Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-27 / 122. szám
1*62 MÁJUS 27, VASÄRNAP rear HF.CYEI ^Mh4m> Minden télen más tanya volt a táneosház Mire emlékezik a 100 éves Ézsaiás Joachim? A vízszínűre fakult szemek mély üregükből világítanak. A haj és a deákbajusz fehéren, csapzottan lóg. A kis test úgy görbéd előre ültében, mint a hold, fogytakor. Milyen kegyetlen úr az idő! Száz évvel ezelőtt, hegy a kis Joachimot felfogta a bálba, biztosan így dicsérte áz ifjú anyának: hatalmas ember lesz belőle, meglássa! Igaza lett. Az idő akkor még jóbarátja volt Ézsaiás Joachimnak. Erősítette, növelte. Széles vállakat, csillogó szemet s sűrű, barna fürtöket adott neki. S ott, a jászkarajenői tanyán — minden élettől elzárva — hallgatta a kisfiú hosszú téli estéken apja meséit arról, hogy hogyan vívta harcát az életért s hogyan óvta. vagyónkáját, tizenkét ökrét Bogár Jóska bandájától. A gyermekkor emlékeit nem lehet eltörölni. A százesztendős Ézsaiás Joachim botra támaszkodik még ültében Is. A régi ballada iszonyt rajkói arcára, ahogy halkan kántálja a dalt, amely kisgyermekkorát kísérte végig:- Jaj, de széles, jaj de hosszú ez az út, akin ez a három betyár elindult, Pápainé udvarára befordult. Pápainé, adjon isten jóestét! Adjon isten az uraknak szerencsét! Pápainé, ne, kívánjon szerencsét, még az éjjel szívébe szúrom a kést! Pápainé kiment a ház elébe, Feltekintett a csillagos nagy égre. Jaj istenem, hogy kell nekem meghalni, Ezt a három kis árvámat itthagyni. Szépen kérem kedves kereszt *-*■* ■—----------alfámat, N e öíjfriMebHk .*>. ,n*Vv..: y,flnyámat!i plalgass, fiú, mert téged is megöllek, \ Anyád mellé, temetőbe temetnek! I — Mert ez a Pápainé — ] .mondták apámék — a gróf I Ráday Gedeon kormánybiztos- j nak feladta Bogár Jóskát, i meg az öccsét, a Jakabot. Pá- j painét meg családostul holtan találták egy reggel. I — Pendelyes voltam, amikor j híre jött, nem kell többé j félni tőlük. Elfogták Bogár Jóskát egy csongorádi tanyán alvás közben, és a gyáli domboknál felakasztották. — Előttevaló télen, hogy én születtem, a mi tanyánkra is bejöttek a betyárok. Ismerősök mifelénk, bócsai gyerekek voltak. — Kemény hideg volt. Hallja az apám nagy messziről; ropog a hó. Ugrott be az istállóba, a tizenkét ökréhez, minden vagyonához. A kutyát is húzta maga után, hogy ne ugasson. Szerencsére, az ökrök meg se szusszantak. Még a szarvukat sem ütötték össze. Suttognak künn. — Tegnapelőtt még kinn ittak az állrÜnk, itt kell lenniük. De hiába hallgatóztak, nagy volt a csend. Dévánkoztak még egy darabig. kedvükre, azzal nem kukori- cázitak. A Bujdosó Lajos kománkat is szőrén-szálán eltüntették. Ide látszik a Kutyakaparó csárda kéménye. Híres hely volt valamikor. Petőfi Sándor versben, a nép meg nótában örökítette meg az emlékét. — Mit tud a Kutyakaparó csárdáiról? — Ott is volt a Bögáréknak egy nagy rablásuk. Jöttek a népek a körösi vásárba. Hajnalban lesbe álltak. A gazdát felzárták a padlásra, hogy ne tudjon jelt adni. Ök meg, attól, aki jött és volt valamije, elszedték. Kirabolták az anyámat is. Csizmáért ment szegény a'sokadalomba. Ott játszadozik mellette az ükunokája. Ézsaiás Joachimnak öt gyermeke, tizenhét unokája, huszonöt dédunokája és tíz ükunokája van. Szeretettel simogatja a gyerek fejét, s közben motyog magában. — Elmesélné, hogyan éltek ezeken a távoli tanyákon? — Jobb volt akkor, kérem. Ma már sokan vagyunk. Fé- szárosnak meg Szentgyörgy- pusztának hívták a környékünket. Csak a gulya járt erre. A mi tanyánktól öt kilométerre volt az iskola. Oda az járt a téli hónapokban, aki akart. Két-három télen át én is eljárogaílam. De gyalog ám! Nem úgy, mint a mostaniak. Ezek mackóban, meg biciklivel jönnek a világra. — Ejnye, hát csak nem baj, ha ma jobban élünk? Legyint, morog. Szortyoktatja az öreg pipát. Tanácskérőén néz az unokájára. Aztán bátorságot merít. — Jó volt nekünk is. Mert minek annyi mindenféle? Mikor először hozott a nagyapám faeke helyett vasekét, messze tanyáról eljöttek megnézni. El is lopták. Tudom is, hogy ki. Azzal szerezte a vén csibész a sok száz holdját. Dühösen, ingerülten pislog. Az a régi lopás, úgy látszik, még mindig elevenbe vág. A rokonok elmondják, hogy az öreget már nem érdekli az élet. Ferenc Jóska idejét sírja vissza, amikor még legény, méghozzá híres legény volt a karai tanyavilágban. — Nem kellett nekünk rádió, meg városba menés, amiért ezek úgy meg vannak veszkődve — mutat az elnézően mosolygó családra. — Minden télen más tanya volt a táncosház, oda jártunk mulatni. Ott ismerkedtünk meg a lányokkal. Keresztelő, disznóölés, lakodalom — mi kell más szórakozás? Egy őtözet ünneplő egy életen át kitartott Most meg, ilyen cipő, olyan ruha, az isten se győzné. A maiak? Képesek mincfen este tízig fennmaradni, rádiót hallgatni! A kis ükunoka csak hallgat, hallgat tágranyüt szemmel. Egyszercsak odabújik az anyjához: — De rossz lehetett akkor élni! Talán soha nem változott annyit a világ, mint azok alatt az évek alatt, amelyek visszavették Ézsaiás Joachimtól, az erőt, a barna fürtöket. S most itt ül. Kis teste eíőregö'rbed, mint a hold fogytakor. Vízszínűre fakult szeme bizalmatlanul pislog üregében. — Legyen szerencséjük — mondja fáradtan. Aztán .ne-' j hézkéseri megemel kedve még j búcsút int a pipájával. Ki sem' néz a tárva-ihagyott aj- ! tón. Nem érdekli az- autó. Parlamenti interpelláció lesz a „királyi váróterem“-hői? A (bíróság áléi — Minden marad a régiben A földtani térképek elárulják 230- 2SÖ millió éve alakultak ki hazánk legrégibb hegyei Csak egymillió éves a Kis- és Nagyalföld megverték a ház ablakát /■bottal, aztán — lóra! Még ak- /"kór éjjel egy másik tanyáról hajtották el az ökröket a kecskeméti vásárba. — Tízéves voltam, amikor a szomszédunkat, Jäger Jánost elvitték a zsandárck. Állítólag összejátszott a szegénylegényekkel. Csakhogy gazdag ember volt, hatszáz holdja, ötszáz birkája. A fia kiváltotta. A gazdagoknak sikerült. — Tényleg olyan jók voltak a betyárok a szegényekhez, mint hírlik? — Vót a fene. Akik rejtegették őket, azoknak igaz, vitték a pénzt, az élelmet. Az 'asszonyoknak. Akik ismerték őket személyesen, még ridegpásztor korukból — mondták szép legény a két Bogár. A Jóska úgy húsz huszonhárom, a Jakab tizennyolc év körüli. De aki nem tett a ben is csak a földtörténeti újkorban, illetve középkorban kialakult, tehát 200 millió évnél semmi esetre sem idősebb paszták váltakoznak a régebbi kristályos képződményekkel. Ebben a korban „raktározta el” tehát a természet számunkra többek között a bauxjt-, a szénás a mangántelepeket. Olyan terület, amelynek ennél is hosszabb időn át sikerült j volna „felszínen tartania ma- ' gát”, hazánkban igen kevés j van. De a Mecseknek, a Ba- ; kongnak és a Bükk északi I előterének vannak olyan ré- ! szei, amelyeket — kisebb-na- j gyobb megszakításokkal — 200—230 millió éve vér már az eső és perzsel a nap. Sőt, a Velencei-hegység és a Fazekas—Boda—Mórágyi hegység gránitját 'már valóban levett kalappal, az aggénak kijáró tisztelettel szemlélheti a mai idők turistája: 230— 280 millió év néma tanúi ezek. (MTI) A .budapest—miskolci nemzetközi vasúti fővonalon közlekedő gyorsvonatom utasai, főleg a tájékozottabb külföldiek, amikor szerelvényük közeledik Gödöllő felé, rendszerint elfoglalják az ablakokat, hogy gyönyörködhessenek a nevezetes táj szépségeiben. Gödöllőn ugyanis nem állnak meg a gyorsvonatok, aki tehát látni akarja a világhírű kastélyt és hatalmas ligetét, a nem kevésbé nevezetes és szép Agráregyetemet — pompás épületei és modem lakótelepe az ország egyik legszebb parkjában állnak — azt a néhány rövid pillanatot kell kihasználnia, amelyet a száguldó vonatablakok kínálnak számára. A gyorsvonatokat nyilván a szigorú menetrend készteti itt is a sebességre, de azért vannak, akik rosszmájúan azt állítják, hogy ezen a gödöllői pályaszakaszon a mozdonyvezetők a legnagyobb sebességre kapcsolják gépüket. A maximális gyorsaság a rosszmájúak szerint azt a célt szolgálja, hogy az utasok a sok gödöllői szépség kellős I közepén lehetőleg ne is pillanthassák meg a gödöllői vasútállomást, amely állítólag nemcsak ezen a vonalon, hanem az ország egész vasúthálózatán már az egyetlen háborús romhalmáz. A második világháború legvégső , szakaszában a már menekülésre készülő német fasiszta hoi-dák robbantották és .gyújtották föl. Az egész állomásépület elpusztult, kiégett a mellette levő „királyi váróterem" is. Az állomásból csak a csonka fő. falak maradtak meg. Közvetlenül a háború befejezése után, kormos falai talán még ki sem hültek, a gödöllői vasutasok tetőt rögtönöztek az íw't-Típülíít baloldali -része fölé, hogy helyet biztosítsanak 4 legszükségesebb forgalmi irodák számára és az utasoknak is legyen parányi várótermük. Az épület nagyobbik fele ma is romhalmaz, a világháború szörnyű ' „műemléke”. A csonka, életveszélyes falak között felhalmozódott törmelékbe nővért v magvakat vetettek a szelek és a háború óta eltelt tizenhét év már terebélyes fákat nevelt a szomorú helyen. Mintha a természet lombsátorral takargatná Gödöllő szégyenét. Rongyos és romos a királyi váróterem is, bár ezt némileg használhatóvá foldozgatta a Ganz Árammérőgyár, amikor bérbe vette raktár céljaira A gödöllői állomás újjáépítésének kérdése évek óta csaknem szakadatlanul foglalkoztatja a legkülönbözőbb szerveket, a MÁV igazgatóságát, a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumot, a községi tanácsot, sőt még a bíróságokat is, de a dolog eddig egyetlen lépéssel sem haladt előre. Pedig a vasút évek óta minden esztendőben költség- vetésileg biztosítja az állomás újjáépítéséhez szükséges őszszeget, körülbelül négy és félmillió forintot. Évék óta készen hevernek a műszaki tervek is hozzá. A ronaállomás sorsa és jövője ’ ‘ v aVii N V , JrP'-WpV Dr. Hasznos József vezető MÁV-titkár, a gödöllői állomás főnöke megmutatja a MÁV igazgatóságának' a közelmúlt napokban érkezeit hivatalos értesítését. Harmati Sándor vezérigazgató-helyettes közli benne, hogy a vasút- igazgatóság erre a* évre is biztosította az újjáépítés költségeit, rendelkezésre állnak a szükséges anyagok is és abban a pillanatban megkezdik az építkezést, amint a Ganz Árammérőgyár visszaadja a már régóta jogosulatlanul használt királyi várótermet. Ezt a hivatalos értesítést megküldte a MÁV Gödöllő község tanácsának is, amely állandóan szorgalmazza az állomás újjáépítését. A különös történet primadonnája tehát a királyi váróterem Az állomás újjáépítési tej-vei szerint a romokban álló jobboldali szárnyat végérvényesen lebontanák, a baloldali részt egyesítenék a királyi váróteremmel, ebben kapnának helyet az utasok kényelmét szolgáló várótermek és a pénztári helyiségek. Kereken tíz évvel ezelőtt, 1952-ben a lián/, bérbe vellc és úgy-ahogy használható állapotba hozta a kiégett királyi várótermet, ötéves bérleti szerződést kötött rá a MÁV- val. A szerződés 1956 december végével járt le. Az 56-os események miatt a MÁV még nem illeszthette programjába az állomás újjáépítését, így hozzájárult a szerződés bizonytalan i.dőre szóló meg- hosszabbitősáho^. Az új szerződés 'kiriiőrtdja; hogy' a •'bérletet kétheti felmondással bármikor megszüntethetik a felek. A vasút 1960-ban felmondta a bérletet, mert a nagyszabású munka megkezdésének időpontjául 1960. november 1-ét tűzte ki. A helyszínre szállíttatta a szükséges építőanyagokat is, az épitő- vállalat pedig felvonult. Már a falazáshoz szükséges nagy mennyiségű meszet is beoltották. A Ganz azonban tterh ve},te tudomásul a bérleti szerződés felmondását. A vasút a "íéi- mondás érvényesítéséért , a Pest megyei Bírósághoz' fpr- dult, amely jogerős ' ítélettel kötelezte a vállalatot,; Hogy 1960. augusztus 31-ig ürítse ,ki a várótermet Az áramhiérq- gyár 3, jogerős bírói .ítéletet sem vette tudomásul, mire a vasút végrehajtást kért:-'. A végrehajtó meg is jelent a helyszínen, hogy foganatosítsa a Ganz kilakoltatását. Miért, miért nem, a végrehajtás elmaradt. Újabb tárgyalások kezdődtek az árammérőgyár 1 és a MÁV között. A gyár megígérte, hogy ha új raktára felépül, kiköltözik a váróteremből. Fel is építette új raktárát, amelynek raktertilete meghaladja a váróterem négyszeresét, a «áróü'rmrl mégsem adta át. Majd, ha elkészül második raktára is — mondták a gyár illetékesei. , Azóta az- is felépült. A két új raktár befogadóképessége már hat-hétszerese a váróteremnek. A várótermet ezek után sem kapta vissza a . vasút. Legutóbb sürgetésére azt a választ k^pta, hogy a gyár az idén fel akart még egy raktárt építeni, teliát már a harmadikad,, de mivel költségvetéséből törölték ezt a beruházást, a harmadik raktár felépítésére legkorábban csak 1965-ben kerülhet sor. Addig pedig szüksége van a váróteremre iS. ’ Az érthetetlen huzavona foglalkoztatja a járási pájit- pizpUságöty a .községi tanács légrutóhh ,külöf>+lái*sadaln»i^iíi- zottságótiíalaííitöH :azzalr5**j|gl- adattal, hogy indítson haroot az illetékes szervek előtt a visszás helyzet mielőbbi rendezéséért Arról is szó van, hogy Baksai Tóth Bertalan,,az Agráregyetem professzora, mint Gödöllő országgyűlési képviselője legközelebb interpellál ebben az ügyben. A gödöllői állomás romjai között pedig zavartalanul terebélyesednek a fák. Magyar László Tenyész-szarvasmarhát juttatnak az erdészeknek, vadászoknak, az út-, gát- és vasútdröknek Az utóbbi évek termelési gyakorlata igazolta a háztáji gazdaságok támogatására tett intézkedések helyességét. A Földművelésügyi Minisztérium a korábbi rendelkezéseket kibővítve, most lehetőséget ad arra, hogy a népszerű te- nyészüsző-kinelyezési akciót kiterjesszék mindazokra az állami alkalmazottakra, akiknek a beosztásuknál, területi elhelyezkedésüknél fogva lehetőségük van állattartásra. Az új j intézkedést indokolja, hogy az erdészek, vadászok, továbbá | az út-, gát- és vasútőrök, va- I I A Magyar. Állami Földtani Intézet geológusai több éves ! munkájának eredményeként — amint az intézet igazgatója, I Fülöp József, a föld- és ás- I ványtani tudományok dokto- I ra elmondotta — rövidesen nyomdába kerülnek nyersanyagban leggazdagabb vidékeinek részletes földtani térképei. Ezzel még teljesebbé válik az ország földtani fel- térképezése, pedig hazánk már eddig is a világnak ilyen szempontból legjobban feltárt területei közé tartozott. Egy-egy földtani térkép va- ; lóságos lexikonja a legkülÖn- j bözőbb adatoknak. Kiolvas- j ható belőlük, mikor és ho- I gyan alakult ki hazánk területének jelenlegi felszíne, mit rejtenek a mélyebb rétegek, hol van remény további ásványi kincsek feltárására, stb. de választ adnak ezek a térképek sok olyan kérdésre is, amelyek a szakképzetlen laikusokat is érdeklik. Például arra, hogy mikor, a földtörténet melyik korszakában alakult ki az a felszín, amelyetí> lábunk az ország különböző $ I részein ma tapos. A földtan^ kutatói ugyanis tudják, ho- ^ gyan kell a régmúlt idők £ földbe „temetkezett” élővilá- ^ gának többé-kevésbé épen ^ megőrzött maradványaiból ^ megállapítani az egyes föld- f tani képződmények korát, s 'f a keletkezésük óta bekövet- kezett eseményeket is. A földtani térképek el- árulják, hogy az ország területének túlnyomó nagy £ része aránylag „fiatal" ^ képződmény. Elsősorban a medencék, a Nagyalföld, a Kisalföld fel- ; 1 színén a vastag kavics-, illetve homokréteg legfeljebb az . utolsó millió évben rakód- $ hatott le. Sőt — amint a kő- ^ olajkutató fúrások igazolták — ^ a Nagyalföld alatt még a i 2000—3000 méteres mélység-* A kis fekete medve Kéthetes, ‘ szovjet- unióbeli utazásunk sok-sok szívetmelen- gető élménye közül szeretném elmondani az egyik legkedvesebbet. Iskolalátogatáson voltunk a moszkvai 135. számú általános iskolában. Az igazgató , barátságos mosollyal invitált bennünket befelé, hogy megmutassa a gyermekek második otthonát. ; A tágas zsibongóban óra alatti csend honolt; a tantermek ajtaján csengő gyer- niekhangok szűrődtek ; ki az első emeleti fo- \ lyosóra. Ez az iskola ; kiállítási helyisége is. i A falon nagyméretű, ; házilag1 készített nap- 1 tár, cserélhető lapjain kiemelkedő eseményeket örökítették meg a szovjet pajtások: a holdrakéta fellövésének, Gagarin, Tyitov űrutazásának, a XXII. kongresszus megnyitásának napját. A naptárral szemközti falnál tárlók sorakoznak, bennük Lenin életének egy-egy mozzanata, miniatűr díszletek között ábrázolva. Benyitottunk egy tanterembe, a másodikosok osztályába. Fiúk és lányok figyeltek bennünket, leplezetlen kíváncsisággal. Apró emléktárgyakat, jelvényeket, képesla- pol<at adtunk nekik, s ők baráti szaruikkal, mosollyal viszonozták. Több osztályt is meglátogattunk, tanítás közben. A Vili. osztályosoknak átadtam saját úttörőcsapatom ajándékát, egy nemzetiszínű és egy őrsi zászlót. Pionír őrsvezető vette át, barna. hajú, kedves arcú kislány. Örömében alig tudta megköszönni. Az óra utáni szünetben elvegyültem a vörös nyakkendős pionírok között. Egyszercsak apró kéz nyúlt felém. három gyűrött bélyeget szorongatva. Szöszke hajú, ötödikes kisfiú! kínálta felém barát- sága jeléül kincsét, a 1 bélyegeket. Látva, \ hogy nem akarom el- ; fogadni, szemével; unszolt: vegyem el,! emlékbe. Utána, egy í másik gyermek állt 1 elém, zsebéből dia- 't/ dalmasan húzott elő; egy kis fekete rned-j vét ábrázoló ceruza- í hegyezőt. Ez volt ná-; la — ezt adta nekem. % ajándékba. Csengettek, s a fo- \ lyosó lassan elnép- j telenedett. Egyedül í maradtam a csend-1 ben, a Lenin életét megörökítő kiállítási f tárlók között. Kezem- j ben három, gyűrött í bélyeggel, meg egy ^ kis fekete medvével.... í Jasimszky István 4 lamint a hasonló foglalkozású dolgozók nagy részének van istállója, és kellő many- nyiségű, általában jó minőségű takarmányt termelnek évről évre, mégis — sok esetben — a központi készletekből vásárolják a tejet. Most külön anyagi megterhelés nélkül — a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda közvetítésével — szerezhetnek tony ész- szarvasmarhát. A termel ős zo- vetkezeti tagokhoz hasonlóan I az állami alkalmazottak is fii— í telbe kapják a,fiatal vagy- a { már vemhes üszőt, s a vételárat 4 év alatt nem csupán a j kapott állat szaporulatával í, törleszthetik, hanem hízott í marhával, hízott sertéssel, sőt Í hízott libával is. (MTI) í — . ^ Harminchét sportág szókincse - egy kötetben \ A Terra Kiadó már a ró- l mai olimpia évében közread- ; ta hat sportág hétnyelvű szótárait. A sajtó alól most ki- ! került új, hétnyelvű sportszó- ; tár — magyar, angol, francia, \ német, olasz, orosz és.spa- 5 nyol nyelven — egy k ötét ben ! összefoglalva tartalmazza 37 j sportág szókincsét, a gya- ! korlatban használt legfomfo- í sabb sportkifejezéseket. A J sportágak között megtalál- ! ható az amerikai labdarúgás, \ a cselgáncs, a golf, a base- ; ball. a krikett, a lovas póló. ,a ; í'ug'by, a sportlövészet, s í még a műúszás is. (MTI)
