Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-13 / 136. szám

1982. JÜNIUS 13, SZERDA "XfftHap 5 Először közműveket- azután idegenforgalmi létesítményeket Esztergomban tartott ülést a DIB szakbizottsága /\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ V 9 / y \ Forradalom a junták földjén \ í c Ez a címe Salgó László riportsorozatának, amelyet a í ^ magyar újságíró kubai körútja során szerzett tapasztala- | £ tai alapján írt meg. Az érdekes, az új független Kubát \ bemutató riportsorozat közlését lapunk csütörtöki szá- J ^ mában kezdjük meg. A riportokat több szép fényképfcl- £ ^ vétel is illusztrálja. Művelődési otthont kaptak a százhalombattai építők A százhalombattai erőmű és lakótelep építői részére a dunaújvárosi 26. sz. Építő­ipari Vállalat művelődési ott­hont létesített. Az 1 egyik nagy szállásépületet alakí­tották át és rendezték be erre a célra. Többek között iskolai tantermet is beren­deztek, ahol a tavasszal már 42 „általános iskolás” építő­munkás tanul. A szakmai továbbképzést és a szocialista brigádmozgalomban, részvevő dolgozók foglalkozásait is a művelődési otthoniban tartják. Itt helyezték el az építők könyvtárát is, amelynek leg­szorgalmasabb olvasói a szo­cialista brigádok tagjai. A la­kótelep mozijában hetenként négy napon játékfilmeket ve­títenek. A kulturális otthon­ban sakk-, pingpongtermeket is berendeztek, s az épület mellett teke- és röplabda-pá­lyát is építettek. (MTI) Szilágyi Lajos a ceglédber- celi Egyetértés Tsz brigádve­zetője az út mentén ütötte fel irodáját. Ülőhelyéül a friss fü­vet választotta a bokor tö­vében, íróasztalul pedig ki­csiny aktatáskája szolgált. Ezen körmölt egy darab papír­ra: nehogy elfeledje, ki milyen munkát végzett aznap. Távolabb, a tábla túlsó szé­le felé pedig brigádjának hu­szonhárom asszonya húzkodta a palánták közül a gyomot. A hajlongó asszonyokkal tréfálkozni kezdtünk: 1942 májusának végén, a j fokozódó terror tobzódásának idején tartóztatták le az il­legális kommunista párt sok más tagjával és vezetőjével együtt... Nem sokkal előbb, az esz­tendő elején, amikor a rend­kívüli helyeztre való tekin­tettel az illegális találkozókat megszüntették, Rózsa Ferenc a következő szavakkal búcsú­zott elvtársaitól: „Ha elfog­nak, inkább válaszd a ha­lált, mint hogy árulóvá légy. Ha gyötörnek, ha akár­milyen kínzásokat alkalmaz­nak, arra gondolj, hogy a pártnak élnie kell.’’ „A pártnak élnie kell". Mindössze négy szó. Rövid, egyszerű mondat. Frázis, mondják manapság sokan, ha elhangzik valahol. Véres va­lóság volt annak idején. A szó szoros értelmében az. Kommunisták búcsúztak egy­mástól, amikor elhangzott. Nem tudták, mikor találkoz­hatnak újra. Mikor érezhe­tik, tudhatják újra hátuk mögött az erősítő, bátorító közösséget. A félelmetes is­meretlen felé indult marok­nyi ember, hazája iránti sú­lyos felelősséggel a szívében és Rózsa Ferenc búcsúzó sza­vaival az emlékezetében. „A pártnak élnie kell’’. Senki nem tudja, hányszor idézte ö maga saját sza­vait? Hányszor, segítették A Dunakanyar Intéző Bi­zottságának kulturális, propa­ganda- és sportbizottsága már két évvel eéelőtt megalakult, azonban csak most ül elő­ször össze, mégpedig Eszter­gomban, hogy megtárgyal­ja albizottságainak jelenté­sét eddig végzett munká­jukról, továbbá a DIB idei tervét és meghallgassa az ötéves tervről szóló beszámo­lót. Az esztergomi művelődé­si otthon tágas előadótermé­ben tartott ülésen Stefán j László, a DIB titkára el­nökölt, és megjelentek az ér­dekelt megyei tanácsok, az idegenforgalmi hivatalok, a népfront-szervezetek, vala­mint az Országos Műemlé­ki Felügyelőség képviselői. A társadalmi szakbizottság mun­kájáról dr. Csemegi József számolt be, és a többi között foglalko­zott a Dunakanyarban — Miért tűrik, hogy csúpá nő között egy szem férfi irá­nyítson ? S bár sok idősebb asszony dolgozik a brigádban, vala­mennyien szabadkoztak: elé­gedettek Szilágyi Lajossal. Csemák Jánosné csapatvezető és özv. Tűm Józsefné is ezt bi­zonygatta. ők pedig szavahi- hetőek, mert a legjobb mun­kások közé sorolják őket tár­saik. Azt mondják róluk: soha nem tekintenek az idő múlá­sára, a hajnal és az este is a határban leli őket ezek a nemrég elhangzott bá­torító mondatok őt? Hány­szor zuhant a vad és kegyet­len kínzások után a megvál­tó eszméletlenségbe ezzel az elsuttogott négy szóval az ajkán? A kérdésekre nem felelhet senki. A gyilkosok sem. Pedig ők sokáig em­lékeztek erre a kemény em­erre, aki mindazt, amit meg szerettek volna tudni tőle, el­vitte magával egy júniusi éj­szakán a halálba. „A pártnak élnie kell”. Is­mételgetem, mondogatom a mondatot. Biztató búcsúsza­vaknak, komoly figyelmezte­tésnek, erősítő intelemnek mondotta el Rózsa Ferenc. És tudjuk, az elsők között állt,' helyt a pártért, a hol­napért. Válogatott kínzásokat eszeltek ki a pribékek: Wa- yand doktor és a Juhász-test­vérek. ,.A pártnak élnie kell.” Villanyáramot vezet­tek a testébe és közben zápo­roztak a kérdések. Felelhe­tett volna. Ismerte azokat, akikről faggatták. „A párt­nak élnie kell.” Hallgatott. Befelé. önmagának suttogta a mondatot. Frissen reszelt tormával töltött vászonzsák az arcán. Hihetetlen kín. „A pártnak élnie kell." Mintha a könnyek csíkjai formálták volna ki a betűket a fehér vásznon. működő múzeumok hely­zetével, a műemlékvéde­lemmel. Dr. Nagy Gyula a művészeti I szakbizottság tevékenységét és a képzőművészeti kiállítá­sok rendezésére vonatkozó terveket ismertette. A kulturális szakbizottság tevékenységéről és terveiről Székely. Géza adott tájékoz­tatót, amely szerint Szent­endrén „Dunakanyar-képkiál- lítást” rendeznek, annak anyagát Esztergomban, majd Tatán is bemutatják. Az elhangzott beszámolók szerint a ' legaktívabbnak a sportbizottság látszik, amely­nek munkájáról Petrik Jó­zsef számolt be. A beszámolók után számos figyelemre méltó felszólalás hangzott el. Csaknem valamennyi fel­szólaló a munka koordi­nálásának szükségességét hangoztatta. Soproni Sándor, a Nemzeti Múzeum tudományos mun­katársa, aki évekig vezetője volt 'a szentendrei múzeum­nak, a régészeti kutatások fontosságáról beszélt és meg­állapította, hogy erre az idegenforgalmi szempontból annyira fontos célra Pest megye sokkal kevesebbet ál­doz, mint Komárom megye. Az Országos Műemléki Felügyelőség képviselője a propagandakiadványok fon­tosságára hívta fed a figyel- )met. Ezekre a kiadványokra az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani, mert a leg­több nem nagyon elégíti ki sem tartalmával, sem kiál­lításával a jogos igényeket. A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal legutóbbi kiadványai már örvende­tes javulásról tanúskod­nak. A Hazafias Népfront Pest megyei... tiltkárságláinak kép­viseletében Szatmári Ernő szintén a munka és a ren­dezvények koordinálásának szükségességét hangoztatta!, majd megállapította, hogy a Pest megyei Tanács évről évre nagyobb összegeket for­dít arra, hogy megteremtse az idegenforgalom előfeltéte­leit. így például a Dunaka­nyar vendéglátóipari hálóza­tának fejlesztésére nehéz mil­liókat áldoz. A Dunakanyar fejlesztésé­nek ötéves tervét dr. Nagy Másoknak szánta szavait erősítésül és ő maga is ki­tartott a halálig mellettük. Kínozták? Nem könyörgött irgalomért. Faggatták? Hall­gatott. És a belső erő, a lélek ereje, a meggyőződés szilárd­sága győzött. A test elgyen­gült. Az ájulások mind sű­rűbben követték egymást. Jú­nius 12-én rabkórházba szál­lították, ahol a következő éjszakán meghalt. „A pártnak élnie kell.” És hogy a párt él, az érdeme neki is. Az életmű kicsiny. Né­hány szó, pár emlékezetből idézett mondat és egy újság: a Szabad Nép. amelyet ő hivott életre és szerkesztett először. Építészmérnöki dip­lomája volt, de életét a párt, a magyar kommunisták harca töltötte meg tartalom­mal. Nehéz idők osztályosa­ként állt helyt, példát hagy­va az őt követő nemzedékek­nek, a mai kommunisták­nak. tiszta szívű, becsületes embereknek. Mérnök volt. újságíró. Pártmunkás. Mihez értett igazán? — kérdezte valaki a ■napokban. Hosszú szünet után fiatal ember válaszolt, ta­lán nem egészen szabatosan a kérdésre: „Ember volt”. És szavait hosszú csend követ­te. A tisztelet és megértés csendje. Thurzó Tibor Gyula ismertette. A terv igen reális alapokra épült fel ás számítani lehet arra, hogy öt év alatt lényegesen több valósul meg, mint amennyit a tervezők elő­írtak. A íéjdiesztésá program kidol­gozása során mindenek előtt a sorrend kérdése volt tisz­tázandó. A Dunakanyar te­lepülési helyeit jelentőségük alapján két kategóriába osz­tották be. Az elsőbe azok a helyek kerültek, amelyeknek már eddig is fontosabb szere­pük volt a Dunakanyar ide­genforgalmában, a második kategóriába a többi közsé­gek. A fontosabb helyeken legelőször a hiányzó közmű­vek létesítéséről, a csatorná­zásról, az ivóvízellátásról, az áramszolgáltaitásról kell meg­felelő módon gondoskodni, mert amíg ezen a téren hiá­nyosságok vannak, további fejlesztésről nem nagyon lehet beszélni. Nem lehet- például nagyobb szabású szállodát vagy motelt építe­ni ott, ahol nincs kifogás­talan ivóvíz, nincs csatorna, vagy nines olyan áramszol­gáltatás, amely kibírja a nagyobb terhelést. Végül bejelentette, dr. Nagy Gyula, hogy a jövő évtől kezdve Du- nakanyar-hetek rendezé­sét tervezik ugyancsak az idegenforgalom növelésé- nak szolgálatában. A nagy helyesléssel foga­dott ismertetés után Németh Ferenc Zebegény problé­máiról és terveiről beszélt, majd a bizottság elhatároz­ta, hogy legközelebbi ülését augusztusban tartja, még­pedig egy vízibuszon, amely közben bejárja az egész Dunakanyart. A tartalmas és hasznos megbeszélés után a részve­vők megtekintették Eszter­gom műemlékeit, látogatást tettek a Balassi Bálint Mú­zeumban és az ásatások szín­helyén. m. 1. Jó belépni ide A nagykaput ahogy ki­nyitom, táblára szegezödik a szemem: „Kérjük a lábat 1 letörölni.” Tábla, amit min- ‘ den olyan helyen kitesznek, ahol naponta sok ember fordul meg. S az ilyen ud­varias figyelmeztetést vagy figyelembe teszik a dolgo­zók, vagy nem. Itt a Ceg­léd Járási Pártbizottságon foganatja van a kérésnek. A szőnyeggel borított fo­lyosó tiszta, csak úgy ra­gyog! A szobákban is el­kápráztat a gondos rend. A parketta mint a tükör. A falakon festmények, képek. Egy Lenin kép, egy Brez- nay—Mácsai 1894-es Arató­sztrájkja; fénykép, amikor aláírják a vezetők a szov­jet—magyar lközös nyilat­kozatot ... Minden szobá­ban más és más. És mind­ez azért, hogy aki belép, érezze: az ide jövőt a szép, tiszta külsővel is megbecsü­lik. KOSSUTH-RÁDIO 8.10: Könnyűzene. 9.00: Rádió- egyetem. 9.30: Saint-Saens: F-dur zongoraverseny. 10.10: Uítörőhír- adó. 10.30: Vidéki kórusok műso­rából. 11.00: Napirenden. 11.05: Két operanyitány. 11.25: A Szabó csa­lád.- 12.15: Klasszikus operettrész­letek. 13.00: Válaszolunk hallgató­inknak. 13.15: Hangversenyindu- lök. 13.35: Zongoraművek. 14.00: Elbeszélés. 14.25: Tánczene. 15.10: Kettősök. 15.40: Elbeszélés. 16.00: Esztrádzene. 16.30: Somogyi Nóra utijegyzetei. IV. 16.40: Népi zene­kar. 17.15: Hangverseny. 18.05: Ri­port. 18.25: Könnyűzene. 19.00: Az ifjúsági rádió műsora. 19.37: Szer- vánszky Endre: Honvédkantáta. 20.25: Tánczene. 21.10: Legkedve­sebb verseim. 21.22: Operetthang­verseny. 22.25: Részletek a Terem­tés című oratóriumból. 23.10: Fel­olvasás. 23.20: Népi zene. 0.15: Filmzene. PETÖF1-RAD1Ö 14.15: Kórusok. 14.40: Orosz nyelvlecke. 15.00: Szórakoztató ze­mod nap 1962. június 13. szerda. Tó­biás napja. A nap kél 3.46 órakor, nyugszik 19.42 órakor. A hold kél 14.39 órakor, nyugszik 1.31 órakor. Várható időjárás szerda estig: napos idő, legfeljebb néhány helyen futó eső. A szél mérséklődik. A nappali felmelegedés az ország nyu­gati felében valamivel erő­sebb lesz. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet Í8—22 fok között. — VASUTAS kulturális hetek Budapesten. Az idén tartják meg első ízűén . a vasutasok kulturális szemlé­jét a fővárosban. A három­hetes program ideje alatt huszonhét rendezvény tanúi lehetnek a vasutasok és az érdeklődő vendégek. Kama­razenekari és szimfonikus estet, bűvész- és bábműsort visznek a közönség elé. A fővárosban újdonság lesz a részt vevő vidéki és budapes­ti vasutas fúvószenekarok térzenéje. A vasutas táncze­nekarok is fellépnek. Össze­sen hatszáz szereplő vesz részt a vasutas kulturális heteken. — MEGKEZDTÉK a gép­állomások nyári szemléjét. A megyei gépállomási igaz­gatóság Bugyi községben és Váchartyánon ma szemlézik. Csütörtökön és pénteken Gö­döllőn és Szentmártonkátán ellenőrzik a gépállomások felkészülését a nyári mun­kálatokra. — KISS FERENC, megyei tanácstag, tanácstagi fogadó­órát tart június 15-én 9—12 óra között Nagykőrösön. — HARMINCNYOLC út­törő kapott kiváló úttörő­munkáért kitüntetést Mono- ron. Közülük heten vesznek részt a kiváló úttörők orszá­gos találkozóján. A kéthetes csillebérci táborozás alatt több mint húsz ország ven­dég úttörőivel ismerkednek össze. — „MIKROÁLLOMÁST” építenek a pilisi erdőgazda­ság visegrádi gépjavító üze­mében. Sínpáralkat állítanak a kísérleti fák mellé, s a sí­neken közlekedtethető kis kocsikra hőmérőket szerel­nek. A berendezés segít meg­állapítani, hogy különböző időjárási, hőmérsékleti vi­szonyok mellett hogyan fej­lődnek az idősebb és fiata­labb fák. — EGY ÉS HÁROMNE­GYED milliós megtakarítást akarnak elérni a Szentend­rei Papírgyárban. A szép pénzösszeget műszaki fej­lesztéssel és a versenyvál­lalások segítségével takarít­ják meg. ne. 16.05: Rádiójáték. 17.05: Tánc­zene. 17.40: Kulturális krónika. 18.05: Zenekari muzsika. 18.35: Rá- diószabadegyetem. 19.05: Könnyű­zene. 19.37: Gyermeknevelés. 19.55: Bónis Ferenc előadása. 20.35: Or­vosi tanácsok. 20.40: Falurádió. 21.10: Századunk zenéjéből. 21.35: Levélféle Móricz Zsigmondhoz. 22.20: Közvetítés a Kőműves Étte­remből. TELEVÍZIÓ 18.00: TV-világhíradó. 18.15: Nép­gazdaságunk időszerű kérdéseiről. Beszélgetés Gáspár Sándor elv- társsal. a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága titká­rával. 18.45: Tanuljunk oroszul, nyelvlecke kezdőknek. 19.00: Köz­vetítés a Győri Kisfaludi Színház­ból. Móricz Zsigmond: Úri muri Színmű három felvonásban, öt képben. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. 22.00: Hírek. T\r-világ­híradó ismétlése. — A TELEFONGYÁR bu­gyi üzemében huszonnégyről egy műveletre csökkentik a telefontárcsa-tengely gyártá­si műveletsorozatát — egy újítás segítségével. — NEGYVEN anyakoca részére építettek fiaztatót e pátyi Petőfi Tsz-ben. A tsz saját mesteremberei által eddig felhúzott épületek igen jó minőségűek, s azok­kal a szemlét tartó szak­emberek is elégedettek. — ELKÉSZÜLT Százha­lombattán a lakótelep ivó- vízvezetéke. A szennyvíz- csatorna megépítése után már csak a távfűtéshez szolgáló gőzvezeték elké­szítés’ marad hátra a köz­művesítéshez. — TÖBB mint kétszáz hold zöldborsót vetettek a Nagy­kőrösi Állami Gazdaság­ban. A gazdaság gyors tem­pójú vetési és földmunká­val hasznosítja a viszonylag száraz időt. — SZÁZNYOLCV ANEZER faalkatrészt gyárt negyed­évenként a Visegrádi Fa­ipari Ktsz. Az itteni készít­ményeket csőbútoroknál hasznosítják. A bambis üvegek szállító ládáit is ők készítik. — TIZENNÉGY brigád alakult a Dunakeszi Kon­zervgyárban a pártkongresz- szus tiszteletére vállalt fel­adatok teljesítése érdekében. Az üzem 33 vagon konzerv­áruval teljesíti túl idei ter­vét a VIII. kongresszus tisz­teletére. íj gyufacimke-sorozaí A dorogi bányász művelő­dési ház „Ki mit gyűjt” klub­ja gyufáéi mke-sorozatot ké­szíttet a chilei labdarúgó-vi­lágbajnokság alkalmából. A nyolc kisebb és egy nagyobb méretű címke a bajnokságon részt vevő országok zászlóit ábrázolja. A labdarúgó-világ­bajnokság döntőjének napján megjelenő sorozatot tízezer példányban adják ki és 102 or­szágba hatezer klubtagnak küldik el. (MTI) — PEST MEGYÉBEN a hónap hátralevő részében három helyen tartanak or­szágos állat- és kirakodóvá­sárt. Június 17-én Nagykőrö­sön, 24-én Vácott, 28-án Tá- piógyörgyén rendeznek vá­sárt, amelyre vészmentes helyről mindenféle állat fel­hajtható. — MAGYAR RUHÁKBA öltöztetett babát és hímzett ajándéktárgyakat készítenek a VIT-re a vecsés-felsőtelepi és tápiósülyi úttörők. A gye­rekek ezzel szeretnének hoz­zájárulni a helsinki VIT si­keréhez. — TIZENNYOLC VAGON cementet takarítanak meg az idén a Szentendrei Cement­áru gyár ban. A megtakarítás, mely az üzemi felhasználás két százalékát jelenti, a mű­szaki dolgozók vállalása. — JÖL MŰKÖDIK a Bu- daligeten megnyitott mészkő­bánya. A Pest megyei Építő- anyagipari Vállalat mosdót, fürdőt, étkezőt épít az itt dolgozók részére. A rakodás megkönnyítésére dömper ra­kodót is készítenek. — HATVANÖT MÁZSA spenótot és sóskát vásárolt fel eddig a szentendrei MÉK. Salátából több mint százezret gyűjtöttek be s adtak át a kereskedelemnek. — MEGKEZDIK a pátyi téglagyárban az egy méter hosszú és 33 centiméter széles járda ínn-k gyártását. Az ele­mekből gyorsan és viszony­lag kis költséggel felépíthetik a községi járdát. Huszonöt asszony - ej*y férfi Szilágyi Lajos elégedett, jól haladnak a munkával az asszonyok pártnál élnie Leli Húsz éve ölték meg Rózsa Ferencet (s. á.) A rádió és a televízió mai műsora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents