Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

19S2. MÁJUS 10, CSÜTÖRTÖK t'L'yi HEGY s^úHaii A mezőgazdaságban is nélkülözhetetlenek feladat vár, amelyeket terv­szerű. rendszeres munkával meg is tudnak valósítani. Fon­tos a versenyek szervezése, az alapszervezetek Megerősítése, a tanulásra, a továbbképzésre ösztönzés, a kulturálódás irán­ti érdeklődés felkeltése. Vala­mennyinek azonban az a vég­ső célia. hogy a fiatalsággal megszerettessék a mezőgazda­sági munkát és megértessék: a szövetkezetek akkor gazdagod­hatnak igazán, akkor válnak virágzóvá, ha az ifjúság is haj­landó községe, faluja felemel­kedéséért fáradozni. Orszá­gunkban semmilyen nagy alko­tás nem születik meg a fiatalok serény munkája nélkül — így á mezőgazdaságban is nélkü­lözhetetlenek. Sági Ágnes A Szép magyar komédia az Egyetemi Színpadon A Nemzeti Színház fiatal művészei Balassa Bálint Szép magyar komédiájának be­mutatójára készülnek. Az év­századokig lappangó mű — egy bécsi kódexből került elő — egymást régen el­vesztett szerelmesekről szól, akik mikor végre találkoz­nak, nem ismerik fel egy­mást. Az érdekesnek Ígérkező elő­adás szereplői: Kohut Mag­da, Majláth Mátia, Selényi Etelka, Csurka László, Hor­váth József, Gellei Kornél, Sándor Géza és Tarsoly Ele­mér. A darabot Bodnár Sán­dor rendezi. Balassa Szép magyar ko­médiáját május 12-én, dél­után mutatják be az Egye­temi Színpadon, (MTI) Étterem és eszpresszó lesz Nagymaroson az Akadémia üdülő Eddig nem volt Nagyma­roson a község üdülőhelyé­nek megfelelő, reprezentatív étterem, sem eszpresszó. A hazai és külföldi turisták által sűrűn látogatott Nagy­maros tehát már régen sür­getett megfelelő vendéglátó­ipari helyiséget. Eddig azon­ban ez a kívánság megold­hatatlan volt, mert csak új épület nagyon költséges eme­lésével lehetett volna meg­valósítani. Július elsejétől mégis le­hetőség nyílik arra, hogy Nagymaroson rövidesen rep­rezentatív étterem és esz­presszó nyíljék. A Magyar Tudományos Akadémia ugyan­is június végén átadja nagy­marosi üdülőjét a Váci Ven­déglátóipari Vállalatnak. Ez a hajóállomás mellett, a Duna-parton szép parkban fekvő épület iesz a Duna­kanyar legújabb éttermének és eszpresszójának otthona. Valaha a Kék Duna Szálló volt itt, amely nagyon kevés szobával rendelkezett. A Ven­déglátóipari Vállalat az épü­let kevés átalakításra szo­ruló részében még ezen a nyáron zenés eszpresszót szándékszik nyitni. Az épü­let nagyobb részét azonban gyökeresen át kell alakítani ahhoz, hogy korszerű ven­déglő legyen belőle és így az étterem csak jövő nyáron nyílik meg. A nagymarosi új étterem azonos befogadó­képességű lesz a tavaly át­alakított visegrádival. Egy ember dolgozni akar Egy ember, egy munkára ki­éhezett ember mindenképp dolgozni akar. Sóvárogja a munkát — és nemcsak azért kívánja, hogy jobban éljen a család. Egy ember, ha dolgozni akar, manapság könnyen ta­lál állást. Akár tanult szak­mát, akár nem tanult semmit. De Krausz Ferencnek nem ke­rül új bejegyzés a személyi igazolványa munkahely-rova­tába. Krausz! Ferenc, Gyöm- ‘rő, Jókai utca 45. —- nyugdí­jat kap havonta. Pedig Krausz Ferenc — tevékeny, életerős ember — munkáért járó bért szeretne kapni. Miért nem tud elhelyezked­ni? Tevékeny, életerős — de mindkét lába hiányzik. Egy este — két éve ennek — két személykocsi közé zuhant, ön­nön vigyázatlanságából levág­ta a lábát a vonat. Hogy mi­lyen előzményszálak hinárja húzta, milyen zaklató teher ta­szította a kerekek alá — ezt — két év távlatából — már he bolygassuk. A legfontosabb az, hogy Krausz Ferenc 31 éves és mindenképp dolgozni akar. A munkára kiéhezett em­ber, hogy állást kapjon.: ag­resszív követelődzik, számon- kér. Idygesítpen agresszív. „Tanult kereskedősegéd va­gyok. Olyan beosztásban is dolgoztam, ahol rendkívül megbízhatónak és munkabíró­nak kellett lennem”. (Apja 19-es kommunista volt, ő ma­ga ötvenhatban a Nyugati-pá­lyaudvar Utasellátó raktárát védte.) „A balesetem előtt el­ismert főkertésze voltam a Péterffy Sándor utcai kórház­nak, Pesten”. Ezeket mondja, kiabálja, hajtogatja idegesí- tően. S amikor kerékpármeg­őrzést akart a tanács rábízni, kifakadt, hogy dolgozni akar és nem egy öregembernek va­ló munka sovány jövedelmét bitorolni. Megköszönte, hogy a tanács a tolókocsi és a mű­láb megszerzésében segített, de kifakadt, hogy munkahe­lyet már nem tudott szerez­ni. Pedig ő tudna dolgozni és értékesebb munkát is kaphat­na. És két év alatt — hiába írt a számára pártoló levele­ket a tanács — egyetlen mun­káltató sem akadt. Krausz Ferenc ezért agresz- szív. Milyen jogon az? Az orvosok a műtőben a ha­lálból rángatták vissza, de „ahelyett, hogy örülne: él” — folyton „követelődzik”. Ahe­lyett, hogy örülne: kijut az NDK-ba. ahol — akár az iga­zi — olyan műlábat kap — ehelyett mindenkit lehord és állást, tisztességes munkát sürget. Ahelyett, hogy örülne: viszonylag szép a nyugdíja, munkáért veszekszik. Agresszív? Vagy csak a jo­gát kéri? Igen. Dolgozni akar! Egy harmincegy éves ember egész ember szeretne lenni. Munka nélkül nem az. Murányi József A feldúlt kakucsi kripta Nem szerelném senkiben sem felkelteni azt az iszonya­tot, ami Kakucs határát jár­ván egy kripta láttán elfogott. Ezért hát lehető tárgyilagos­sággal és szárazon számolok be róla. 1887-ben a kakucsi Liebner- csaiád sírboltot építtetett ma­gának birtokán. Nevük sem a telekkönyv birtoklapján, sem címeres nemesi levelükön jó- formárr még meg sem száradt akkor. Üj gazdagok és új ne­mesek voltak. A nemesség­szerző apa fia, Liebner József 1907-ben, keresztkomája We- kerle Sándor, akkori minisz­terelnök közbenjárására a ki­rályi asztalnak címét is meg­kapta. Ö volt az utolsó kirá­lyi asztalnok. A húszas évek elején halt meg. A család két nemzedéke nemcsak címeket szerzett azonban, hanem egyre több birtokot is. Kakueson kívül Pilis, Tatárszentgyörgy hatá­rában sok ezer hold földet, ami azután a következő gene­ráció kezén gyorsan leolvadt A negyvenes években már cs.ak Kakucs, az is bankköl­csönök alapos terhe alatt ros­kadozva volt még az asztal- nők fiáé. Meg a családi krip­ta, noha annak tulajdonjogát a katolikus egyházra ruház­ták, vagyis az újhartyáni plé­bániára. amelyhez Kakucs ak­kor tartozott. Utoljára 1942- ben temettek a sírboltba. A királyi asztal nők özvegyét. Kevéssel Liebner József halála után törték fel először a kriptát. Díszmagyarban he­lyezték a koporsóba, a tettes azt hitte, ékköves boglárokat, mentegombokat, aranygyűrű­ket zsákmányolhat. Csalódott. A dúsgazdag királyi asztalnok minden ékszer nélkül temet- tette el magát. A falutól, lakott helytől tá­vol áll a kripta, egy dülőút- ról keskeny mezsgye vezet a sűrű bokrok közé, amelyek el­takarják. Évtizedek óta senki sem gondozza, senki sem vi­gyáz rá. Régen ellopták már vasveretes ajtaját. Egyszer ki­falazták a tizenkét sírfülkét, kicibálták az érckoporsókat és leolvasztották róluk az ónt, amellyel azokat beforrasztot­ták. Az újhartyáni plébános hozatta akkor rendbe a sír­boltot. Később újra felbontot­ták a fülkék falát. Többször is. Egyszer már a községi ta­nács is ‘ befalaztatta. De, — senki sem tudja hány éve —két, vagy három esztendővel ezelőtt ismét ki­bontották a falat. Nem tud­ják kik — mondják, akiktől érdeklődöm. Bár hozzáteszik, „a gyerekek játszanak”. Fur­Iskolabővítés Mendén Az egyre fejlődő, bővülő Mende községben évről évre több gyerek kerül iskolába, s az eddigi iskolai tantermek száma kevésnek bizonyul. Bár a múlt esztendőben nyitotta meg kapuit az István-telepi modern, kéttantermes tanyai iskola, hogy a környék alsó­tagozatos gyerekeit befogadja, bent a község régi iskoláiban’ már két műszakban folyik az oktatás. ősszel újabb csoportok kez­dik az ismerkedést a betű, a tudás világával, nekik már csak úgy jutna hely, ha a pe­dagógusok áttérnének a három műszakos tanításra. Ez azon­ban nem lehetséges, ebből mindenképpen csak kár, hát­rány származna. A községi ta­nács vezetői ezért elhatároz­ták, (hogy a község középpont­jában levő régi iskola bővíté­seképpen három újabb tante­rem létesítését kezdeményezik. Elsősorban a község saját ere­jére kívánnak támaszkodni. A szülők 50 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Készségesen kapcsolódik be a nemes akcióba a helyi terme­csa játék, mondhatom. A kripta padlóján feltört fedelű koporsók hevernek, bennük és körülöttük szétszórt emberi maradványok. Egy gyermek­koponya például, rajta még az aranyszőke haj. És kint, a cserjék alatt, a keskeny út mellett mumifikálódott női tetemcsonk. Feje, végtagjai hiányoznak, de amiben elte­mették, a fekete selyemruha foszlányai, még úgy ahogy be­fedik. Valaki egy-két hete ci­pelhette ki a sírboltból. A községi tanácsnál — .az elnök iskolán van, a titkár ép­pen a fővárosban — kijelen' tik, tudnak a dologról, de a kripta ügye az újhartyáni plé­bánosra tartozik. A plébános viszont azt mondja, hogy bár 57 óta él a környéken, nem járt soha ezen a szomszédos plébánia területéhez tartozó temetkező helyen. Most hall róla, hogy megint nyitva áll­nak a sírfülkék, amelyeket egyszer már befalaztatott. Ak­koriban írt a család Budapes­ten élő tagjának, Liebner Sándornak, exhumáltassa a halottait és felajánlotta, hogy azután az újhartyáni temető­ben eltemetted valamennyit. Ennyiben azonban mégsem maradhat a dolog. A kripta je­lenlegi állapota mindenekelőtt sérti a közegészségügy szabá­lyait és az emberiesség írat­lan törvényeit. Voltak akik voltak életükben, emberek voltak mégis, testük maradvá­nya nem lehet vásott gyerme­kek játékszere. Véget kell vetni enhek a megbotránkoz- tatásnak. Nem tudom, melyik hatóság illetékes, de nem kés­lekedhet a sürgős intézkedés. Szokoly Endre A képen: Ilyen a „szép” tarisznyarák (MTI foto: Kácsor László íelv.) nöi kerékpárra s e! kari között vele. Perceken belül pedig mindhárman a megbeszélt he­lyen, egy üres telken talál­koztak. Villámgyorsan szét­szedték a kerékpárt. Le róla a gumikkal, az üléssel; a kor­mánnyal, a dinamóval, a lámpával, s a pedállal! Az­után a vázat otthagyták. Ugyanígy tettek február 4- én is. azzal a különbséggel, hogy . ezúttal már két ke­rékpárt vittek el ugyanarra az üres telekre. Tán még ma is lopkodnék a nagykőrö­siek kerékpárjait, ha a rend­őrség le nem füleli őket. így történt, s ezért ez az „olcsó” karbantartás mindhármuk­nak sokba kerül majd. Az ügyészség ugyanis már ki­adta ellenük a vádiratot. I nincs állandó munkahelyük. | Csak általában fejtegették előttük a közös gazdálkodás szép jö­vőjét, általában ecsetelték a megszilárduló szövetkezetek előnyeit, de a helyi adottságo­kat, a helyi termelőszövetke­zetek fejlődését már nem is­mertették velük. Különösen kár, hogy nem keresték fel a szülőket, akik közül pedig so­kan váltak volna szövetsége­sükké, hiszen nemegyszer ők is azért kardoskodtak, hogy gyermekeik a faluban marad­janak. Hiba volt az is, hogy olyan üzemekből kívánták 'hazahozni a fiatalokat, amelyekben szük- \ ség van a szakmunkásokra. Olyanokat .akartak visszahívni, akik már jó szakmunkássá ké­pezték magúkat — s a gyárban is nélkülözhetetlenek. Ehelyett elhanyagolták a szakmával nem rendelkező if­júságot. Azokat, akik több órán át vonaton. HÉV-en tö­rik magukat, mégis segédmun­kásként kevesebbet kérési­nek, mintha az otthoni tsz-ben dolgoznának. Sokszor mecha­nikusan hívták a mezőgazda­ságba az ifjúságot. Nem vizs­gálták meg alaposan: van-e munkaerőhiány a tsz-ben, igé­nyelnek-e új erőket? Elég munkalehetőséget tudnak-e biztosítani a hazatérőknek, az újonnan jelentkezőknek? Ha pedig meggyőződtek ar­ról: szükség van munkaerőre, a legtöbb fiatalt a most végző iskolások közül 'nyerhetnék meg. hiszen azok most döntik el, milyen pályára menjenek. A mezőgazdaság megszerette­tésében az Iskolák sokat te­hetnek. Az ifjúsági szövetke­zetek, a mezőgazdasági poli­technikai oktatás kiszélesítése, a fiatalok földvállalása a tsz- től, — mind egy-egy módja annak: hogyan ébredjen rá a fiatalság is. mennyi szépség . rejlik a mezőgazdaságban. Nem szabad az ifjúsági szer­vezeteknek megfeledkezniük arról, hogy nemcsak az üzem­ben, de a termelőszövetkeze­tekben is szakmunkássá lehet valaki. Ahhoz azonban, hogy mind­ezeket a feladatokat a KI3Z- esek el tudják látni, meg keli erősíteniök a falusi szervezete­ket. Elsősorban a termelőszövetkezetekben szükséges j az ifjúsági szervezetek létre-.. hozása. Kern szabad megen- 'j tsedni — a múlt évben több £ helyen is előfordult —. hogy a 5 tsz KISZ-szervezete beolvad- .■ ion a községibe. Épp fordítva | történjen! A községi fiatalok 5 csatlakozzanak a tsz ifjúsága- \ hoz. Nem helyes, hogy a ma- $ zőgazdasági községekben ép- Pm a mezőgazdaságban dől- 5 gozók befolyása ne érvényesül- ; jön'! í A KISZ-esekre sok és szép ; í A megyei pártbizottság a múlt év tavaszán azt kérte a KISZ-szervezetektőI, hogy a fiatalok segítsenek a terme­lőszövetkezetek közös mun­káiban. Az ifjúság csaknem valamennyi tsz-ben kora ta­vasztól késő őszig rendszere­sen és becsületesen részt vett a munkában. A munkaversenyben is a le­hetőségekhez képest jó ered­ményt értek el. 1961-ben már majdnem hatszáz kukoricater­mesztő —, az állattenyésztő és traktoros egyéni vetélkej dokkéi együtt — összesen nyolcszáz fiatal versenyzett, sokan közülük kiváló ered­ménnyel. A fiatalság ebben az évben is lelkesen méri össze erejét. Az országos versenyben 1355- en, a helyi versenyekben 2899- en vesznek részt. — összesen 4254 ifjú vállalkozott társai legyőzésére. A számok bizonyítják, hogy értünk el eredményeket a tsz- fiatalság nevelésében, abban: az ifjúság közül jónéhányan megtalálták számításukat a szövetkezetekben. Ahhoz, hogy ez a szám gyorsabban és következetesebben növeked­jen, tervszerűbben, céltudato­sabban kell a helyi és a járási ifjúsági szervezeteknek mun- kélkodniok. Jobban kell él­niük azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a megyei pártbi­zottság 1961. április 27-én az ifjúság számára meghatáro­zott. A pártbizottság egy eszten­deje azt kérte a kiszesektől, hogy négyezer fiatallal növel­jék megyénkben a tsz-ben dolgozó fiatalok számát. Ennek az ifjúsági szervezet csak egy harmadát tudta teljesíteni. A ráckevei, az aszódi járásban sok-sok ifjú kérte felvételét a közös gazdaságokba. A dán- szentmiklósi Micsurin. Tsz-be 48-an, a szentmártonkátai Kos­suth Tsz-be 21-en jöttek visz- sza! Akadtak azonban olyan szövetkezetek, amelyek nem ^tudták megkedvel te tni a me­zőgazdasági munkát a fiata­lokkal, nem tudták megmu­tatni, mennyi lehetőség vár a mezőgazdaságban a szakmun­kásokra, s az otthon dolgozók közül is többen a városban keresték boldogulásukat. Csökkent a fiatalok száma a monori, a dabasi, a szobi, a nagykátai és a szentendrei já­rásokban. Sokan hagyták el á vácegresi Kossuth, a piiisbo- rosjenői Szikra, a dömsödi Pe­tőfi Tsz-t. Pedig, ha figyelem­be vették volna a pártbizottság határozatát, sok eszközt fel­használhattak volna munkájuk megjavítására. Így az a fel­adat, hogy az elkövetkező hó­napokban igyekezzenek az 1961-ben hozott párthatároza­tot végrehajtani. Keveset foglalkoztak az if­júsági szervezetek például azokkal a fiatalokkal, akiknek Hűtőkocsival az Allatkertbe Ezerháromszáz kilométeres út után, hűtőkocsiban érkeztek ^ meg az Állatikért dkváriumának állatritkaságai. Kedden haj- % nalban érkezett meg a Budapesti Állat- és Növénykert első $ Fekete-tengeri expedíciója. Az érdekes zsákmányt még érdeke- % sebb módon, hütőkocsiban, 40 óra alatt hozták Budapestre. ■/. Különösen izgalmas volt az útnak a Kárpátok feletti szaka- 'if sza, ahol a hidegtől kellett megóvni a kényesebb halfajtákat. ^ A szebbnél-szebb halakban már keddtől gyönyörködhetnek í az akvárium látogatói. A mintegy 22 fajt magában foglaló $ gazdag anyagból bőven jutott a múzeumnak is preparátum í céljára. Az expedíciónak sikerült olyan állatokat is fogságba \ ejteni, amelyek mintegy 20 éve hiányoztak az Állatkertből. í lőszövetkezet, a téglagyár, azí erdőgazdaság és a földműves-í szövetkezet is. Ezenkívül tan-í termenként hatvanezer forint í támogatást kémek és remél-} nek a megyei tanácstól. Az új tantermek, ha nem isf véglegesen, de egy időre meg- } oldják az elhelyezés gondjait.} (tm) \ | Erdei gyümölcsszörpökből 2 í szénsavas üdítő ital í Évről évre bővítik az er- ^ dei gyümölcsszörpök válasz- J tékát. A csemegeboltokban és a KÖZÉRT-ekben az idén ; kezdték meg a szamóca-, az ! áfonya-, a vadkörte- és a ; vegyes erdei gyümölcsből ké- ; szült szörpök árusítását. A; margitszigeti ásványvíz-üzem-; ben szénsavas üdítő italokat; készítenek az erdei szörpök- \ bol, amelyek bemutatója az \ ipari vásáron lesz. Som-, sze-j der-, vadkörte- és vegyes í erdei gyümölcsszörpből hét- < venezer palack üdítő italt ké- \ szilének. : l { í Kerékpárjuk „karbantartásáért" a bíróság előtt fizetnek V } Ha az embernek van egy kerékpárja, annak alkatré- ^ szeit néha javíttatnia, pótol- ^ nia kell. Ilyenkor az a szo- ^ käs. hogy bemegyünk a szak- ^ üzletbe és megvásároljuk a ^ szükséges alkatrészeket. De £ nem így Nagykörösön Cseh £ László. Kapus Dénes és Ka- ^ pus Balázs fiatalemberek. ^ Nekik az volt a véleményük, 4 hogy kerékpárjuk karban- í tartására olcsóbb út is léte- í zik. A lopás. Már tavaly } októberben elemeitek vala- £ kinek a kerékpárjáról egy- í egy dinamót. Azután a sike- ^ ren felbuzdulva december ^ 12-én a Szabadság téri önkí- ^ szolgáló bolt előtt megfi- £ gyelték, hogy több kerékpár ^ áll ott őrizetlenül. Amíg a ^ Kapus-fiúk egyike falazott”, í Cseh László felpattant egy

Next

/
Thumbnails
Contents