Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

1963. MÁJUS 27, VASÄRNAP FEST HEGYEI 'kJCítíísp 3 Nagy szeretettel köszöntik Kádár János elvtársat 50. születésnapja alkalmából a baráti államok vezetői és hazánk dolgozói ságait Veres József v'b-el- nök levélben tolmácsolta. Me­leg hangú táviratot küldött a Baranya megyei és a Ko­márom megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Felkeresték üdvözlő leve­lükkel Kádár elivtérsat a Magyar Szocialista Munkás­párt párt főiskolájának taná­rai, dolgozói és hallgatói. Számos távirat érkezett a főhatóságok vezetőitől, dolgo­zóitól. Üdvözölték Kádár elvtársat a Nehézipari Mi­nisztérium, a Munkaügyi Mi­nisztérium, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Leg­felsőbb Bíróság, a Központi Statisztikai Hivatal, a Ma­gyar Rádió és Televízió ve­zetői és dolgozói. A magyar fiatalok százez­reinek szere te tét tolmácsolta köszöntésében Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára. — A magyar munkásosztály hűséges és bátor fiát kö­szöntjük — hangsúlyozták a magyar szervezett munká­sok nevében írt levelükben Somogyi Miklós, a SZOT elnöke és Brutyó János, a SZOT főtitkára. Forró baráti szeretettel kö­szöntötte Kádár elvtársat 50. születésnapján a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöksége és titkársága. A jókívánságokat tartalma­zó levelet a népfront orszá­gos szervének vezetői írták alá, élükön. Kállai Gyulával és Ortutay Gyulával, az or­szágos tanács elnökével, illet­ve főtitkárával. Köszöntötte Kádár elvtir- sat a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Partizán Szövetség Országos Köz­pontja, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Országos Elnöksége. További sikereket kívánva a szocializmus építésében, a néphatalom megszilárdításá­ban, köszöntötte Kádár eLv- társat a munkásőrség nevé­ben Papp Árpád országos pa­rancsnok. Rengeteg távirat érkezett már pénteken és szombaton az ország minden részéből, üzemekből, termelőszövetke­zetekből, különféle társadalmi szervezetektől, intézmények­től, egyénektől. A táviratok a jókívánságokon kívül hang­súlyozzák, hogy dolgozó né­pünk széles tömegei tovább­ra is mind nagyobb mértékben kívánnak hozzájárulni a kö­zös cél, a szocializmus mi­előbbi felépítéséhez. Köszön­tősorokat küldtek Kádár elv­társnak a Ganz-MÁVAG, a Székesfehérvári Könnyűfém­mű, a Salgótarjáni Acéláru­gyár, a Salgótarjáni Üveg­gyár, az Akkumulátor- és Szárazelemgyár, a Pécsi Por­celángyár, a Csepel Autó­gyár, az Orion Rádió- és Televíziógyár, a Vörös Ok­tóber Férfiruhagyár, a Pé­csi Szénbányászati Tröszt, a Zagyvapálfalvi Üveggyár, a Magyar Optikai Művek, a Duna Cipőgyár, a Kaliber­gyár, a Zalaszentgróti Tégla­gyár, a Nagykanizsai Vasúti Csomópont, a MÁV Rákos­rendező Állomás, az Alumí­niumgyár, a Nagykanizsai Sörgyár dolgozói. Sok szocialista brigád kül­dött külön, üdvözletét, így például a mizserfai bánya­üzemből Domonkos István Kossuth-díjas vájár szocialis­ta brigádja, Letenyéről a XXII. Pártkongresszus szo­cialista brigád. Érkeztek le­velek, táviratok a falvakból is. Szeretettel köszöntik Ká­dár elvtársat a kustányi Zala Völgye Termelőszövetkezet, a Türjei Gépállomás, a zala­szentgróti Uj Barázda Ter­melőszövetkezet, a Nógrád- kövesdi Állami Gazdaság, az erdőkürti November 7 Ter­melőszövetkezet dolgozói. Ked­ves színfolt a táviratok so­kaságában az iskolák, kis­diákok jókívánságai. Távirat érkezett a nagykáUói gimná­ziumból, a borsodiaki általá­nos iskolából, a zalaegerszegi Dózsa György úttörőcsapattól, az ecseri általános iskolától. Táviratot küldtek a Pécsi Orvostudományi Egyetem dol­gozói és hallgatói, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem tanácsa és pártbizottsá­ga, Szombathely postás dol­gozói. Köszöntötte Kádár elvtársat a Magyar írók Szö­vetségének elnöksége, a Ma­gyar Filmhíradó, a Népsza­va, a Figyelő szerkesztősége, a Magyar Sakkszövetség elnök­sége. Üdvözlő sorokat küldött Babies Antal Kossuth-díjas akadémikus, Fodor József Kossuth-díjas költő, dr. Har­rer Ferenc országgyűlési kép­viselő, Kisfaludy-Strobl Zsig- mond Kossuth-díjas szobrász- művész. (MTI) Marosán György és Nemes Dezső fogadták a belga pártmunkás- küldöttséget Marosán György és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai szom­baton fogadták a Frans van Den Branderi-nek, a Belga Kommunista Párt álelnökének vezetésével az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára Magyarországon tartóz­kodó belga pártmunkáskül­döttséget. (MTI) I A legfiatalabbak köszöntése „KLASSZIKUS" ÉS „DIVATOS" RÓZSÁK BEMUTATÓJA Hazánkban az utóbbi időben évente kereken tízmillió szál rózsát hoznak forgalomba, nem beszélve a parkok és há­zi kertek sokasodó rózsatövei­ről. A „klasszikus” és a „diva­tos” rózsák tömegét nemso­kára együtt tekinthetik meg a virágkedvelők: a Kertészeti Kutató Intézet hagyományos évi rózsakiállítására készül. A kutatóintézet budatétényi kertészetében 2,5 holdon 1700 különböző fajta rózsát nevel­nek. A földkerekség kertjei­ben nyilvántartott 25 000 faj­tának ez ugyan csak töredéke, de a június elejei kiállításra virágba boruló 1200 fajta azért ízelítőt ad a világ rózsatermé­sének legjavából. Látható lesz közöttük több mint száz nyu­gat-európai újdonság is, főleg az úgynevezett floribunda- félék. Kisdobosok, úttörők, ked­ves gyerekek! Ebben, a számotokra mozgalmas időszakban, a tanév befejezésének ide­jén köszöntünk benneteket. Szerte a világon, kisdiákok és nagyok, szabadságban és elnyomásban élők szám­adásra készülnek és most, a ti napotokon, mindenütt rátok tekintenek szüléitek, nevelőitek, a felnőtt embe­rek. A nemzetközi gyermek­nap alkalmából, amikor a mi hazánkban közületek sokan először öltik fel a kisdobosok nyakkendőjét, vagy először kapják meg a KISZ tagsági könyvet, kö­szöntünk benneteket és kí­vánunk nektek sok sikert munkátokhoz: a tanulás­hoz. Kívánjuk, hogy jól álljatok helyt a vizsgákon és kellemesen töltsétek a szünidőt, a megérdemelt pihenés napjait. A KISZ Pest megyei Bizottsága Megyei Üttörő Elnökség SZOLIDARITÁSI HÓNAP A BUDAI JÁRÁSBAN Május elsejétől napjainkig a budai járás tizenöt községé­ben tartottak bákegyűlést a szolidaritási hónap keretében, megemlékeztek a felszabadu­lásért küzdő gyarmati népek­ről. A beszélgetések és hozzá­szólások során paraszt- és mumkásemfoerek, asszonyok őszinte felháborodással szól­tak arról, hogy még ma is mil­liókat tartanak rabszolgasor­ban. A járásban az algériai me­nekültek megsegítésére kibo­csátott bélyegekből a rendel­kezésre álló kétezer forintos címletet néhány nap alatt megvásárolták. Több község­ben díszes albumot készítenek, s az abban összegyűjtött alá­írásokkal is kifejezik együtt­érzésüket. Eddig Pilisszent- ivánon tartották a legeredmé­nyesebb, a legtöbb embert megmozgató gyűléseket. Szom­bat este Százhalombattára került sor. Az itt lebonyolí­tott bákegyűlés szónoka Kasos Mihály, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára volt. Két és félezren vettek részt a járásból a mai napig az or­szágszerte sok embert meg­mozgató eseményeken. A jövő hónap közepéig a járás hu­szonöt községében mindenütt megemlékeznek az országos méretű mozgalomról. A budai járás ünnepi eseménye a va­sárnap délelőtti béketalálko­zó, amelyet a tanács díszter­mében rendeznek meg. Kül­földi diákok is részt vesznek az érdekesnek ígérkező talál­kozón. Ugyanitt békeaktívák kitüntetésére is sor kerül. Díszkiadásban a ífner-csaiád levelezése A gyomai Kner-nyomda — a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat telepe — az idén ün­nepli fennállásának 80. év­fordulóját. A jubileum alkal­mából a TIT Békés megyei szervezete és a Magyar Bib­liofil Társulat — a Békés me­gyei Tanács támogatásával — díszkiadásban megjelen­teti Kner Izidor és fia, Kner Imre híres levelezését ko­runk legnagyobb íróival, köl­tőivel, művészeivel. A Gyulai Állami Levél­tárban őrzött értékes levél- gyűjteményből Elek László irodalomtörténész válogatta ki a nyilvánosság előtt zömé­ben még ismeretlen leveleket. VASÁRNAPI POSTA Tériké fájdalmas és felemelő példája datlanságuk börtönbe vezető útjáról. Ügyész barátommal beszél­gettem erről a minap. Tanul­ságos, döbbenetes, de egyben felemelő történetet mesélt el. E héten ítélt börtönbüntetésre a ráckevei bíróság egy lelket­len szigetszentmiklósi apát. Ez a durva, részeges ember fog­lalkozására nézve asztalos és havi kétezret keres. Asszonya, három gyermeke mégis nélkü­löz. ö maga, ha leissza magát, a gyermekeket üti-veri, hajku- rássza. Tizenhat éves leánya tüdőbeteg. Nemrég, amikor ki­jött a szanatóriumból, részeg apja elkapta, a falhoz verdeg- te, majd kizavarta a házból. Aznap — és még hányszor, — a leány a védelmére kelő egész családdal együtt a szomszéd­ban hajtotta nyugovóra fejét. A brutális családfő másszor úgy összeverte a beteg le­ányt, hogy annak orrán-száján dőlt a vér. A gyermekek, ha meglátják apjukat, már sírva, szűkölve menekülnek. Meg­történt már, hogy a férfi az udvaron kergette leányát, s amikor ezt a szomszédok tíz­éves kislánya látta, ő szólt a felnőtteknek: — Apu, gyere, a Terit már megint veri az ap­ja, gyorsan gyere, segíts, csi­nálj valamit! Tériké egyébként kedves, jó kislány, az iskolában is köze­pes tanuló. Dührohamában az apja most januárban, a tél kellős közepén mégis elzavar­ta egy szál ruhában a háztól, mert „rosszul tanul”. A kis­lány ismét a szomszédokhoz menekült, ők adtak rá ruhát. Azután Pestre utazott és szi- vettépő zokogással nyitott be nénjéhez: — Ha nem fogad­tok be, öngyilkos leszek! Az­óta őnáluk lakik, az apjának a mai napig sem jutott eszé­be. hogy hazahívja ■.. És az anyja? Mit szól ehhez az anyja? — kérdezhetik erre olvasóink. Én is ezt kérdeztem az ügyésztől. S most követke­zik a legmegdöbbentőbb. Az évtizedes hajszában, a családi pokolban felőrlődött asszony — tán érzelmi okokból, tán félelemből, ki tudja? — meg­tagadta a bíróság előtt a fér­je elleni vallomást és ugyan­így nem volt hajlandó apja el­len vallani, csak sírt, zokogott a tizdnhatéves leány is... Micsoda borzalmas tragédia és micsoda jellemek! E drá­mából micsoda rongy ember alakja tántorog elénk egyfelől, s milyen mély és tiszta embe­ri érzések vergődnek a hitvesi szeretet, az asszonyi megbocsá­tás, a gyermeki ragaszkodás és az előítéletek kényszerzub­bonyában másfelől! A dráma végén, a bíróság előtt a bűnös mégiscsak elvet­te méltó büntetését, a börtönt, ez pedig már a felnőttek vilá­gának érdeme. Az egész utca, az összes szomszédok ott áll­tak a tárgyalóteremben és messzehangzó szóval vádolták a brutális, lelketlen embert. A felnőttek világa állt oda az emberség, a gyermekek mel­lé. De... de beszéljünk arról is, hogy az ítéletet hirdető bíró mögött, a derék, jószívű em­berekkel együtt ott állott a pa­ragrafus, maga a törvény is, amely büntetni rendeli az if­júság elleni bűntettet. Nem volna teljes a kép, ha elhall­gatnánk, hogy a múlt Ma­gyarországán évtizedekig nem törődtek hivatalosan a gyer­mek kárával, erkölcsi és testi fejlődésének gátjaival. Hány ezer és ezer fiatal anya ment a keserves évek során gyer­mekével a karján a Dunának, amíg végre a háború utolsó évében az akkori kormányzat­nak eszébe jutott törvényt .hozni azok ellen, akik a gyer­mek iránti anyagi kötelessé­güket semmibe vették. Ám az a törvény írott malaszt ma­radt, soha nem hajtották vég­re! Csak tizenegy évvel ezelőtt, már az új világban alkottak igazi törvényt az ifjúság elle­ni bűntettről. Ez már a mi törvényünk volt. Kimondta, hogy ha a szülő, a nevelő, a gondozással megbízott felnőtt bármivel veszélyezteti a gyer­mek szellemi, erkölcsi, fizikai fejlődését, ha a züllés útjára viszi, vagy sodorja őt, ezt szi­gorúan büntetni kell. És most harmincöt nap múlva, amikor életbelép az új Büntető Tör­vénykönyv, az már nemcsak a szülőt, a nevelőt, de az egész társadalmat felelőssé te­szi a gyermek egészséges fej­lődéséért, s erre megfelelő szankciókat is nyilvánít. Azo­kat is büntetni rendeli, akik­nek akár csak szándékában áll a gyermeket a züllés, a nélkülözés útjára taszítani, vagy akár csak lehetőséget nyújtanak ehhez. Tériké fájdalmas esete ékesen példázza, hogy ma, a gyerme­kek napján, a szülők, a felnőtt emberek büszkeségével mond­hatjuk: az ifjúság védelmét erősítő új törvénykönyv szin­te nyitott kapukat dönget. No­ha vannak még családok, ahol a gyermek sorsa sanyarú és sajnos, vannak még gyerme­kek, akiknek láttán nem nap­fény és derű, hanem szána­lom önti el szívünket — a vi­dáman kacagó magyar gyer­mekkertre már a mi világunk emberséges szelleme sugároz­za fényét, ők jórészt már a szocialista humanizmus éltető sugarában sütkéreznek. S ha arra gondolunk, hogy a kis Tériké mellett miképp állt ki a törvény erejével az egész társadalom és személyesen a felnőttek világa — akkor tán mégsem volt ünneprontás ez a néhány sor. JFiron András i Ünnepelünk ma, s én nem \ szeretnék ünneprontó lenni. Talán derűsebb, hangulato­sabb, a naphoz illőbb lenne konvencionális szavakat szólni arról, hogy hányszor, de hány­szor megesett az ember szíve régen, ha gyermeket látott, vézna lábakat, csenevész em­berkéket, bizony nyomorúsá­gos göncökben, szutykosan, el­hanyagoltan. Tán könnyebb lenne arról írni, hogy ma, bármerre nézünk, pirospozsgás gyermekeink kacagásától zeng a város és a falu. Szív­derítőbb lehetne, ha gyermek­őfelségéről a közelmúlt egyik iskolai felmérését idézném, amelynek során kiderült: har­minckilenc hatodik osztályos fiú és leány közül tizenkilenc* nek volt karórája' és tizenhat­nak nylon harisnyája, fehér­neműje. Valóban, hol va­gyunk már a múlttól! S mégsem ezt teszem. Bár nem szeretnék ünneprontó lenni, úgy érzem, mégis kell ma azokról a családokról ír­nom, ahol a kisfiúk és kisleá­nyok élete még ma is könny, keserűség, szenvedés. Éhség­től és fájdalomtól sírásra gör­bülő gyermekszájak miatt kell I szót emelnem a felnőttek ko- |mor dolgairól, a lelkiismeret­ien szülőkről, embertelen gon­Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének 50. születésnapja al­kalmából táviratban gratulál­tak a baráti országok párt-és kormányvezetői. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Sóig ár Nép- köztársaság Minisztertanácsa, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága, Kim ír Szén, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága el­nöke, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Wladiszláv Gormilka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsá- -nák elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága és a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsa, Ot­to Grotewohl, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Nép- köztársaság Minisztertanácsa, Ho Si Minh, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bizott­ságának elnöke és Pham Van Dong, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság miniszterel­nöke, Joszip Broz Tito és a Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága üdvözölte táv­iratban Kádár elvtársat. Magyarország dolgozó népe is szeretettel köszönti Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökét 50. szü­letésnapja alkalmából, őszinte jókívánságok fejezik ki azt az óhajt, hogy Kádár elvtárs még sok-sok évig jó erőben, egész­ségiben folytassa munkáját a szocializmus építéséért — ha­zánk, népünk és az egész nem­zetközi munkásmozgalom ja­vára. Az elmúlt két napon az ország minden részéből a kö­szöntő táviratok ezrei érkez­tek a Parlamentbe, a párt­központba Kádár elvtárs cí­mére. Levelekben, táviratokban köszöntötték a párt első tit­kárát az MSZMP megyei bi­zottságai- A Baranya megyei Pártbizottság és pártszerveze­tek nevében Rapai Gyula fe­jezte ki jókívánságait. Üdvö­zölte Kádár elvtársat a Bács- Kiskun megyei Pártbizottság. Az MSZMP Békés megyei Bi­zottsága nevében Klaukó Má­tyás küldött levelet, a borsodi pártszervezetek jókívánságait Cseterki Lajos tolmácsolta. Táviratot küldött az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága és az MSZMP Sze­gedi Városi Pártbizottsága. Aj Fejér megyei dolgozók jókí-; vánságait tükröző levelet a j megyei bizottság titkárai írták j alá, élükön Juhász Jánossal, aj Győr megyeiek üdvözletét j Lombos Ferenc továbbította j Kádár élvtársnak, sok boldog-! Ságot, sok sikert kívánnak aj munkában, harcban, az alko- j tásban a Komárom megyei, aj Nógrád megyei, a Pest me-! gyei, a Somogy megyei kom-j munisták; a köszöntő sorokat j Nemeslaki Tivadar, Jakab j Sándor, Horváth András és! Németh Ferenc, a megyei bi-j zottságok első titkárai írták j alá. Üdvözlő táviratot küldött j a Szabolcs-Szatmár megyei! Pártbizottság és levélben kö- j szöntötte Kádár elvtársat Csá-j ki István, a Szolnok megyei, j Soczó József, a Tolna megyei j és Varga Gyula, a Zala me- \ gyei pártbizottság titkára. j Jó erőt, egészséget, szép ! eredményeket kívánunk Ká- j dár elvtársnak további élet- j útján — hangsúlyozzák a bu- ! dapesti kerületek pártbizott- ■ ságaitól kapott levelek, távira- j tok: Hasonló módon fejezték j ki szeretetüket és jókíván- i ságaikat a járási és városi j pártbizottságok vezetői és j dolgozói is üdvözlő soraikban.! A Fővárosi Tanács végre- \ hajtó bizottságának jókíván-:

Next

/
Thumbnails
Contents