Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

™</£írian

1962. JÚNIUS 17, VASÄRNAP

EgT ÖtfÖS,

35 négyes a lottón

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 24. játékhétre 4 323 453 lottószelvény érkezett be. ö<t találatot egy fogadó ért el, nyereménye 1 621 294 forint. A harmincöt négytalálatosra egyenként 46 322 forint — míg a 3562 három találatodra egyenként 455 forint nyeremény jut. Két találatot 93 926 fogadó ért el, nyereményük egyenként 17,20 forint. (MTI)

A 24. játékhéten hosszabb idő után ismét volt egy telitalálat a lottón. A szerencsés kezű lottózók — ugyanis tízen vauinak — jelentkeztek a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon. Valamennyien az Akkumulátor- és Szárazelemgyár lakatos- és esztergá- lyosműhelyének dolgozói.

A szerencsés lottózó brigád most 1 621 294 forinton osztozhat.

AG

ineae-cáa

íách

on nem ma

Cegléd, XII. kerület, 508-as tanya. Cinege György termelőszövetkezeti tag a tulajdonosa. Tóth Ferenc elvtársnak, a Kossuth Tsz párttitkárának javaslatára és kíséretében látogattunk ide.

Tóth elvtárs már útközben sok jót mondott Cinegéékről. Töibbek között azt, hogy rendkívül szorgalmas család. A családfő ugyan beteg, ő nem végezhet nehéz munkát, de felesége és kislányuk bőségesen teljesítik azt a feladatot, ami égy-egy szövetkezeti családra jut a tsz-ben. A családfő súlyos betegsége ellenére is hasznossá teszi magát, a háztájiban „gazdálkodik".

— Cinegéék annyi sertést és marhát eladnak az államnak, amennyit egy kisebb szövetkezet — mondja Tóth elvtárs tréfálkozva, mielőtt belépnénk

Kukoricatermesztési kísérletek az inárcsi Március 21 Tsz-ben

Az inárcsi szövetkezeti gazdák arról híresek, hogy nem várnak könyöradományt a természettől, hanem kikényszerítik. amire szükségük van. E jó tulajdonságuknak köszönhetik, hogy olyan jövedelmet ad az inárcsi homok, hogy másutt a jó fekete föld sem fizet jobban.

A napokban egy újabb vállalkozásukról hallottunk. A község határának javarésze homok, ennek pedig nem a kukorica a növénye. A tsz- ben azonban eléggé gyorsan fejlődik az állatállomány, tehát takarmány kell. A tsz vezetői és szakemberei az idén kísérleteket folytatnak, hogy megtudják, milyen módon növelhetik a fontos takarmánynövény termését.

A kísérletezésre tőzeget és lápföldet használnak — pétisóval megfelelően keverve. A homokos talajban ugyanis kevés a humusztartalom, ezt igyekeznek a tőzeggel és a lápfölddel helyettesíteni, illetve pótolni. A kísérletezés három holdon történik. Az egyik holdon tőzeget, a másikon pe- lig lápföldet helyeztek a kukoricatövekhez. A harmadik hold az ellenőrző parcella.

A termelőszövetkezetben jelentős eredményeket várnak a kísérletektől. Amennyiben számításuk beválik, úgy jövőre már nagyobb területen meghonosítják ezt a módszert. Tőzeg és lápföld ugyanis korlátlan mennyiségben áll rendelkezésükre.

mm

A háziasszony és Pannika a süldőket eteti

a takaros tanyára.

Az érdekelt bennünket, hogy

a kiváló állattenyésztő

csaiád, hogyan boldogul, milyen jövedelemre tesz szert háztáji gazdaságából, hogyan biztosítják a nem kis számú állatállomány részére az abrakot.

Cinege György és felesége a kellemes, hűvös szobában ad választ kérdéseinkre.

— Szedd csak elő asszony a papírokat, nehogy rosszul mondjunk valami*, *— kéri feleségét a családfő.

Cinegéné egy papírdobozt vesz elő a szekrényből, a családi „irattárt’* és sorban elénk rakja az idei átvételi elismer- vényeket. Április harmadikén öt hízott sertés összesen 636 kiló súlyú volt, s 9203 forintot fizetett értük a vállalat. Március húszadikán 12 süldőt adott át a család, 10 382 forintot kaptak érte. Március má- sodikán egy. hízott marhát vezetett Cinege György az átvevőhelyre, s 8463 forinttal tért haza. Április 10-én egy hízott növendékmarhát adott át a vállalatnak a szorgalmas család, és 7250 forintot kaptak érte.

Ha ilyen jó volt a „termés" az év elején, bizonyára van még a család „tarsolyában" valami az év hátralevő részére is.

— Most

tíz süldőt nevelünk

szerződéssel. Ezenkívül két tinóra és egy tehénre kötöttünk hizlalási szerződést — mondja Cinege György.

— Hornnét van a sok állat? — érdeklődünk.

— A sertéseket mi neveljük. Volt egy jó anyakocánk, amely szinte ontotta a malacokat. A növendék- marhák egy része ugyancsak saját nevelés, de vettünk is csökött, lemaradt növendékeket a vásárban — válaszolja a családfő.

A továbbiakban az után érdeklődünk, hogyan biztosítja a sok állat részére a takarmányt. Elmondják, hogy a termelőszövetkezet oly módon segit, hogy közvetlenül a tanya mellett egy hold legelőt jelölt ki a háztáji állatok számára. Tavaly munkaegységre is kaptak takarmányt. A szerződésre lekötött állatok után is jár takarmány. Az egy hold háztáji földet a lehető legjobban használják fel. A föld hasznát a rajta levő kis kút is növeli, mert száraz időjárás mellett is biztonságosan termel rajta a család.

— összeszedjük a takarmányt ahonnan csak lehet — mondja Cinege György —, de az az igazság, hogy elég sokait veszünk is a piacon. Ott pedig elég drága és ez drágítja nagyon a nevelést és hizlalást.

— A piacon ma négyszáz forint volt mázsája a kukoricának — szól közbe Tóth elvtárs.

— Van amikor még drágább is — toidja meg Cinegéné.

— Hogyan jönnek ki a hizlalással?

— A szarvasmarhával jobban, mert kevesebb abrak kell neki, a disznóval már nem járunk annyira jól. Pedig igyekszünk ám a drága abrakot pótolni amivel csak lehet — válaszolja a családfő.

— Ha nem kapunk takarmányt, mi is abbahagyjuk a hizlalást titkár elvtárs — mondja Cinegémé Tóth elvtársnak..

— Mi pedig számítunk arra, hogy az idén is meghizlalnak annyi disznót, mint tavaly — válaszolja Tóth elvtárs az asszonynak.

— Dolgozunk mi szívesen, csak legyen takarmány. A vállalt terület is rendben lesz, meg itthon is helytál- lunk — folytatja Cinegéné.

Igém, a család tagjai a háztájiban is sokat segítenek. A családfő nem emelhet, nem fáradhat, ezért

a család valamennyi tagja

segít, mozdít valamit. A fiú második éves ipari tanuló, de reggel, mielőtt munkába megy. elvégez az állatok körül, A tizenhat éves kislány is sokat segít A tízéves Pannika a tehenekre vigyáz és két kis bárányának viseli gondját. A Cinege-családban mindenki tesz valamit annak érdekében, hogy növekedjen a család jövedelme. Igaz, erre nem is panaszkodnak.

Elköszönünk a szorgalmas családtól. Cinegenének utolsó szava is az a tsz párttitkárához: ,,

— Szorítsanak ki valamennyi takarmányt a háztáji' állatok részére is.

Tóth elvtárs azzal válaszol, hogy megnézik, milyen lehetőség nyílik erre.

— A napokban vizsgálj ük meg, hogy mennyi állatot tart a tagság. Mindenképpen össze akarjuk egyeztetni a közös és a háztáji gazdaságok érdekeit — mondja Tóth elvtárs.

Reméljük, ez sikerül is, mert nagy ikár lémmé a Cinege-család szorgalmát, szakértelmét tétlenségre kárhoztatni.

Mihók Sándor

Oksón kínálja vizét a Duna

Háromszáz hold földet öntöznek egy géppel a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben

Fehéren kígyózó öntözőcsövek, pergő vízsugarak látványa késztet megállásra a dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezet egyik lucernatáblájánál. A ráckevei műút és a soroksári Duna-ág között húzódik ez a negyven holdas tábla, amely az idén először kap mesterséges úton vizet. S mit öntöznek még?

— Az idén még csak háromszáz holdat öntözünk — mondja Vágner István öntöző szakmunkás — de ez csak egy része lehetőségeinknek. A közeli Duna olcsón kínálja vizét, csak fel kell használnunk

— Milyen motorokkal szívatják a vizet?

— Csak egy motoros szivattyúnk működik, de az aztán kifogástalanul. Percenként háromezerhatszáz literes teljesítményű a mi Jenbach-unk,

amelyet Ausztriából hoztak;

így beszélgettünk a gépkezelővel, közben társai is véleményt nyílvánítottak. Valamennyien örülnek az öntözésnek, amelyet szívvel-lélekkel végeznek. Majer Mihály, Gergely Ferenc és Vágner Péter a gépkezelővel együtt soksok ember munkáját végzi, mert segít a nagy teljesítményű gép. Elmondották, hogy egy telepítéssel negyvenkét holdat öntöznek és négy napig tart egy telepítés. A gépkezelő Kiskunhalason és Alsó- gödön végzett tanfolyamokat, s onnan merítik az öntözés tudományát. Elsősorban konyhakerti növényeket — paprikát, paradicsomot, .káposztát — öntöznek, de jut még a szántóföldi növényeknek is a gépszívta vízből.

N. I.

Két csövön szívja a Duna vizét a Jenbach. Vágner István öntöző szakmunkás már beindította a gépet

Szerelik az utolsó szórófejet. A tsz lucernája az idén már nem szenved kárt a nyári aszálytól

ítélet iraki ellen- forradalmárok ellen |

Egy iraki katonai bírósági pénteken hat polgári személyt* halálra Ítélt, hét másik vád-* lottat pedig öt évig terjedő* börtönbüntetésre Ítélt, mert í részt vettek az 1959. évi kir- f kukj és észak-iraki zavargá-i

sokban.

Magasra tör a vízsugár. A szórófej alatt játszadozó gyerekek riadtan rebbennek szét a víztől

.v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\\\\\\\\^^^ ,\

A rádió és a televízió műsora

vasárnap

kossuth-radiö

8.10: Sporthírek. 8.15: Szív küldi. 9.00: Édes anyanyelvűnk. 9.05: A gyermekrádió műsora. 10.00: Operarészletek. 10.45: Színházi jegyzetek. 11.00: Tánczene. 11.50: Versek. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 13.00: Jó ebédhez szól a nóta . . . 13.40: Tudományos híradó. 14.00: Liszt-művek. 14.40: Nemzetközi kaleidoszkóp. 15.00: Tánczene. 15.20: Irodalmi levél. 13.35: Népdalok. 16.00: Uj zenei újság. 16.25: Jereb-együt- tes játszik. 17.10: Kincses kalendárium. 18.10: Klasszikus operettek. 19.00: Amiről beszélni kell. 19.10: Bartók: n. hegedűverseny.

20.10: Mario Lanza énekel. 20.45: Közvetítés a labdarúgó VB-ről. 21.45: Tánczene. 22.20: Szimfonikus zene. 0.15: Verbunkosok.

PETÖFI-RADIÖ

7.30: Az evangélikus egyház félórája. 8.00: Albert Schwitzer orgonái. 8.30: Miska bácsi lemezesládája. 9.05: Operetthangverseny. 9.45: Mit hallunk a jövő héten? 10.15: Magyar tájak. 10.45: Szimfonikus zene. 12.30: Magyar elbeszélők. 12.50: Müvészlemezek. 14.15: A gyermekrádió műsora. 14.56: Hanglemez. 15.00: Gazdaszemmel... 15.15: Könnyű fúvósmuzsika. 15.35:

A muzsika dicsérete. 16.00: Tánczene. 16.25: Szimfonikus zene. 18.10: Körképek Románia zenei életéről. 18.35: Tudósaink arckép- csarnoka. 18.55: Közvetítés labdarúgó-mérkőzésről. 19.50: Pénteken es te .. .

TELEVÍZIÓ

9.15: Ifjúsági filmmatiné. 1. Hét- mérföldes kamera. Uttörőhíradó. 2. Hol a Misi. Csehszlovák rajzfilm. 3. Tüskécske. Az NDK televíziójának gyermekfilmje. Kb. 11.00: Déli harangszó előtt. . .

16.25: A bemutató mozik jövő heti műsorából. 16.30: Uráli tájak, uráli emberek. Filmösszeállítás. 17.00: Bp. Honvéd—Újpesti Dózsa ökölvívó GSB-mérkőzés közvetítésé a Sportcsarnokból. 19.00: TV-híradó. 19-20: Ne bosszantsuk egymást. . . Baktai Ferenc jegyzete. 19.30: Vasárnapi vers. Salvatore Quasimo- dió: Ha egész a velődig átizzít! Előadja: Rádaj Imre. 19.40: Benedek—Jens: a vak. TV-játék. Kb. 20.30: a kisfilmek kedvelőinek. I. Jégen és vízen. Szovjet kisfám. 2. Undine. NDK-kisfilm. 21.10: Telesport. 21.25: Hírek.

HÉTFŐ

KOSSUTH-RADIÖ

8.10: Reggeli hangverseny. 9.00: Lányok, asszonyok. 9.20: Nótacso.t

kor. 10.10: Az óvodások műsora. 10.30: Oporarészletek. 11.00: Lírái játék. 11.31: Tánczene. 12.10: Részletek a János vitéz daljátékból. 13.00: Napirenden. 13.05: Heti zenés kalendárium. 14.00: Elbeszélés. 14.20: Könnyűzene. 14.40: Fúvóshangverseny. 15.10: Uttörőhíradó. 15.30: Gyermekkórusok. 15.45: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.00: 18.00: Emlékezés Georgi Dimitrov- ra. 18.15: Népi muzsika. 18.40: A mikrofon előtt. 19.00: Nagy énekesek életregénye. 20.25: Könnyűzene, 20.55: Emlékezés Radnóti Miklósra. 22.20: Operettrészletek. 23.00: Zenekari hangverseny. 0.10: Virágénekek.

PETÖFI-RADIÖ

14.14: Medgyaszay Vilma Kodály- dalokat énekel; 14.40: A gyermekrádió műsora. 15.00: Könnyűzene. 16.05: A világ minden tájáról. 16;15: Operarészletek. 16.35: Élő világirodalom. 16.55: Katonadalok. 17.15: Riportműsor. 17.25: Hangverseny a stúdióban. 18.05: Zenekari muzsika. 19.10: Esztrádzene. 19.30: Elbeszélés. 19.50: Hangverseny Igor Stravinszkij 80. születésnapján. 21.10: Tánczene. 22.00: Operarészletek. 22.30: Vers. 22.30: Kamarazene.

a

szövetkezet 4000 forintot fizetett be. A megállapodás értelmében év végén a verseny győztese hatezer forintot kap, továbbá versenyzászlót, a második tsz 4000 forintot és oklevelet, míg a harmadik tsz-nek csupán oklevéllel keli beérnie.

A községi tanács rendszeresen értékeli a tsz-ek közötti versenyt. A termelőszövetkezetekben is faliújságokon hozzák a tagság tudtára, hogy a brigádok közötti versenyben mi a sorrend. Tápiószentmár- toniban a kongresszusi verseny jelentős hajtóerő a többtermelés érdekében folytatott küzdelemben.

Tápiószentmárton három termelőszövetkezetében — az Úttörő, a Rákóczi és a Kossuth közös gazdaságokban — a pártkongresszus tiszteletére felajánlásokat tettek a szövetkezeti gazdák. Mindegyik szövetkezetben körülményeiknek megfelelően vállalták a tagok, hogy a tervezettnél több termést takarítanak be.

A három szövetkezet gazdái versenyre léptek egymással, sőt, a termelőszövetkezeteken belül a brigádok között is élénk a versenyszellem. Ezt segíti elő a termelőszövetkezeti vezetőknek az az elhatározása, hogy versenyalapot létesítenek. Mindegyik

Elénk verseny a tápiószentmártoni termelőszövetkezetek között