Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-10 / 107. szám
19S2. MÁJUS 10, CSÜTÖRTÖK t'L'yi HEGY s^úHaii A mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek feladat vár, amelyeket tervszerű. rendszeres munkával meg is tudnak valósítani. Fontos a versenyek szervezése, az alapszervezetek Megerősítése, a tanulásra, a továbbképzésre ösztönzés, a kulturálódás iránti érdeklődés felkeltése. Valamennyinek azonban az a végső célia. hogy a fiatalsággal megszerettessék a mezőgazdasági munkát és megértessék: a szövetkezetek akkor gazdagodhatnak igazán, akkor válnak virágzóvá, ha az ifjúság is hajlandó községe, faluja felemelkedéséért fáradozni. Országunkban semmilyen nagy alkotás nem születik meg a fiatalok serény munkája nélkül — így á mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek. Sági Ágnes A Szép magyar komédia az Egyetemi Színpadon A Nemzeti Színház fiatal művészei Balassa Bálint Szép magyar komédiájának bemutatójára készülnek. Az évszázadokig lappangó mű — egy bécsi kódexből került elő — egymást régen elvesztett szerelmesekről szól, akik mikor végre találkoznak, nem ismerik fel egymást. Az érdekesnek Ígérkező előadás szereplői: Kohut Magda, Majláth Mátia, Selényi Etelka, Csurka László, Horváth József, Gellei Kornél, Sándor Géza és Tarsoly Elemér. A darabot Bodnár Sándor rendezi. Balassa Szép magyar komédiáját május 12-én, délután mutatják be az Egyetemi Színpadon, (MTI) Étterem és eszpresszó lesz Nagymaroson az Akadémia üdülő Eddig nem volt Nagymaroson a község üdülőhelyének megfelelő, reprezentatív étterem, sem eszpresszó. A hazai és külföldi turisták által sűrűn látogatott Nagymaros tehát már régen sürgetett megfelelő vendéglátóipari helyiséget. Eddig azonban ez a kívánság megoldhatatlan volt, mert csak új épület nagyon költséges emelésével lehetett volna megvalósítani. Július elsejétől mégis lehetőség nyílik arra, hogy Nagymaroson rövidesen reprezentatív étterem és eszpresszó nyíljék. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis június végén átadja nagymarosi üdülőjét a Váci Vendéglátóipari Vállalatnak. Ez a hajóállomás mellett, a Duna-parton szép parkban fekvő épület iesz a Dunakanyar legújabb éttermének és eszpresszójának otthona. Valaha a Kék Duna Szálló volt itt, amely nagyon kevés szobával rendelkezett. A Vendéglátóipari Vállalat az épület kevés átalakításra szoruló részében még ezen a nyáron zenés eszpresszót szándékszik nyitni. Az épület nagyobb részét azonban gyökeresen át kell alakítani ahhoz, hogy korszerű vendéglő legyen belőle és így az étterem csak jövő nyáron nyílik meg. A nagymarosi új étterem azonos befogadóképességű lesz a tavaly átalakított visegrádival. Egy ember dolgozni akar Egy ember, egy munkára kiéhezett ember mindenképp dolgozni akar. Sóvárogja a munkát — és nemcsak azért kívánja, hogy jobban éljen a család. Egy ember, ha dolgozni akar, manapság könnyen talál állást. Akár tanult szakmát, akár nem tanult semmit. De Krausz Ferencnek nem kerül új bejegyzés a személyi igazolványa munkahely-rovatába. Krausz! Ferenc, Gyöm- ‘rő, Jókai utca 45. —- nyugdíjat kap havonta. Pedig Krausz Ferenc — tevékeny, életerős ember — munkáért járó bért szeretne kapni. Miért nem tud elhelyezkedni? Tevékeny, életerős — de mindkét lába hiányzik. Egy este — két éve ennek — két személykocsi közé zuhant, önnön vigyázatlanságából levágta a lábát a vonat. Hogy milyen előzményszálak hinárja húzta, milyen zaklató teher taszította a kerekek alá — ezt — két év távlatából — már he bolygassuk. A legfontosabb az, hogy Krausz Ferenc 31 éves és mindenképp dolgozni akar. A munkára kiéhezett ember, hogy állást kapjon.: agresszív követelődzik, számon- kér. Idygesítpen agresszív. „Tanult kereskedősegéd vagyok. Olyan beosztásban is dolgoztam, ahol rendkívül megbízhatónak és munkabírónak kellett lennem”. (Apja 19-es kommunista volt, ő maga ötvenhatban a Nyugati-pályaudvar Utasellátó raktárát védte.) „A balesetem előtt elismert főkertésze voltam a Péterffy Sándor utcai kórháznak, Pesten”. Ezeket mondja, kiabálja, hajtogatja idegesí- tően. S amikor kerékpármegőrzést akart a tanács rábízni, kifakadt, hogy dolgozni akar és nem egy öregembernek való munka sovány jövedelmét bitorolni. Megköszönte, hogy a tanács a tolókocsi és a műláb megszerzésében segített, de kifakadt, hogy munkahelyet már nem tudott szerezni. Pedig ő tudna dolgozni és értékesebb munkát is kaphatna. És két év alatt — hiába írt a számára pártoló leveleket a tanács — egyetlen munkáltató sem akadt. Krausz Ferenc ezért agresz- szív. Milyen jogon az? Az orvosok a műtőben a halálból rángatták vissza, de „ahelyett, hogy örülne: él” — folyton „követelődzik”. Ahelyett, hogy örülne: kijut az NDK-ba. ahol — akár az igazi — olyan műlábat kap — ehelyett mindenkit lehord és állást, tisztességes munkát sürget. Ahelyett, hogy örülne: viszonylag szép a nyugdíja, munkáért veszekszik. Agresszív? Vagy csak a jogát kéri? Igen. Dolgozni akar! Egy harmincegy éves ember egész ember szeretne lenni. Munka nélkül nem az. Murányi József A feldúlt kakucsi kripta Nem szerelném senkiben sem felkelteni azt az iszonyatot, ami Kakucs határát járván egy kripta láttán elfogott. Ezért hát lehető tárgyilagossággal és szárazon számolok be róla. 1887-ben a kakucsi Liebner- csaiád sírboltot építtetett magának birtokán. Nevük sem a telekkönyv birtoklapján, sem címeres nemesi levelükön jó- formárr még meg sem száradt akkor. Üj gazdagok és új nemesek voltak. A nemességszerző apa fia, Liebner József 1907-ben, keresztkomája We- kerle Sándor, akkori miniszterelnök közbenjárására a királyi asztalnak címét is megkapta. Ö volt az utolsó királyi asztalnok. A húszas évek elején halt meg. A család két nemzedéke nemcsak címeket szerzett azonban, hanem egyre több birtokot is. Kakueson kívül Pilis, Tatárszentgyörgy határában sok ezer hold földet, ami azután a következő generáció kezén gyorsan leolvadt A negyvenes években már cs.ak Kakucs, az is bankkölcsönök alapos terhe alatt roskadozva volt még az asztal- nők fiáé. Meg a családi kripta, noha annak tulajdonjogát a katolikus egyházra ruházták, vagyis az újhartyáni plébániára. amelyhez Kakucs akkor tartozott. Utoljára 1942- ben temettek a sírboltba. A királyi asztal nők özvegyét. Kevéssel Liebner József halála után törték fel először a kriptát. Díszmagyarban helyezték a koporsóba, a tettes azt hitte, ékköves boglárokat, mentegombokat, aranygyűrűket zsákmányolhat. Csalódott. A dúsgazdag királyi asztalnok minden ékszer nélkül temet- tette el magát. A falutól, lakott helytől távol áll a kripta, egy dülőút- ról keskeny mezsgye vezet a sűrű bokrok közé, amelyek eltakarják. Évtizedek óta senki sem gondozza, senki sem vigyáz rá. Régen ellopták már vasveretes ajtaját. Egyszer kifalazták a tizenkét sírfülkét, kicibálták az érckoporsókat és leolvasztották róluk az ónt, amellyel azokat beforrasztották. Az újhartyáni plébános hozatta akkor rendbe a sírboltot. Később újra felbontották a fülkék falát. Többször is. Egyszer már a községi tanács is ‘ befalaztatta. De, — senki sem tudja hány éve —két, vagy három esztendővel ezelőtt ismét kibontották a falat. Nem tudják kik — mondják, akiktől érdeklődöm. Bár hozzáteszik, „a gyerekek játszanak”. FurIskolabővítés Mendén Az egyre fejlődő, bővülő Mende községben évről évre több gyerek kerül iskolába, s az eddigi iskolai tantermek száma kevésnek bizonyul. Bár a múlt esztendőben nyitotta meg kapuit az István-telepi modern, kéttantermes tanyai iskola, hogy a környék alsótagozatos gyerekeit befogadja, bent a község régi iskoláiban’ már két műszakban folyik az oktatás. ősszel újabb csoportok kezdik az ismerkedést a betű, a tudás világával, nekik már csak úgy jutna hely, ha a pedagógusok áttérnének a három műszakos tanításra. Ez azonban nem lehetséges, ebből mindenképpen csak kár, hátrány származna. A községi tanács vezetői ezért elhatározták, (hogy a község középpontjában levő régi iskola bővítéseképpen három újabb tanterem létesítését kezdeményezik. Elsősorban a község saját erejére kívánnak támaszkodni. A szülők 50 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Készségesen kapcsolódik be a nemes akcióba a helyi termecsa játék, mondhatom. A kripta padlóján feltört fedelű koporsók hevernek, bennük és körülöttük szétszórt emberi maradványok. Egy gyermekkoponya például, rajta még az aranyszőke haj. És kint, a cserjék alatt, a keskeny út mellett mumifikálódott női tetemcsonk. Feje, végtagjai hiányoznak, de amiben eltemették, a fekete selyemruha foszlányai, még úgy ahogy befedik. Valaki egy-két hete cipelhette ki a sírboltból. A községi tanácsnál — .az elnök iskolán van, a titkár éppen a fővárosban — kijelen' tik, tudnak a dologról, de a kripta ügye az újhartyáni plébánosra tartozik. A plébános viszont azt mondja, hogy bár 57 óta él a környéken, nem járt soha ezen a szomszédos plébánia területéhez tartozó temetkező helyen. Most hall róla, hogy megint nyitva állnak a sírfülkék, amelyeket egyszer már befalaztatott. Akkoriban írt a család Budapesten élő tagjának, Liebner Sándornak, exhumáltassa a halottait és felajánlotta, hogy azután az újhartyáni temetőben eltemetted valamennyit. Ennyiben azonban mégsem maradhat a dolog. A kripta jelenlegi állapota mindenekelőtt sérti a közegészségügy szabályait és az emberiesség íratlan törvényeit. Voltak akik voltak életükben, emberek voltak mégis, testük maradványa nem lehet vásott gyermekek játékszere. Véget kell vetni enhek a megbotránkoz- tatásnak. Nem tudom, melyik hatóság illetékes, de nem késlekedhet a sürgős intézkedés. Szokoly Endre A képen: Ilyen a „szép” tarisznyarák (MTI foto: Kácsor László íelv.) nöi kerékpárra s e! kari között vele. Perceken belül pedig mindhárman a megbeszélt helyen, egy üres telken találkoztak. Villámgyorsan szétszedték a kerékpárt. Le róla a gumikkal, az üléssel; a kormánnyal, a dinamóval, a lámpával, s a pedállal! Azután a vázat otthagyták. Ugyanígy tettek február 4- én is. azzal a különbséggel, hogy . ezúttal már két kerékpárt vittek el ugyanarra az üres telekre. Tán még ma is lopkodnék a nagykőrösiek kerékpárjait, ha a rendőrség le nem füleli őket. így történt, s ezért ez az „olcsó” karbantartás mindhármuknak sokba kerül majd. Az ügyészség ugyanis már kiadta ellenük a vádiratot. I nincs állandó munkahelyük. | Csak általában fejtegették előttük a közös gazdálkodás szép jövőjét, általában ecsetelték a megszilárduló szövetkezetek előnyeit, de a helyi adottságokat, a helyi termelőszövetkezetek fejlődését már nem ismertették velük. Különösen kár, hogy nem keresték fel a szülőket, akik közül pedig sokan váltak volna szövetségesükké, hiszen nemegyszer ők is azért kardoskodtak, hogy gyermekeik a faluban maradjanak. Hiba volt az is, hogy olyan üzemekből kívánták 'hazahozni a fiatalokat, amelyekben szük- \ ség van a szakmunkásokra. Olyanokat .akartak visszahívni, akik már jó szakmunkássá képezték magúkat — s a gyárban is nélkülözhetetlenek. Ehelyett elhanyagolták a szakmával nem rendelkező ifjúságot. Azokat, akik több órán át vonaton. HÉV-en törik magukat, mégis segédmunkásként kevesebbet kérésinek, mintha az otthoni tsz-ben dolgoznának. Sokszor mechanikusan hívták a mezőgazdaságba az ifjúságot. Nem vizsgálták meg alaposan: van-e munkaerőhiány a tsz-ben, igényelnek-e új erőket? Elég munkalehetőséget tudnak-e biztosítani a hazatérőknek, az újonnan jelentkezőknek? Ha pedig meggyőződtek arról: szükség van munkaerőre, a legtöbb fiatalt a most végző iskolások közül 'nyerhetnék meg. hiszen azok most döntik el, milyen pályára menjenek. A mezőgazdaság megszerettetésében az Iskolák sokat tehetnek. Az ifjúsági szövetkezetek, a mezőgazdasági politechnikai oktatás kiszélesítése, a fiatalok földvállalása a tsz- től, — mind egy-egy módja annak: hogyan ébredjen rá a fiatalság is. mennyi szépség . rejlik a mezőgazdaságban. Nem szabad az ifjúsági szervezeteknek megfeledkezniük arról, hogy nemcsak az üzemben, de a termelőszövetkezetekben is szakmunkássá lehet valaki. Ahhoz azonban, hogy mindezeket a feladatokat a KI3Z- esek el tudják látni, meg keli erősíteniök a falusi szervezeteket. Elsősorban a termelőszövetkezetekben szükséges j az ifjúsági szervezetek létre-.. hozása. Kern szabad megen- 'j tsedni — a múlt évben több £ helyen is előfordult —. hogy a 5 tsz KISZ-szervezete beolvad- .■ ion a községibe. Épp fordítva | történjen! A községi fiatalok 5 csatlakozzanak a tsz ifjúsága- \ hoz. Nem helyes, hogy a ma- $ zőgazdasági községekben ép- Pm a mezőgazdaságban dől- 5 gozók befolyása ne érvényesül- ; jön'! í A KISZ-esekre sok és szép ; í A megyei pártbizottság a múlt év tavaszán azt kérte a KISZ-szervezetektőI, hogy a fiatalok segítsenek a termelőszövetkezetek közös munkáiban. Az ifjúság csaknem valamennyi tsz-ben kora tavasztól késő őszig rendszeresen és becsületesen részt vett a munkában. A munkaversenyben is a lehetőségekhez képest jó eredményt értek el. 1961-ben már majdnem hatszáz kukoricatermesztő —, az állattenyésztő és traktoros egyéni vetélkej dokkéi együtt — összesen nyolcszáz fiatal versenyzett, sokan közülük kiváló eredménnyel. A fiatalság ebben az évben is lelkesen méri össze erejét. Az országos versenyben 1355- en, a helyi versenyekben 2899- en vesznek részt. — összesen 4254 ifjú vállalkozott társai legyőzésére. A számok bizonyítják, hogy értünk el eredményeket a tsz- fiatalság nevelésében, abban: az ifjúság közül jónéhányan megtalálták számításukat a szövetkezetekben. Ahhoz, hogy ez a szám gyorsabban és következetesebben növekedjen, tervszerűbben, céltudatosabban kell a helyi és a járási ifjúsági szervezeteknek mun- kélkodniok. Jobban kell élniük azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a megyei pártbizottság 1961. április 27-én az ifjúság számára meghatározott. A pártbizottság egy esztendeje azt kérte a kiszesektől, hogy négyezer fiatallal növeljék megyénkben a tsz-ben dolgozó fiatalok számát. Ennek az ifjúsági szervezet csak egy harmadát tudta teljesíteni. A ráckevei, az aszódi járásban sok-sok ifjú kérte felvételét a közös gazdaságokba. A dán- szentmiklósi Micsurin. Tsz-be 48-an, a szentmártonkátai Kossuth Tsz-be 21-en jöttek visz- sza! Akadtak azonban olyan szövetkezetek, amelyek nem ^tudták megkedvel te tni a mezőgazdasági munkát a fiatalokkal, nem tudták megmutatni, mennyi lehetőség vár a mezőgazdaságban a szakmunkásokra, s az otthon dolgozók közül is többen a városban keresték boldogulásukat. Csökkent a fiatalok száma a monori, a dabasi, a szobi, a nagykátai és a szentendrei járásokban. Sokan hagyták el á vácegresi Kossuth, a piiisbo- rosjenői Szikra, a dömsödi Petőfi Tsz-t. Pedig, ha figyelembe vették volna a pártbizottság határozatát, sok eszközt felhasználhattak volna munkájuk megjavítására. Így az a feladat, hogy az elkövetkező hónapokban igyekezzenek az 1961-ben hozott párthatározatot végrehajtani. Keveset foglalkoztak az ifjúsági szervezetek például azokkal a fiatalokkal, akiknek Hűtőkocsival az Allatkertbe Ezerháromszáz kilométeres út után, hűtőkocsiban érkeztek ^ meg az Állatikért dkváriumának állatritkaságai. Kedden haj- % nalban érkezett meg a Budapesti Állat- és Növénykert első $ Fekete-tengeri expedíciója. Az érdekes zsákmányt még érdeke- % sebb módon, hütőkocsiban, 40 óra alatt hozták Budapestre. ■/. Különösen izgalmas volt az útnak a Kárpátok feletti szaka- 'if sza, ahol a hidegtől kellett megóvni a kényesebb halfajtákat. ^ A szebbnél-szebb halakban már keddtől gyönyörködhetnek í az akvárium látogatói. A mintegy 22 fajt magában foglaló $ gazdag anyagból bőven jutott a múzeumnak is preparátum í céljára. Az expedíciónak sikerült olyan állatokat is fogságba \ ejteni, amelyek mintegy 20 éve hiányoztak az Állatkertből. í lőszövetkezet, a téglagyár, azí erdőgazdaság és a földműves-í szövetkezet is. Ezenkívül tan-í termenként hatvanezer forint í támogatást kémek és remél-} nek a megyei tanácstól. Az új tantermek, ha nem isf véglegesen, de egy időre meg- } oldják az elhelyezés gondjait.} (tm) \ | Erdei gyümölcsszörpökből 2 í szénsavas üdítő ital í Évről évre bővítik az er- ^ dei gyümölcsszörpök válasz- J tékát. A csemegeboltokban és a KÖZÉRT-ekben az idén ; kezdték meg a szamóca-, az ! áfonya-, a vadkörte- és a ; vegyes erdei gyümölcsből ké- ; szült szörpök árusítását. A; margitszigeti ásványvíz-üzem-; ben szénsavas üdítő italokat; készítenek az erdei szörpök- \ bol, amelyek bemutatója az \ ipari vásáron lesz. Som-, sze-j der-, vadkörte- és vegyes í erdei gyümölcsszörpből hét- < venezer palack üdítő italt ké- \ szilének. : l { í Kerékpárjuk „karbantartásáért" a bíróság előtt fizetnek V } Ha az embernek van egy kerékpárja, annak alkatré- ^ szeit néha javíttatnia, pótol- ^ nia kell. Ilyenkor az a szo- ^ käs. hogy bemegyünk a szak- ^ üzletbe és megvásároljuk a ^ szükséges alkatrészeket. De £ nem így Nagykörösön Cseh £ László. Kapus Dénes és Ka- ^ pus Balázs fiatalemberek. ^ Nekik az volt a véleményük, 4 hogy kerékpárjuk karban- í tartására olcsóbb út is léte- í zik. A lopás. Már tavaly } októberben elemeitek vala- £ kinek a kerékpárjáról egy- í egy dinamót. Azután a sike- ^ ren felbuzdulva december ^ 12-én a Szabadság téri önkí- ^ szolgáló bolt előtt megfi- £ gyelték, hogy több kerékpár ^ áll ott őrizetlenül. Amíg a ^ Kapus-fiúk egyike falazott”, í Cseh László felpattant egy
