Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-09 / 106. szám
1962. MÁJUS 9, SZERDA PEST JlILG KÄhkm Ahány hízott sertés, annyiszor 550 forint Egy év helyett kilenc hónap — Miért „takarnriánytáppártiak" a vezetők ? A jó munka jutalma Híre van a ráckevei járásban az áporkai Vörös Csillag Tsz állattenyészeté- nek. Szarvasmarhaállományuk is előkelő helyet foglal el a megyei törzskönyvezési felügyelőség „ranglistáján”, a tsz vezetői mégis inkább a sertéstenyésztésre büszkék — joggal. Az aránylag kis területű termelőszövetkezet — 996 holdas szántójuk van — 800 sertés meghizlalását vállalta. Eny- nyi a terv, de a tsz tagságának és vezetőségének az a szándéka: legalább minden hold szántóra jusson egy- egy hízott sertés. Az áporkai Vörös Csillag Termelőszövetkezet §em úgy „örökölté* állattenyésztését. Nem egyik napról a másikra születtek . az eredmények. Hosszú időn keresztül másfél, de nemegyszer két évre is szükség volt ahhoz, hogy a sertések hízottan hagyj ák el a termelőszövetkezet gazdaságát. Ilyen tenyésztés mellett bizony /áfizettek a sertéstenyésztésre és a hizlalásra. Mondogatták is a tagok: minek foglalkozunk sertéstenyésztéssel, jobban járnánk, ha a takarmányt értékesítenénk. Erről ma már úgy beszélnek a tsz vezetői és tagjai, mint egy rossz emlékről. Hogyan történt a fordulat a tsz- ben, azt ma már nehéz kideríteni. A tagok szerint Dit- rich Lászlónak, a termelő- szövetkezet kihelyezett elnökének van ebben nagy érdeme. Az elnök szerint a termelőszövetkezet tagsága változott sokat, az övéké az ér- dem,_ Talán abban egyezhetünk meg, hogy igaz az is, amit, .a..tagok, mondanak, meg. az is, amit az elnök állít. A lényeg az, hogy rövid idő alatt elérték: ma már fejlett sertéstenyésztést folytatnak, s ami ezzel együtt jár, nyereséges a tenyésztés. Ma már nem kell bizonygatni, hogy jelentős haszonnal jár a sertéstenyésztés és a hizlalás. ■ Milyen tenyésztési és hiz- lalási módszereket alkalmaznak az áporkai Vörös Csillag Tsz-ben? Erről beszélgettünk a termelőszövetkezet két vezetőjével, Dit- rich László elnökkel és Hercegfalvi János agronómussal. A tsz elnöke és agronómu- sa mielőtt bármit is mondott volna a tsz-ban alkalmazott állattenyésztési módszerekről, a gondozókat dicsérték. — Szerencsénkre sikerült megtalálnunk azokat az embereket, akik szeretik az állatokat és értenek is gondozásukhoz — mondja Ditrich elvtárs. — Ferró János állattenyésztési brigádvezető szinte minden idejét az állatok körül tölti. Kállai József apósával együtt a hizlaldában dolgoznak kiváló eredménnyel. Nagy István családjával együtt az anyakocákat gondozza — csatlakozik az elnök véleményéhez az agronómus. Már a vezetők szavaiból is kitűnik, hogy az állattenyésztők megbecsült emberek a termelőszövetkezetben. Olyan emberek, akiknek többet kell tudni, mint a növénytermesztőknek és többet is kell áldozni a közösség érdekében. — Igen, mi megbecsüljük állattenyésztőinket. Meg is védjük azok ellen, akik irigykednek rájuk keresetük miatt. Mert nálunk ők keresnek a legjobban. Nagy István tavaly csupán prémium címén 37 választási -malacot kapott. De ehhez hozzá kell tenni, hogy kétszer elletett ..és egv-egy anyakoca átlagosan 17.2 malacot adott — folytatja a tsz elnöke. A tenyésztési módszerekre terelődik a szó. ,— Legfontosabbnak tartjuk, hogy minél rövidebbre csők- j TURISTÁK OTTHONA Tavaly . építették újjá a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében levő menyecskehegyi turistaházat. Penc fölött, a domboldalon a szép fekvésű turistaház az érdeklődésnek megfelelően nyújt otthont a hazai és külföldi kirándulóknak. — Tetszés szerint nyitunk i—; mondja Fogolyén Piroska, a ház gondnoka —, ahogy a vendég óhajtja — teszi hozzá mosolyogva. Beszélgetés közben kiderült, ha lenne konyha, azzal megsokszorozódna a turistaház' látogatottsága. Sajnos a földművesszövetkezet nem tudja a konyhafelszerelést biztosítani. így a vendégek, ha több napra érkeznek, csak egy petróleumfő- zőn tudnak ételt melegíteni maguknak. Vajon nem lehetne ezen valami módon segíteni? A gondnok naplójában több előjegyzést tart nyilván. A konyhahiány ellenére, különösen hét végén, benépesül a turistaház és környéke. Főként az iskolák, csoportos diákkirándulások és egyéb ifjúsági intézményék részéről nyilvánul meg nagyobb érdeklődés. — Ha a konyhakérdést sikerül megoldani — mondja befejezésül a gondnfcknő —, legalább a kétszeresére emelkedik a turistaházunkat látogatók létszáma. • (t) ^Mészáros Géza fely.) kentsük a felnevelési és hizlalás! időszakot. Tavaly még egy esztendő kellett ahhoz, hogy felhizlaljuk a sertéseket, az ősz óta már csak nyolc és fél, kilenc hónap — mondja a tsz elnöke. — Hogyan sikerült lefaragni a három hónapot? Erre a kérdésié az agronómus válaszol: — A korszerű takarmányozással'. — Ebből keveset tudnak meg az olvasók — mondjuk .tréfálkozva a rövid válasz hallatán. — Talán annyit, hogy mi mind a ketten „takarmányláp pártiak” vagyunk. Tavaly ősz- szel, amikor leszerződtünk a keverőüzemmel, voltak, akik kifogásolták ezt: Mi azt válaszoltuk nekik: mi magunk nem tudunk olyan összetételű takarmányt biztosítani az állatoknak, amire azoknak szükségük van. Az első tapasztalatok biztatóak voltak és ez a mi malmunkra hajtotta a vizet — mondja az elnök. — Annyit hozzá kell tenni még: mi állandóan friss tápot etetünk, ötnaponként hozzuk a keverő üzemből és ügyelünk tárolására is. Ez azért fontos, mert a takarmány tápban levő állati fehérje rossz tárolás következtében hamar bomlik — kapcsolódik az elnök szavai- j hoz az agronómus. — A takarmánytáp etetésé- j nek tulajdonítják, hogy három J hónappal tudták csökkenteni < a hízlalási időszakot? .— a takarmánytáp nagy segítségünkre volt ebben, de azt : is el kell mondanunk, hogy a : takarmánytápot is célszerűen kell etetni — válaszolja az j agronómus. Ditrich elvtárs . részletesebben elmondja, mire gondol az agronómus: — Mi a választás után megkezdjük a takarmánytáp. etetését a malacokkal. Mondhatnám azt is, hogy ugyanekkor veszi kezdetét a hizlalás is. Mi nem járatjuk legelőre a süldőket, mert ezzel csak hosszabbítanánk a felnevelés idejét, és növelnénk a költséget. Egy ideig a sertéstáp I-et, majd később a sertéstáp Il-t etetjük. A süldőknek a sertéstápot még lucemadarávai is javítjuk. Az ésszerű takarmányozással sikerült elérnünk, hogy a takarmányértékesítés 20 százalékos. — A sertéshizlalásnól olyan tapasztalatokat is szereztünk, hogy romlik a takarmányértékesítési százalék, ha a hízókat nagy csoportokban tartjuk- Mérlegelési tapasztalatok bizonyítják. leghelyesebb, ha harmincas fatkáikat alakítunk ki. Ha egy-egy süldő elmarad a fejlődésben, azt elkülönítjük a többitől — folytatja Ditrich elvtárs. — A nagyüzemi hizlalásnál az a fontos, hogy folyamatos legyen a hizlalás. így kihasználjuk a férőhelyet, így növekszik a gondozók által előállított termelési érték, tehát csökken a hizlalás önköltsége — tájékoztat bennünket Hercegfaivi elvtársi. Még egy utolsó kérdésre kértünk választ a tsz vezetőitől: — Mennyi a tiszta jövedelem egy-egy hízott sertésen? — Önköltségszámításunk szerint átlagosan 550 forint a tiszta jövedelem egy-egy hízott sertésen. Ezért mondjuk mi mindig: gyorsítani kell a ..forgást” a hizlaldában, hiszen ahány hízott sertés, annyiszor ötszázötven forint — fejezi be a beszélgetést Ditrich László, a tsz elnöke. Nemcsak híre van a termelőszövetkezet sertéstenyészeté- nek a környéken, hanem sok látogatója is. Aliik megfordulnak itt. mind azzal a meggyőződéssel távoznak: érdemes sertéstenyésztéssel és hizlalással foglalkozni. Miliők Sándor MALIIK A VAKOLAT Nemcsak én, de még .jó né- hányan szeretnénk Nyáregyházán szórakozni — erre azonban nagyon kevés lehetőségünk van. A községnek ugyanis van egy mozija — azonban átalakítás miatt már hosszabb ideje szünetelnek az előadások. így egyetlen szórakozási lehetőségként az fmsz italboltjának helyisége marad, ahol biliárdozni és rexezni is lehet. Lehet biliárdozni — de a helyiség úgy néz ki kívülről és belülről, mintha nem volna gazdája: a vakolat maliik, a mennyezet is nagyon rossz állapotban van, és a raktárhelyiség is ott foglal helyet. J. G. Nyáregyháza Hol és hogyan szórakozzanak a fiatalok? Dévényi Károly váci olvasó legutóbbi hozzászólásában túlzottan kiemeli vitaindító cikkemnek azt a részét, amelyben a fiatalok öltözködésével foglalkoztam. Többek között formalizmussal vádolt. Hadd említsem meg, hogy hosszú éveken át dolgoztam Vácott és Cegléden, olyan beosztásban, ahol alkalmam volt tanulmányozni az ifjúság esti, éjszakai szórakozásait, s tapasztalataim nem voltak valami jók. (Persze, más Vác és mások a községek lehetőségei.) Véleményem módosítására sajnos, eddig kevés adalékkal szolgált az élet. Egy erre vonatkozó példa: április 23-án, húsvéthétfőn egy. órát kellett várnom a 22.35-ös vonat indulásáig Rákospalota—Újpest állomáson. Négy fiatalember nyávogva, ugatva, kukorékolva. járta végig az állomást. A nem túl népes váróteremben felfedeztek egy 16 éves csinos, veresegyházi kislányt, s rögtön körülülték, s elkezdtek vele szemtelenkedni. Közbelépésemet a kislány csattanós pö* fonja előzte meg, persze, a következő pillanatokban múlott voltam és szétszórtam a díszes társaságot, akik még ezután is körülöttünk, majd a vonat körül ólálkodtak és megjegyzéseket tettek. Valamit még nem mondtam: a négy neveletlen fiatalember közül egyik sem viselt hűli* gán öltözéket. Fazekas Mátyás Veresegyház Nem kaptam nyereségrészesedést Huzamosabb folyamatos munkaviszony után 1961. augusztus 17-én léptem ki az ÉM. I. sz. Földmunkát Gépesítő Vállalattól. Azonban hiába kértem és reklamáltam — nem kaptam nyereségrészese- . dést. Tudomásom szerint, aki fél évnél tovább dolgozik, azt Imegilleti ez a jutalom. Ha Gabona — disznóknak Tíz éve már, hogy naponta Pilis és Pest között vonatozom. De csak az utóbbi években és elsősorban idén tapasztaltam azt, hogy a disznók hadjáratot - indítottak a vetések ellen. Szerény véleményem. az, hogy a kenyérnek valót nem túrhatják ki és nem taposhatják le a disznók — és ez ügyben intézkedni kellene a tsz-ek vezetőinek. Mert a disznók — úgy látszik — rájöttek arra. hogy a közös gabonatáblák sokkal alkalmasabbak legelőnek, mint régebben az egyéni táblák voltak. Virágos Mihály Pilis, Deák Ferenc u. 11. Megvonták a féíárút Kisipari szövetkezetben dolgoztam, minden évben kaptam egy kedvezményes vasúti utazási jegyet, de most, hogy nyugdíjas vágyóik, már nem adnak. Mi ennek az oka? Kiss Antal Kiskunlacháza,^Arany J. u. 2. Kedves Olvasónk! Eddig az OKISZ még nem jutott dűlőre a MÁV-val abban, hogy a nyugdíjas szövetkezeti tagok is megkapják azt, az évenként egyszeri utazásra jogosító félárú jegyet, amelyet az állami vállalatok nyugdíjasai megkapnak. így ön sem kaphat félárú jegyet. Kis kertek — nagy kertek Cyömrőn, a Táncsics Mihály utcában a Sütőipari Vállalat dolgozói és vezetői, a cukrászda dolgozói és a Csiszár-család tagjai nemcsak a saját udvarukon, ha.nem a házuk előtt húzódó utcaszakaszon is szép kis kertet létesítettek. Ez a „kertépítés” rendkívül hasznos és szép dolog, ha mindenki szívügyévé tenné, a sok kert Cyömrö díszévé válna. Tudomásom szerint, a tanács is foglalkozik egy nagyobb szabású parkosítási, kertépítési tervvel — jó volna, ha mielőbb hozzáfogna a terv megvalósításához. Krausz Ferenc Gyömrő, Jókai u. 45, Hatvanezer fény öcsémét e Április 14-, 15-én és 30-án, összesen 1250 társadalmi munkaóra keretében, több mint hatvanezer fenyőcsemetét ültettek el a péceli központi KISZ-iskola tanulói és tanárai az isaszegi erdőgazdaság terüÖsszel meglátogatta a túrái úttörőcsapatokat a MÉH megbízottja és verseny- szerződést kötött a pajtásokkal. A szerződés értelmében a csapat közösen gyűjti a különféle hulladékokat. s ha nagyobb mennyiség gyűlt ösz- sze. a MÉH gépkocsija elszállítja. s a vállalat a csapatnak fizeti ki a vételárat. Igenám, de van a községben, eau ..kanleién. Az első két napon az A/2-es brigád érte el, a legjobb eredményt, Tarnay Csaba vezetésével, harmincadikén Klingel József C/l-es brigádja került az első helyre. Dúsa Piroska tudósító rKivó/óJ szervezés kurrens” vállalat, a földművesszövetkezet hulladékgyűjtő telepe, amely rögtön kifizeti az ellenértéket — természetesen a pajtásoknak. S mivel az fmsz-nek érdeke, hogy minél több hulladékot gyűjtsön, s mivel a pajtásoknak lói jön az a, kis zsebpénz, amelyet személy szerint kapnak — érthető, hogy a MÉH egyre kevesebb így van, miért nem kapom meg? ifj. Mészáros János Százhalombatta, Kun Béla u. 22. * Kedves Olvasónk! A Minisztertanácsnak van egy keret- rendelete, amelynek alapján minden vállalatnál kidolgozzák a speciális nyereségrészesedési szabályzatot. Hogy az ÉM. I-eseknél milyen ez a szabályzat, nem tudjuk, de az általános irányelveket ismerjük. Ezek szerint ha Ön nem önkényesen lépett ki a vállalattól, nem fegyelmi úton távolították el, nem volt egyéb kizáró ok (késés, fegyelemsértés, vagy olyan fegyelmi határozat; mely a nyereségrészesedésből kizárja Önt), s ha Ön 1961. január 1-től betegszabadság nélkül folyamatosan dolgozott augusztus 17-ig, akkor a nyereségrészesedés egy része (a hét és fél hónapra járó része) megilleti Önt. Azon a címen. hogy Ön nem teljes évet dolgozott végig — csak ezzel az indokolással nem zárhatják ki a nyereségrészesedésből. AHOL A T ARTÓ KOS IRÁNYÍT Tatárszentgyörgy község a Bugyi Gépállomás Örkényi üzemegységéhez tartozik. Mivel különböző nehézségek miatt pótlólag is igénybe kellett vennünk a gépállomás munká- iát. Meleg elvtárshoz fordultunk a szerződés ügyében, s ő azt válaszolta, hogy a községünkben jelenlevő traktorossal végeztessük csak el a munkát; a szerződést azután is megköthetjük. Kucsák György, a községünkbe kirendelt traktoros azonban nem dolgozott tovább a tszcs-ben. hanem magánosoknak szántott, mert az kifizetődőbb. Jó volna, ha a gépállomás utasítaná a traktorosét; hogy a mi munkánkat is végezze el. Gábor Áron Tszcs Dékán Lajos elnök és Purzsás György könyvelő hulladékot vehet esi át tőlünk. A MÉH-t kapott pénzt a. csap kiadásaira qyűjtjú s ha szép eredmén érünk el a MÉH i tol szervezett hull dékgyűjtési versen ben. külön jutáim is kaphatunk. Ezé ió volna, ha Túrán két .,konkurren vállalat megállapo na abban, hogy mi legyen az úttöri hulladékgy "<jtésével. Takács Pál
