Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-31 / 125. szám

1962. MÁJUS 31. CSÜTÖRTÖK KST «tCTFI &CMm ? * Óvják a tervezett jövedelmet A könyvelés gondjai a ceglédi Kossuth Tsz-ben A rendkívüli időjárás nem­csak a mezőgazdászoknak okoz gondot a ceglédi Kossuth Ter­melőszövetkezetben. A határ­járások, szemlék eredményeit a könyvelés értékeli, árgus szemmel ügyelve a legkisebb résre is, amely a tervezett jö­vedelem falán mutatkozik. Tokaji András tsz-elnök és s Kurucz István főkönyvelő szinte vég nélküli tanácskozá­sok során vitatta, kutatta az elmúlt hetekben a könyvelési „vészcsengő" jelzéseit, ame­lyekről minket is készségesen tájékoztattak. A tsz idei bevételi terve 15 millió forint, szem­ben a 8,1 millió forintos kiadási tervvel. A kettő közötti különbség tehát a tervezett jövedelem, amelyet minden erővel óvni kell ahhoz, hogy ne csökken­jen a tagság részesedése és a további gazdálkodás is bizton­ságos legyen. Köztudomású azonban, hogy a legreálisabb tervezés mellett is eltérés mutatkozhat a terv- és a tényszámok között. Az idő­járás, a munkaszervezés, a piac, a szakszerű vagy ke­vésbé szakszerű gazdálkodás, az emberek munkakedve, a pazarlás vagy a takarékos­ság egyaránt befolyásolja a végeredményt. Mindezek is- | merete és figyelembevétele nélkül nem lehet biztonságo­san gazdálkodni. Az eredményt befolyásoló tényezők közül csak az idő­járás független az emberek akaratától, ami azt jelenti, hogy a végeredmény lénye­gében az embereken múlik, hacsak nem túlságosan zord az időjárás. A idei gazdál­kodási évben okozott ugyan károkat a vak termé­szeti erő, de nem olyan arányban, hogy ne lehetne azok hatását akár teljesen semlegesíteni. Ez a törekvés vezeti munkájában a Kos­suth Tsz vezetőségét és tag­ságát. A könyvelés kimutatta, hogy a vártnál rosszabb gabonate­lelés miatt mintegy nyolcszáz­ezer forintos bevételkiesésre számíthat a tsz. A kései fagyok és a szél­vihar a szőlőben, illetve a kertészetben okozott kárt, amelyet szintén pótolni kell. E károk közül az agronómia csak a kertészet kiesését tud­ja teljesen pótolni, míg a lé­nyegesebbeket csak csökken­teni lehet. A rendkívüli idő­járás káros hatásait csök­kentve, terven felüli munká­ra és beruházásokra van szük­ség, ami szintén a jövedelmet kisebbíti, mert növekednek a kiadásoki A jövedelem megóvására tö­rekvő könyvelésnek tehát az most a feladata, hogy a bevé­tel-kiesés és a kiadás-növeke­dés forrásait feltárja és azok megszüntetésére konstruktív javaslatokat dolgozzon ki. Ku­rucz elvtársék aprólékos gond­dal, teljes felelősségérzettel láttak ehhez a munkáihoz. Kü- lön-külön „átrágták’“ magukat a bevétel és a kiadás minden tételén, s itt is, ott is feltárták a megfogható forintokat. Hosszadalmas és nem min­denki számára érdekes mun­ka az, amit végeztek, de a módszert érdemes jellemezni. A könyvelés alapelve a legszi­gorúbb takarékosság, amelyet a termelés és a gazdálkodás egyéb manővereinél foganato­sítanak. Idejében figyelmezte­tik az agronómiát arra, hogy egy-egy termelési folyamat­nál milyen költségcsökkentési, illetve bevételnövelési lehető­ség nyílik, amelyet maradék­talanul ki kell használni. Eb­ből a szempontból néztek szót a saját, könyvelési területükön is. A kiadásokat — jellegüknél fogva — két csoportra osztot­ták. Az egyik csoportba a fix, azaz nem csökkenthető ki­adásokat, a másikba pe­dig a csökkenthető kiadá­sokat sorolták. A nem csökkenthető kiadások közé tartozik például. a föld­adó, az öregségi és a földjára­dék, a haszonbér, az esedékes hitelek, a 10 százalékos köte­lező beruházás összege stob. Ezek együttesen hatmillió fo­rintot tesznek ki, vagyis a ki­adások nagyobbik részét. A fennmaradó 2,4 millió fo­rintos kiadási rész a csökkent­hető, s igyekeznek is azt a le­hető legkisebbre szorítani. Ilyen kiadási tétel például a hízómarha-alapanyag vásárlá­sa, amelynek több mint fél­milliós tételéből 200 ezer fo­rintot szándékoznak megtaka­rítani oly módon, hogy saját alapanyagot hizlalnak meg. Hasonló módon takaríta­nak meg háromszázezer forintot a gépállomási munkadíjból is azzal, hogy jobban kihasználják a sa­ját gépi, illetve igaerejü­ket. A tsz vezetőségének gondjai tehát jelentősen megszaporod­tak az elemi károk nyomán, de megnyugtató és örömteli jelét tapasztaltuk szocialista felelősségérzetüknek. A köny­velés szilárdan áll a lábán a tervezett jövedelem megóvásá­nak munkájában és a tagság csorbítatlan munkakedvvel dolgozhat, mert munkájának terv szerinti gyümölcse lesz. Nagymiklós István A szerencsés öt Kiépült az erdei növényvédő hálózat Ha nem is halhatatlanok, de szívósak a cserebogarak A mezőgazdasági nagy­üzemekhez hasonlóan, a kor­szerűen gazdálkodó erdőgaz­daságokban is mind nagyobb gondot fordítanak a növény- védelemre. Az eredményes munkát itt nagymértékben nehezíti, hogy lényegében most kell összegyűjteni a kár­tevőkre vonatkozó megfigye­léseket, hiszen az ilyen irá­nyú tudományos munka vi­lágviszonylatban nemrég kez­dődött. Három erdővédelmi állo­mást alapítottak Sopron, Budakeszi és Eger szék­hellyel, hogy gz itt dolgozó szakembe­reknek módjuk legyen széle­sebb körű megfigyelésre, a rovarkártevők jelentkezé­sében megmutatkozó tör­vényszerűségek meghatározá­sára. Mivel a védekezésen túl a tapasztalatgyűjtésnek nagy j jelentősége van, az erdővédő állomások munkáját az Er­dészeti Tudományos Intézet irányítja, s a megfigyeléseket az itt dolgozó kutatók értéke­lik. Máris érdekes tapasztala­tokat gyűjtöttek egyik vesze­delmes erdei kártevőről, a cse­rebogárról. Megállapították, hogy a hazai erdőkben öt-hat különböző törzs található, s ezek rajzási ideje nem esik egybe, innen van az, hogy a cserebogarak jelentkezése nem olyan szabályszerű, mint ami­lyennek korábban hitték. Vannak olyan vidékek, ahol több fajta is megtalálható, így az előrejelzés meglehe­tősen bonyolult, A prognó­zis alapján a csemetekerteket megfelelően védeni tudják a pajorkár ellen, az erdőkben azonban nehezebb az általá­nos irtás. Az erdővédelmi jelzőszol­gálatban ma már részt vesz minden szakmunkás, így a gócokat hamar fel­fedezik. Ahol szükséges, intenzív vegyszeres védekezést alkal­maznak. Alig néhány hete, hogy meg­tudták: ők képviselik a VIII. Világifjúsági Találkozón a Pest megyei fiatalokat. Az­óta — akár a gyerekek vaká-r ció előtt — számolják a napo­kat, hányat kell még aludni az utazásig. S míg el nem érkezik a várva várt időpont, tervek és álmok között él­nek. Valamennyiüket váratlanul érte az örömhír. Magukban sem merték megfogalmazni vágyukat: egyszer szeretné­nek eljutni a VIT-re. De, hogy épp ők legyenek a kiválasz­tottak? — ezt nem remélték. Mivel érdemelték meg ezt a kitüntetést? Nyerki Piroska a nagykátai járás úttörőtitká­ra. Jóformán gyermekkorá­ban került kapcsolatba az if­júsági mozgalommal. Úttörő­ként kezdte a munkát, s az­óta is hű maradt a legifjab­bakhoz. Közben megszerezte a tanítónői oklevelet, igazga­tóhelyettes lett, de az iskolai úttörőcsapattól soha nem szakadt el. Ott volt a nyári táborokban, együtt ültette a pajtásokkal a facsemetéket, részt vett őrsi megbeszélései­ken. Almikor azzal bízták meg, hogy az iskolaiak he­lyett a járás valamennyi úttö­rőjével foglalkozzon — szí­vesen elvállalta. Vidám, ba­rátságos, közvetlen leány, s éppen ezért nagyon szeretik a „gyerekei”. Érdemei közé tartozik az úttörőtáborok és az ifjúsági szövetkezetek jó megszervezése. Horváth József az épülő Dunai Cementműnél géplakatos. Huszonnyolc éves. de még tagja a KISZ-nek. Élete eseményeiről faggatom. Elsőnek azt újságolja: most lett párttagjelölt. Azután so­rakoznak a többj adatok: a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű vektől került Vác- ra. Édesapja turbinagépész. Felesége szintén a DCM-nél dolgozik. Nemrégen vásárolt egy Bervá-motort. Most televí­zióval gazdagodtak. És ter­vezik kétszobás, modern la­kásuk szép bebútorzását. A tervek között szerepel a légturbós kompresszorkezelői tanfolyam elvégzése, mert neki „csak” kompresszorkeze­lői képesítése van. Hogy a KISZ-ben mit te­vékenykedett? Nem sok jut eszébe. Azután mégiscsak ki­derül: 1957-ben ő is alapító tagja volt az ifjúsági szerve­zetnek. Azóta minden nagy munkában részt vett. Szabad óráiban szeret „focizni“’, és erre a fiatalokat is szívesen oktatja. A túrái Galgamenti Ter­melőszövetkezet tagja és KISZ-titkára Virganc Mihály. Higgadt, meggondolt fiatal­ember. A fiatalok között te­kintélye van. Fontosnak tart­Gyapjú, málna, bab és feketeribizli a Vámosmikofai Földművesszövetkezet felvásárlási tervében — Nagy kő esett le a szí­vemről — ezzel fogad Ros- ka Zol tűnné, a Vámosmi kola és vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet felvásárlója. — Rendben elment a szállít­mány: 60 mázsa gyapjú. A nagybörzsönyi, kemencei, let- kési és ipolytölgyesi ter­melőszövetkezetek juhászaié­ból gyűlt össze ez a mennyi­ség, amely minőségileg is felülmúlta a múlt évi szál­lítmányt. A perőcsónyí ju­hászgazdák is több és jobb minőségű gyapjút adtak át idén a földművesszövetke­zetnek, mint a múlt évben. De volt is rajta haszon: 80 ezer forint ütötte a perőcsé- nyieík markát. Hathatós intézkedések a tbc ellen a dabasi járásban Megnagyobbítják a tüdőbeteggondozót Csökkent a gyermekmegbetegedések száma Viszontlátásra Nógrádverőcén ! Nemcsak az autó-stop hódít mostanában, hanem űgylát- ik a szekér-stop is. Erről tanúskodik képünk. Kétségtelen, ro- lantikus dolog szekéren bejárni a jestői Dunakanyar tájait, 2 legalább is Börzsönyligetről Nógrádverőcéig kocsikázni. Az Ikalmi élmény részesei a budapesti Kossuth Lajos Közgaz­dasági Technikum Ill/a. osztályának tanulói. A tanulmányi kirándulás vidám résztvevői kereken húszán vannak, ám nem tehet róla Halagyik János nógrádverőcei lovasgazda, hogy sze­kerére nem fért rá az egész osztály. A teljes létszám ugyanis 33, így hát tizenhármán — minthogy nem babonásak — gya­log vágtak neki az útnak. Semmi kétség, azóta ők is megérkeztek a kies Nógrád- berőcére! ,dozó vezetője beszámolója so­rán, amelyet a járási pártbi­zottság és a járási tanács vég­rehajtó bizottságának legutób­bi együttes ülésén terjesztett elő. Ebből nyilvánvaló, hogy a lertőzöttségi viszonyok a já­rásban még rosszak, éppen ezért a betegek felkutatása és a szűrővizsgálat megyei vi­szonylatban tavaly is a leg- behatóbbak voltak a járásban. Az így felfedezett tünet nélküli tbc következtében szökkent ilyen magasra az új megbetegedések száma. Döntő jelentőségű azonban, hogy az új gyermek tbc-s megbetegedések száma egyhar­madával kevesebb, mint az el­múlt években bármikor volt. Az új gyermekbetegek túlnyo­mó többsége fertőzött környe­zetből került ki. A gyermek tbc viszonylag még mindig Örkényben és Sáriban magas számú. örvendetes, hogy tbc-ben gyermek immár két év óta nem halt meg. A felnőtt be­tegek halálozási aránya azo­nos az országos átlaggal. A tüdőgondozó épületét még ez év első felében megnagyobbítják, az épít­kezésekhez rövidesen hoz­zákezdenek. Két új helyiségben helyezik el a röntgent és a laboratóriumot. Két bejárata, két udvara, két váróhelyisége lesz az épület­nek. és ezzel végre sikerül megoldani, a felnőttek és gyer­mekek elkülönítését, ami a fertőzési lehetőséget — főleg iskolák csoportos röntgenvizs­gálaténál — teljesen kiküszö­böli. A gyermek tanácsadást is más épületben helyezik el. A vb a jelentés alapján szá­mos hathatós intézkedésről hozott határozatot. így pél­dául a tbc-sék lakáskataszte­rének elkészítésére utasította a községi tanácsot. A munka­ügyi csoport feladatává tette, hogy készítsen nyilvántartást a járás területén a tbc-s bete­gek munkába állítására alkal­mas munlcahelyékről. Utasítot­ta a mezőgazdasági osztályt, hasson, oda. hogy az állami gazdaságokban és a tsz-ekben a fejőszemélyzet állandó le­gyen, s így ezek. valamint az őket időnként helyettesítők is rendszeresen alávessék magu­kat az előírt egészségügyi vizs­gálatnak. Kimondotta még, hogy a gyógyult betegék köny- nyebb munkakörbe történő be­osztását, amely az ipari üze­mekben már megvalósult, a mezőgazdasági üzemekben is meg kell valósítani. Most kötik a málnaszerző­dést Vémosmikolán és Nagy- börzsönyben a háztáji gaz­daságokkal. Nagy várakozás­sal tekintenek a feketeribizli- termés. elé, amelyre tízéves szei'zödést kötött négy év­vel ezelőtt, a földművesszö­vetkezet. A múlt évben 40 mázsát vásároltak fel és ad­tak át a külkereskedelmi szer­veknek. A feketeribizli igen keresett cikk külföldön, szív- betegségek elleni gyógyszert készítenek belőle. A ter­melők is megtalálják számí­tásukat, mert jobban fizet még a, málnánál is. Tavaly 11 forintot kaptak a szövet­kezettől kilónként, s akkor még csak második éve ter­mett az újonnan telepített értékes, vitamindús gyümölcs. Az idén még jobb termésre van kilátás. ■— Megkötöttük már a szer­ződést a termelőszövetkeze­tekkel a szemesbabra is — sorolja Eoska Zoltánné. — A terv 125 mázsát írt elő, ezzel szemben 175 mázsára kötöttünk szerződést. Tavaly is jól sikerült a babfelvásár­lás, a mi körzetünk ter­melőszövetkezetei termelték a legtöbb babot az egész já­rásban. Nagybörzsönyben és Vámosmikolián összesen 135 ezer darab tojásra kötöttünk szerződést, s több mint a fe­lét: 75 ezer darabot szállítot­tunk már le eddig — mon­dotta befejezésül. Egy leány és négy fiú Közös isinertetőjelük: boldogok ja a szervezeti élet kialakí­tását a szövetkezetben, de ta­lán még ennél is fontosabb­nak, hogy ki — milyen mun­kát végez a földeken. Ö maga jó példával jár elöl. Az el­múlt esztendőben négyszáz- negyven munkaegységet szer­zett. A termelőszövetkezet 52,18 forintot fizetett mun­kaegységenként. Mindennek természetesen a fiatalok is részesei, akik képviselőjük­ként küldik Virganc Mihályt Helsinkibe. Molnár József a negyedik küldött. Pedagó­gus és úttörő-csapatvezető volt Törteién. Ezután választották meg a ceglédi városi KlSZ-bi- zottság titkárának Azóta élén- kebb, színesebb lett az élet az alapszervezetekben, s az „If­júság a szocializmusért” moz­galomban is jó eredményeket értek el. Molnár Józsefet nem­régiben aranykoszorús KISZ- jelvénnyel tüntették ki. A Pest megyei egyetemi hallgatókat Kiss Attila képviseli majd a nagy talál­kozón. Kiss Attila a gödöllői Agrártudományi Egyetem har­madéves hallgatója, s az egye­temi KISZ-végrehaj főbizott­ság szervezőtitkára. Tíz esz­tendő óta fáradhatatlanul vég­zi munkáját a mozgalomban. Nincs egyetlen olyan „akció­ja” sem az egyetemi KISZ- szervezetnek, amelyben részt ne venne. Emellett pedig — jeles tanuló. Mindezt főként mások mon­dották el róluk. Ök maguk in­kább airól beszéltek: hogyan készülnek a nagy útra, Nyerki Piri — úttörőivel együtt — ajándékokat készít, örömmel újságolta, hogy a többi járásban is „titok” öve­zi a munkát. Valószínű, sok útravalóval utazik majd Finn­országba. Piri egyébként már finn ismerősöket is szerzett, összebarátkozott a magyarul tanuló finn tolmácsokkal. Mol­nár József ugyancsak a finn szavakat gyűjti. Noteszában a következők olvashatók: szere­ted-e a magyarokat? Hány éves vagy? Tudja már, hogyan kell finnül mondani: jelvény, barátság, fiatalok. Virganc Mihály túrái népviseletbe öl­töztetett babával kedveskedik Helsinkiben Kiss Attiláék „próba VIT”- et rendeztek az egyetemen, amelyen sok külföldi fiatal vett részt. Megbízásokat kap­nak: mit nézzenek majd meg a finn fővárosban, s milyen töltőtollat hozzanak. Előveszik a földrajzkönyvet, a térképet, s buzgalmukban talán a Kale­valát is elolvassák. Így télik — mind izgatot- tabb várakozással az idő, sha nehezen is, de elérkezik a nagy nap, amikor magukra ölthetik a kék kosztümöt, öl­tönyt, s elindulnak a nagy út­ra: találkozni, ismerkedni, ba­rátságot kötni a világ fiatal­jaival. Bernde Ibolya Tájértekezlet az 1962/63. évi népművelési irányelvekről (Folytatás az 1. oldalról) tetője után sokan szólaltak fel az értekezlet résztvevői közül, mondták el vélemé­nyüket, cserélték ki tapaszta­lataikat. Király Zoltán, a budai járás népművelési fel­ügyelője arról beszélt, hogy az elmúlt évben valamennyi községben el­készítették a kulturális munkaterveket, de azok ellenőrzésére már nem futotta az erőből. Az ellenőrzések tartalmasabbá tételéhez több segítséget vár­nak a jövőben a helyi párt- szervezetektől és a pedagógu­soktól. Máté János, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője el­sősorban a könyvtármunka fellendítésének kérdéseiről beszélt. Major Imre, a TIT Bács megyei titkára arról szólt, hogy a gazdasági szak­vezetés nem segíti kellőkép­pen a kulturális munkát. Mi, kulturális munkások — hang­súlyozta —, minden alkalom­mal beszélünk a termelés­ről, az ipái;, mezőgazdaság kérdéseiről, hiszen ebből in­dulunk ki munkánk végzé­sekor, ugyanakkor a gazda­sági vezetők alig beszélnek a népművelésről, pedig annak, hogy miiként dolgozik a gond­jaikra bízott gyár vagy me­zőgazdasági üzem, feltétele, hogy mennyire kulturáltak az ott dolgozó emberek. A többi hozzászóló is sok érdekes, hasznos problémát vetett fel, amelyek segítették a tájérte­kezlet munkáját. (P. P.) ,.Az elmúlt évben a tbc-meg- betegedések száma a dabasi já­rás területén az országos átlag­nak kétszerese volt” — ezt a szomorú bejelentést tette ár. Nagy Árpád, a járási tbc-gon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents