Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-08 / 105. szám

1962. MÁJUS 8, KEDD «sr HEGYE I '^/CirSap Miért szűk a kör? Az elmúlt esztendőben egyet­len mérleghiányos, veszteség­gel záró szövetkezete sem volt az aszódi járásnak. Átlagban 40 forintot osztottak munka­egységenként. A tsz-fiatalok száma csaknem megkétszere­ződött az előző évhez képest! És az idei tavaszon? A tsz tagjai versenyt futottak az idő­járással: a megyében elsőnek Jelezték be a szántást és idő­bért földbe került a kukorica is. Kihasználták a talaj és a fukar időjárás adta lehetősé­geket. Az eredmények láttán sok­szor dicsérik a járás dolgo­zóit, kivált a járási pártbizott­ság tagjait. Kétségtelen, hogy mind a pártbizottságnak, mind az apparátusnak nagy része van a sikerekben. Az átszer­vezéskor türelmesen hallgat­ták meg' a dolgozó parasztság aggodalmait, segítettek kétsé­geik eloszlatásában, már akkor szoros kapcsolat fejlődött ki a fiatal tsz-íagok és a párt járá­si vezetői között. A páx'tbizottság tekintélye csali növekedett, amikor bebi­zonyosodott, hogy nem csupán ígérték 1959-ben, de meg is tartották szavukat: nem hagy ták a dolgozó parasztságot magára az átszervezés után sem. Mindig ott jártaik közöt­tük, tudják, melyik határban mit akarnak vetni. Megnézik, ha Vácegresen épp a dinnyét palántázzák. Ellenőrrák, va­jon időre érkezett-e a gépállo­más masinája Váokisúj falura és Püspökhatvanban a tervek szerint haladnak-e? Mostanában azonban mind többször hangzik el az a véle­mény. hogy változtatni kell a pártbizottság munkastílusán. Az átszervezés gyors, azonnali operatív intézkedéseket igé­nyelt és az átszervezés után is — helyesen — a pártbizottság, de-az apparátus tagjai , is min­dig ott voltak, amikor a ter­melőszövetkezetekben határoz­ni kellett valamiről. Gyakran végeztek szükségből „tűzoltó”, „futó” munkát, ami azt is eredményezte, hogy a pártap­parátus dolgozói átnyúltak a tanács, vagy hivatalos szerv „feje” felett. Előfordult pél­dául, hogy a gépállomás az er­dőgazdasághoz irányította a tsz-hez szerződött gépét és emiatt nem a tanács, hanem a pártbizottság titkára intéz­kedett a gépállomáson. Sok­szor a hivatalos szervek gyors beavatkozás helyett a pártbi­zottság jelzését várták. Ezért hangzik el mostanában, hogy változtatni kell a munkastílu­son: jobban ki kell bontákoz- tatni az egyéni alkotókedvet, jobban kell segíteni, támogat- ni az emberek kezdeményezé­seit. Mindez azt jelentené, hogy a pártbizottság és az appará­tus hagyjon fel az operatív ve­zetéssel? Veszélyeztesse az ed­digi sikereket? Nem erről van szó. Senki nem kívánhatja, hogy irodába húzódva. íróasz­tal mellől irányítsanak, ellen­őrizzék a járás fejlődését. Ez­után is gyakran járjanak a dolgozó parasztok között, to­vábbra is ismerjék, melyik tsz-ben mit termelnek, melyik gazdaságot milyen gond bánt­ja és ahol segíteni kell: legyen kéznél a pártbizottság. Azon kellene változtatni, hogy a párt vezetői ne mindent maguk, egyedül akarjanak elvégezni, ne vállaljanak erejükön felül feladatokat és ne intézkedje­nek olykor más hivatali szer­vek helyett is. Vegyék ők is észre, hogy a körülmények megváltoztak. A termelőszö­vetkezetek vezetői, agronómu- sai megállják a helyüket, többségükben jól vezetnek, a kívánt szakmai képzettséesel rendelkeznek. A munkát idő­ben, szorgalmasan végzi el a tagság. Ma már nem igénylik, hogy minden lépésüket figye­lemmel kísérjék. Ma már megvan a lehetőség az elem­zőbb munkára. Nincs arra szükség, hogy a járási vezetők agyonhalmoz­zák magukat feladatokkal. Bazán István például az agi- tációs és propaganda ügyek­kel foglalkozik. Tagja a párt-, a végrehajtó bizottságnak, az úttörő elnökségnek, három konferenciát vezet, népműve­lési tanácstag, ifjúságvédelmi, sportversenybizottsági tag. Természetesen ezek mellett fe­lelősen kell végeznie napi munkáját is. Ö azonban csak egy a pártbizottsági tagok kö­zül. Felsorolhatnánk kívüle a többieket is és utána levon­hatjuk azt a tanulságot: ha valamennyi megbízatásukat jól alcarják ellátni, nem ma­rad, idejük olvasásra, tanulás­ra, önmaguk alapos művelé­sére. A család is kénytelen megelégedni a ritkán együtt töltött estékkel. Ez részben magánügy. Az azonban már nem, hogy ennyi megbízatást nem is lehet jól ellátni! A fel­adatok sokaságából kénytele­nek néhányat formálisan vé­gezni, elhanyagolni. Sok fára­dozásuk, igyekezetük vész így kárba. Pártnapok megtartására, taggyűlések előkészítésére, egy-egy nagyobb feladat meg­vizsgálására aktivistákat von­nak be. Halvan-hetven az állandó segítőtársuk, akikre mindenkor számíthat­nak. Hét-nyolc társadalmi bi­zottságot is létrehoztak. Mű­ködik az oktatási, az egészség- ügyi, a kulturális, a sport-, a köznevelési, a termelőszövet­kezeti, a politechnikai, az ate­ista bizottság. Ha azonban nem csupán a felszínt vizsgáljuk, hanem a dolgok 1 mélyén is kutatunk, rájövünk, hogy a társadalmi bizottságok, amelyek valóban segítői lehetnének az appará­tusnak és a pártbizottságnak —. még. nem az igaziak. Ugyanazokat a tevékeny pártmunkásokat látjuk vi­szont, akik egyébként is ott vannak minden értekezleten, akik a pártbizottság vala­mennyi megmozdulásában, ün­nep előkészítésében, feladatá­ban részt vesznek. Ugyanazok a társadalmi aktivisták, akik amúgy is már nyolc-tíz egyéb tisztséget viselnek. Ezeket is leginkább Aszódról, Túráról, Útiadról választották ki. Akadnak olyanok, akiket egy­ezerre több bizottságba osztot­tak és maguk sem tudják, ha értekezletre hívják Őket, me­lyik minőségükben ülnek azo­kon? Talán nem kell sokat gondolkodni azon, hogy he­lyes-e ez így ? Helyes-e, hogy Eperjesi Er­nő, az ipari tanuló intézet igaz­gatója egyszerre a népfront el­nöke, propagandista, részt vál­lal az agitációs és propaganda osztály minden munkájából, pártvezetőségi tag és a megyei TIT filozófiai szakosztályának elnöke? Mindemellett lehet, hogy a felsorolásnál nem is jutott eszébe valamennyi funkciója. Helyes-e. hogy Arató Mátyás tanfelügyelő két tankönyv megírása közben, elnöke a köznevelési bizottságnak, ezen­kívül szakszervezeti funkcio­nárius és amikor kétHeti prog­ramját vizsgálja, rájön, hogy abban minden szerepel, csak épp a munkájára és a legfon­tosabb társadalmi megbízatá­sára jut a legkevesebb idő. Emlegethetnénk Szomszéd Andrásáét, a nőtanács elnökét, akinek hét, Dollárnyi Sándor járási KISZ-titkárt, akinek hat tisztsége van, a rendőrka­pitány, a munkásőrparancs- nok, a földművesszövetkezet dolgozói és az örökmozgó, öröknyughatatlan hatvan-het- ven pártmunkás nevét. Ez a majdnem száz társa­dalmi munkás mindezt így tartja természetesnek. így szókták meg. Ha szól a páx’tbizottság, soha nem mondanak nemet. És munkakészségükért, lelkesedé­sükért ők csak elismerést kap­hatnak. De szükség van-e ma erre? így kívánja-e ma a pélt munkásaitól? Kívánhatja-e így, amikor nem győzi han­goztatni a tudás gyarapításá­nak fontosságát? Épp a párt­munkásokat fosztaná meg at­tól, hogy megismerjék gazdag könyvkiadásunkat, gondolat- ébresztő színdarabjainkat? S míg ők így tartják termé­szetesnek, sokszor önhibáju­kon kívül formálisan, felüle­tesen végeznek el feladatokat. ' Nemrégiben például a falusi ifjúság helyzetét vizsgálta egy társadalmi bizottság. MLndösz- : sze hét nap állt rendelkezé­sükre a vizsgálatra, a jelentés megtételére. Hogyan is kerül­hetett volna a végrehajtó bi­zottság elé alapos, sokoldalú­an elemző tanulmány? De az időt sem lehetett nyújtani, mert újabb, hasonlóan nagy munka várt a bizottsági ta­gokra ! Mind annak, hogy a pártbi­zottság, a végrehajtó bizottság tagjai túlterheltek, sokat vál­lalnak magukra, mind annak, hogy a társadalmi bizottságok tagjait is szűk köx’ből választ­ják ki — közös a gyökere. Az egyik ok a kényelmes­ség. Könnyebb a járásban egyébként is állandóan közsé­get járó rendőrkapitányt, munkásői’parancsnokot, föld­művesszövetkezeti vezetőket, — egyszóval a függetlenített embereket megbízatásokkal ellátni, mint tüi’elmesen kivái’- ni: valaki majd munkaidő után, nem is nagy tapasztalat­tal, vállalkozik a munka elvég­zésére. Őket már nem kell ta­nítani, nekik csak egy szót kell szólni, máris tudják, mit vár tőlük a pártbizottság, illetve a pártapparátus. A tapasztalatot természete­sen nem szabad lebecsülni. De... És itt van a baj fő oka: ki kellene várni, hogy mások is megszerezzék azt a gyakor­latot, amivel már Gál Géza, Kardos Győző, Eperjesi Ernő, Fekete János, Bazán István rendelkezik. Kell-e attól félni, hogy az újak egyszer-másszor hibát vétenek, valamit elron­tanak, vagy félszegen kezde­nek munkához? Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, be kell vallanunk: sem Gál Géza, a járási pártbi­zottság títksrarsenr' Tábrk Fe­renc az egyetemet végzett me­zőgazdasági s a sok éve társadalmi munkás. Maczek János, Tedás József nem született gyakorlott kép­zett marxistának. Valameny- nyien botladozva, akadozva indultak, ők is beleizzadtak első taggyűlési felszólalásuk­ba. abba, amikor először mon­dották el több társuk előtt hangosan gondolataikat. Valahol azonban! elkezdték és akik tanították M:et —, tü­relemmel, bizalommal várták fejlődésüket. Türelmük meg­hozta gyümölcsét. S ha így volt náluk, miért ue bízhatnának most ők másokban? Abban, hogy a megbízatások formál­ják, nevelik az embereket? Hogy épp munka közben fej­lődnek legtöbbet a pártmun­kások? Miért , ne bíznának ab­ban, hogy a tanács a pártbi­zottság irányításával önállób­ban tudna dolgozni? Miért hi­tetik el önmagukkal, hogy egy kis szűk kör tud mindent leg­jobban elvégezni? Hiszen itt már nem csupán arról van szó, hogy a pártbizottság és az apparátus dolgozói ne le­gyenek túlterhelve, hogy ők megoszthassák gondjaikat. Ha­nem arról is szó van, hogy a falu megváltozott körülménye új munkastílust kíván. Olyan munkát, amelyet csak sok-sok dolgozóra támaszkodva, egy­más iránti bizalommal tudnak elvégezni. És emeljék poli­tikus színvonalára az egyszerű embereket, hogy önállóan ala­kítsanak ki véleményt. A tanács kommunistáit pedig bízzák meg egy-egy javaslat kidolgozásával. Ha változtatnának munka­stílusukon, hamarabb telje­sülne az a vágyuk, hogy a párthatározatok ne csak a ve­zetőségekig, hanem valamen.y- nyi páx’ttagig eljussanak és ne csak a vezetők, de az egyszerű párttagok is dolgozzanak azok megvalósításáért. Több időt szentelhetnek pártbizottsági üléseik fontos napirendjeinek alapos, elemző előkészítésére. Többet törődhetnek a tanács pártirányításával. Azzal, hogy a tanács dolgozói is olyan len­dülettel, forradalmi hévvel, teljes önbizalommal, fontossá­guk tudatában dolgozzanak, ahogy a pártbizottságiák te­szik. A tei-melőszövetkezetek meg­szilárdításában jelenleg az emberek gondolkodása megváltoztatásának, tudata formálásának van nagy szere­pe. Annak, hogy a termelő­szövetkezeti taggá változott dolgozó paraszt, aki kezdeti si­kereket is ért el a közös gaz­daságban, új emberré fejlőd­jön. Olyanná, aki szakmunká­sa a földnek, aki művelődni, kultúrálódni kíván, akinek többé már nem jó a sáros fészek, és minél előbb a város­hoz hasonló életet akar te­remteni magának. Ehhez a nagyon nehéz fel­adathoz sok segítőtársat vá­laszthatnak maguknak. Átjá­rásban csaknem ezer párttag él és sokezer munkára kész párton kívüli. Az eddigi pró­bálkozás á kör szélesítésére: Oberczán József, Urbán Já­nos tanárok megbízatásával — bevált. Segítőtársakat lel­hetnének a nők között is, hiszen ők már bebizonyították, milyen nagy értéket képvisel­nek a mindennapi munkában! Tavaly a munka hetven száza­lékát ők végezték el. A napok­ban lett élüzem az Aszódi MÁV állomás. Ne találnának aktivistákat az élmunkások között? Egészen bizonyos, hogy ta­lálnak. Az aszódi járási párt- bizottság tagjai, az apparátus dolgozói még minden nehéz feladatban megállták a helyü­ket. A megyétől kapott dicsé­reteket is megszolgálták és nem hiába szereztek tekin­télyt, becsületet a járás vala­mennyi dolgozója előtt S, mert eddig is a fejlődést segí­tették munkájukkal, keresniük kell a lehetőségeket, amelyek még jobb eredményekhez ve­zethetnek.' Az egyik ilyen el­engedhetetlen lehetőség a munkastílus magasabb színvo­nalra emelése; nagyobb önál- lásáaot- biztosMmki%. . hivatali szerveknek és bizalommal, türelemmel kibontakoztatni minden emberben a kezdemé­nyező, az alkotóerőt. Az aszódi járási pártbizott­ság és az apparátus bizonyít­ványában eddig csupán dicsé­retes osztályzat szerepelt, megvan az ereje, a képessége áhhoz, hogy küzdjön az új tantárgyak kitűnő osztályza­taiért is. Sági Ágnes XXXXXXX'^XXXXXXXXXX\\XXXXXXX^^X\XXXXXXXXXXXXXXVvXXX'^XXXXXXXXXXXXXX>XXXX-SXXXXXXXXW.N>­I Ma, holnap, holnapután rrmnap f Ez a címe cikksorozatunknak, amelynek közlését csü- í törtöki lapunkban kezdjük meg. Ha egy mondatban akar- 2 juk a cikksorozat lényegét összefoglalni, ezt írhatjuk: í fiatal házasok jelene és jövője. Hogyan élnek azok, akik f nemrég kötötték össze sorsukat, hogyan illeszkednek be ^ a szocialista társadalmi közösségbe, milyen gondokkal ^küzdenek, mit kívánnak jövendő sorsuknak, s mit tesz­tnek azért, hogy kívánságuk teljesüljön, e kérdésekre ke- t resi a választ cikksorozatunk. Harminc fiatal házaspár t életét elemzi, de tanulságai nemcsak a fiatal házasoknak t szólnak. íUxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx'xxxxxxxxxxxxx­HÉTFŐN DÉLELŐTT a megyei rendőri őkapitárxysa- gon dicséretben részesítették, illetve megjutalmazták azt a harmincegy rendőrt, akik a nemrégiben lezajlott magyar —szovjet—román közös had­gyakorlat színhelyén példá­san hajtották végre feladatu­kat, — HUSZONÖT FORINT előleget fizetnek minden hó­napban az albertirsai Dímitt rov Tsz-ben az elvégzett munka után munkaegysé­genként. A fedezet erre az az előleg, ami a kilenc és fél millió forintra rugó áruter­melési szerződésekből külön* hozó vállalatoktól befolyt. — TÜDŐSZŰRÉST ren­dez Ceglédbei’celen május 2-a óta a Pest megyei Tüdő­beteggondozó. A szűrés 11-én fejeződik be. — ÖT AVARTŰZ volt va­sárnap a gondatlan kirándu­lók vigyázatlansága miatt. Meggyulladt az erdőaljazat Törökbálint — Idamajorban, Pócsmegyeren, Szigetmonos- tox’on, Csillaghegynek a fő­város határán, kívül eső ré­szén, valamint Budakalász és Pilisszentiván között az er­dőben. Szerencsére a tűzol­tók jókor beavatkoztak úgy, hogy nagyobb kár sehol sem keletkezett — ITTASAN VEZETTE Pilisvörösvár lakott terü­1962. május 8. kedd. Gizel­la napja. A nap kél 4.17 órakor, nyugszik 19.05 órakor. A hold kél 7.49 órakor, nyugszik 23.32 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: változó mennyiségű fel­hőzet. több helyen, főleg nyugaton, északon a délutáni órák folyamán záporesövel. zivatarral. Enyhe éjszaka, nappal fülledt idő. Mérsékelt déli. délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 23—26 folk. — A SZOCIALISTA bri­gádvezetők országos tanács­kozása alapján a Pest me­gyei Tanáé* kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ me­gyei bizottsága a kereskedel­mi és vendéglátóipari szocia­lista brigádok vezetői részére folyó hó Il-éxi délelőtt érte­kezletet tart a megyei ta­nácsit ázán. — TANÁCSTAGI FOGA­DÓÓRÁK. Folyó hó 9-én, szerdán délelőtt a következő tanácstagok tartanak tanács­tagi fogadóórát: Kovács Zol­tánná Örkényben, özvegy Blaskő Istvánné. Dunakeszin _ „létén gépkocsi ját Földest és Bemáth Józsefné Szadán. »-—* * ->-----­— A TELEVÍZIÓ helyszíni riportot készített a Kiskun- laeháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet szom­baton délelőtt, a községi kul- túrházban í’endezett nagysi­kerű kozmetikai kiállításáról és mosógépbemutatójáról. — A MEGYE TANULÖ- IFJŰSÁGANAK több mint 80 százaléka kötött iskolai balesetbiztosítást ebben a tanévben. — Megengedi gazd'uram, hogy mat...? — h rhT­kihegyezzem a ceruzá­A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RÁDIO 8.10: Tánczene. 9.00: A gyermek- rádió műsora. 9.20: A gyermekrá­dió énekszakköre. 9.40: Hangszeres népi muzsika. 10.10: Rádiójáték. 11.25: Händel: részletek a Judás Makkabeus című oratóriumból. 12.15: Egy falu — egy nóta. 13.00: Egy katonaének. 13.05: Operett­részletek. 13.40: Az ifjúsági rádió műsora. 14.00: Operarészletek. 14.40: Könnyű fúvósmuzsika. 15.10: Szovjet katonadalok. 15.25: A rá­dió jogi műsora. 15.40: Tánczene. 16-05: Megtudtuk — elmondjuk. 16.25: Prokofiev: Péter és a far­kas. 17.15: Könnyű dalok. 17.40: A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság nemzeti ünnepén. 18.10: Zene­kari muzsika. 19.05: A Szabó csa­lád. 19.35: Régi magyar dalok és táncok. 20.25: Kópiások. Folytatá­sos rádiójáték. 20.55: Daljáték. 22.17: Mai szemmel. 23,30: Kama­razene. 0.10: Ralph Flanagan zene­kara játszik. PETÖFI-RADIÓ 14.15: Tánczene 14.«0: Liszt-mű­vek. 15.10: Előadás 15-25: Néndal- feldolgozások. 15.4Ö: Kincsesparó­dia, 16.05: Operettnyitányok. 16.35: Dsida Jenő verseiből. 16.55: Köny- nyű hangszerszólók. 17.15: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.25: Opera­részletek. 18.10: Nótacsokor. 18.45: A rádió verstani előadássorozata. 19.05: Csehszlovák zenei hét. 19.35: Rádiójáték. 19.57: Colette Dereal énekel. 20.40: Falurádió. 21.05: Szá­zadunk zeneművészetéből. 21.45: Gyermeknevelés. 22.00: ^ Szlovák néni táncok. 22.10: Bónis Ferenc előadása. TELEVÍZIÓ 18.00: Kicsinyek műsora. 1. A kis gömböc. Mese. Elmondja Gombos Katalin. 2. A kis gida kalandjai. Szovjet raizfilm. 3. Funtik és az uborka. Szovjet rajzfilm. 18.30: Munkáslobogó a Hradzsin csú­csán! Megemlékezés Csehszlová­kia felszabadulásának 17. évfordu­lójáról. 18.45: A Magas-Tátra. Csehszlovák kisfilm. 19.00: Ipari mozaik. 19.30: TV-híradó. 19.45: A TV agronómusa. 19.55: Tavaszi vi­har. Csehszlovák film. (10 éven aluliaknak nem ajánljuk!) 21.50: Virágcsokor — népdalokból, Vav- rinecz Béla összeállítása. 22.10: Hí­rek, a TV-híradó ismétlése. József .solymári gépkocsi­vezető. A megengedettnél nagyobb sebességgel haladt, s előzés közben nekiütkö­zött Altbäcker József, pi- lisvörösvári lakos kétfogatú lovaskocsijának. Altbäcker a kocsiról leesett és meg­sérült. — NYOLCVAN ÚTTÖRŐ táborozik az- idén a mária- besnyői iskolából Nógrád- verőcén. — HAGYOMÁNYOS „sár- gulási” ünnepségüket má­jus 19-én tartják a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem végzős hallgatói. Az ünnepséget reggelig tartó gazdászbál fejezi be. — KÉT BÜFÉ-AUTÓ­BUSZÁVAL vesz részt a Budakömyéki Vendéglátó- ipax’i Vállalat a Budapesti Ipari Vásáron. — KERÉKPÁRJÁVAL motorkerékpárnak ütközött Érdligeten Soós Pál, buda­pesti cipész, mert nem állt meg, mielőtt a főútvonalra hajtott. A motorkerékpár vezetője. Takács Károly és pótutasa. Siklósi Éva sú­lyosan megsérültek. — BORSOD MEGYÉBŐL éi’keznek szerdán vendégei a megyei tanács kereske­delmi osztályának és a KPVDSZ-nek. A Borsod me­gyei Tanács kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ otfani vendéglátóipart szak­osztálya viszonozza Pest megyei kollegái múlt havi látogatását. A vendégek ta­pasztalatcsere céljából több megyénkbeli vendéglátó- ipari egységet tekintenek meg és pénteken este utaz­nak haza. — A PEST MEGYEI HÍR­LAP fennállásának ötödik évfordulója alkalmából a szerkesztőség hangulatos ba­ráti összejövetelt rendezett. Az ünnepséget műsor követ­te, amelyen Erdődy Kálmán, Csala Zsuzsa, Felföldi Ani­kó, Forgách László, Kibédy Ervin, Korda György és Ko­vács Ibolya művészek nagy sikerrel szerepeltek^ — BŐVÍTIK a gyöxnrői kultúrotthont. Az épülethez nagy előadóterem épül, nagy- x’észt társadalmi munkával. Az új helyiséget augusztxis 20"án avatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents