskodik a ff*- vesszővel, nem szereti a fiát. Aki szereti, idejében megvesszőzi”. A mondás Bölcs Salamontól származik, mindazonáltal ke­vés benne a bölcsesség. Mégis ebbe kapaszkodott a régi pe­dagógia. s ezzel az indokolás­sal tessékelte be az iskolába a virgácsot. Tanár és szülő megegyezett abban, hogy a virgács a neve­lésnek egyik legüdvösebb in­tézménye. s minél bőségesebb alkalmazása ajánlatos. Nem látták, vagy nem akarták meglátni, hogy a megalázó verés az önérzetet is kiveri a gyermekből, ravasszá és kép­mutatóvá teszi, s tulajdonkép­pen nem is egyéb, mint dur- valelkű iskolamesterek hirte­len haragjának levezetése. Az angol pedagógusok nem keresgéltek indokolást a sala­moni bölcs mondások közt. Ök maguk gyártották a virgácso­lást igazoló bölcsességeket. Például: „A gyermek olyan, mint a marhaszelet: mennél jobban verik, annál puhább lesz’’. Vagy ez a másik: „A virgács ugyanazt a célt szolgálja, mint a szita: kivá­lasztja az ocsuból a tudás tisz­ta búzáját”, A nagymúltú angol iskolák egyszersmind internátusok is. A legelőkelőbb köztük Eton, ide csak az igen jómódú szü­lők küldik a* fiaikat. A tandíj magas, az ellátás drága. A vesszőzési korszakban min­den diák számlájának volt egy sajátságos tétele: „fél guinea (10,5 shilling) nyírfavirgács be­szerzésére”. F zt az ..ellátmányt’ legsür­gősebben dr. Keate vette igénybe. (1809-től kezdve egé­szen esy negyedszázadig!) Csúcsteljesítményének ez a története: Hatalmas ég, hatalmas föld, hatalmas ember, nagy háromsága a világnak, k| vagy: valóság, végtelenség, élet. Dicsőség néked! * Beláthatatlan ég. szétronthatatlan föld, nagyságodnál is több a véges ember, ki szeghetetlen szárnyakkal lobog, gyúlékony vággyal, gyújtó értelemmel, ki nemcsak a föld vonzógyűrűjéből, hibái örvényéből is kitört s a port, mit átokként mindmáig örökölt, immár megdönthetetlenül megnyerte! Dicsőség néked, ember, ki űrbe futó sugárutakon ragadtad meg a csillagok kormánykerekét és sorsod útján is bíbor csillagnak boldogság-fényét hinted szerte szét, ki a hibátlan anyagi rend tükrén megalkottad saját bölcs rendedet s új világod, mint okos szerkezet, hol tengely tengelynek nyújt társkezet, hol minden együtt s egymásért pörög, iramában, mely roppant és örök, a messzi lengett álmott is beéri. Dicsőség néked, tavasz, mely Keleten tépted a rianást, a rabbá dermedt népek tengerén s most Kárpátjaink morajos egén lobogsz a hajnal olvasztó tüzében, bimbók petárdáit gyújtod az ágon: virágba borult máglyák mind a fák, s elhoztad izzó, élő áradásban a küzdő ember legszebb korszakát! örvendezz, föld, ünneplő nagy hazám, hol minden csöpp tanyán győzelmet ül e hódító tavasz s a parttatlan mezőn, ha száll a dal, a győzelem ujjongó dala az, hogy eljött, eljött ez a kor, hogy igavonó szolgasors, nyomor nem sorvaszt többé izmot és agyat és levélzászlós fűzágak alatt i fénnyel csiszolt, fénybevont patak. ég. föld, és ember mosolyának tűkre. Mosolygó ég, mosolygó föld, mosolygó ember. ki vagy igazság, békesség és élet, dicsőség néked! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxíxxxxv<xvxvrcwji«TOR.vy^v«i«vxvw.xxxxxxxx szentesítem”. $ S a virgács magasra emel- ^ kedett. : Le is csapott volna, ha egyik ^ cimbora közbe nem kiált: — Tiltakozom! — Aztán miért, te tacskó? ^ — Mert hiányzik a két fél ^ megegyezése. | A virgácsot tartó kéz leha- ^ nyatlott. A tanár nevetett, £ megadta magát, és a vőlegény £ megint visszabújhatott a nad- ^ rágjába. ^ Ráth-Végrh István gyűjtése Izgalmas kémtörténet a Ha velem tartanál című széles­vásznú NDK film % Több éves szokás, hogy a kul­\ turális seregszemle megyei ! rendezvényei után hosszú pi- ; henő. hónapokig tartó szünet ! következik. A színjátszó együt- í fcesek, tánccsoportok és ze- í nekarqk tagjai ugyanis a se- : regszemle megyei bemutatóit ; tekintik az „évad” utolsó, ! nagy erőpróbájának. Ha si- ; kerül az előadás, akkor a ! jól végzett munka derűs nyu- ! galmával ülnek néhány hó- ; napig babérjaikon. Ha balul : ütött ki a verseny? Úgyis : utolsó fellépés volt, majd ; jövőre másként lesz. Az öntevékeny művészeti i együttesek pihenőbe vonu- ; lásával pangás áll be a mú- \ velődési házak zömének munkájában is. Talán azért, mert sok községben ez ké­pezi a művelődési ház tevé­kenységének gerincét? Vagy az iskolai tanítás időrendjé­hez igazodnak, lévén a nép­művelők zöme pedagógus? Ez a két ok játszhat inkább szerepet, s bizonyára senki ; sem gondolja, hegy a mű­velődési házak azért tarta­nak nyári szünetet, mert ilyen­kor a színházak is bezár­ják kapuikat... Azt sem tételezi fel senki, hogy még él ez a tévhit: a falusi em­bert nyáron semmi sem ér­dekli, csak a munka! Nehéz leqne megmagyaráz­ni, hogy miért alakult így a népművelési tevékenység. A tény azonban az, hogy év­ről évre bekövetkezik hiva­talosan vagy nem hivatalo- ; san az „uborkaszezon”, ami­kor alig-alig fordul meg né­£urópu eirctíiúóct Lj musical comedy a Petőfi Színházban

Next

/
Thumbnails
Contents