Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

pear

MíC.tFt

\1Cirlao

1962. MÁJUS 29. KEDD

ÚJ ÚTON

A kezdeti lépések — Kialakul a központ - Változik a mikebudai tanyavilág

ALBERTI HATÄRÄBA tartozott ez a széles tanyavilág, amíg a község nem egyesült vele összeépült szomszédjával, Irsával. Akkor ezt a kétszázötven híján nyolcezer kataszt- rális holdnyi területet leválasztották, önállósították, község lett Mikebuda. A legutóbbi statisztikai összeírás szerint 1393 lakosa 453 házban lakik. A házak nagyrészt egymástól nagy távolságra épült tanyaházak, néhol egy-egy ki- sebb-nagyobb házcsoport, egykori nagybirtokok maradványa, cselédházak, istállók, gazdasági épületek;

A község központja is egy ilyen nagybirtok — a Bakosféle — volt tanyája. Mindösz- sze 15 épületből áll, abból is csak tizenkettő lakóház. Üj épület az iskola, a tanácsház és az egyetlen családi ház. A többi lakóházban a nagybirtokos világ emlékeként még mindegyikben több család lakik a régi cselédlakásokban. Valamennyi család mind a mai napig csak egy szobát mondhat kizárólagos joggal a magáénak, a konyhán, ahogy régen, a legtöbb háziban négy- négy család osztozkodik. A modern társbérlet közöskony- hás áldásaiban a mezőgazda-- sági cselédek már ősidőktől fogva részesültek, és Mikebu- dán, bár már a nagybirtok régen megszűnt, máig sem szabadultak tőlük.

Igaz, tavaly már két régi cselédházat átalakítottak. Szélesre vágták a szűk ablaknyílást, s megosztva a terjedelmes konyhákat, minden lakáshoz külön konyhát, sőt éléskamrát építettek. Idén kerül sor a harmadik átalakításra. Ezt hét család lakja, valamennyien külön bejáratú, egy szoba-konyhás, kamrás lakáshoz jutnak. Az átépítés 280 ezer forintba, sok pénzbe kerül, érthető hát, ha a többi ház átalakítása csak vontatottan, évről éve következik be, de rövidesen valamennyit korszerűsítik. Érdemes, mert a tetőszerkezete mindnek kitűnő állapotban van és 75 centiméteres falai időtállóak.

TERMÉSZETESEN, az átalakításokra csak a község kialakuló központjában kerül

sor, a tőle sok száz, sok ezer méterre levő házakat lebontásra ítélték, a mikebudai tanyavilágnak meg kell szűnnie, hogy végre kialakuljon Mikebuda, a rendezett falu, és se ügyes-bajos dolgaik miatt a felnőtteknek, se az iskolás gyerekeknek ne kelljen több kilométeres utat megtenniük a tanácsházáig, az iskoláig. Sok gyerek 6—7 kilométer távolságból jár naponta az iskolába, még a kis elsősök is kerékpáron! Télen, vagy esőben? Szerencsére olyankor az erdészet szekerén hordja be nemcsak a saját alkalmazottait, de az egész környék gyermekeit

A község szeles határából több ezer hold az erdőgazdaságé, másik rész a Cegléd-cse- mői Állami Gazdaságé, 2500 hold pedig az albertirsai Dimitrov Tsz mikebudai 3. számú üzemegysége. Az erdészet állandóan telepít erdőt, az állami gazdaság tavaly száz holdon telepített gyümölcsöst, idén ugyanannyival megtetézi, a tsz tíz hold spárgát telepített múlt évben, fejlődik a határ, csak az emberek települése, a falu kialakulása megy lassan.

— Pedig 1975-re fel kell számolni a tanyavilágot mondja Csupa Károlyné, a községi vb-titkár. — Elkészült már egészen addig szóló községfejlesztési távlati tervünk. Az albban foglaltakból még az idén megvalósul néhány. Idetartozik az is. hogy a most átépülő régi csétódiházban hét | lakáson kívül éjszakai pihenő- helyiséget építünk az autóbusz forgalmi személyzetének és az irsai ktsz számára férfi, női fodrászműhelyt. meg cipő- javító részlegének is egy kis helyiséget. 1965-ne megépül a községi művelődési otthon, később a bölcsőde 25 kisded, meg az óvoda 45 gyermek számára. 1966-ban, két mélyfúrású kút épül, hetvenben pedig kót- tantermes iskolánkat még két teremmel bővítjük.

i— És milyen ütemben épül ki a falu?

— AZ MAR NEM egészen a tanácson múlik. Sokan érdeklődnek ugyan telkek iránt, de alig vesznek. Drágállják az árat. Az OTP 8—10—14 forinitban szabta meg a házhely négyszögölét. Azt mondják az emberek, a legjobb minőségű szántóföld sem került 2500 forintnál többe, egy hold házhely nem lehet ennek az összegnek csaknem nyolcszorosa, öt-hat forintos árat tartanának reálisnak, s az építkezéshez a kilátásba helyezetteknél több kedvezményt, segítséget kémé-' nek. Valami átfogó intézkedésre, úgy vélem, feltétlenül szükség lenne, hogy megindul jon az építkezés és a tanyákról minél előbb behúzódjon a nép az újonnan kialakuló faluba.

Bizony évente 25—30 házat kellene építeni és ugyanany- nyif lebontani, hogy 13 éven belül megszűnjön a tanyavilág és kialakuljon a rendezett község, az új Mikebuda. Nem egyszerű kérdés ez. A felsőbb hatóságok valamiféle jól átgondolt segítsége nélkül nehezen megoldható.

Sz. E.

Ma hirdetik ki a döntést Eichmann fellebbezése ügyében

Adolf Eiehmannt, a halálra ítélt náci tömeggyilkost vasárnap éjjel börtönéből Jeruzsálembe szállították, ahol a fel- lebbviteli bíróság ma hirdeti ki döntését a december 15-én kimondott Ítélet ellen benyújtott fellebbezésről.

— TITO, jugoszláv elnök kitüntette Alékszij moszkvai pátriárkát, azokért az érdemeiért, amelyeket „Jugoszlávia és a Szovjetunió békés együttműködésének és baráti kapcsolatainak fejlesztésében, valamint a felszabadító háborúban” szerzett.

— FAGYÁLLÓ KONDENZÁTOROK. A Mechanikai Művek évről évre továbbfejleszti kondenzátorainak minőségi választékát. Megkezdték a különleges célokra használható, erős fagyot bíró kondenzátorok gyártását, amelyek szélsőséges hőmérsékletű viszonyok között is zavartalanul végzik feladatukat.

VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK

Meghalf* Sennyei Vera

A Petőfi Színház igazgatósága közli, hogy Sennyei Vera a Népköztársaság érdemes művésze, a színház tagja hétfőre virradó éjszakán, hosszú szenvedés után, 47 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek.

Kitűnő színésznő, érdemes egyéniség, sokoldalú tehetség volt. Munkájának elismeréséül az elmúlt esztendőben megkapta az érdemes művész kitüntetést.

Molnár Ferenc Üvegcipő című darabjában búcsúzott a színpadtól. Néhány hónappal ezelőtt Adél szerepében lépett fel utoljára a számára életet jelentő deszkákra. A közönség* pályatársai, barátai és tisztelői megőrzik nagyszerű művészetének emlékét;

Űttörőavatás

Vasárnap — a gyermeknapon — avatták Szentendre több mint 600 kisdobosát és úttörőjét. Első alkalommal történt, hogy a város három általános iskolájának úttörőit együtt avatták.

' Megjelent az ünnepélyen Bagyula László a Magyar Ütszólt az úttörőkhöz. Végül j Korcsog Ferenc a KISZ városi alapszervezetének titkára üdvözölte a végzős nyolcadikosokat és átnyújtotta nekik a KISZ-tagkönyveket.

Az ünnepség után színpompás látványt nyújtott a majd ezer egyenruhás úttörő felvoÉpíteni, ez a legfontosabb

Huszonöt község béketalálkozója

Az úttörővezetők tisztelegnek a zászlónak

törők Szövetsége megyei titkára. Ott voltak a helyi párt és tanácsvezetők.

Kilenc óra után néhány perccel a Himnusz hangjaival megkezdődött az avatási ünnepség. A jelentések beadása után Ládi Mihály járási úttörőtitkár meleg szavakkal köszöntötte a pajtásokat. Az avató tisztek nevében Szellő Tibor százados, a Központi Tiszthelyettesképző Iskola KISZ-szervezetének titkára

nulása a városon végig a szovjet hősök emlékművéhez.

Délután, a délelőtti impozáns ünnepély méltó folytatásaként az Irodalmi Színpad művészei szórakoztatták a zsúfolásig megtelt szabadtéri színpadon a gyermekeket. Még a nap is kibújt a felhők közül és áldott meleget árasztva ■ mosolygott a tágranyílt szemmel csodálkozó, csilingelve nevető, vagy éppen tapsoló gyermekseregre.

@;q!édi^íriairW

Drága kenyér

Félreértés ne essék: a boltok Mikebudán is annyiért árusítják a kenyeret, mint bárhol másutt az országban. Hogy lehet akkor, hogy a faluban mégis tizenöt forint negyven fillérbe kerül egy kétkilós vekni? A talány megoldását nem bízzuk a fantáziára, hanem felsoroljuk az okokat. Először is: a Ceglédi Sütőipari Vállalat nem hajlandó mindennap friss kenyeret juttatni Mike- budának. Másodszor: a falusiak szeretnének friss kenyeret enni. Harmadszor: más megoldás nem kínálkozik erre, mint hogy 9,40 forintos autóbuszköltséggel megjárják Al- bertirsát. Negyedszer: (és ez már a mi következtetésünk) ezen az áldatlan helyzeten mielőbb segíteni kell.

Első a Rákóczi-brigád

A csemői Szabad Föld Tsz- ben nemrég értékelték a brigádok versenyét. Az előző értékelés alapján a Rákóczi- brigád került az első helyre. A tavaszi munkálatokat a brigád tagjai időben és jó minőségben elvégezték, ezért a legújabb értékelés ismét őket tartja a legjobbnak. Második a Kossuth, harmadik a Petőfi, negyedik a Lenin, ötödik az Előre, hatodik pedig a Hunyadi-brigád. A versenybizottság megállapította, hogy a brigádokon belül a tagok párosversenye is új lendületet kapott, ami nagymértékben hozzájárul a közös gazdaság sikeres működéséhez.

MOMORaVIBfigB

JÖN A FRISS ZÖLDBORSÓ

Ecserröl legkésőbb egy hét múlva piacra kerül a friss zöldborsó. A Törekvő Tsz tíz holdon már elültette a paprikapalántát, a zöldséget és a sárgarépát pedig most kapálják. másodszor. A jövő nyárra már ötvenholdas kertészetben gazdálkodik a tsz.

„Halió, kirendeltség!“

A momori Petőfi utcában rövidhullámú antenna hívja

fel magára a figyelmet. Az antenna a helyi TEFU-ki- rendeltség rövidhullámú rádiótelefonjának külső jele. Ezzel meggyorsítják és gazdaságosabbá teszik a teher- áruforgalmat. Ha például Kávára bútort szállítanak, megkérdezik Nagykátát: nem tudna-e fuvart biztosítani a közelben tartózkodó gépkocsinak. A rádiótelefon összeköttetéssel megszüntetik az üresjáratokat és méginkább ősz- szehangolják a kocsik menetirányát, munkáját. Bár a kirendeltségnek csak tíz tehergépkocsija van, az átmenő forgalomban húsz-harminc gépkocsit is irányíthatnak a most felszerelt rádiótelefon segítségével.

Előkészületek a borsószezonra

A konzervgyár alaposan felkészült a borsószezonra. A gyárnak háromezer hold szerződéses borsója van. Ebből 2630 hold tsz-ekben, a többi állami gazdaságokban és egyéni gazdák földjein. Június 5-én, 6-án kezdik a szállítást. Egy-egy napon hüvelyes borsóból körülbelül huszonkét vagonnal vesz át a Nagykőrösi Konzervgyár. A főszezonban több százezer üveget töltenek meg borsóval. Kilenc borsófejtőcséplőgép várja a termelőknél az érést.

írásbelin túl, szóbelin innen

A nagykőrösi élelmiszer- ipari szakiskolában rövidesen ismét vizsgáznak a tanulók. Most készülnek a gyakorlati és a szóbeli vizsgákra. Az idén 143 növendék hagyja, el végleg az intézetet, jövőre pedig már kétszázon felül végeznek. Az osztályátlagok 3,41-es eredményt mutatnak. A gyakorlati vizsga a konzervgyárban kerül lebonyolításra, ahol is egy-egy kijelölt feladaton belül mindent el kell végeznie a tanulónak- A szóbelin a diákok a matematikán kívül munkaegészségtanból, anyag- és gyártási ismeretekből felelnek.

A terem zsúfolt — vasárnap délelőtt van. A budai járás népfrontbizottsága béketalálkozót tart. Huszonöt községből jöttek parasztasszonyok, munkásemberek — a béke leglelkesebb „aktivistái”. S mert nagyon is a béke témájához tartozik, itt tartják meg a gyermeknapot is.- Jönnek a gyerekek fehér ingben, piros nyakkendőben, kürttel, dobbal. Huszonöt község egy-egy« fia, lánya kap mindannyiuknak szóló, jelképes könyvajándékot. Utána a felnőttek programja jön: az előadó a világot átható béketörekvésekről szól, s arról, hogy idehaza ki, milyen .járandósággal” teheti ugyanezt. Aztán huszonöt nő férfi hallja nevét, feláll, átveszi, s mellére tűzi a pálma- ágas jelvényt, az Országos Béketanács kitüntetését a legjobb békemunkásoknak.

Szerény vendégség. A meghívottak falatoznak. Kedvvel ünnepélyességgel telített zsongás jelzi, hogy most az eddig figyelőkön s ünnepeiteken a sor. Tréfa, kérdés, magyarázat keveredik a budai járás tanácsházának dísztermében.

Valaki tört magyarsággal, furcsa akcentussal ejti a szavakat. Húsz év körüli, sovány fiatalember, fekete keretes szemüveggel: Amando Santamaria kubai diák. •

T- Minek köszönhetjük a látogatást?

— :. Miért szívesen meghívjatok kubai diákot..; Itt mast van bekegyűiés, s mi mindig ilyenkor őzt hiszünk, hogy itt a helyünk ;;;

Az otthonáról mesél. Aztán

így:

— Van nekünk jelszónk: munka, tanulás és fedzsver. Mi nem tehetünk másképp, mert nincs beke .. >

— Ott. És itt?

— Az nem ugyanaz és nagyon diferencia. Itt beke van. De azt is harc ez, ámi most itt ván. Nekünk ez a legjobb erősség — a szolidáris. Any- nyián fogják a kezsünk, hogy nagyobb vagyunk, mint az USA.,, *

Itt vannak a kitüntetettek. Bajszos parasztember Hegedűs Lajos, aki most szorgalmas ácsa a pátyi Petőfi Tsz-nek. Azt mondja, nem sokat ér a békéről szónokolni, ha az ember a dologban nem jeleskedik. S mondja mi rengeteget, s milyen szépen építettek. A legfőbb témáról pedig ezt:

— A béke olyan, mint a ház. Az ember sok verítékkel emeli. De jól meg kell építeni. Akkor, ha erősen áll, hiába próbálkozik vele az idő. Én építek, s úgy tartom ez a legfontosabb.

A pátyi református lelkész, Bakonyi László is itt ül. Szerény, halk és választékos. Hogy látja ő?

— Tudom, sok életrajz kezdődik így, de tizenkétgyermekes földmunkás volt az apám és nagy keservesen nevelt minket. Én tudom becsülni a mát, s ezért féltem is.... Kiindulási pontom: maga az élet a döntő. Lehet szebbé és rosszabbá tenni. A béke széppé teszi..; Apa is vagyok. A kisfiam volt az egyik úttörőkürtös itt. S melyik apa nem akarja, hogy tartalmasabb és virágosabb legyen gyermekének élete.;;

— Egyetlen kérdés: mit tesz vagy tehet ezért egy lelkipásztor?

— Sok ember bajos dolga kerül hozzám, sokakat ismerek a községben, sokszor váltunk szót... Az én dolgom csak annyi, hogy beszélgetés közben megláthassam azt ami közös, nagy érdekünk.

Egy másik elnök — Tök községből. Jó beszédű emberként dicsérik Kiss Lászlót.

— Mióta a népfront megvan, annak helyi elnöke vagyok. Igyekeztem, hogy olyat tegyek, ami nekem, s a községnek is javára válik: embert vezetni az úton. A tsz például járatlan út sokat kell segíteni.

— S a békemunka?

— összefügg. Ha jól élnek az emberek, elégedettek. Ha egy jó tsz megadja ezt, mondhatom, magától megszületik a békemozgalom! Akkor már könnyen megértik az emberek miről van szó: megtartani a jó életet...

Tóth György

Boldog ünnepnap a fóti GyeríBávárosban

Hatvan kisdobost avattak

[ látogatók kő?»bt számos olyan j vendég akadt, aki maga is a fóti Gyermekvárosban nevel- Ikedett (MTI)

A fóti Gyermekváros 745 kis lakójára — 200 óvodásra, 330 általános iskolásra, 215 gimnazistára és ipari tanulóra, — is boldog gyermeknap köszöntött vasárnap. Az óvónők, nevelők és pedagógusok a vi- . dám ébresztő után egyéni kis ajándékaikkal örvendeztették meg védenceiket.

Egész napjukat a gyermekekkel töltötték, velük szórakoztak, ellátták őket minden jóval.

Sok szépet örökített meg a Gyermekváros filmfelvevő gépe ezen a vasárnapon. Virágokkal díszített, hófehér asztalok mellett fogyasztották el a reggelit a finom kakaót és brióst s délben az ünnepi ebéd mellett ott' volt a „fagyi cédula”, amelyet délután a Gyermekváros vidámparkjában váltottak be.

Az ünnepség egyik kedves mozzanata volt: 60 kisdobost avattak az 1. sz. Autójavító Vállalat munkásőr tisztjei.

A fotoszakosztály a város minden kis lakóját szép képes- levelezőlappal üdvözölte.

A művelődési otthoniban a Budapesti Vegyiművek kulturális csoportja szórakoztatta a nagyobbakat, míg a fehér ünneplőbe öltözött kis óvodások a patronáló szülőktől kapott színes léggömbökkel játszottak a hatalmas park zöld gyepén.

Ugyanitt állították fél a céllövő sátrakat, itt zajlott le a csúzliverseny, a lepényevés és zsákbanfutás-verseny, a ki mit tud; és a többi, gyermekeket szórakoztató tombolás játék. A győztesek a „város” politechnikai műhelyében készült játékokat kapták jutalmul. A tó partján a horgászok mérték össze tudásukat.

A város „idősebb” leánykái divatbemutatót is rendeztek, amelyet azután gyermekbál követett. Érdekessége volt a nemzetközi gyermeknapnak. hogy a