Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

rew MEGYEI 1962. MÁJUS 12, SZOMBAT Európától Amerikáig Nemzeti békekongresszusok, több tízezres béke-menetek, nagyszabású' demonstrációk — Világszerte jól haladnak a moszkvai leszerelési és a békevilágkongresszus előkészületei Talán soha ilyen élénk le­vélváltás nem volt még a nemzetközi békemozgalmak, a különböző földrészek béke­harcosai között, mint ezekben a napokban. A moszkvai le­szerelési és béke-világkong­resszus előkészítésének idő­szakában élő, gyümölcsöző kapcsolat, együttműködés ala­kult ki a békemozgalmak kö­zött, A kontinenseket átfogó leszerelési akció eseményei­nek lebonyolításába egyéb­ként nagyon sok helyütt bekapcsolódtak a Béke­világtanácstól távol álló pacifista és egyéb háború-, valamint nukleáris fegy­verellenes szervezetek csoportosulások tagjai is. Az Országos Béketanács cí­mére is vaskos levélkötegek érkeznek a világ minden tá­járól; beszámolók a vég­zett munkáról, a különböző országok békeharcosainak helytállásáról, összefogásáról. Ausztriában például nagy­gyűlésen emlékeztek meg a második világháború befe­jezésének évfordulójáról, a bélre első napjáról. Az ezre­ket megmozgató eseményen részt vettek az angol és a len­gyel békemozgalom képviselői is. Az osztrák békemozgalom leszerelési akciójába olyan neves közéleti személyiségek is bekapcsolódtak, akik eddig távol tartották magukat a nyílt kiállástól. Az előrelátha­tólag 20—30 tagú osztrák de­legáció moszkvai utazásának költségeit gyűjtés és bélyeg­árusítás útján teremtik elő. A küldöttség álláspontját szé­leskörű közvéleménykutatás­sal alakítják ki. Moszkva előtt nemzeti bé­kekongresszust tartanak Gö­rögországban is csakúgy, mint Olaszországban, ahol a hírek szerint széleskörű összefogás bontakozott ki az általános és teljes leszerelés mellett. Milánóban több mint 30 000 ember részvételé­vel tartottak békenagy­gyűlést, Szardínia-szige­tén három tiitlakozó kon­ferenciát rendeznek a kül­földi katonai támaszpon­tok környékén. Az olasz békemozgalom egyik kiemelkedő rendezvénye volt az a nagyszabású békemenet, amely három tartományon haladt keresztül, több mint 10 000 ember részvételével. A Német Szövetségi Köztársa­ságban társadalmi bizottság alakult a moszkvai leszerelési és a béke-világkongresszus céljainak ismertetésére. En­nek tagjai felhívással fordul­tak valamennyi békeszerető emberhez. A Német Szövet­ségi Köztársaságban aláíráso­kat gyűjtenek az általános és teljes leszerelés mellett. Ha- nauban pedig, ahol újabb ra­kétatámaszpontot szándékoz­nak felállítani, békeőrség vet­te körül az érintett területe­ket. Eredményes munkáról, szé­les alapokon nyugvó összefo­gásról érkeznek hírek az amerikai kontinensről is. Ar­gentínában a béketanács ple­náris ülésén határozatot hoz­tak a moszkvai leszerelési és a béke-világkongresszus tá­mogatására. Megegyezést követelő táv­iratot küldtek a Genfben tanácskozó leszerelési kon­ferencia küldötteihez, s szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el a kubai nép mel­lett. Ezt számos közismert, nagytekintélyű személyiség is aláírta. Bolíviában Arnulfo, Chavez Ortiz, a köztársaság egykori alelnöke, ma szenátor, s a kormánypártnak is egyik vezetője nyilatkozatban fog­lalt állást: egyetért a leszere­lési és béke-világkongresszus céljaival, s kész segítséget ad­ni egy bolíviai békedelegáció moszkvai útjának lebonyolítá­sához. Brazíliában parlamenti képviselőkből, tudósokból, művészekből alakult nemzeti bizottság a moszkvai kong­resszus, s az azt megelőző le­szerelési akció támogatására A brazil béketanács több „kongresszusi karavánt szer­vezett, amely az európai bé­kemenethez hasonlóan bejárja az ország különböző tartomá­nyait és ismerteti a világkong­resszus programját. Kubában is egyöntetű he­lyeslés fogadta a népek nem hivatalos parlament­jének összehívását. A leszerelésért kibontakozott akció csúcspontjának a kubai békemozgalom kongresszusa ígérkezik. Costa Ricában ed­dig 11 szakszervezeti unió foglalt állást a moszkvai vi­lágkongresszus támogatása mellett. Ugyanezt tette brit Guayanában a kormánypárt Segíti letette az esküt — GERMAN TYITOV tisz­teletére nagygyűlést rendez­tek New Yorkban a szov­jet és az amerikai nép barát­sága jegyében. A város mun­káskerületében egy egyszerű teremben több mint 4000 ember, munkások, tisztvise­lők, értelmiségiek, fiatalok és nyugdíjasok gyűltek ösz- sze. A meleg fogadtatást kö­vetően German Tyitov szov­jet űrhajós pénteken eluta­zott _ az Egyesült Államok­ból. New Yorkból Kanadá­ba, Halifax városába re­pült. — KOCSA PDPOVICS, jugoszláv külügyminiszter szerdán megbeszélést folyta­tott Dantas brazil külügymi­niszterrel. A jugoszláv kül­ügyminiszter csütörtökön új­ságíróknak kijelentette, hogy a Jugoszlávia által javasolt nemzetközi értekezletről tár­gyaltak, amely az Európai Közös Piac káros hatását vizsgálná a nyersanyagter­melő országok gazdasági éle­tében. — AZ ANGOL Egyesült Gépipari Szakszervezet érte­kezlete határozatot hozott, amelyben sürgeti a brit kor­mányt, hozzon komoly erő­feszítéseket az atomfegyve­reknek a világ # valamennyi országában történő betiltása érdekében és ítélje el az atomfegyverek gyártását. I ímhh amerikai atomrohbantast hajtottak réfjre Az amerikai hadügyminisz­térium és az atomenergia-bi­zottság közös közleménye sze­rint a csendes-óceáni kísérlet­sorozat keretében az Egyesült Államok pénteken délután a Karácsony-sziget közelében közepes hatóerejű légköri atom robbantást hajtott végre. Április 25. óta ez volt a nyol­cadik robbantás. Radhakrisnan India új elnöke S. Radhakrisnan volt alelnö- köt választották meg India új Antonio Segni, az Olasz j elnökévé. Radhakrisnan 1952 Köztársaság új elnöke pénte- j óta volt alelnök és az indiai ___ - ; parlament felsőházának el­ken a kép\ iselnhaz e„ a széna- , nQke_ A? ú;, elnök baráti üd­t us tagjai előtt letette a hiva- j vözietét küldte a magyar nép- taii esküt. xjek. FIDEL CASTRO : A forradalom nem tér le útjáról A napokban ülést tartott a kubai egyesített forradalmi szervezetek Matanzas tarto­mányi bizottsága. Az ülésen Fidel Castro miniszterelnök, az egyesített forradalmi szer­vezetek első titkára mondott záróbeszédet. Fidel Castro utalt arra, hogy a kubai forradalom ügye az elkövetett hibák ellenére sikeresen haladt és halad elő­re. Utalt arra, hogy az elkö­vetett hibákat az ellenforra­dalmi elemek kihasználták, ily módon akarták ugyanis megingatni a népnek a forra­dalom vezetőibe vetett bizal­mát. Fidel Castro beszédében is­mét bírálta Anibal Escalanté- nak, az egyesített forradalmi szevezetek volt szervező titká­rának szektás vezetési módsze­reit, amelyek miatt ki is zár­ták az országos vezetőségből. A marxizmus—leninizmus elveinek helyes alkalmazásá­val — mondotta Fidel Castro — kijavíthatjuk a hibákat, fel­vehetjük a harcot a szektás- ság és a hasonló jelenségek el­len. Ehhez javítani kell a tö­megek között folyó forradalmi munka minőségét. Fidel Castro kifejezésre jut­tatta azt a meggyőződését, hogy a forradalom nem tér le útjá­ról. Egy év múlva — mondot­ta, — erősebbek leszünk és sok minden jobb lesz, mint most. Öröm számunkra, min­den forradalmár számára, hogy a hibákat időben leküzdjük, s hogy a kollektív vezetés és a szoros tömegkapcsolatok he­lyes, marxista—leninista út­ján járunk. Befejezésül Fidel Castro rá­mutatott, hogy most le kell küzdeni és idejében ki kell ja­vítani a hibákat, hogy a kubai szocialista forradalom kiala­kuló egységes pártja példakép lehessen minden latin-ameri­kai nép számára. Egy OAS-banditát életfogytiglani börtönre ítéltek Toulouse degaulleista alpolgármestere 15 évet kapott A párizsi rendkívüli katonai törvényszék négynapi tárgya­lás után Ítéletet hirdetett egy 16 tagú OAS-banda ügyében, amely Dél-Franciaországban a bombamerényietek sorát kö­vette el. Sokolovitch fővád­lottat, akire az ügyész - halál- büntetést kért, a bíróság élet­fogytiglani börtönre Ítélte. Há­rom vádlott — köztük Jean Allais, Toulouse . volt degaul­leista UNR-párti alpolgármes­tere — esetében 15 évi szabad­ságvesztésre szólt az ítélet. A többieket négy-tizenkét évre Ítélték. Egy női vádlottat fel­mentettek. PÁRIZS—ALGfR — Elnököm, tegnap megint 80 halott volt Algériában! — Most képzelje el, ha nem vigyáznánk úgy a rendre, mennyi lenne! (Gerő Sándor rajza) WLL olnap, holnapután FIATAL HÁZASOK JELENE, JÖVŐJE IBUSZ UTAZÁS! IRODÁK AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÍBEN! A DT Ó BUSZJEGYEK, KÜLÖNJÁRATOK, ORSZÁGJÁRÁS ISKOLAI KIRÁNDULÁSOK: SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS Forduljon bizalommal aa IBUSZ UTAZÁSI IRODÁKHOZ ! nek az elégedetlenségnek mi is az okai Igények - határ nélkül K. Albert mérnök, fizetése 2500—2600 farint. Felesége 1600—1700 forint körül keres, ktsz-ben dolgozik, adminisztra­tív munkaerőként. Gyerekük nincsen. Ha az alsó határt ve­szem, az is 4200 forint. Fizeté­süket mégis kevésnek tartják, elégedetlenek. Miért? Mert: szeretnének autót ven­ni, de az „csak álom”. Mert: jó lenne minden évben kül­földre menni nyaralni. Mert: rengetegbe kerül a ruházko­dás. Sorolhatnám tovább. De érdemes itt részletesen szólni arról, ami van. A pár­beszéd így zajlott le köztem és a mérnök úr között. — Televízió? — Van. — Hűtőszekrény? — Van. — Nyilván akkor mosógép, porszívó, padlókefélő is? — Igen. — Voltak külföldön? — Igen. Kétszer. — IBUSZ? — Igen, «=! Magukon kívül adnak még valakinek a keresetük­ből? Szülők, rokonok? — Nem. — Hány éves házasok? — Négy! — Négy év alatt tehát — az autón kívül — mindenük meg­van, minden második évben külföldön voltak — s ez ke­vés! Vajon miféle igények irá­nyítják őket? — Gyűjtenek autóra? — Van egy ötezres gépko- c si -n yeremény betétkön y vünk. azzal szeretnénk nyerni! De ha nyernénk is, £lég bajunk lenne vele. mert sokba kerül a tartása! — Hány éve dolgozik? — Hat. — Felesége? — Nyolc. — Esküvőkor mivel kezd­ték? — A feleségem minden bú­tort és ruhaholmit megkapott. — Tehát erre nem is volt kiadásuk? — Nem. , • Tehát: jó start, egy fillér se bútorra, se fehér- és ágyne­műre! Edényekre seMSs még­is: mikor megvan a televízió, akkor autó kellene! Ha az meglesz, akkor mi kell? Hagy- ján, hogy K. és felesége akar­ja ezt. A baj ott van. ahogyan akarja. Hogy nem azt nézi: hogyan vigye többre, s így jus­son nagyobb pénzhez, hanem zúgolódik, fitymál, azt hangoz­tatja, hogy „nem becsülik meg eléggé-az értelmiségieket”, „ő nem azért tanult annyit, hogy ennyi pénzzel kiszúrják (!) a szemét”, s így tovább. A mér­nök úr, akinek szülei fele eny- nyit sem keresnek, aligha tud határt szabni igényeinek, n agyravágyósónak. És a másik véglet De találkozni ennek az el­lenkezőjével is. R. Ferencékné] az úr — a has. Amikor fize­tés van, három tyúkot is meg­főznék. S hónap közepe felé, a tizenhetediki fizetés előtt — két részletben kapják a fize­tést — már soha nincsen pén­zük. Bútor csak kölcsönkért van a lakásban, saját semmi. Két éve házasok, két gyerekük van, de a gyerekeknek is a nagyszülők veszik meg a ru­hát, mert a szülők bizony fel­élnek mindent. „Nem vasár­nap az — mondja a férfi — ha nincs legalább két liter bor itthon!” Kettőjük havi fizetése két- ezerhétszáz forint! És két esz­tendő alatt, egy-két ruhadara­bon kívül a világon semmit nem vettek. Ez a másik, szerencsére nem jellemző véglet. De van itt más példa is. S. Károlyék jól keresnek, be is osztják a pénzt. De ... Amikor náluk jártam, bizony megdöbbentem. Mert akarva sem lehetne összehozni a dol­gok olyan keveredését, ami náluk a lakásban uralkodik. Hatalmas barokkszekrény, ti­zenötezer forintért vették, használni ugyan nem használ­ják, mert .,dög nagy, de olyan szép”. Mellette a régi klub- fotelok, alig lehet mozdulni tőle, de „ezek jók lesznek, míg élünk”. Ülni azonban a szé­keken ülnek, mert „kór hasz­nálni a fotelokat”. A rekamié, a falak, tele go­belinokkal, szép pénz ment er­re is, de nemsokára lekerül­nek, mert „Piriéknéi olyan szép rézkarcokat láttunk, ne­künk is az lesz”. A rendszertelenség, a vásár­lások át nem gondoltsága, a kapkodás, az ami megtetszett, megvesszük elv érvényesülése aligha juttatja messzire az S. házaspárt. S bármennyi is lesz a pénzük, mindig kevés lesz, mert ilyesféle elvekkel nem lehet egy életre berendezkedni. Arról nem is szólva, hogy az asszonynak nem egy olyan ru­hája van. amit csak megvett, de nem hordja, mert „csak akkor tetszett, amikor megvet­tem”. Lét és tudat Az ismert marxista tétel vi­lágosan és érthetően leszögezi, hogy a lét határozza meg a tudatot. De ez a tétel nagyon sok esetben csak tétel, ami még a valósáéban nem mindig érzékelhető. Nagyon sokszor a lét sokkal előbbre van, mint a tudat, s ennek az eléggé leegy­szerűsítő megállapításnak a bizonyítására, úgy hiszem, ele­gendő volt az, amit az előbbi­ekben példaként elmondtam Mészáros Ottó (Folytatjuk) sen a francia munkásosztály és a nagyszámú spanyol emig­ráció körében. Bár a sztrájk kitörésének közvetlen okai szo­ciális jellegűek, a francia pol­gári sajtó sem vonja kétségbe, hogy hatalmas antifasiszta meg­mozdulásról van szó, amely létében fenyegeti Franco rendszerét. Franco súlyos helyzetbe ke­rült. A bérek emelése elke­rülhetetlennek látszik, ami vi- i szont a nagytőke ellenkezését | váltja ki. „Ha a Franco-rend- i szer nem tudja tovább betöi- j teni a rKurakásosztály fegyőré- j nek szerepét — írja a France j Observateur —, a burzsoázia i szemében is elveszti létjogo­sultságát és fennmaradása 1 kérdésessé válik.” (Folytatás az 1. oldalról) diákszervezetek szombatra nagy tüntetést terveznek Brüsszelben a sztrájkoló spa­nyol munkások támogatására. Az Argentin Szocialista Párt csütörtökön támogatásá­tól biztosította a Franco dik­tatúrája ellen küzdő spanyol munkásokat és diákokat. A párt nyilatkozatában elítéli a spanyol kormányt a szükségállapot kihirde­tése miatt. Az Argentin Szocialista Párt nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a Spanyolországi esemé­nyek nem jelenteinek megle­petést azok számára, akik tud­ják, milyen nélkülözéseket szenved a spanyol nép a zsar­noki uralom alatta A párizsi dolgozók csütör­tökön este forró hangulatú nagygyűlésen juttatták kifeje-. zésre a sztrájkoló spanyol mun- j kasok iránti testvéri szolidari­tásukat. Az ülésen felszólaltak; a Spanyolországból visszatért; francia bányászküldöttség tag-; jai, akik a spanyol munkások súlyos helyzetéről és hősies • harcáról számoltak be. A gyű- \ lésen felszólalt Alvarez del; Vayo, a Spanyol Köztársaság; volt külügyminisztere, aki: hangoztatta: o spanyol nép szabadságharca döntő fejeze-: téhez ért. A spanyol sztrájkmozgalom; hatalmas visszhangot váltott i ki Franciaországban, különö-; \ (3) £ Hangsúlyozni kell azt is, ^ hogy ez a megoszlás jobb az ^ átlagosnál, ami több okkal ma- ^ gyarázhaitó. elsősorban azzal, ^ hogy a legtöbb helyen a felesé- £ gek is jól fizető munkát végez- í, nek, de azzal is, hogy — meg- ^ ítélésem szerint — a fiatalok í jobban keresnek, mint az idő- \ sebb korosztályok átlaga. (En- ! nek is igen sok, több tekintet- í ben vitatható oka van, de saj- S nos. a meglevő keretek nem ! engedik mindennek részletezé- : sét.) í Látszatra tehát szó szerint ; vett anyagi gondokkal a csalá- ; dóknak alig kis hányada küzd, ; de a gyakorlatban azért más- í ként fest a helyzet, j Erre is legjobb bizonyítók a ; statisztika: Nem Elégnek elégnek tartja J az 5000-en felüliekből 1 ! A 4000-en felüliekből • 1 2(!) ; A 3000-en felüliekből 7 5 í Á 2000-en felüliekből 4 4 í AZ 1000-en felüliekből 1 3 ; Az 1000-en alattiakból. 2 \ Ezek az adatok tehát azt j mutatják, hogy a keresettel í 14:16 arányban elégedettek, il- ! letve elégedetlenek az embe- ; rek, s túl azon, hogy van úgy- í nevezett örök emberi elégedet- ! lenség. érdemes megnézni, en­< A sztrájk antifasiszta hullámként söpör végig Spanyolországon

Next

/
Thumbnails
Contents