Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

n«r MECtEI 1962. MÁJUS 11, PÉXTCK A francia kormány szerezzen érvényt az eviani megállapodásoknak — követelte rádióbeszédében Ben Khedda — 37 halottja van az OAS szerdai merényleteinek - Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozata Ben Khedda, az Algériai Köztársaság ideiglenes kor­mányának miniszterelnöke Tuniszból rádióbeszédben for­dult az algériai néphez. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, a miniszterel­nök beszédében hangsúlyozta, hogy most a legfőbb feladat az eviani egyezmények mara­déktalan megyalósítása. A tűz­szünet — mondotta — még nem jelenti a békét és még ezután kell végső győzelmet aratni a füg­getlenségért folyó harc­ban. Ben Khedda részletesen be­szélt azokról a szenvedések­ről, amelyeket a hétéves fegyveres harc. majd az OAS terrorja az algériai népre zú­dított és figyelmeztetett, hogy fokozódik az algériai töme­gek dühe az OAS terrorjával szemben. Ez a helyzet nem maradhat fenn tovább — hangsúlyozta. A továbbiakban a minisz­terelnök rámutatott, hogy bi- zonyos francia katonai ható­ságok támogatják az OAS-t. s ezzel kapcsolatban felszólítot­ta a francia kormányt, szerez­zen maradéktalan érvényt az eviani megállapodásoknak. Az Algériában élő euró­paiakhoz fordulva Ben Khedda hangsúlyozta. hogy helyük van a jövő Algériá­jában. de rajtuk áll. vajon ki- érdemlik-e ezt a helyet. Fi- gyelmeztette az európaiakat, hogy saját jövőjüket teszik •kockára, ha nem szakítanak az OAS terrorszervezettel. Az arab lakossághoz for­dulva nyugalomra intette Algé­ria népét és hangsúlyozta, hogy az OAS provoká­cióim nem szabad ha­sonló eszközökkel vála­szolni. » A miniszterelnök hangoz­tatta, az ideiglenes kormány eltökélt szándéka.' hogy az OAS szabotázsakciói ellenére megvalósítja az eviani egyez­ményeket. A kormány utasí­tást adott a nemzeti felsza­badító hadseregnek és az egész népnek, hogy tartsa tisztelet­ben ezeket a megállapodáso­kat. Az Algériában élő ara­bok példás magatartása cso­dálatot keltett világszerte — hangsúlyozta. A miniszterelnök végül saj­nálkozással állapította meg. hogy késlekedik az eviani egyezményekben elhatározott g különleges rendőri erők lét- $ rehozása. Ezzel kapcsolat- ^ ban közölte, hogy az ideig- ^ lenes kormány hozzájárult £ ahhoz, hogy a francia had- ^ seregben szolgáló algériai ^ arabok csatlakozzanak ehhez ^ a különleges rendőri erőhöz. Ben Khedda beszédét va- ^ lamennyi. észak-afrikai rádió- állomás közvetítette. £ Dr. Mosztefai. az ideiglenes ^ végrehajtó szerv általános ügyekkel megbízott FLN-kül- \ dötte szerda esti sajtóértekez- £ létén bírálta az algériai nagv- £ városokban folyó razziák ^ módszerét. í , Az európai negyedek meg ^ nagvobb méretű elkiilöuí- tését, te!;es lezárását in- $ dítványozta. { Kiemelte, hogy az európai és g az arab lakosság között az £ ország belsejében ténylegesen £ mutatkozik az enyhülés, s ^ most arra törekszenek, hogy ^ az algériai arab lakosság jó-; hiszeműségét megértessék a 5 nagyvárosok európai lakos- í •sásával. Mosztefai végül meg- ; ; erősítette, hosv elvben július í elejére tervezik az önrendel- j kezésről szóló népszavazást. 1 Az ideiglenes végrehs itó j szerv szerdán közlem ényben! jelentette be hogy a délutáni) ülésen kiielö’ték a népszava-j zás központi bizottságának j tagjait. j A végrehajtó szerv úgy dön- í t9tt. hogy a hét minden nap- í ján folytntólagosm ülésezik, j A szerdán bejelentett biz-! tonsági intézkedések közül az! európai polgári lakosságot a 1 fegyverbeszolgáltatás kötele-1 zettsége fogja legerősebben érinteni. Dönteniük kell, vagy beszolgáltatják rej­tegetett fegyvereiket, vagy kockáztatják a háromévi börtönt, amit automatiku­san szabnak ki mindenki­re. akinél fegyvert talál­nak. Az OAS-szal együttműködő polgári tisztviselők haladékta­lan elmozdítása a másik be­jelentett döntés, amely, ha va­lóban véigirehajtják, ténylege­sen meggyengítheti a támoga­tásit. amelyre az OAS eddig támaszkodhatott. A szerdai merényletek mér­lege: 37 halott. 38 sebesült. Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy haladéktalanul véget hell vet­ni az OAS bestiális terrorjá­nak. Az Algériai Kommunista Párt a leghatározottabb mó­don leleplezi azt az elnézést, amelyet a gyilkosok élveznek a francia legyveres erők ré­széről. A tapasztalat azt bizonyítja — mutat rá a kommunista párt —. hogy a fasiszták elleni harc csak akkor lesz sikeres, ha részt vesznek benne az algériai hazafiak. A nyilatkozat rámutat, az Algériai Kommunista Párt is­mételten követeli, hogy a helyi fegyveres erőket és nemzeti felszabadító hadsereget közvet­lenül használják fel az ultrák ellen, büntessék meg példá­san a gyilkosokat és tisztítsák meg a közigazgatási appará­tust. Hruscsov beszédet mondott a moszkvai vasutasértekezleten Mint ismeretes. Moszkvában kedd óta tart a párt és a kor­mány vezetőinek részvételével folyó országos vasutasérte­kezlet. amelyen a vasúti köz­lekedés fejlesztésének kérdé­seit vitatják meg. Az érte­kezlet csütörtök délelőtti ülé­sén beszédet mondott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke. Véget ért a nemzetközi űrkutató bizottság washingtoni tanácskozása Tyitov New Yorkban, Gagarin Bécsben A nemzetközi űrkutató bi­zottság washingtoni tanácsko­zása szerdán véget ért. A bi­zottság elhatározta, hogy ta­nácsadó csoportot létesít, amelynek feladata az űrkísér­letek esetleges káros hatásai­nak vizsgálata. Az elfogadott határozatok között szerepel egy javaslat, amelynek értelmében a világűrben nemzetközi­leg összehangolt kísérlet­sorozatot hajtanának vég­re, így a Föld különböző pontjairól egyidejűleg ku- tatőraketákat bocsátaná- nak fel az ionoszféra alsó rétegeiben uralkodó szél- járások vizsgálatára. E kísérletsorozatokra ez év A FEHER HAZBAN tw—_/ — Ha keresnek leszerelési ügyben, mondják meg, hogy el­mentem robbantani! (Gerő Sándor rajza) októberében és 1962. február­jában kerülne sor. A bizottság úgy döntött, hogy az űrkutatásokkal fog­lalkozó legközelebbi tudomá­nyos ülésszakát 1963. júniusá­ban tartja Varsóban. Az Egyesült Államokban tartó2Íkodó German Tyitov szovjet űrhajós szerdán talál­kozott a New York-i Hunter College hallgatóival. Tyitov barátságosan elbeszélgetett a diákokkal űrutazásáról. A nap folyamán ellátogatott még New Jersey államban a Ford autógyárba. Itt is min­denki barátságos mosollyal, kézszorításokkal fogadta. Jurij Gagarin ’ szovjet repü- lőőmagy, a világ első űrre­pülője feleségével, Válentyi- nával és héttagú kíséretével csütörtök délelőtt az osztrák fővárosba érkezett. A schwechati repülőtértől Bécs belvárosáig a schwecha- tiak és a bécsiek kisebb na­gyobb csoportjai, helyenként pedig egész sorfalak köszön­tötték éljenzéssel, tapssal, ken- dőlobogtatással Gagarint. A Schwerzenberg-Platzon közelharcot vívtak Gaga- rinék egy-egy kézszorítá­sáért és szinte kézről kéz­re adták őket szállásuk: az Imperial kapujáig. Megérkezése után egy órá­val Schärf osztrák köztársa­sági elnök a Hofburgban, Gor- bach kancellár, majd Pitter- mann alkancellár pedig a Ballhausplatzon fogadta Ga­garint, aki ezután másfélszáz osztrák és külföldi újságíró­val találkozott a bécsi újság­író klub sajtókonferenciáján. Kennedy sajtóértekezlete Kennedy, az Egyesült Ál­lamok elnöke szerda esti sajtóértekezletén újságírók kérdéseire elismerte, hogy a Nyugat-Berlinhez veze­tő útvonalak nemzetkö­zi ellenőrzésére vonatko­zó amerikai tervezet kér­désében véleményeltérés van a washingtoni és a bonni kormány között. Azt mondotta, hogy Adenauer magának az amerikai terve­zetben szereplő nemzetközi testületnek szükségességét nem vitatja, ez a nézeteltérés „mindössze” az ellenőrzés megszervezésének részletei­ben jelentkezik. Kennedy kijelentette, hogy az Észak­atlanti Szövetség athéni mi­niszteri tanácsának megbe­szélésein szóbakerült a tájé­kozódó szovjet—amerikai tár­gyalások kérdése és a meg­egyezésből azt a következ­tetést szűrte le, hogy a nyugatnémet kormány — úgy­mond — támogatja az Egye­sült Államok tárgyaló poli­tikáját. Kennedy* igyekezett elkendőzni a nyugatnémet— amerikai „családi perpatvart” előidéző Adenauer-nyilatko- zat lényegét és azt mon­dotta, hogy a nyugatnémet kormány álláspontja nem Adenauer nyilatkozatának ki­ragadott részeiből, hanem a nyilatkozát egészéből derül ki. Kijelentette, hogy a nyugat-berlini kérdés megoldására vonatkozó tájékozódó jellegű szov­jet—amerikai tárgyaláso­kat a jövőben is folytat­ják. Az Egyesült Államok ,,rendkí­vül nehéz” helyzetbe került e tárgyalásokkal kapcsolatban mondta —, akkor, amikor ál­láspontja nyilvánosságra ke­rült, még mielőtt azt hiva­talosan formába rögzítették volna. Kennedy itt a nyugat­német kormány nagy vihart felkavart indiszkréciójára cél­zott. Az elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok hajlandó engedményekre, ha ezek „nem fenyegetik bizton­ságát”. Kennedy leszögezte, hogy a Nyugat-Berlinbe vezető utak nemzetközi ellenőrzésé­re vonatkozó amerikai ja­vaslat nem jelenti a Német Demokratikus Köztársaság­nak sem jogszerinti, sem tényszerinti elismerését, bár kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság hatóságai a Nyugat-Berlinbe vezető forgalom 90 százalékát ellenőrzik. Egy másik kérdésre válasz­ként kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya „rendkívül gondos megfon­tolás tárgyává teszi” a tudo­mányos köröknek tiltakozá­sát az ellen, hogy az Egyesült Államok a Csendes-óceán tér­ségében június vagy július folyamán 800 kilométeren felüli magasságban akar fel­robbantani nukleáris szerke­zetet. „Röntgenfelvételek“ a magyar földről Rövidesen nyomdába kerül hazánk új földtani atlasza Mintegy négy és féléves munka után rövidesen nyom­dába kerül Magyarország földtani térképsorozata, ame­lyet a Magyar Állami Föld­tani Intézet szakemberei ké­szítettek dr. Szentes Ferenc osztályvezető irányításával. Hazánk földjét 27 terület- egységre bontva, az ország geológiai jellemzőit 27 térké­pen 1:200 000, kilencvenkettőn pedig 1:100 000 méretarányban dolgozták fel. Az egyes térké­pek nemcsak a jelenlegi fel­színen található különböző képződmények elhelyezkedé­sét, jellegét és korát tüntetik fel, hanem — mintha csak röntgennel világították volna át a földet —, azt is, ami alat­ta van, körülbelül 4000 méte­res mélységig. így azután ki­olvasható az atlaszból — ese­tenként 500 millió évre vissza­menőleg is —, hogy melyik földtörténeti korszakban mi­lyen volt a képe, növény- és állatvilága ennek a területnek, mikor, milyen területrészeket hódított el egymástól a ten­ger és a szárazföld, Minden­nek az ismereté pedig nem­csak a szoros értelemben vett tudományos kutatás, hanem a gyakorlati élet számára is fon­tos. Hiszen a földtörténeti múlt alakulásából olvasható ki, hol volt meg leginkább a lehetősége értékes nyersanya­gok keletkezésének és feldúsu- lásának, hol bírja el a talaj ha­talmas ipartelepek építkezését, hol, milyen mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre víz a talajban, akár közvetlen emberi fogyasztásra, akár az ipari vagy a mezőgazdasági termelés számára. (MTI) ák­az üzemben étkeznének, kor is kellene enniük... — Az igaz, de mi marad akkor a négyezerből!? — Havonta legalább ezer fo­rint. , — És az pénz? Az asszonyka biggyeszt egyet az ajkával, látszik rajta, hogy a havi ezer forint szerinte semmi se. — Hát mennyi kellene ha­vonta? — Hát ahhoz, hogy úgy él­jen az ember, ahogyan szeret­ne, legalább hétezer forint! .— Tehát kevés a pénz? — Kevés. — Több pénz tehát több bol­dogság? — Nem boldogság, de nyu­galom. Hogy ne kelljen az em­bernek mindig számolnia ... Itt elkanyarodott a beszél­getés, s azt hiszem, ennyi is elég ahhoz, hogy rögtön a dob- gok közepébe vágjunk. A pénz­kérdéshez. az anyagiassághoz, a szemlélet kérdéséhez, aho­gyan sokan ezt a probléma­kört kezelik. Aki számol Menjünk visszafelé B.-né szavain, ö azt szeretné, hogy ne kelljen számolnia. Persze, érthető emberi tulajdonság a többre, jobbra vágyás. De ezt minden körülmények között meg kell különböztetni az in­dokolatlan elégedetlenségtől, a realitások semmibe vevésé- től, mindattól, ami sajnos, nem egy családnál megtalálható. De először lássunk csak olyat, aki igenis számol, s nem bánja, hogy ezt teszi. Ny.-né férje vasutas, 6 termelőszövet­kezetben dolgozik, egy gyere­kük van, mit mond 5? — A férjem havonta ezer­négyszáz forintot keres, én nyolcszáz forint körül. Zsuzsi­ka anyáméknál van napköz­ben ő nem kerül pénzbe, te­hát itt máris van megtakarí­tás. De a ház körű] ez-az meg­terem, meg ott van a háztáji is, ez további jövedelem. Én bizony vezetem, hogy mennyi a pénzem, mit adtam ki, mit mennyiért vettem, s azt is, hogy minek kell sorra jönnie a jövő hónapban, vagy akár három hónap múltán. így az­után előre tudom, hogy ezt akarok venni, ennyi pénz kell hozzá, s úgy gyűjtöm, hogy meg is legyen. Bizony, nemegy­szer fillérezek. Előfordult, hogy inkább magam alakítot­tam át egy nyári ruhám, nem vittem a varrónőhöz, de meg ’s maradt huszonöt forintom, hozzátettem még, s máris megvolt az amire már úgy néz ki, nem jut pénz abban a hó­napban. ,Tgaz. Ny.-ék falun élnek, s sokszor.halljuk azt. hogy falun „könnyebb az élet”. ..nem kell mindenért pénzt adni’’ s így tovább. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy azonos körül­mények között élő családok­nál is nagyon Yiagy az eltérés, a beosztani nem tudás, a ma hopp, holnap kopp szemlélet miatt. Persze: jelentősen kü­lönböznek az igények is. Mert nem egy családnál a kisgye­reknek, aki legjobb esetben is két évig tudja csak hordani, nyolcszázforintos irhabundát vesznek! Nem a célszerűség­gel kombinált igényesség a mérvadó, hanem a kivagyiság, a „semmit nem sajnálok, hadd lássák”. Számoljunk mi is Most tegyünk mi is egy kis számadást. A harminc család keresete a következőként ala­kul: összkereset Ötezren felül 1 Négyezren felöl 3 Háromezren felül 12 Kétezren felül 8 Ezren felül 4 Ezren alul 2 A zöm tehát kétezertől négy­ezerig keres, s ez, mivel min­denütt csak kettő a keresők száma, nagyon is jó aránynak mondható. A két ezren aluli kereset igen kevés, mindkét helyen a feleség még nem dolgozik, s a férfi az egyedüli kereső, de itt is az a baj, hogy ez a kereset nem rendszeres, s így jön ki a havi ezer forint alatt levő átlag. (Folytatjuk) Mészáros Ottó általános jellemző után, érde­mes részletesebben firtatni néhány kérdést. Pénz, pénz, pénz... B. Lászlóval és feleségével beszélgetek. A beszélgetés leg­érdekesebb részét minden vál­toztatás nélkül, nyugodtan ide­írhatom. — Ketten mennyit hoznak össze havonta? — Négyezer forintot — mondja a férj. — Szép pénz. — Hallomásra igen. De ha az ember elkezdi a szétosztá­sát, akkor nagyon is kevés. — Hányán vannak? — Négyen. — Személyenként tehát ezer forint. — Igen.. . dehát csak papí­ron. — Éspedig? — Mert a négyezerből eleve lejönnek a tagdíjak, a benti ebéd a gyerekek óvodai hoz­zájárulása, villany, tüzelő, lak­bér ... — ezt már a feleség sorolja, s igaz, ami igaz, te­kintélyes lista. De... — Igen. mindez kiadás, de hiszen mindez könnyít is, gon­dokat old meg, azaz szükséges kiadás* mert hiszen ha nem í ' (2) foglalkozás £ Bár említettem, hogy talán ^ itt a legnagyobb a „mozgás”, £ a változás, mégis egy-két álta- J lános jellemzőről itt is beszél- ^ hetünk. Elsősorban arról, hogy ^ bár a nők között a megoszlás ^ a szellemi és fizikai munka ^ között 14:16 a szellemi, illetve £ egyéb munka javára, alig volt ^ olyan nő. aki ne dédelgetné ^ tervei között azt, hogy köny- ^ nyebb munkára kerüljön s ha ez az elképzelés nem is min- í den esetben íróasztalt jelent, ^ érdemes felfigyelni rá. A fér- $ fiáknál más a helyzet, itt 15:15 ^ a megoszlás, de legtöbbjük elé- g gedett jelenlegi helyzetével, s ^ nem egy, aki tanul is közülük, 'f, nem azért teszi, hogy feljebb ^ kerüljön, hanem mert úgy ér- ^ zi: nagyobb tudással jobban ^ tud dolgozni. ^ Tévedés ne essék: nem arról ^ van szó. hogy a nőkben több ^ az ambíció, hanem arról, hogy ^ a férfiak elképzelései komo- !J lyabbak. céltudatosabbak, míg ^ a nőké sokszor alig megfogha- ^ tóak csak ..úgy általában” £ akarnak könnyebb, jobb mun- ^ kát szerezni. /á E néhány, korántsem teljes n„ l oínufjy holnapután FIATAL HÁZASOK JELENE, JÖVŐJE

Next

/
Thumbnails
Contents